Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
1993. június 3., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Csinosítják a községet A béri önkormányzat a közelmúltban pályázaton nyert összeg segítségével 8 főt foglalkoztathat, akik közül Mihalik Jánosné és Ocsovszky Mihályné petúniát ültet a falu elején. Kép: Gyurkö Nem egy tönkretett, lerombolt várost adunk át- A KDNP listáján kerültem a képviselő-testületbe - utal választásának meghatározó momentumára dr. Thassy Gábor, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat pásztói tiszti főorvosa, aki pályázat útján került sebészorvosként a megyébe, majd a közegészség- ügyből letett szakvizsga után jutott jelenlegi beosztásába.-Milyennek ítéli meg a képviselők eddigi tevékenységét?- Utakat építettünk, folyik a gázprogram, átadtuk az új hidat. Remélem, nyugalmat hoz a gimnáziumban elcsendesedett belső viszály, mindenki megtalálja a helyét, vége lesz a személyi torzsalkodásnak, stabilizálódik a helyzet. Vannak, akik azt mondják, hogy kiáruljuk a várost a külföldieknek. Nem tettünk mást, csak a legégetőbb társadalmi gond, a munkanélküliség enyhítésére vállalkoztunk külföldi cégek bevonásával, munkahelyteremtéssel.- Egy húron pendíti a testület?- Jómagam természetesnek tartom a különböző véleményeltéréseket, beleértve a polgár- mester lemondásra való felszólítását is, annak ellenére, hogy erre nem volt jogos indok. Egy többpárt rendszerű demokráciában ilyesmire a jövőben is számítani kell.- Állítólag a döntéseket alapvetően a KDNP-s képviselők többsége hozza.-Valóban, a kereszténydemokrata testületi tagok többségben vannak. Ezt szemünkre is vetik. Bizonyítani tudom, hogy egy-egy határozatnál, döntésnél nem szavaztak egységesen. A jelenlegi helyzetet a választópolgárok teremtették meg irántunk érzett bizalmukkal - állítja a képviselő, aki nem tartja jónak a jelenleg honos munkamódszerüket sem. Nehezményezi, hogy az ülések igen elhúzódnak, pedig este kilenc után senkitől sem lehet elvárni, hogy szellemileg friss legyen. Nem sikerült megvalósítani azt a közös állásfoglalást sem, hogy mindenki röviden, felkészülten, átgondoltan fejtse ki véleményét, közölje javaslatait.-Ez utóbbi esetében a polgármester úr sem mutat jó példát. Eredményesebb lenne tevékenységünk. ha valamennyi képviselőtársam vállalna a feladatokból. Egyébként határozottan állítom, hogy a ciklus végén nem egy tönkretett, lerombolt várost adunk át az utánunk következőknek. Olyan bevételi forrásaik lesznek, amire alapozhatnak, sőt azt tovább gyarapíthatják. Venesz Károly Egymás mellett kell dolgozniuk A Cserhát völgyének hat kis települése mindig Pásztó körzetébe tartozott. A falvak, mint hírlik, azért kerültek a ’90-es választások idején Szécsényhez, mert kevés volt a települések létszáma abban a választókörzetben. Azóta viszont a cserháti emberek egyszer sem látták errefelé Juhász Pétert, a szé- csényiek, s egyben az ő parlamenti képviselőjüket Nem maradt más választásuk, mint Tóth Sándorhoz, a Pásztó környékiek képviselőjéhez fordulni, aki jószívve) vállalta fel gondjaikat. A hat kis falu népe ezen annyira felbuzdult, hogy lépéseket tett: kerülhessenek inkább vissza korábbi körzetükbe, ahol a jelek szerint jobban figyelnek az egyébként is igen elmaradott települések polgáraira. A két kereszténydemokrata honatya viszont úgy látja: ők eddig is együtt „léptek”, s ezután is ezt teszik. A két szomszédos választókerületben egymás mellett, s nem egymás ellen kell tevékenykedniük. Reményvesztve a Cserhát alján Akár az önkormányzatokat, akár az egyszerű földi halandókat faggatjuk a Cserhát alján fekvő falvak kilátásairól, szomorú jövőkép alakul előttünk. Az előbbiek szempontjából azért, mert ezt a hat települést elfelejtette besorolni a kormányzat a fokozottan hátrányos helyzetű körzetek közé, s így azok jelentős anyagi támogatástól esnek el.