Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

1993. június 17., csütörtök ARCOK-HARCOK HÍRLAP 7 Egy harcmodor anatómiája Ki gondolna tragikus házastársi konfliktusokra, amikor háza­sodik? Ki gondolna rá, milyen például az elsárkányosodás fo­lyamatának vége? Amikor, a ráadásul nem is túl intelligens, im­már erősen középkorú, nagy súlyú hölgy belekapaszkodik egy szó- kapcsolat erejébe, fenyegető és engesztelhetetlen kegyetlensé­gébe; s „foggal, körömmel" küzd a rossz házasság megtartásá­ért. A látszatok megőrzéséért. Elképesztő és hátborzongató volt számomra ezt a harcmodor ígéretet egy politizáló értelmiségi megfogalmazásában hallani. Egy bölcsésztől, aki sokkal bölcsebb, mintsem, hogy a harsány elkötelezettségű párthívők sorába lehetne tuszkolni. Sokkal tisz­tességesebb demokrata, mintsem fontos lehet számára, hogy hét- százegynéhányas sorszámmal jegyezték be a pártlapítók közé . . . Nem a rendszerváltás önjelölt és öntelt új partizánjáról van szó. Nem érdekláncokon rángatott, hangos pártfunkcionáriusról. S még csak nem is saját személyes ambícióinak kilátásai vagy kilá- tástalanságai miatt aggódó, ingerült jelvényes emberről. A hétszázegynéhányadik sorszámon bejegyzett alapító-tag nem efféle ember! Még csak nem is szélsőjobb felé bicegő párttag, és mégis elszántan így fogalmaz; foggal, körömmel fogunk harcolni, és ha kell, akár fegyverrel is .. . De itt, a fegyver szónál azért már szétharapja a dühös mondatot. Érzi, hogy a költészet, a filológia tudósaként mégse igen veheti ilyen összefüggésben szájára a fegyver szót, csak megmarad a megismételt erős mondatnál; fog­gal, körömmel fogunk, igen, igen! De, hogy kik ellen fog harcolni foggal-körömmel, azt nemigen van módja pontosítani. Mindenki ellen, aki a kormányzat teljesítményét, a közteherviselés mai ér­telmezését, a kibontakozás esélyét nem a kormánykoalíció pártja­ival megegyezően minősíti? Mindenkivel, aki elégedetlen? Min­denkivel, aki ingerült az elszalasztott három esztendő miatt? Mindenkivel, aki használhatatlanul rossznak minősíti az új tömé­nyek java részét? Mindenkivel, aki nehezményezi, hogy a rend­szerváltozás nem az építésről szól, hanem a múlt idézéséről, igaz­ságtételről, kárpótlásról? Mindenkivel és azokkal különösen, akik szóváteszik naponta, hogy három éve a munkateljesítmények ver­sengése helyett a „hazafiaskodásban" való versengés a divat, az ehhez való méretes nagyotmondás, öndicséret és a világszerte szalonképtelen eszmék, gondolatok gusztustalan újrasikálása? A hétszázegynéhányas sorszámon bejegyzett alapítótag „hűsége" kizárja a reális mérlegelést; foggal-körömmel (és fegyverrel) se lehet értelmes küzdelmet elkezdeni ilyen széles fronton! Szomorú, szánalmas, egyedi eset volna ez a harcmodor-ígéret? Nem így van! Más megfogalmazásokkal ugyan, de mindennap el­hangzik; nem adjuk át önként dalolva, sem a hatalmat, sem a po­zíciót . . . Csak mosolyogna a bizakodó állampolgár, az ilyen szöveg-bu­borékokon, ha nem hallana naponta ugyancsak valódi rossz híre­ket ötféle katonai tagozatról demokratikus pártok életében és le­gújabban arról a rohamcsapatról, amely 500 „belevaló” fegy­verforgató embert ruház fel 500 szép bundeswehr egyenruhával és a hozzájuk tartozó fegyverzettel a magyar honvédelmi szakve­zetés jóindulatú áldása kíséretében. így már új jelentése lesz a foggal-körömmel szókapcsolatnak és az önként-dalolva „átadás" kizárásának . . . Talán az áldásos júniusi eső teszi: mégis bizakodó vagyok. Biz­tosra veszem, hogy a demokrácia 1993-ban és 1994-ben is képes lesz megoltalmazni magát a keserű szélsőségesektől. . . Erdős István Jogilag tisztázottabb volt a vb-titkár szerepe, mint a jegyzőé Pénz nélkül bosszantó az önállóság A legnagyobb problémám, hogy a rendeletalkotók nem igazán éltek és dolgoztak helyi önkormányzati szinteken, en­nek hiánya érződik a legtöbb jogszabályon. így vélekedik Tóthné Percze Tünde, Mátra- verebély jegyzője.- Mennyiben tér el a jegyző tevékenysége a vb-titkáritól?- Az alapfeladatok ugyan­azok, a szervezeti rendszer és a jogszabályok mások. Sokkal könnyebb helyzetben voltak azok a jegyzők, akik korábban vb-titkárok voltak, de mindany- nyiunk dolgát nehezítette, hogy hiányoztak az önkormányzati törvény végrehajtási rendeletéi, volt, amelyik háromnegyed évet késett. Sokszor okozott gondot, hogy nem érezhette a jegyző, hogy a munkája törvényes kere­tek között zajlik. Annyi lehető­ség volt, hogy egymástól érdek­lődhettünk.- A jegyzőnek tulajdonkép­pen az a feladata, hogy ő gya­korolja a törvényességet az ön- kormányzatban?- Elég nehezet kérdezett. Jo­gilag szerintem tisztázottabb volt a vb-titkár helyzete, mint a jegyzőé. A tanácselnök nem szólhatott bele közvetlenül a szakigazgatási szerv munká­jába. A polgármester a jegyző útján irányítja a hivatalt, de ez már eléggé áttételes.- Elő! van nagyobb szerepe a jegyzőnek, a hivatalban, vagy a képviselő-testületben ?- Azt hiszem, ezt települése is válogatja, és az is eldöntheti, hogy mit tud felvállalni a pol­gármester.-Lehet azt mondani, hogy amikor a jegyzőnek még keve­sebb hatásköre volt, azért nem volt könnyebb dolga, mert ren­dezetlenek voltak a viszonyok, mire pedig rendeződtek, meg­terhelték egy csomó pluszmun­kával?- Igen, azt hiszem, lehet. Az önkormányzatok megalakulása után is nagyon sok hatásköre volt a jegyzőnek, de saját ta­pasztalatom, hogy igazából nem is tudtuk, mi került jegyzői ha­táskörbe. Vannak esetek, amik­ről akkor derül ki, hogy van ha­tásköröm, amikor van is olyan ügyem. Itt van például Tar, szomszéd község, majdnem azonos a lélekszám, mégis van­nak olyan ügyek a szociálpoliti­kában, amik ott nem jelentkez­nek, mert nekünk van szociális otthonunk Szentkúton. Tehát a jogszabályok által adott hatás­körök ugyanazok, de amit gya­korolni kell belőlük, az min­denhol más. Induláskor is sok hatáskör volt, de azért tartom mégis igaznak, amit mondott, mert ezek azóta csak gyarapod­tak.- Mostanában mivel?- Legutóbb a marhalevéllel, a tüzelőutalvánnyal, korábban volt a tejjegy, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása.- Ezeket lehet igazán győzni?- Muszáj. A legtöbb hivatal­ban már az a helyzet, hogy nem beszélhetünk naprakész munká­ról. Amikor vb-titkárként ideke­rültem, számomra nagyon bő volt a 30 napos határidő, igye­keztünk napokon belül elintézni az ügyeket. Azzal, hogy a ha­táskörök növekedtek, kezdünk afelé tendálni, hogy örülünk, ha a 30 nap alatt le tudjuk zárni.-Jó! érzékelem azt, hogy a központi intézkedések következ­tében népszerűtlenebbek lesz­nek a jegyzők? Példáid a jöve­delempótló támogatás odaítélé­sére gondolok.