Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24-25 / 171. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL - SZEMBE 1993. július 24—25., szombat-vasárnap A szúrás okozta sérülés ugyan nyolc napon belül gyógyult, a történetnek azonban tíz hónap után sem látni a végét A Legfelsőbb Bíróságon a karancslapujtői krimi- Megszúrtam egy embert, ez igaz! De nem akartam megölni, nem fenyegettem a családját - mondjuk a sittről nem is nagyon tudtam volna. Ha már annyit írtak a karancslapujtői „késelős krimiről”, akkor miért nem kérdeztek meg engem is? Mivel most már kint vagyok, el tudom mondani, miért is szúrtam meg Somoskői Lászlót - közölte Serfőző István, amikor felkereste szerkesztőségünket. Maga a cselekmény ugyan percek alatt lezajlott, de az utóélete még sokáig tarthat. Ugyanis az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság asztalán van. Legalábbis egyik szála - mivel a „cselekmény” több szálon fut. Serfőzőék háza áll - de szerintük a pénz még nem fogyhatott el Emlékeztetőül: 1992. szeptember 16-án a karancslapujtői polgármesteri hivatal parkolójában Somoskői Lászlóra, a hivatal alkalmazottjára konyhakéssel támadt rá Serfőző István. Kettejük között egy vagyonjogi vita zajlott. ( " ^ Építeni akart V ________________________- A dolog azzal kezdődött (még 1990-ben), hogy szeret- rntem volna családom számára egy nagyobb házat építeni, hiszen öt gyerekem van, és hetünk számára kicsinek bizonyult a két szoba-konyhás lakásunk - ismertette az előzményeket Serfőző. - A házhelyet is megvettük. Minden egyszerűnek tűnt, hiszen fuvarozóként nem kerestem rosszul, ötvenezer körül jött össze havonta, s a totón is volt egy nagyon szép nyereményem. Egy tervező elég olcsón elkészítette a terveket, csak annyi dolgom volt, hogy ki kellett fuvaroznom őt mindig a helyszínre. Viszonylag gyorsan elkészült az alap is. A bonyodalom akkor kezdődött, amikor a szociálpolitikai támogatást is igénybe szerettem volna venni - így kerültem kapcsolatba Somoskőivel.- Pontosabban Somosköi Lászlóval, a helyi polgármesteri hivatal műszaki ügyintézőjével.- Igen. De előbb még az OTP-t kerestem fel Salgótarjánban. Azt a választ kaptam: csak úgy kaphatok „szocpolt”, ha a régi házon lévő tartozást kifizetem, ami olyan 75 ezer körüli összeg volt. Annyi pénzünk nem volt, de hirdetés útján szereztünk. Somoskői Lászlóval - az ő javaslatára - nem a hivatalban, hanem a Dézsában (helyi italmérés - a szerk.) beszéltük meg a továbbiakat. Nekem már voltak kialakult elképzeléseim arról is, kik építik meg a házat, mihelyt kezemben lesz a szociálpolitikai támogatás - ami 830 ezer forint lett volna.- Hogyhogy lett volna?- Ez bonyolult: Somoskői kijelentette, a házunkat a támogatás megszerzéséhez el kell adnunk, és az OTP-nek egyenes adós kell. Nekem gond volt, kire írassam a házat: az asz- szonytól névleg nem akartam elválni, a gyerekek kiskorúak voltak. De „Sominak” volt egy javaslata: Lavaj Ferenc. Azt mondta: ő nagyon jó, mert nincs tartozása. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy rokona a Somoskőinek, aki következő nap hozta is magával Lavajt, s ment minden, mit a karikacsapás: ráírattam a házat, egymillióért. Az illetéket is kifizettem. Másnap elmentünk az OTP-be. Az általam vitt két kezes egyikét nem fogadta el a pénzintézet, s a velünk lévő Lavaj készséggel ajánlkozott: majd ő lesz a másik. Ő lett az egyenes adós is. Végül megbundázták, hogy a pénzt ők vehették fel az OTP-ben. / \ Kisemmizve? V________________________- Ezt hogyan tehették meg?