-Huszonhárom éve vagyok boltos itt, ebben a faluban, és azt kell mondanom, nem valami kecsegtető kilátások elé nézek - kesereg a garábi Kővári Attila.- Öt évre vettem ki bérbe a boltot, de látja, fájó derékkal mégis kapálni kell mennem, mert valamiből meg kell élnie a családnak. Lassan kihal a falu, s becsukhatom a boltot - azzal fogja magát, s indul az éppen befutó buszhoz. Oda igyekezett Percze Fe- rencné is, amikor megállítottam: - Hol itthon vagyok, hol Németországban a gyermekeimnél. Kint jól érzem magam, de itthon mindig beteg vagyok, mert itt van valami a levegőben ... Tudja, ha jövök hazafelé, azonnal tudom, ha Magyarországra értünk: piszkosak az utak, nyilvános helyen a WC-re nem lehet ráülni. Amilyen higiénia van a magyar boltokban, biztos, hogy egy német itt nem venne semmit - azzal felszállt a buszra. Alsótoldon a falu postásasz- szonya éppen a nyugdíjas SZ. I-névéi beszélget:- Mondja meg, mi lesz a fiatalokkal? - kérdi Sz.-né. - Kitanulták a szakmájukat és nem tudnak elhelyezkedni. Mondja meg, minek van akkora fizetése a képviselőknek a Parlamentben? Csak harácsolnak, a szegény ember meg forduljon föl? Segítsék a kisembereket is!- Az emberek minden héten azt kérdik: mikor hozom már a nyugdíjat? - jegyzi meg Sándor Gyuláné, a kézbesítőnő.- Nem lehet követni az árakat az üzletben. Cserhátszentivánban buszra várnak néhányan a falu közepén.- Munka kellen az embereknek - állapítja meg a 76 éves Csordás Istvánná. - Amíg nem volt 38 Ft egy liter tej, meg 100 körül egy kiló kenyér, be lehetett osztani az 5600 Ft-os nyugdíjat. Szeretnénk, ha valami fordulat jönne. - Csípős megjegyzését Antall Józsefre zúgolódás fogadja, mire megjegyzi: - Ma mindenki azt mondhat, amit akar. Kutasón a füvet nyírja a háza előtt Gyetván László, aki múlt év nyara óta munkanélküli:- 53 éves vagyok. Pásztón a közszolgáltató vállalatnál dolgoztam. Azzal tettek ki az utcára, hogy vidéken jön a földosztás. majd találok munkát. Az utazási költséget nekem kellene állni, hogy munkát kaphassak. Tudja micsoda pénz az? Vettem egy tehenet, idegcsillapítónak, hogy lekössem magam. Nincs bevételem belőle, mert azt a kis hasznot, amit tejeladásból beszedek, azt bele is etetem. Hogy foglalkozzam mező- gazdasággal? Miből? Nincs hozzá felszerelésem. Kilátástalan a jövőm. Jövő márciusig jár a munkanélküli segélyem.. Vallus Tibor Két éves a béri, első magyar jegyzöklub 1991. április 19-én, Béren alakították meg hazánk első jegyzőklubját Alsótold, Buják, Csécse, Ecseg, Egyházasdenge- leg, Erdőkürt, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Palotás, Szarvas- gede. Szirák, Szurdokpüspöki, Tar és Vanyarc községek jegyzőinek közreműködésével. A klub eddigi tevékenységéről, nehézségeiről, s további elképzeléseiről faggattuk a kezdeményezés legfőbb szervezőjét, Varga Ferenc béri jegyzőt.- Milyen célzattal alapították a klubot?- A községi jegyzők munkájának szakmai és törvényességi szempontból való segítése vezérelt bennünket elsősorban. Annak érdekében, hogy a jegyző a falu demokratikus szellemű közigazgatási vezetője legyen, a szakmai szekcióüléseken jogszabály értelmezést végzünk, különböző beadvány mintákat, rendelet-tervezeteket készítünk.