- Azt hiszem, a jegyző soha nem lehet népszerű, éppen azért, mert hatósági jogkört gyakorol. Bármennyire is szí­vén viseli a település gondjait, van, amikor szankcionálni kell. A munkáját elismerhetik, de mindig lesznek, akik abból íté­lik meg, hogy az ő esetükben hatóságként volt kénytelen fel­lépni. elutasító határozatot adott a kérelmére. Nehéz megértetni, hogy a hivatal jogalkalmazó, a központi rendeleteket nem tud­juk megváltoztatni. A helyi rendeleteknél vehetjük csak fi­gyelembe a helyi viszonyokat. Tóthné Percze Tünde de azok sem kedvezőek min­denki számára.- A parlament önkormány­zati bizottságának van valami köze az önkormányzatokhoz?- Lehet, hogy van .. .-Ha lenne a jegyzőknek ér­dekvédelmi szervezetük, ön mit vetne fel náluk?-A legnagyobb problémám, hogy a rendeletalkotók nem igazán éltek és dolgoztak helyi önkormányzati szinteken, en­nek a hiánya érződik a legtöbb jogszabályon.-Mit jelent a helyi önkor­mányzatnak, hogy létezik me­gyei önkormányzat és köztársa­sági megbízott?- A napi munkám során nem érzékelem a megyei önkor­mányzat munkáját. A kmb. hi­vatal munkája valamennyire közelebb áll az önkormányza­tokhoz, kezdve a jegyzőköny­vek ellenőrzésétől.- És az mit jelent, hogy már nincs megyei tanács?-Van annak jó oldala is, hogy önállóbbak vagyunk, de úgy érzem, segítség volt, hogy létezett igazi középszint. Szük­ség van megyerendszerre, de nem arra, hogy ő az első fokú döntéseket felülvizsgálja, és fő­leg nem a szociálpolitika terén. Igaz, teljesen más szociálpoliti­kai törvény él azóta, de régeb­ben elég gyakori volt, hogy va­laki bement helyből panaszra a megyei tanácshoz, mert nem kapott gyámügyi segélyt, onnan pedig jött a telefon, hogy ugyan már, miért nem? Akkor is há­borgott a lelkem, hiszen erre nem a megye adta a pénzt.-Azt mondják, sok önkor­mányzatnak sok pénze van, csak dugdossák.- Ezt én is hallottam, és a megyei Tákisz is elmondta, hogy nagy összegű betétek fut­nak az önkormányzatok nevén, ebből meg is állapították, hogy nem állnak olyan rosszul az ön- kormányzatok. Szerintem ezt nem lehet így megközelíteni. Fél éve még ennek az önkor­mányzatnak is többmillió sza­bad pénzeszköze volt, mert tar­talékoltuk a tornacsarnokra. A legtöbb önkormányzat gyűjtö­get, és adott pillanatban ugyan lehet sok pénze a számlán, de lehet, hogy egy hét múlva egy fillérje sem lesz.- Szakértőik szerint nagy vál­tozás a tanácsrendszerhez ké­pest, hogy az önkormányzat vál­lalkozhat. Azóta is ritkán talál­kozom olyan önkormányzattal, amelyik vállalkozik.-Igen, egy dolog a lehető­ség, más a realitás. Én sem mondhatom, hogy a miénk vál­lalkozna, mert az, hogy részvé­nyünk van a telefontársaságban, a Via et Vita Rt.-ben, számomra nem vállalkozás, inkább egy­fajta kényszerhelyzet.- Ón szerint elég négy év a települési önkormányzatnak?- Ez függ a település fejlett­ségétől. Ahol csak szépítgetni kell, arra elég. De ahol nincs víz, nincs iskola, hivataltól az orvosi rendelőig mindenhez újólag kellett hozzáfogni, ott lehet, hogy kevés a négy év a ki­tűzött feladatok megvalósítá­sára.- Mennyire önálló egy ön- kormányzat?- Önálló akkor tud lenni, ha anyagi bázis is van az elképze­léseihez. Ha ez nincs meg, ak­kor inkább bosszantja az önál­lóság. Dudellai Ildikó Lehet hogy van, akinek így jó, nekem végképp nem Reggel már nem csörög az óra S' Ébredezni kezd az alvó város Munkanélküli hegesztők, esztergályosok, lakatosok ta­lálkoztak hétfőn a salgótar­jáni munkaügyi központban az álláskínálókkal, a Salgógép képviselőivel. Tóth Sándorral beszélgettünk az állásbörze után, aki esztergályosként dolgozott 1990-ig.