- Nem tudom, de megtették. Megdöbbenni sem volt időm Somoskőinek az akkor tett kijelentésén. Ugyanis azt mondta: „Ezt a pénzt te nem veheted fel. Majd én adok belőle, ha kell. A ház már nem a tiéd, de az árától is elbúcsúzhatsz!” Azt már talán nem is érdemes megemlíteni, hogy a pénz felvételéig mindenhová kocsival vitt - utána már nem ...- Végül a háza felépült, nem?- Fel. De nem azok építették, akiket én meg akartam bízni. Somoskői emberei dolgoztak - az én pénzemből. A ház még nagyon messze volt a készenléti állapottól, amikor egyszer Somoskői kijelentette, hogy a pénz már elfogyott. Én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mi lett a pénzzel, mert 190 ezer forintot kaptam belőle - 90 ezret gerendára, 60 ezret béléstestre, meg 40 ezret az ácsot kifizetni. Most perben állunk egymással azért is, mert állítólag ők bizonylatokkal tudnak szolgálni afelől, hogy az 1 millió 530 ezer forint (a már említett szociálpolitikai támogatás, és még félmillió kölcsön, plusz további 200 ezer forint külön kölcsön) mind a házra lett fordítva!-Ne haragudjon, de még mindig nem világos, hogyan jutottak a pénz birtokába Ón helyett a sértették?- Kétszázezret az én aláírásommal ellátott papírral vettek fel. De én azt nem írtam alá. Szerintem nincs minden rendben azokkal a papírokkal.- Akkor kié az aláírás?- Látja, ez jó kérdés. Kérek is írásszakértőt, mert egy biztos: nem az enyém! De láthatják: ez egy szövevényes ügy. Engem, kérem, kisemmiztek, ezért ment fel bennem a pumpa annyira, hogy azt tettem, ami miatt most előzetesben ültem hónapokig. És most bemesélnék, hogy én fenyegettem őket, s tőlem rettegnek. Én nemigen tarthattam közülük senkit sem rettegésben, mert ahol én ültem, fél évig, ott még telefon nem volt. S ha lett volna, akkor sem azért, hogy az én kényelmemet szolgálja.-A papírokkal kapcsolatban van még mondanivalója?- Csak az, hogy szerintem az állítólagos bizonyítékként szolgáló borítékra nagyon kíváncsi lennék. Már csak azért is, mert a pénz teljes felhasználását állítólag hitelesen igazoló dokumentumokat egy borítékba tettük a polgármesteri hivatalban, s megegyeztünk, hogy csak közösen lehet felbontani, valamennyi fél jelenlétében. Ezeket a papírokat engedélyem nélkül adták át a bíróságnak! Ugyancsak furcsállom, hogy amikor szeptember 21-én letartóztattak, miért nem engedtek el másnap a legnagyobb rimánkodásomra sem arra a tárgyalásra, melyen a pénzügyi vita szerepelt volna napirenden. Nem lehet igaz, hogy minden pénz elfogyott! „Elegem van!” v ______________________ S omosköi Lászlót a Heves megyei Sarud községben, üdülés közben értük utol.- Nagyon elegem van már ebből az egészből! Ha meghallom a Serfőző nevet, már attól ideges vagyok. Felépült a háza, ráadásul úgy, hogy még dolgoznia sem kellett rajta - és még követelődzik, hogy elvettem a pénzből! Ráadásul majdnem megölt, amikor rám támadt a konyhakéssel! Nem tudom, meddig tarthat ez az egész, de én már nemigen bírom sokáig. Hiába ítélte el első fokon a bíróság a támadásért, mert megfellebbezték az ítéletet - így végképp nem tudom, mikor leszünk már túl a történteken. Morgenstern Ferenc, Ka- rancslapujtő polgármestere - mint mondta - ötven százalékban ismeri az ügyet, Serfőző többször panaszkodott neki arról, hogy kisemmizték.- Vizsgálta-e Ön, hogy Somoskői László követett-e el hivatali visszaélést Serfőzőék építési ügyében?- A hivatal ügyintézőjének munkaadója az akkori körjegyző, Varga Zoltánné volt. Természetesen volt vizsgálat, de nem volt bizonyítható, hogy hivatali tevékenységével összefüggésben intézte ezt az ügyet. Somoskői Lászlóné, a sértett felesége másként látja: - Nem tartom valószínűnek, hogy csak félig ismerné az ügyet. Teljes mélységében tudnia kell mindenről, hiszen Morgenstemné számtalanszor hívta a férjemet telefonon, hogy menjen le hozzájuk. Ott intézték a pénzügyeket. Kétségeim vannak Serfőző nagy összegű totónyereményét illetően is. Amit elmondott, nem felel meg a valóságnak. Amikor csak szabadlábon volt, rögtön fenyegetett minket, ezt rendőrségi jegyzőkönyvek tanúsítják! Ha ő ezt szóban mégis tagadja, mindenki elképzelheti, mennyire szavahihető ...- A rendőrségi része a dolognak tulajdonképpen lezárult - erősíti meg Dr. Nagy Károly, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője. - Serfőző márciusi szabadlábra helyezése óta Somoskőiék már többször jelezték, hogy nem érzik magukat biztonságban. Az, hogy fenyegetve érzik magukat, annak is betudható, hogy még Somoskői Lászlóban még élénken élnek a történtek.- A szabadlábra helyezés óta történt bármilyen komolyabb összetűzés a két család között?- Nem. Lehet, hogy Somoskőiék fenyegetve érzik magukat, de tény, hogy még olyan összezördülés sem fordult elő, ami szabálysértési eljárást vonhatna maga után. Zsidai Lászlótól, az OTP Rt. Nógrád megyei igazgatójától azt szerettük volna megtudakolni: hogyan történt az ominózus kifizetés - előfordulha- tott-e, hogy a pénzt nem annak a kezébe számolták le, akit az megillet?- Nézzék: mivel jelenleg is folyó bírósági ügyről van szó, én ezzel az üggyel nem kívánok foglalkozni a jogerős bírói ítélet előtt. / V A késes balhé \ __________________J N os, jogerős ítélet pillanatnyilag nincs. A két család közötti perekből még csak a késelés ügyében vagyunk túl az első fokú ítélethozatalon. A megyei bíróságon dr. Horváth Emi! tanácsa is több évvel ment vissza az időben, hogy a tanúk, az állandó igazságügyi, és az igazságügyi elmeorvos szakértő, meghallgatása, valamint a hely- színiszemle-jegyzőkönyv, a fényképfelvételek, a bűnjeljegyzék, az őrizetbevételi határozatok és a Salgótarjáni Városi Bíróság pereseljárás-ügyiratai- nak átvizsgálása után megállapította: Serfőző István vádlott neheztelt Somoskői Lászlóra, mert úgy érezte, megkárosította őt. S bár kétségtelen, hogy az építésügyi főelőadó foglalkozású sértett tevékenysége vitatható a lakáseladás és építés során, a bíróság a jogvitába nem avatkozott. A következőket viszont megállapította: Miután a vádlott 1990-ben elhatározta, hogy nagy családja számára tágasabb, nagyobb lakást épít, az építéssel kapcsolatos ügyek intézésével pedig Somoskői Lászlót, a polgármesteri hivatal alkalmazottját bízta meg, beleértve az ezzel kapcsolatos pénzügyeket is. 1991 tavaszán az építkezés pénzügyi gondok miatt félbeszakadt. A vádlott a sértettet hibáztatta, mert megítélése szerint az őt megillető pénz nagy részét nem bocsátotta rendelkezésére. Ezért hosszan tartó elszámolási vita alakult ki közöttük. A vádlott 1991-ben a sértett, továbbá Lavaj Ferenc ellen keresetet nyújtott be - az elszámolási vita jelenleg is folyik. A vádlottnál a vélt anyagi sérelmek, az elveszettnek tűnő pénz visszaszerzése miatt egy paranoid, kóros, énidegen természetű folyamat indult el. A pénz visszaszerzése érdekében 1991 februárjától rendszeresen súlyosan, mások előtt többször életveszélyesen megfenyegette a sértettet. Célját elsősorban a sértettel szemben alkalmazandó fizikai kényszerrel kívánta megvalósítani, ugyanakkor eltökélt szándéka volt - az előző alkalmatlansága esetén - a sértett megölése is. Szándékát többször, többek előtt kifejezésre juttatta, sőt a sértett leányára is kiterjesztette: „Ha nem adja meg a tartozását, nemcsak Somoskőit nyírom ki, hanem a lánya szemét is kinyomom!” Veszélyes fenyegetés szabálysértés miatt egyébként a Salgótarjáni Rendőrkapitányság szabálysértési hatósága a vádlottat 1991. november 8-án 2000 forint pénzbírságra büntette. A vádlott rájött: fenyegetéssel nem ér célt. Konkrét előkészületeket tett a sértett megkín- zására, illetve életének kioltását könnyített feltételek biztosítására. Ebből a célból lakásán tartott háromszor 25 méter műanyag kötélből két darab, egyenként 25 méter kötelet levágva az előszobából nyíló padlásfeljárón keresztül egymás mellett a szarufához kötött, és lecsüngő állapotba helyezett. A két kötél végén hurkokat képzett, melyek az előszoba padlójáig értek. A maradék kötélből a padláson formált hurkokat - így érkezett el 1992. szeptember 16-ika. Kora délután, 15 óra körül a vádlott 2,5 ezrelék véralko- hol-szintű, közepes fokú alkoholos befolyásoltsági fokban volt, amikor elhatározta: a sértettet lakására kényszeríti, s ha követelését nem teljesíti, a megölésétől sem riad vissza. Házastársával együtt beült a fia, ifj. Serfőző István által vezetett személygépkocsiba, majd a polgármesteri hivatal parkolójához mentek. A vádlottnál egy 12 centiméter fanyelű, 18 centiméter pengehosszúságú konyhakés, és egy 2 méter hosszú, hurokkal ellátott zsineg volt - házastársánál kés és kötéldarab. A sértettet nem találták a hivatalban. Épp kifelé jöttek, amikor látták Somoskőit a „Piszke” nevű büfébe menni. A sértett maga is észlelte, hogy várnak rá, s O. Aladárt kérte meg: segítsen neki. A felkérést a férfi másodszorra teljesítette is. Miközben Somoskői beszállni készült autójába, O. Aladár kérte a felzaklatott idegállapotú vádlottat, álljon el szándékától: „Pista, ne csinálj marhaságot, ne csinálj hülyeséget, ne csinálj balhét!” Nos, a balhé megtörtént. A vádlott a nadrág öve alól előrántotta a konyhakést, és sietős léptekkel elindult a sértett felé.- Most úgyis kinyírlak, irány a kocsi, gyerünk a lakásomra! - kiabálta. Egy méterre egymástól szembe álltak. A vádlott maga fölé emelt késsel többször sújtott a sértett felé, aki maga elé emelt karokkal próbált védekezni. Jött az újabb fenyegetés: „Úgyis kinyírlak!” Már a házastárs tette hozzá: „Úgysem fogsz menekülni!” A sértett megmenekült. O. Aladárnak sikerült nehezen lefogni a támadót, a sértett ennek is köszönheti, hogy megúszta az alábbi „leltárral”: jobb vállán felületes, szúrt, a jobb térdén hámhorzsolásos, zúzott, a bal lábszáron és a jobb alkaron hámhorzsolásos, a jobb kéz V-ös ujján szúrt, a Ill-as ujján vágott sérüléssel - ezek együttesen is 8 napon belül gyógyultak.-------------------------------------N ít élet V__________________J A Nógrád Megyei Bíróság Serfőző István vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében, s ezért főbüntetésül 2 év 6 hónapi, börtönben letöltendő szabadság- vesztésre, mint főbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 3 év közügyektől való eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés időtartamába beszámítja az 1992. szeptember 17-től 17ig, és szeptember 21-től 23-ig őrizetben, valamint 1992. szeptember 23-tól 1993. március 10-ig előzetes letartóztatásban eltöltött időt. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság az élet elleni bűncselekmények gyakoriságát, az ittas állapotbani elkövetést, a kés különös veszélyes jellegét, és a vádlott kitartó, következetes magatartását. Enyhítő körülményként vették figyelembe a 4 kiskorú gyermek ellátásáról történő gondoskodást, a vádlott büntetlen előéletét, és a cselekmény idején közepes fokú korlátozottságát. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. Szerkesztőségünkben Serfőző István az ítéletet követően elmondta: igazáért a Hágai Nemzetközi Bírósághoz is hajlandó fordulni. Az ügyet másodfokon a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja majd. Balázs József (Az illusztrációs képek nem a riport helyszínén készültek) Fotók: Rigó Tibor A vita tárgya: 1 millió 530 ezer forint holléte Emberi vállba hatolt a fanyelű konyhakés
