Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

1993. július 23., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Orvosi papírokat találtak a Beszterce-lakótelepen Keressük a Boitor családot! Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy vannak még olyan em­bertársaink, akik félretéve sa­ját dolgaikat is, hajlandók segí­teni a másikon, még akkor is, ha az ismeretlen számukra. A történet a következő: Egy 14 éves kislány, a Besz­terce-lakótelepen egy bon­tókra akadt, benne első ráné­zésre hivatalos iratokkal. Éde­sanyja, mikor meglátta az ira­tokat és azt, hogy azok egy másik kislány szemműtétjéhez nélkülözhetetlenek, elkezdett nyomozni. Nem próbálta meg az újságban közzétenni, nem kereste meg a rendőrséget, maga indult el, hogy minél hamarabb segíteni tudjon a kis­lányon és szülein. Tette mind­ezt elég szokatlan módon, kel­lemes meglepetést okozva ez­zel, saját szabadidejében. Mert tisztában volt azzal, hogy min­den nap késés csak súlyosbít­hatja a kislány egészségi álla­potát. A borítékben Boitor Ana Maria (anyja neve: Kőmíves Erzsébet, apja neve: Boitor loan), vélhetően román állam­polgárságú 11 éves kislány fényképe és orvosi papírjai voltak. Kórházi zárójelenté­sek, valamint a kislány szem­műtétjéhez szükséges buda­pesti címek és telefonszámok. A keresett kislány A megtaláló Barkóczi Bar­bara, 8. osztályos tanuló és édesanyja elvitték az iratokat a megyei kórházba, a helyi kör­zeti orvoshoz, ám egyik helyen sem tudtak a kislányról. Kérjük mindazokat, akik a kislányt a fénykép alapján fel­ismerik vagy szülei hollétéről tudnak, értesítsék őket, hogy papírjaik átvehetők munkana­pokon a Nógrád Megyei Hír­lap szerkesztőségének portá­ján, Salgótarjánban az Erzsé­bet tér 6. szám alatt. Minden egyéb információt köszönettel fogadunk a (32)-316-455-ös telefonon. Meglepetésekkel teli szombat este A legemlékezetesebb nyári bulira készülnek De-Zső-ék, pontosabban a De-Zsö Alapítvány az idei nyár legemlékezetesebb buliját ren­dezi meg szombaton este a sal­gótarjáni tóstrandi kosárlabda­pályán. Bármennyire igyekez­tünk megtudni a részletesebb programot csak keveset sikerült kideríteni, tekintettel a tervezett meglepetés-sorozatra. A meglepetések már a kapu­ban kezdetét veszik, amikor is minden belépőjegy mellé aján­dékot is kapnak a résztvevők. A kapuból léggömbökkel, lampi­onokkal, színes krepp-papírok­kal díszített csodavilágba lehet jutni. S aki beljebb került az bizo­nyára nagyon jól érzi majd ma­gát. A program 19 óra 30 perc­kor veszi kezdetét a salgótarjáni Faktor zenekar fellépésével. Aki a pezsdítő zene hatására a tánctudományát akarja bemu­tatni, az benevezhet a táncver­senyre, amelynek a fődíja egy kétezer forintos vásárlási utal­vány. S aki másfajta mozgásra vágyik úszhat egyet a kivilágí­tott medencében. A szokáshoz híven a résztvevők hozzájuthat­nak ételhez és italhoz is, azon­ban a Derült Zsömlék Alapít­vány különlegességről is gon­doskodik. Lesz rózsaszínű puncs és illatozó ráblópecsenye. Az érdeklődőknek amiatt sem kell izgulniuk, hogy netán nem jutnak haza a város másik végébe, ugyanis a Nógrád Vo­lán jóvoltából éjfélkor külön au­tóbusz indul a kempingből a pálfalvai felüljáróig és érinti a város fontosabb részeit. A lelkes szervezők nagyon remélik, hogy a szeszélyes idő­járás nem zavarja meg esővel az izgalmasnak ígérkező rendez­vényt. S ha mégis, akkor fedett helyen rendezik meg a nagy partyt. Ez persze csak szomba­ton derül ki, éppen ezért min­denki figyelje a „hangos autót”, s megtudja, hogy ebben az eset­ben hol lesz a rendezvény. Mert ha borult is az ég, a Derült Zsömlék nem hagyják magukat! A zugeladók áruelkobzásra „ítéltetnek” (Folytatás az 1. oldalról) Salgótarján egyik élelmi­szerboltjában az üzletembert, Angyal Lászlót kérdeztük.- Számít-e forgalomnöveke­désre a türelmi idő letelte után?- Biztos vagyok benne, hogy augusztus elsejétől a forgalom növekedni fog. Igaz, hogy a vá­sárlók olcsóbban vehették meg a termékeket a Vásárcsarnok­ban, de a rendelet értelmében ez a szabad árusítási forma most megszűnik. Nagyon helyesnek tartom az új törvényt, mivel így lehetőség nyílik az áruk szár­mazásának ellenőrzésére.- Ön szerint mi lesz a raktá­ron lévő és december 31-ig el nem adott termékekkel?- Ha időben elkezdik a zár­jeggyel ellátott áruk nagykeres­kedelmi forgalmazását, nem tar­tok attól, hogy zárjegy nélküli áru marad meg. Egyébként sincs olyan nagy raktárkészle­tem: kevés, de sokféle dolgot tartok, így az mindig cserélődik. A szabálysértőkkel szemben a vám- és pénzügyőrség jár majd el. A vállalkozókat és a pénzügyőrséget egyaránt érintő kérdésekre Géczy Attila, a vám­hivatal parancsnokhelyettese válaszolt.- Milyen leterheltséget jelent önöknek a rendelet betartatása?- Komoly feladatot jelent majd a fokozott ellenőrzés, hisz ez adóellenőrzési tevékenység. Szűkös létszámunk mellett is minden lehetőséget megraga­dunk, hogy a törvényben előír­taknak eleget tegyünk.- Számíthatnak-e a vállalko­zók az ellenőrzésre, felhatalma­zott szervek együttes akciójára?- Természetesen széleskörű ellenőrzést folytatunk a jövőben az érintett hatóságokkal együtt az engedély nélkül árusítókkal, a tiltott tevékenységet folyta­tókkal szemben. Az ominózus termékek árusításához ugyanis mindenképpen jövedéki enge­dély szükséges.- A zárjegy fogalmát több ke­reskedő is felvetette. Mit takar ez az elnevezés tulajdonképpen?-A zárjegyet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága bocsátja ki. Ez tu­lajdonképpen egy ellenőrző cé­dula, mely azt hivatott igazolni, hogy az adott termék után a kü­lönböző adókat megfizetik. Tar­talmazni fogja a termék fajtáját, az „adózott termék” feliratot és egy sorszámot.- Mi lesz azokkal a készletek­kel, amelyeket december 31-ig a tulajdonosok nem tudnak el­adni?- Ezzel kapcsolatban csak sa­ját véleményemet mondhatom. A törvényhozók azért hagytak türelmi időt, hogy ha objektív akadályok lépnének fel, módo­sítani lehessen a határidőt.-Milyen szankciók várhatók a törvény megszegőivel szem­ben?-Akik az előírástól eltérő módon árusítanak, azokkal szemben jövedéki bírságot sza­bunk ki, ezzel egyidejűleg az terméket elkobozzuk, majd a későbbiekben megsemmisítjük. A törvény különböző mértékű jövedéki bírságokat szab ki termékenként, százszázalékos arányban. Például a háztartási tüzelőolajjal történő visszaélés esetén a bírság alsó határa nem lehet kevesebb 50.000 forintnál. H.A. Nevelésügyi kongresszus Nem meglepő, hogy a jövőt is érintő koncepcionális kérdé­sek megvitatására készülnek a népfőiskolái mozgalomban dolgozó szakemberek me­gyénkben is. Budapesten rende­zik meg ugyanis augusztus 25-től 28-ig a VI. nevelésügyi kongresszust. Nógrád megyét e fontos ta­nácskozáson a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szak­emberei képviselik: Végh Gá- bomé tanárnő Szécsényből és Diósi László, az Ipolymenti Népfőiskolái Társaság titkára. Az áfész tervez, a pénztárca diktál Ludányhalászi. Mennyiben tettek eleget a szécsényi áfész - és a lakosok - elvárásainak a szövetkezet helyi egységei? Számottevő-e a konkurencia be­folyása, s mik a közeli jövőre vonatkozó célkitűzések? - Ezekre a kérdésekre keresik a választ a napokban sorrakerülő képviselő-testületi ülésen, a ke­reskedelmi ellátás helyzetéről szóló napirend tárgyalásakor. Ehhez kíván segítséget nyújtani Kraft Jánosnak, az áfész osz­tályvezetőjének beszámolója, mely egyebek mellett kitér majd arra is, hogy a tervezett forga­lomnövekedés alulteljesítése el­sősorban a lakosok laposodó pénztárcájával, tehát a foglal­koztatási nehézségek és az adó­terhek anyagi következményei­vel magyarázható. A konkuren­cia kevésbé adja fel a leckét az itt monopolhelyzetben lévő áfésznek. Az áruellátás folya­matos, kirívó hiányosság nincs. Tervük az, hogy a továbbiakban is valamennyi üzlet megfeleljen a helybeliek igényeinek, (m.j.) T raffipax • Július 23-án, pénteken 6-tól 16 óráig Balassagyarmat belte­rületén a Kővári úton, az Ady Endre és Szügyi úton, valamint Mohora és Szügy között lehet számítani rendőri sebességelle­nőrzésre. Nyugdíjasprogramok • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrumban mű­ködő nyugdíjasklub a nyári hó­napokban folyamatosan szervez kirándulásokat. A júliusi prog­ramok tervezett időpontja július 24. és 31. Az úticél pedig Eger, Lillafüred, illetve Miskolcta­polca. Augusztusban egyebek közt Jászapátiba, Máriareme- tére, valamint Zebegénybe ké­szülnek a nyugdíjasok. Anna-napi ünnepség • Barna. Anna-nap alkalmából népünnepélyt rendeznek a köz­ségben július 24-én, Szabó Anita klubvezető szervezésével. Ez alkalommal a többi között formációs táncbemutatót is tar­tanak. Antikvárium nyílt ® Pásztó. A közelmúltban an­tikvárium és régiségbolt nyi­totta meg kapuját a városban, a Fő utca 50. szám alatt. Új klubhelyiség • Hont. Közel félmilliós beru­házással várhatóan augusztus 15-éig befejeződik a település tűzoltószertárának átalakítása, s elkészül az az új helyiség, amely a jövőben a település fia­taljainak ad otthont. Gyártörténet • Salgótarján. „A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 125 évének története, 1868-1993” címmel gyártörténeti tanulmánykötet je­lenik meg a gyár augusztusi év­fordulós ünnepére Salgótarján­ban. A kötetet dr. Szvircsek Fe­renc történész-muzeológus szerkeszti. Ünnepség Ópusztaszeren Megyék országos gyűlése Nógrádi delegáció is utazik Történelmünk nevezetes színhelyén, Ópusztaszeren rendezik meg a megyék or­szágos gyűlését augusztus 18-án, szerdán. Bár az ünnepség időpontja még odébb van, az illetékesek már „mindent tudnak.” Az egész napos ünnepségen me­gyénket a megyegyűlés negy­ven tagú delegációja képvi­seli, amelyet Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke ve­zet. Az országzászló ünnepé­lyes felvonását és a Himnusz elhangzását követő díszün­nepségen egy