- 1990. december 21-én szűnt meg a munkahelyem, Csehszlovákiában dolgoztam. Akkor a pásztói állami gazda­ságnál kellett jelentkeznem, on­nan elküldték, mert éppen meg­szűnőben volt a cég.- Csehszlovákiában mit dol­gozott?- Kocsidugattyúkat eszter­gáltunk, ez könnyű munka volt.- 1990-ben még nem volt annyira mindennapos, hogy munkanélkülivé vált az ember, mint mostanában. Hogyan élte meg, amikor megtudta, hogy nem lesz munkája?- Akkor még nem tudtam, hogy nem lesz munkám. Arra is játszottam, hogy ki akartam jutni külföldre. De az most már nagyon nehéz. Nagyon sokan dolgoztak Németországban, akik már tudják a nyelvet, és ők mindig előnyben vannak. El­mehettem volna CNC-tanfo- lyamra, de hát az megint egy év, és negyven év fölött már nemi­gen kezdi el az ember.- Hány éves?- 47 leszek. Már nem nagyon van kedvem tanulni. Harminc év alatt megtanultam a szak­mámat.- 1990 óta nem dolgozott se­hol9- Nem. Van egy nyomorék kisfiam, rengeteg a problémánk. Pénzem meg nincs. Az 5100 fo­rint semmi.- Azt mióta kapja?- Ez év márciusától.- A munkanélküli segély mennyi volt?- 5300 körüli. Kevés.- Csehszlovákiában mennyit keresett?- 5750 koronát.-Ha azt kérdezem, hogy mi­lyen érzés munkanélkülinek lenni, annak két oldala van, anyagi és lelki. És melyik a rosszabb?- Egy oldalról jó lenne az, hogy az embernek nem csörög az óra, anyagilag viszont... Amit kapok, egy hétre nem elég hármunknak. Albérletre 2500-at fizetek, mert a kisgyerek miatt el kellett költöznünk a bérház­ból. Zagyvapálfalván laktunk, második emeleten. Azt a lakást megvette az öcsém, oda vagyok állandóra bejelentve, de Etesen lakunk albérletben. Az 5100 fo­rintból kifizetek 2500-at, mi marad? Felszólítottak, hogy költözzünk ki szerdára. Hova költözzek a gyerekkel?- Félretett pénze van?-Dehogy van, semmi. Azért fordultam a tarjáni polgármes­teri hivatalhoz, hogy segítsenek lakást szerezni. A mozgáskorlá­tozottak egyesülete segít annyi­ban, hogy 150 ezer forintot ad­nak átalakításra. De a lakást magamnak kell elintézni vala­hogy.-Ahhoz térjünk még vissza, hogy nem csörög reggel az óra. Sokan attól az érzéstől félnek esetleges munkanélküliként, hogy ők nem kellenek, fölösle­gesnek éreznék magukat. Ezt nem érezte?- Hogyne éreztem volna. És sajnos, nem 46 éves embereket akarnak alkalmazni. Elmentem volna biztosítási ügynöknek, autóm nincs, tárgytalan. Próbál­tam a vasutat, oda sem kellet­tem. Mentem volna segédmun­kásnak is, de úgy néz ki, hogy félnek a vállalatvezetők. Ha felvesznek, mint segédmunkást, aztán találok esztergályos be­osztást, biztos, hogy elmegyek több pénzért.- Mit szó! az ilyen állásbör­zékhez? Hasznosak?- Legalább egy kis reményt ad az embernek, hogy anyagilag jobban jár. Azt mondták, hogy véglegesítik az állást.- Megnézi a salgógépes munkahelyet?-Persze, hogy meg. Eszter­gályosnak 15-20 ezerig kínál­nak fizetést.- Ön szerint meg lehet szokni a munkanélküliséget?- Lehet hogy van, akinek így jó, de nekem végképp nem. Csak ideges vagyok, veszek­szünk odahaza. En sem tudok mit kezdeni az időmmel, az élettársamat is idegesíti, hogy nincs pénzünk. Ő a gyerek 18 éves koráig nem tud dolgozni.- Tíz éve nyilván nem azt képzelte, hogy itt ül munkanél­küliként.