- Az elmúlt két év során egyszer sem kérdőjelezték meg a jegyzöklub létét? Varga Ferenc- De igen. Mivel elég hullámzó volt a jegyzők megjelenése a foglalkozásokon, először múlt év szeptemberében, majd decemberében merült föl a klub létjogosultsága. Mindkét alkalommal az azóta elhunyt dr. Várkonyi József, a KMBH területi Hivatala vezetője adott további ösztönzést a klub működtetéséhez. mondván: szükség van ránk, hisz amióta létezünk. Dél-Nógrádban nincs törvény- sértés, s az e térségben működő jegyzők munkájára nincs kifogás.- Gondolkodnak esetleg a jegyzőklub továbbfejlesztésén?- Tervezzük a jegyzőklub vezetők értekezletét, amelynek létrejöttéhez bírjuk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének támogatását is. Amennyiben az általunk ismert, több mint húsz klub tagsága egyetértene, megalakítanánk a jegyzők országos szövetségét. Ezzel a lépéssel talán nagyobb súllyal tudnánk beleszólni a jogszabály-alkotásba. Örömmel mondhatom el azt is, hogy készülőben van a jegyzők kézikönyve, s a gyámügyi kézikönyv is. Ezektől a szakkönyvektől azt várjuk, hogy észrevételeink alapján példatárként, mankóul szolgáljanak mindennapi munkánk során, s ne valami szájba rágós stílust kövessenek. - vallus Emlékérem Pásztó. A város önkormányzati képviselő-testülete legutóbbi ülésén, - 1993. július 1 -jei határidővel - felmentette a közalkalmazotti jogviszony alól Vincze Ferencet, a Tittel Pál kollégium igazgatóját, arra való hivatkozással, hogy öregségi nyugdíj jogosultságot szerzett. A pedagógus több évtizedes munkásságáért, az ágazati miniszter emlékérmét vehette át dr. Dobrovoczky István polgár- mestertől. A képviselők július 31-éig bírálják el az intézmény- vezetői munkakör betöltésére érkezett pályamunkákat. Jó mulatságnak néznek elibe az alsótoldi gyermekek Az idén is megrendezik a Toldi Miklós kulturális napokat Alsótold. Az eddigi hagyományoknak megfelelően, a diák- önkomiányzat szervezésében kerül sor az általános iskolában június 7-étől 11-éig a Toldi Miklós kulturális napokra. A program, a gyerekek gazdag fantáziáját és a tantestület sokoldalúságát bizonyítja. Valószínű sok látogatója lesz az irodalmi kávéháznak, s a történeti játszóháznak is. Mindezek mellett még sok népi gyermek- játék szerepel a kínálati listán. Az iskolaév érdekes eseményeiről. fontos epizódjairól az iskolarádiósok adnak tájékoztatást. Rövid műsor keretében fellépnek a divatbemutatóra kijelölt helyi manökenek, a népdalénekesek pedig régi, ismert dalokkal kedveskednek a jelenlévőknek. Levetítik a Legyetek jók, ha tudtok című videofilmét is. A kulturális program legjelentősebb eseménye a balassagyarmati zeneiskola gyermek- kórusának fellépése lesz. Ezért a műsorért a gyerekek önköltséges alapon, ötven forintot fizetnek személyenként. Minden nap lesz gazdag sportprogram, amelyből mindenki kiválaszthatja a neki tetszőt, azt, amiben legjobban be tudja bizonyítani ügyességét, képességét. Vonatkozik ez a lábteniszre, a kézilabdára, a röplabdára és a sokakat érdeklő futballmeccsre. Azok, akik egy rövid kiránduló túrát kívánnak tenni, azoknak is lesz erre lehetőségük. A sportrendezvények kedves színfoltját jelenti a a búcsúzó futballmérkőzés, amelyet a nyolcadik általánost elvégzett fiúk és az iskola férfi tanárai vívnak meg egymással. A gazdag rendezvénysorozatra nemcsak a gyerekek készülnek, mivel feltehetően a szülők sokasága nézőként tiszteli meg a művészeket és a sporttehetségeket. Égető társadalmi gond Kutasó. A 130 lakost számláló településen, a legnagyobb társadalmi gondot és feszültséget a munkanélküliség jelenti. Nem- csak a mai állapotok miatt, hanem a várhatóan rosszabbodó helyzet miqtt. Pillanatnyilag 38-an tartoznak a munka- nélküliek státuszába. Jórészük májusban kerül ki a központilag biztosított járadékellátásból. Ők szaporítják majd tovább azoknak a számát, akiket az önkormányzatnak jövedelempótló támogatásban kell részesíteniük, a törvényben megszabott havi 5100 forinttal. Belátható időn belül az ön- kormányzat csak egyetlen lehetőséget lát a meglévő feszültség csökkentésére, e társadalmi gond enyhítésére. Ez pedig a közmunka. Ezzel maximálisan élt a képviselő-testület. A megyei munkaügyi központ hozzájárulásával jelenleg négy munkanélkülit foglalkoztatnak településtisztasági feladatokkal. A csapatból kettő szakmunkás, egy pedig pályakezdőként indítja így az életét. Szerződésük június 30-áig szól. Nemcsak ennek meghosz- szabbításával foglalkoznak, hanem, amennyiben lehetőség kínálkozik, újabb munkanélkülieket vonnának be a község javát szolgáló közmunkába. Egészségügyi ellátást • Kutasó. Az iskola szomszédságában lévő volt pedagóguslakást 530 ezer forintért vásárolta meg az önkormányzat a helyi szövetkezettől, hogy terveik szerint, egészségügyi ellátást szolgáló helyiségeket alakítsanak ki a 100 négyzetméternyi területen. Az átalakításhoz szükséges pénzt, pályázat útján, a Népjóléti Minisztériumtól kívánják megszerezni. Nyaralnak • Csécse. Egyhetes nyári táborban vesz részt az általános iskola 20-25 tanulója, július 12-étől Balatonkenesén. A táborozás önköltséges alapon történik, az iskola 10 ezer forinttal járul a kiadásokhoz. A táborban résztvevők zöme felső tagozatos tanuló. A gyerekeket három pedagógus kíséri. Biztos kereset • Szurdokpüspöki. Június végéig kötött szerződést három munkanélkülivel a község településtisztasági feladatainak elvégzésére a polgármesteri hivatal. Ily módon egy kőművesnek és két segédmunkásnak teremtett biztos, havi 12 ezer forint keresetet az önkormányzat. Zenei tábor • Pásztó. A Gárdonyi Géza Általános Iskola zenetagozatos tanulói, budapesti társaikkal együtt zenei táborban vesznek részt önköltséges alapon, július elején. Az egyhetes, zenéléssel egybekötött pihenés személyenként 3 ezer 200 forintjába kerül a résztvevőknek. A szülők kiadásainak mérséklésére az iskola vezetése igyekszik szponzorokat szerezni, bár az önkormányzat anyagi támogatásában is bíznak. ' Megduplázódik • Kozárd. Az önkormányzat költségvetését jelenleg 44 munkanélküli terheli. Számuk az év végére elérheti a nyolcvan főt. A faluban a munkaképes korú lakosság negyede van munka nélkül. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó A többség csak kért Alsótold. A hat községet magába foglaló, átalakult helyi szövetkezet 2 ezer 200 hektár szántón gazdálkodik. A föld tulajdonjogának megszerzése céljából a törvényben előírt határidőig 600 résztulajdonos jelentette be igényét. Közülük négyszázan csupán földtulajdonuk kijelölését kérték, s bejelentették, hogy nem kívánják megművelni azt, mert nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek. Részüket bérlet formájában a szövetkezetben hagyják megművelés céljából. Várhatóan 70-80-an magángazdaként kívánják megdolgozni 2-10 hektár nagyságú földjeiket. ,Ég a napmelegtől... 55 Néhány napja nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt a pásztói strandfürdő, amelyet a kellemes víz, a simogató napsugár s nem utolsó sorban a pezsgő társasági élet miatt keresnek fel az ide betérő vendégek. Fotó: Gyurkó Péter
