Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
1993. június 25., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Ebben az évben biztosított a működés A tiszta víz érték A megyeszékhely lakói közül egyre többen keresik fel a huszon- kettes főútvonal elején lévő forrást. A jó minőségű ivóvízért gyakran hosszú sorokban várakoznak a szomjazok, időt és üzemanyagot nem kímélve. Gyurkó Péter felv. Nógrádi művészek Egerben (Folytatás az I. oldalról) rendről tájékoztatják a mind nagyobb számban érkező kül- és belföldi látogatókat. Tovább javítottuk a működés szakmai feltételeit azzal, hogy mind a bányászkodásban, mind pedig a bányászkodás történeti eseményeiben tájékozott négy szakértő tárlatvezetőt alkalmazunk.- Okozott-e különösebb gondot az átvétel?- Az. átmenettel járó „szokásos” problémákon kívül nem. Az átvétel során is fenntartjuk az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel az együttműködést. Lehetőséget nyújtunk például arra, hogy az egyesület összejöveteleit továbbra is rendszeresen megtartsa. Az egyesület megyei elnökével, Nagy Gyulával és titkárával, Józsa Sándorral már aláírtuk az együttműködési megállapodást, amelynek alapján az érdekek kölcsönös elismerésével működünk tovább.-Megtörtént tehát a váltás, bányászati kiállítóhely a bánya megszűnése után is lesz Salgótarjánban.- Igen, a bányászat az eddigi természetes közegéből, a termelésből, az üzemi életből átkerült egy másik természetes közegbe, a történelmi muzeológia megőrző és hagyományápoló színterére. A muzeológia szakrendszere szerint, a kiállítóhely szakmai irányítását dr. Szvir- csek Ferenc látja el.- Milyen gyűjteményekről van szó?- Fontos szakmai feladat a gyűjtemények szakszerű feltárása, dokumentálása, ami idén elkezdődik. Ezeknek a gyűjteményeknek a nagyságát egyelőre csak becsülni tudjuk. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy fontos, sok esetben pótolhatatlan anyagról van szó. A gyűjtemény legnagyobb részét a könyvészeti anyag adja, amely 90 százalékban a század bányatörténetével, technikai fejlődésének bemutatásával foglalkozik. Fontos egysége a dokumentum- és iratanyag, ez főleg a nógrádi szénbányák tevékenységéhez kötődik. Lényeges a kutatás számára az egyes bányamérnökök tevékenységéhez kapcsolódó irat- és dokumentumegyüttes. Ilyen például a bányamúzeum egyik alapítója, Cserjési Miklós hagyatéka, vagy a Lassan József munkásságához kötődő dokumentumegyüttes. De sok más példát is említhetnék. A képeslap- és fotógyűjtemény főleg az államosítástól eltelt időszakot reprezentálja. Ezek közül is fontosak a megszűnt bányászat szempontjából azok a felvételek, amelyek a föld alatti munka hiteles ábrázolásai, bányászcsoportok, gépek, a bányászok életmódját dokumentáló fotográfiák. Ugyancsak pótolhatatlanoknak ítéljük azokat a felvételeket, amelyek a különböző bányatelepek épületeit, életét örökítik meg (Székvölgy, Kister enye, Nemti, Mátranovák, Homokte- renye, Nagybátony, stb). Szintén a bányászattörténeti kutatás számára lényeges dokumentumok a műszaki térképek másolatai, amelyek szinte behálózzák a nógrádi szénmedencét. Kisebb számú numizmatikai anyag (kitüntetések, érmek, plakettek stb.) is tartoznak az anyaghoz. Ezek főleg az 1945 utáni állami elismerések tárgyi emlékei, illetve a bányavállalatnak a szomszédos országok bányavállalataival való kapcsolatát dokumentálják (a volt Szovjetunióval. Szlovákiával, és így tovább). — Mi az, ami elsősorban a nagyközönség számára lehet érdekes?- A tárgyi gyűjtemény legjelentősebb darabjai a földalatti bányamúzeum kiállításán láthatók: bányaló, rakodógép, fejtőkalapácsok, vitlák, szállítóeszközök, ácsolatok. világítóeszközök, hírközlő eszközök, és így tovább. Ezen kívül a külszíni szállítási skanzen is igazi unikum a látogatók számára. Nyomon követhető a medencében az iparvasúti vontatás (gőz-, villany-, dízelmozdony), valamint a csillék változatai. A felszíni kiállítóhelyen tekinthetők meg a múzeum textilgyűjteményének darabjai (díszruhák, munkaruhák, bányamentő-felszerelések, zászlók). Gondolom, már a gyűjtemények e vázlatos áttekintése is jelzi, hogy gazdagok vagyunk. Ezért köszönettel tartozunk a gyűjtemény létrehozóinak, a tárgyak ajándékozóinak, eddigi gondozóinak. Természetesen, továbbra is számítunk a bányásztársadalom támogatására a múlt tárgyi világának megőrzésében.- Mik az elkövetkezendő évek legfontosabb teendői?- Mint egyetlen, országos, sőt, nemzetközi hírű bányászati kiállítóhelynek, törekedni kell egy történetileg hiteles bányászattörténeti kiállítás rendezésére, amely átfogja egész Nóg- rád megyét. Ezért folytatjuk a bányászattörténeti kutatást, feldolgozást, és egy felújított, szakmailag korszerű kiállítás megvalósítását. Ebben, a többi között, nagyobb hangsúlyt kapna a megye természeti, bányageológiai képe, a széntelepek kialakulásának bemutatása. Ugyancsak hangsúlyt kívánunk fektetni a bányászattörténetben meghatározó szerepet betöltő műszaki egyéniségek életútjának, dokumentumainak bemutatására. Az új kiállítás is a bányászat meghatározó szerepére építkezik, s természetesen, továbbra is fenn kívánjuk tartani a mind a föld alatti, mind a műszaki skanzent, felújított állapotban.-Mikor várható a felújított bemutató megnyitása?- Mindez az elkövetkezendő néhány év feladata lesz, a lehetőségek függvényében, -tóthKézművestanfolyam Bátonyterenye. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a kisterenyei Adám Zsigmond Nevelőotthon közös szervezésében, az Esélyegyenlőség Alapítvány támogatásával kézművestanfolyamot rendeznek július 7-étől 9-éig a nevelő- otthonban általános iskolai pedagógusok részére. A rendezvényen elsősorban az alsó tagozatos, a napközis, illetve a rajz- és technika szakos pedagógusok vesznek részt. Várhatóan mindenekelőtt Salgótarjánból és körzetéből érkeznek majd tanárok. A „Reneszánsz nyár” rendezvénysorozat egyik kiemelkedő programjaként nyílik meg az Egri Nyári Tárlat július 3-án az egri város ifjúsági házában. A hagyományteremtő jelleggel rendezett kiállítás az északi régióban, Borsod-Abaúj-Zemp- lén-, Heves- és Nógrád megyéA salgótarjáni Déryné utca 6-os számú házba 1985-ben költöztek be a lakók. Az épület minden ízében új volt, a lakók pedig boldogok. Ezután jöttek a gondok, ugyanis alig egy év leforgása alatt a három lépcsőházban a felvezető lépcsők fokai csaknem teljesen elporladtak. A lakók bejelentették a dolgot az akkori ingatlankezelő vállalatnak. Válaszul a bejelentésre, még ugyanabban az évben - azaz 1987-ben - leszállították az új lépcsőblokkokat.. ., amelyek azóta is ott „ékeskednek”, érintetlenül. Ma 1993-at írunk. A Déryné utca 6. szám alatt a helyzet csaknem változatlan, egyetlen dolgot leszámítva. Ugyanis a még 1985-ből visszamaradt lépcsők ma már csak annyira hasonlítanak a hétköznapi értelemben vett lépcsőkre, mint kenguru az elefántra. Természetesen a balesetveszély ennek függvényében megnövekedett. A ’87-ben leszállított „új” lépcsőblokkok pedig sértetlenül várakoznak a gyepen, ugyanis nincs aki a régi feljárókat kibontsa és az újakat beemelje. A házmester többszöri bejelentései a tapasztalatok szerint süket ben élő képzőművészek rangos szemléje lesz. Salgótarján város önkormányzata is felajánlott egy 30 ezer forintos díjat. Nógrád megyéből Mustó János, Czinke Ferenc, Erdei Sándor, Földi Péter és Réti Zoltán művei szerepelnek az idei nyári tárlaton. fülekre találtak. Mígnem az egyik lakó kishíján lábát törte, amikor a lépcsőnek csúfolt feljáró alkalmatosságot próbálta igénybe venni. Panaszával a három lépcsőház lakóinak érdekében a megyei sajtóhoz fordult, hivatkozva a helyzet tarthatatlanságára. Mi megpróbáltuk megkeresni az illetékeseket, de sajnos csak a titkárságig jutottunk. A város- ■ gazdálkodási vállalat - időközben ugyanis a problémamegoldás feladata e cégre hárult Traffipax • Június 25-én, pénteken 6 és 16 óra között a 2-es számú főútvonalon, Rétság és Szendehely között, Rétság belterületén, valamint a Bánk, Nagyoroszi Drégelypalánk útvonalon számíthatnak traffipaxos sebességmérésre az autóval közlekedők. Péter-Pál-riapi búcsú • Salgótarján. Június 26-án, szombaton a Karancs-hegyi kápolnánál Péter-Pál-napi búcsút tartanak. Az ünnepi szentmisét Orbán Márk, szécsényi Ferences rendházfőnök celebrálja, 13 órai kezdettel. Az esemény rendezői szeretettel várják a híveket és az érdeklődőket. A közrendért • Diósjenő. A községi önkormányzat képviselő-testület ülést tartott a közelmúltban, és döntés született a közrend és a köz- biztonság védelméről. Ennek értelmében a községben működő két rendőr mellett egy harmadikat is szeretnének alkalmazni augusztus 1-jétől, és egy gépkocsit is vásárolnak a rendfenntartók munkájának megkönnyítésére. Tervezik továbbá a községi vagyonvédő csoport újjászervezését is. egyik alkalmazottja ilyetén próbált magyarázatot adni: a bejelentést felvették, az ügy folyamatban van. Viszont pillanatnyilag kevés a kőművesük, ezért a lépcsőcserére várni kell. A Déryné utca 6. lakói pedig várnak. Ide s tova hat éve. Türelmük viszont véges. Érthető. Ha szerencséjük van, esetleg nem törik ki a nyakukat. Azt tartja a közmondás: a türelem rózsát terem. Természetesen így ez a lépcsőkre nem érvényes. Sajnos. Nagy Kriszta A sírok után a lelkeket Szomorú dolog történt a közelmúltban a zagyvapálfalvai felső temetőben, ez többé-kevésbé minden olvasónk előtt ismert. A felelőtlen fiatalok által súlyosan megrongált, ledöntött síremlékekben keletkezett kár is éppen elég, de ráadásul akadnak lelkiismeretlen személyek, akik nem szégyellnek azzal próbálkozni, hogy a mások bajából hasznot húzzanak. Történt ugyanis, hogy egy úrinak egyáltalán nem nevezhető ember megjelent néhány károsultnál, felajánlva a sírkövek helyreállítását, egyben pénzt is kérve tőlük a szükséges anyagok beszerzésére. Szerencsére az emberek óvatosak az utóbbi időben - sok hasonló gazemberség történt -, de azért akadt szenvedő alanya is a „marketing munkának". Egy idős néni ugyanis 2000 forintot adott át az őt felkereső, magát sírkövesnek titulálóférfinak az állítólagos sírkőjavítás megkezdésére. A pénzt kicsaló illetőről azonban nem tud semmit, a pénzéről írás nincs. Lehet, hogy más is költött már erre a célra? Szomorú dolog történt a közelmúltban. A megrongált síremlékek mellett valaki megrongálta egy idős asszony emberekbe vetett bizalmát is. Faragó Zoltán A türelem még nem termett új lépcsőt a Déryné utcában Nyaktörő mutatványra kényszerülnek a lakók Beépítetlenül hevernek a lépcsők Csökkenő abortuszszám Nógrád megyében Emelkedik a harmadik, vagy több gyermeket vállaló családok száma Kedvezően alakult a terhesség-megszakítások száma. A KSH Statisztikai Hírek című periodikája mélyre ható elemzést ad közre az első negyedév terhesség-megszakításainak alakulásairól, annak okairól és várható születések számáról. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény újra szabályozta a terhesség megszakításának feltételeit. A január elsején életbe lépett törvény utáni negyedévben hazánkban 18 ezer 999 terhesség-megszakításra került sor az előző év azonos időszakában elvégzett 24 ezer 370 beavatkozással szemben. Ez az 1992. év első negyedévinek 78 százaléka. A terhesség-megszakítások Nógrád megyében is jelentősen csökkentek. Míg 1992 első negyedében 474 abortusz történt, addig 1993 első három hónapjában 375 művi vetélésre került sor. Ez az előző évinek 79,1 százaléka. Az abortuszok számának alakulása megyénként változó. Legjelentősebb visszesés Jász- Nagykun-Szolnok megyében történt (31 százalékos csökkenés), legkisebb a változás mértéke Csongrád megyében (11 százalék). Nógrád megye az országos átlagot közelíti 19,9 százalékos csökkenéssel. A terhességmegszakítás indokainak előző évivel való ösz- szehasonlítása a törvényi szabályozás változása miatt nem könnyű. Mindenesetre csökkent az anya vagy a magzat egészségét veszélyeztető okok miatti beavatkozás. A terhesség-megszakítások túlnyomó részét (97 százalék) a terhes nő válság- helyzetével indokolták. A tapasztalt csökkenés okait vizsgálva három lehetséges magyarázatot is találhatunk. Lehetséges, hogy a terhes nők meggondolták magukat és korábbi szándékukkal szemben mégis vállalják a gyermekszülést, a gyermeknevelést. A csökkenés oka lehet a fogamzásgátlási gyakorlat változása, a felelősségteljesebb szexuális magatartás. Ezt mindenképpen elősegíthette a törvényelőkészítés vitája, annak publicitása. Az is elképzelhető, hogy az abortuszok számát kimutató statisztika mögött emelkedő illegális terhesség-megszakítás húzódik. Ez azonban nem látszik indokoltnak a törvény liberális jellegének ismeretében. A várható születések számát a terhességgondozásra jelentkező nők számából következtethetjük. Ezért prognosztizálható, hogy az abortuszcsökkenés egyharmadából gyermekszülés várható. A születésszámok várható alakulása azt mutatja, hogy emelkedik a harmadik, vagy több gyermeket vállaló családok száma. Az azonban nem bizonyítható, hogy a három vagy annál több gyermeket vállaló, nevelő családok számának várható emelkedése és az új törvény közt ilyen szoros összefüggés van. A több gyermek vállalása az abortusztörvény életbelépésétől függetlenül is jelentkezhetett. Ez összefügghet a gyermeknevelési támogatás új rendszerének 1993 január elsején történt életbelépésével is. Az 1993 év abortuszadatok alapján messzemenő következtetések még nem vonhatók le. Tényleges, tartós hatásai csak több év adatainak birtokában 1995 végén elemezhetők érdemben.-vmKíváncsiskodó Fizetni csak önhibából kell Igaz-e a hír, ami szerint egy darab vízóra hitelesítési díja 230 forintba kerül? A vízmű miért nem tudja úgy megoldani a saját mérőműszereinek a cseréjét, mint például az Émász vagy a Tigáz? - kérdezi Molnár Tibor salgótarjáni olvasónk. A kérdésre Kovács Jó- zsefné, a Nógrád Megyei Víz és Csatornamű Vállalat vállalkozási és fejlesztési osztály- vezetője adott választ.-A hír így magában nem igaz. Az NVCsV ugyanis a kezelésében lévő főmérők cseréjét és hitelesítését nem számlázza le a fogyasztók felé, kizárólag abban az esetben, ha a mérőműszer a lakó hibájából rongálódott meg.-A tömblakásokban felszerelt mellékvízmérő azonban nincs a vállalat kezelésében, azok cseréje, hitelesítése a lakók feladata. Ezen vízmérők cseréje, hitelesítése kerül 1880 forintba, a plusz 25 százalék áfa nélkül. Egyébként az 1880 forint tartalmaz 200 forint lakú sonkénti kiszállási díjat, 235 ló rint vízóra-leszerelési, 9Ö0 ló rint vízmérőóra-javítási és hitelesítési, 470 forint felszerelési, és 75 forint plombálási díjat. Holnapi kíváncsiskodó kérdésünket egy zagyvapálfalvai olvasónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy mikor kap végre az orvosi ügyelet rádiótelefont vagy legalább adó-vevőt? Férje súlyos beteg, gyakran szorul éjszaka is orvosi ellátásra, de az ügyeletes többnyire csak órák múlva ér ki, mivel egv-egy betegtől mindig vissza kell térnie a központba az újabb telefonhívás miatt. Ezzel nem csak időt vesztenek, hanem benzint is pazarolnak.