- Hát nem. Azért tettem le a mestervizsgát is. Mit értem vele? Dudellai I. A strandot már eddig is „ijajj”, úgy lehetett élvezni, ám a salgótarjánit kedd óta még in­kább lehet. A Derült Zsömlék csapata déltől este hatig szóló strandrádiót szervezett, segítő­jüknek Zengő Árpádot, a Ma­gyar Rádió munkatársát, a vá­rosi televízió főszerkesztőjét kérték fel. Őt kérdeztük az új­donságról.- Ezek a fiatalok észrevették, hogy az ifjúsággal alig foglal­kozik valaki, ha mégis, akkor azt kényszeredetten teszi, és még abba is belebukik.- Milyen formában kezdődik egy strandrádió szervezése?- Még tavaly megkeresett néhány fiatal a városi televízió­nál azzal a felvetéssel, hogy na­gyon keveset foglalkozunk az ő igazi gondjaikkal. Sajnos, a té­vének a saját műsorára sincs pénze, de vállalták, hogy létre­hoznak egy alapítványt (ennek neve a Derült Zsömlék), szerez­tek szponzorokat, és maguk ké­szítik a tévében látható egyórás műsorokat. Ezután beszélgettek arról, hogy meg kellene indítani a ká­belrádiót, és beugrott az ötlet, hogy a strandon kellene meg­csinálni. Könnyebb megtanulni, nem lehet igazán kudarcot val­lani. Ehhez akarok szakmai se­gítséget adni, azt szeretném, ha m nem bukna meg ez a kezdemé­nyezés. Ők irányítják saját ma­gukat, én csak tippeket adok, vagy megfogadják, vagy nem. Borzalmasan boldog vagyok, hogy ebben az alvó városban végre van egy csapat, amelyik magára talált.-Milyen jellegű a strandrá­dió?- Hangulatában a Danubius rádióéhoz hasonlít sok zenével, strandolókkal és régebben Sal­gótarjánban lakó neves embe­rekkel készített két-három per­ces riportokkal. A program a Déli Krónikával kezdődik, utána adják a saját műsorukat este hatig. (dudellai) Ez itten, kérem, Magyarország Ha átaludtuk volna a keddet... Kedden arra ébredtem, hogy szerda van. Minden olyan za­varos lett hirtelen. Keddenként Bánkúti Gábor ébreszti a Kos- suth-hallgatókat. Erre azt hal­lom, hogy Rékai Gábor kö­szönt bennünket június akár- hányadikán, szerdán. Ameny- nyire félálomban lehet, meg­rémültem. Lehet, hogy átalud­tam egy egész napot? Végül is helyreállt a rend, csak a mű­sorvezető ugrott egyet előre. Este mégis úgy néztem a híre­ket. miről maradtam volna le, ha csakugyan szerdán ébredek fel a hétfő estéből. Hát, össze­ültek pótköltségvetést tárgyalni a Tisztelt Ház székfoglalói, és olykor rám hivatkoztak, mint állampolgárra. Elmondták, hogy miért jó nekem, ha egy csomó mindent nem tudok majd megvenni ősztől. (Szabó Iván már egyre inkább homlok felé fésüli a haját, pedig azt is hallottam a hírekben, hogy nincs túl nagy jelentősége a pótköltségvetésnek.) Kicsit felbosszantott, hogy az ener­gia-áremelésből származó többletbevétel kétharmadát Csoóri Sándornak adják oda, de igyekeztem elővenni jobbik énemet, győzködtem magamat, hogy valamiből a Duna TV-nek is élnie kell, mert pénz nélkül csakugyan nehéz lehet televíziózni. Mondtak olyat is, ami tetszett nekem, mégpedig kormánykörökből. Keresz­ténydemokrata megközelítés szerint a tehetőseknek is ki kell venniük a részüket a terhek vi­seléséből. Felrémlett, azt olvas­tam. hogy a tervezet nem erről szól, de azért mégis szép gesz­tus egy kormánypártitól, hogy ilyen szimpatikusát mond. Eszembe jutott az a disznóság is, vajon az országgyűlési kép­viselők magukat a tehetőseb­bek közé sorolják-e? Amikor mindezen túl vol­tam, eltűnődtem, érdemes volt-e ezért felébredni kedden? Amikor lefeküdtem, tovább tű­nődtem. Érdemes volt-e ked­den felébredniük a képviselők­nek? - Dudellai -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents