Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-05-06 / 129. szám
1993. június 5., szombat-vasárnap GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM HÍRLAP 9 Nem csurran, nem cseppen A szomszédok is szenvednek a szomjúságtól A Nógráddal szomszédos szlovákiai területeken is óriási a szárazság. Hetek óta nem volt kiadós eső - a szakemberek kimutatásai szerint ilyen szárazság legutóbb 1947-ben volt. A nagykürtösi, a losonci és rima- szombati járások vízellátását biztosító klenóci víztározóban a szintjelző már tíz méterrel a normál szint alatt van. A szintcsökkenés azonban tovább tart (naponta 20-30 centiméterrel), ami már-már katasztrofális helyzetet teremtett. Nemcsak a víz kevés, hanem a vékony vízréteg miatt a kedvezőtlen biológiai folyamatok beindulására is számítani kell. Az érintett járások illetékes szakembereinek, és az egyes vízművek vezetőinek jelenlétében az elmúlt héten született meg az az elhatározás, hogy május utolsó hetétől elsőfokú ivóvíz-takarékossági intézkedéseket léptetnek életbe. Ezek szerint tilos és bírságolható az ivóvíz öntözésre, autómosásra, kerti medencék feltöltésére és más hasonló célokra történő felhasználása. Kétségkívül legrosszabb helyzetben a két nógrádi járás van, de különösen a losonci, mely 130 liter vizet kap másodpercenként Klenócról és 35 litert a hrinyovái víztározóból. Az említett tanácskozáson olyan elhatározás is született, hogy 15-20 literrel csökkentik a Klenócról kapott mennyiséget, s ezt a másik vízforrásból igyekeznek majd pótolni. Egyelőre a lakossági vízellátásban nem vezettek be korlátozásokat, de ha hamarosan nem lesz csapadék, akkor ez is várható. Egyre hangsúlyosabban beszélnek napjainkban Losoncon és egész Nógrádban a málineci víztározó továbbépítéséről és befejezésének szükségességéről. Az építést végző zsolnai Váhostav dolgozói csak nagyon lassan dolgoznak a már-már szakállas építkezésen, mivel mind ez idáig nem sikerült előteremteni a hiányzó pénzeszközöket. Polgári László Alkatrészek készülnek Szécsényben Szécsényben a BRG Elsa Kft. szerelőcsarnokában a Philips ausztriai leányvállalata részére bérmunkában diktafonokhoz szükséges mágnesfejeket gyártanak. Képünkön Bodnár Pálné és társai mikroszkóppal ellenőrzik az összeforrasztott alkatrészeket. Fotó: Rigó Tibor Széktől függetlenül optimista a pénzügyminiszter Miért váltaná le a kormány a saját finanszírozóját? Lehet-e népszerű és lehet-e optimista a pénzügyminiszter? Igaz-e, hogy a Szerencsejáték Rt. napokban leváltott vezérigazgatója finanszírozta a kormánypártot? A Létkérdések című műsor balassagyarmati felvétele előtt Szabó Iván pénzügyminiszter válaszolt kérdéseinkre.-Mennyire elméleti kifejezés ön szerint a „népszerű pénzügyminiszter” fogalma?-Ez nagyon nehéz kérdés, körülbelül olyan, mint az, hogy szeretik-e a szigorú tanárt a diákok? Nálunk az iskolában dr. Hegyi Károly volt a legnépszerűbb tanár, de olyan tanár volt, hogy amikor belépett a tanterembe, ijedtében a darázs is leesett a levegőből, mert zümmögni nem mert. Mégis mindenki imádta, mert tudtuk róla, hogy a tudást akarja a fejünkbe tölteni, és a fegyelmet nem öncélúan kéri. Azt hiszem, ilyen értelemben lehet csak népszerű egy pénzügymiszter, ha a társadalommal meg tudja értetni, hogy a szigorítás nem értelmetlen népellenes politika. Ha ezt sikerül hihetővé tennie, akkor lehet akár egy pénzügyminiszter is népszerű. De nem azon az áron, hogy nagyon rövid távon nagyon sok jót csinál, amitől a társadalom irtó boldog lesz, azzal az elképzeléssel, hogy utána a vízözön, és a következő haljon bele.-Az ipari vagy a pénzügyi tárca élén érezte jobban magát?-A gazdasági bizottság élén éreztem igazán jól magamat. Az ipari tárcánál is kezdett így lenni, mert egy év után úgy éreztem, hogy sikerült célszerűen átalakítani az apparátust, a minisztériumot. És azt hiszem - bár ennek megállapítására nem én volnék hivatott - , sikerült elérni bizonyos eredményeket az iparstruktúra átalakításában. Akkor kellett eljönnöm onnan, amikor összeszoktunk. Nyilvánvalóan egy év múlva itt is mást tudok majd mondani. — Egy mondás szerint a pesz- szimista jól értesült optimista. Egy másik szerint a pénzügyminiszternek mindig optimistának kell lennie. Ha ezt kitekerjük, akkor a jól értesült pénzügyminiszternek is pesszimistának kellene lennie.-Én született optimista vagyok, függetlenül ettől a széktől. Megítélésem szerint az élet úgy zajlik, ahogy zajlik. A saját képességeink szerint valamit ehhez hozzáadunk. Ami bekövetkezik az élet normális menetében, az akármilyen rossz, nem lehetünk pesszimisták, mert ami természetes, az önmagánál fogva nem lehet rossz. De optimista vagyok, mert tudatosan nem akarunk rontani, és igyekszünk egy széles kooperációban a hibák lehetőségét is a minimumra csökkenteni. Tökéletes ember, tökéletes kormány nincs, a hibaszázalékot kell a legkisebbre szorítani.- Végit Antal Magyar Tükör című lapja szerint Pősze Lajos százmilliókat folyósít az MDF-nek a Szerencsejáték Rt. élén. Ebből úgy következik a kérdés, hogy mennyi pénztől esik el az MDF azzal, hogy Pősze Lajost leváltották, de azt is megkérdezem, mi a véleménye magáról a kijelentésről?- Másodszor vagyok az MDF elnökségének tagja, én még egy forintot tőle nem láttam, ennek folytán nekem nem fog hiányozni az a forint a jövőben sem. És nem hiszem azt, hogy ilyen feketén dugott pénzekkel kell bármelyik pártnak működnie. Őszintén szólva nem tudok arról, hogy Pősze úr miket finanszírozott, azt ott kell megnézni egy ÁSZ-vizsgálat során, ha valaki erre kíváncsi. Merem remélni, hogy az ÁSZ objektív ebben az ügyben. Hozzá kell tennem, hogy a Szerencsejáték Rt. száz százalékig állami tulajdonban van, így valamilyen módon mégiscsak a kormány gazdaságpolitikáját hivatott végrehajtani. Pősze Lajost fölállította ebből a székből, és azt kell mondanom, furcsa dolog, hogy az MDF kormánya a saját finanszírozóját állítaná föl. A kérdés önmagában olyan ellentmondást takar, amit nehéz értelmezni.- Dudellai Formálódik az új sportcipő Megkezdődött az edzőcipők gyártása a Salgótarjánban, a Salgó Ipari Szövetkezel cipőüzemében s a N.Y. Air márkájú lábbelik a tervek szerint hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A talprész hasonló eljárással készül, mint az Adidas illetve a Nike cipőké. Fotó: Cíyurkó Péter Rajzfilmes részvény Hogy mennyit ér egy részvény? Az attól függ, hogy hol. A 20. században a részvények értékét eddig a vállalat eredményei alapján, a tőzsdei keresletkínálat (no meg néha a spekuláció) szabta meg. Most egy ötletes vállalkozónak eszébe jutott, hogy legyen egy darab részvény, méghozzá egy Walt Disney részvény, ajándék. „Vegyen az unokájának születésnapjára Disney részvényt!” - így a felszólítás, és sokan hallgattak is rá: a gyerekszobák falán megjelentek a keretbe foglalt Walt Disney részvények. A tőzsdék felügyelő szerve megállapította, hogy ebben az esetben nem a tőzsdei érték, hanem az ajándék értéke a mérvadó: az árnak olyan magasnak kell lennie, hogy annak megvétele ne legyen beruházás jellegű. így a tőzsdén nagy tételben vett részvényeket a vállalkozó a tőzsdei ár két és félszereséért tudta eladni. Túl az első csődhullámon Kilométer-pénzek Változott a térítés A kormány újra szabályozta az utazási költségtérítést. Minden más településről, vagyis a közigazgatási határon túlról bejáró dolgozónak - természetesen a köz- alkalmazottaknak és a köztisztségviselőknek is - köteles a munkáltató utazási költségtérítést fizetni. A naponkénti bejáráshoz, a hétvégi hazautazáshoz szükséges vasúti bérlet, vonatjegy árának 86, míg a buszbérlet, illetve jegy esetében azok 80 százalékát kell a munkáltatónak kifizetnie. A kormány- rendelet értelmében ezt a pénzt a magánszemélyek jövedelemadó kiszámításánál térítési költségként veszik figyelembe. Amennyiben a dolgozó nem tud tömegközlekedési eszközzel munkába járni - mert például mozgáskorlátozott, vagy a megszokottól eltérő műszakbeosztással dolgozik - ezentúl köteles a munkáltató kilométerenkénti 2 forint üzemanyagtérítést fizetni. Korábban ezt a költséget csak saját jószántából és nem kötelezően térítette a munkahely. Továbbra is van arra lehetőség, hogy a mozgáskorlátozottaknak a köz- igazgatási határon belüli közlekedéshez is térítést fizessen a munkáltató. A kormányrendelet csak a kötelező térítéseket szabályozza, a Munka Törvény- könyve alapján viszont további utazási költség megtérítésére is mód van. 300 milliárddal tartoznak egymásnak a vállalatok Tavaly az év elején életbe lépett a csődtörvény, azóta végigsöpört az országon a csődhullám. Ezrével kényszerültek a vállalatok öncsődöt jelenteni, és csak töredékük tudta elkerülni a felszámolást. A csőd kifejezése a magyar nyelvben már önmagában riasztó, a végveszélyt jelzi. A nagyobb piacgazdasági múlttal rendelkező országokban azonban nem okoz feltétlenül pánikot, ha egy cég csődbe megy, sőt, ügyesebb üzletemberek még meg is tudnak gazdagodni a csőd játékszabályainak alapos kihasználásán. Ä legendás amerikai üzletember, Armand Hammer például kifejezetten azért vette meg hajdanában a csőd szélén tántorgó Occidental Petroleum nevű céget, hogy leírhassa az adójából. Akkor talán még maga sem tudta, hogy egy nagy gazdasági birodalom alapját vetette meg. A most Magyarországon zajló eseményekből nem biztos, hogy hasonló gazdasági csodák nőnek ki. Egyelőre a csődhullámnak inkább a súlyos nyomását érzi a gazdaság. A vállalatok, farkába harapó kígyó módjára, körbe-körbe tartoznak egymásnak. Akik nem fizetnek, azért teszik, mert nekik is adósaik maradtak mások. Egy szakértői vélemény szerint a körbetartozások értéke évek óta 300 milliárd forint körül van, nem számítva az állammal szembeni adó-, vám- és egyéb adósságokat. A legutóbbi adatok szerint 200-300 milliárd forintra becsülik azoknak a vállalatoknak az értékét, amelyekre felszámolás vár, vagy már meg is kezdődött náluk ez a folyamat. Ézért vannak, akik úgy vélik, hogy ami most Magyarországon lezajlott, az nem csődhullám, hanem inkább felszámolási hullám. Vannak olyan vélemények, amelyek kifejezetten károsnak tartják az ország gazdasága szempontjából azt, ami a vállalatokkal történt. Mások viszont határozottan azt gondolják, hogy mindez a piacgazdaság fejlődését szolgálja. Am hogy az első hónapok fejleményei alaposan megrendítették a gazdaságot, az tény, és az is igaz, hogy azóta a törvényhozók is szükségesnek látták a törvény módosítását. A csődbe jutott vállalatokat egyébként többnyire a piaci kényszer vitte csődhelyzetbe, mert két lehetőség között választhattak: vagy hitelben szállítanak, vagy raktárukon marad az áru, és akkor azért mennek tönkre. Mégis, ma már egyre határozottabban hallani azt a vállalat- vezetői és szakértői véleményt, hogy a legjobb védekezés a megelőzés, és csak megbízható vevőnek szabad szállítani. Csakhogy elég nehéz kideríteni, ki mennyire megbízható. Az egyik legsikeresebb hazai cég vezérigazgatója szerint rosz- szabbul jár a vállalat, ha nem fizetnek az árujáért, mintha csak azoknak szállít, akikről már tapasztalatból tudja, hogy megbízhatóak, vagy kellő garanciákat adnak. Ezért számítógépes rendszerük ilyen szempontból rangsorolja a megrendelőket, és aki egyszer „sáros maradt”, az nem számíthat további üzletekre. Ehhez a megoldáshoz azonban már legalább egy saját tapasztalat kell. Viszont az első üzletnél is szükség van óvatosságra. A nemzetközi gyakorlatban elterjedt, hogy a cégekről információkat adnak a bankok, némi díjazás fejében. Nálunk gyakran hivatkoznak a banktitokra. Ennek ellenére van lehetőség a tájékozódásra a cégbíróságokon, a földhivataloknál és a bankoknál is, amennyiben az üzletfél erre maga is felhatalmazza bankját. Ha egy komoly üzletnél a partner ettől elzárkózik, érdemes meggondolni, hogy valóban elég komoly-e az üzlet. Mindez azonban csak a jövő bölcsessége, a már csődben lévő vállalatoknak azt kell megtalálni, hogyan tudnak kikeveredni a kátyúból. A törvény szerint a hitelezőkkel csődegyezséget kell megkísérelni. Csakhogy már az esetek jelentős részénél nem sikerül megállapodni, mert a hitelezőknek rendszerint azért van szükségük a pénzre, mert maguk is adósak. De ha meg is egyeztek, akkor sem mindig úgy történnek a dolgok, ahogy remélték, mert általában az adósok követelései nem folynak be időben és az értékesítésre szánt vagyont sem tudják eladni, hiszen az egész piacot elárasztották a csődben lévő cégek ingatlanjaikkal, készleteikkel, üzletrészeikkel. Vannak szakértők, akik azt tartanák ésszerűnek, ha a fizetési folyamatot az adósságok átütemezésével akár 5-10 évre is el lehetne húzni egyes - amúgy életképesnek tartott - vállalatoknál, hogy a cégek lélegzethez juthassanak és fejlődhessenek. A vállalatok többségénél azonban egyelőre nincsenek meg ehhez a feltételek, ezért gyors és gyakran kellemetlen lépéseket kell tenni. A válságba került társaságok ügyeinek irányítása külön tudomány, amit válságmenedzselésnek neveznek a nagyvilágban, és amit mostanában már Magyarországon is tanítanak. A kényszer szülte helyzetben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa tavaly elhatározta, hogy csődmenedzser-tanfolyamokat indít. A program lebonyolításával a Pri-man Kft.-t bízta meg. Peredi Ágnes