kiáltványt fo­gadnak el, amit minden me­gye közgyűlési elnöke aláír, majd Göncz Árpád köztársa­sági elnök tart beszédet és fel­avatja az erre az alkalomra ké­szített emléktáblá, melynél a megyék egy közös koszorút helyeznek el, amelynek a sza­lagjaira a megyék címerét hí- meztetik rá. Rendelés van, de kevés a varrónő Meg kel) fizetni a munkaerőt A szécsényi lakossági fórumon a mezőgazdaság helyzete volt össztűzben Süket fülekre találtak az üzenetek? Lapunkban is beszámoltunk a megyei munkaügyi központ vál­lalati kapcsolattartással foglal­kozó csoportja által szervezett varrónői állásbörzéről, ami di­cséretes ötlet, de nem a leg­eredményesebb a megvalósu­lása (erről aligha a szervező csoport tehet). Miután a Salgó­tarjáni Ruhagyár vezetői a börze után siralmasnak nevez­ték az állástalan varrónők var­rodai munka iránti érdeklődé­sét, megkérdeztük Angyal Bé­lát, a jánosaknai ruhagyár igaz­gatóját is, milyen az állományi helyzetük? Mint mondta, a kiközvetíté­sek hatását ők sem igen érzik. Angyal Béla úgy véli, aki érté­kes, az már elhelyezkedett, az átképzett varrónők pedig ke­vésbé termelékenyek, azt is megkockáztatva, nem igazán akarnak a szakmában dolgozni. Ezt az oldalt persze nem lehet nem összefüggésbe hozni a ke­resettel. Az igazgató úgy fo­galmazott, meg kell fizetni a munkaerőt, emelni kell a dolgo­zók bérét. A jánosaknai ruha­gyár anyagiakban is versenyben akar lenni a munkaerőért. Ézzel együtt a varrónői állományuk jelenleg alacsony, szlovák cé­geket foglalkoztatnak kooperá­cióban. Rendelésállomány vi­szont tartósan van, hosszú távra is, köszönhetően többéves svájci és németországi kapcso­lataiknak. (di) Kíváncsiskodó Kevés a pénz és az ember Nem csak a nagyteremben elhelyezett székeket foglalták el az érdeklődők a szécsényi mű­velődési ház nagytermében, ha­nem a nyitott ajtón kívül is szép számmal voltak kíváncsiak Nagy Tamás országgyűlési kép­viselőnek, az Agrárszövetség elnökének, mezőgazdaságot érintő gondolataira, s azokra a válaszokra, amelyek e lakossági fórum keretében elhangzottak. A kíváncsiskodó kérdések két alapvető mondandó köré csoportosultak: miért került ilyen tragikus helyzetbe az ága­zat, mik a kilátások , s hogy az Agrárszövetség milyen esélyek­kel indul a következő országy- gyűlési választásokon. Az átalakuló gazdaságnak még 1992-ben is, a mezőgazda­ság volt a legbiztosabb pontja, hozta korábbi formáját - hang­zott el egyebek mellett. 1992-ben 2,6 milliárd dollár bevételt adott az országnak, mi­közben 40 milliárd veszteséget kellett elszenvednie. Az ágazat 1993 tavaszára teljesen kiké­szült. Amíg a Közös Piac orszá­gainak kormányai 43 milliárd, ECU dollárral támogatják me­zőgazdasági termelőiket, addig a magyar kormány épp az el­lenkezőjét tette. Csaknem telje­sen megfosztotta az ágazatot a működőképesség fenntartásá­hoz szükséges támogatástól. Nyugaton 40 és 80 százalék kö­zött váltakozik a mezőgazda- sági termelők anyagi segítése, nálunk ez 8 százalékra zuhant. Ennek is köszönhető, hogy az 1300 szövetkezetből 500 fel­számolás alatt áll, 300 ezer ma­gángazdálkodó pedig tönkre­ment. A kormány - a képviselő vé­leménye szerint - a hazai ter­melőket sem támogatta a priva­tizációban. A külföldi tőke és az ott termelt áruk beáramlásával elvitte a 130 milliárdos hazai piacot. Jelenleg az élelmiszer­ágazat 43 százaléka külföldi tu­lajdonos kezében van. Nagy kérdés, miként lehet negyed­századon belül, a mára kialakult állapotot előnyösen megváltoz­tatni?- Fantasztikus hazugság az is, mely szerint azért jutottunk ide, mert elvesztettük korábbi piacainkat - mondta Nagy Ta­más. - A Közös Piac által meg­szabott kontingenseket sem tud­juk kitölteni, mert a tönkretett mezőgazdaságban nincs meg az ehhez szükséges árualap. Az előbbi tragikus helyzet bekö­vetkeztét elhárítani kívánó üze­neteket a kormány meg se hall­gatta, nemhogy befogadta volna. Ennek is köszönhető, hogy a kárpótlás során olyan földbir­tok-struktúra jött létre, aminek eredményeként 6 millió arany­korona értékű földön 2,5 millió tulajdonos osztozik. Ez a rend­kívül elaprózott gazdaság nem csak működés, hanem hitelkép­telen is. A kormány nem hallgatta meg a mezőgazdasági szakem­berek véleményét, amikor azt mondták: a kárpótlási törvényt, az agrárpiaci rendtartást, a szövetkezeti törvényt és az ága­zat pénzügyi finanszírozását egyszerre kell megvalósítani, mert ellenkező esetben azok egymással szembekerülnek. Most például szó sincs arról, hogy milyen pénzügyi feltétele­ket teremt a kormány az őszi munkákhoz, ki, hol és miért te­gye a földbe a jövő évi kenyér­nek valót. Az Agrárszövetségről szólva Nagy Tamás kifejtette: ezen a kétségbeejtő helyzeten kíván­nak előnyösen változtatni . Megtartva 1990. évi habitusu­kat, pragmatikus programpárt­ként kívánják sokkal működő­képesebbé tenni a gazdaságot és a társadalmat. Olyan kérdések­kel foglalkoznak, amelyek az ágazatot, a benne dolgozókat érdeklik, csírája kívánnak lenni a parasztság érdekeit képviselő modem parasztpártnak. Venesz Károly Kinek a feladata Salgótar­jánban, ezen belül is a Maka­renko úton a játszóterek fenn­tartása? Ezek a zöldterületek egykor a városgazdálkodási vállalat hatáskörébe tartoz­tak, de az üzem átalakulása után ki a felelős ezekért a te­rületekért? - kérdezte leg­utóbbi kíváncsiskodónkban egy zagyvapálfalvai olvasónk. Válaszadásra Bozó Pálnét, a salgótarjáni polgármesteri hiva­tal városüzemeltetési főelőadó­ját kértük meg.- A Makarenkó úton két ját­szótér van - mondta -. Az egyik az ottani óvoda, a másik a Városgazdálkodási és Üzemel­tetési kft. gondozásában. Ha esetleg ezeken kívül az itteni lakóközösség még másikat is épített, azt nekik kell rendben tartani. Egyébként 106 játszótér és mintegy 65 hektárnyi zöldterü­let ápolását, gondozását kell el­végeznünk. Ezek rendszeres felújításra szorulnának, de csak a legszükségesebb javításokra jut pénz és ember. Évi 9 és fél millió forint a parkokra és a ját­szóterekre kevés, igazából a duplájára lenne szükség. Kény­telenek vagyunk fontossági sor­rendbe állítani a teendőket, a legsürgetőbb problémákat és úgy végezni a munkát. Következő kíváncsisko­dónk kérdéscsokrát egy salgó­tarjáni nyugdíjas olvasónk tette fel, szavaival élve egész­ségvédelmünk érdekében: Mióta engedélyezett a me­gyeszékhelyen az otthoni bor­júvágás és a hús kimérése? Az úgynevezett marhalevél hasz­nálata vajon ilyen esetekben is kötelező érvényű? S végül, ki­nek a feladata lenne az ilyen „feketevágások” elterjedésé­nek a megakadályozása?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents