Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

1993. június 17., csütörtök SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Pedagógus családi fészek lesz az iskolából Kisgéc. A Magyargéchez tar­tozó településrészen már a ko­rábbi években is megfelelő funkciót kerestek a megürese­dett iskolaépületnek. Karbantar­tásáról folyamatosan gondos­kodtak, most pedig az új tan­évre ide költöző pedagógus há­zaspár részére szolgálati lakássá alakítják át. A várhatóan július­ban befejeződő munkálatok költsége 350 ezer forint. Nógrádi vendégfogadók oktatófilmen Milyen legyen az igazi, magyaros falusi turizmus? Hollókő. Vendégeket fo­gadni könnyebb, mint megtar­tani - mondhatnák a falusi tu­rizmus ábécéjét már régebben ismerő vendégházak, fogadók vezetői. Tekintve azonban, hogy a települések egyik fő - je­lenlegi és jövőbeli - bevételi forrásukként jegyzik a turiz­must, fontos, hogy ki is tanulják az iskoláját, azt, hogy milyen is legyen a legkülönfélébb igé­nyeket kielégítő szállás és ellá­tás. Ehhez kíván segítséget nyúj­tani a Magyar Televízió, a fa­lusi turizmusról szóló, jövőbeni távoktatási programjával. A huszonnégy részes oktató­filmet az elmúlt hét végén ezen a településen kezdték forgatni, s más helységeket is megkeres­nek a megyében. A műsor ké­szítői itt találkoztak a falusi fi­zető vendéglátással legrégeb­ben foglalkozó helybeli, diósje- női és bujáki fogadóssal. Az ezt követő beszélgetésen az eddig leszűrt tapasztalataikat megosz­tották azokkal a személyekkel, akik most akarnak bekapcso­lódni ebbe a munkába. Mint az összejövetelt szer­vező Közié! Miklós, program- menedzser elmondta, az össz­kép nem rossz, természetesen csiszolni való mindig akad, hi­szen a színvonalas vendéglátás­hoz elengedhetetlen a felsze­reltség javítása, a kiszolgálás tökéletesítése. Ugyanezen célok érdekében érdemes volna szö­vetséget létrehozniuk. Tájékoztatott arról is, hogy tévé ugyanezt a témát Zalában szintén körüljárja, s a távokta­tási program ez után indul. (Mihalik J.) Miért szünetel a pénzváltás? Hollókő. Az idegenforgalmi szezon startján, a külföldieket fogadó, illetve váró élő skan­zenben egy ideje szünetel a pénzváltás. A miértre a megyei idegenforgalmi hivataltól kap­tunk választ. Eszerint az ezt a munkát végző személy beteg­sége miatt állt be a kényszer- szünet. Helyettest azért nem ál­lítottak be. mert a munkakör el­látását csakis szakképzett sze­mélyre bízhatják. Ilyen pedig nincs másik. Kár .. . Mégis, kinek fájjon a feje? Győri Renáta és Boglárka, Kristóf Krisztina, Gyimesi Tünde (tanárnő) és a többiek a táborból Ma már (talán) nem hasad tovább ... Litke. Izgalmas hónapokat élt át a falu vezetése: mialatt azt fontolgatták, kire bízzák és mennyiért a felújításra szoruló pedagógus szolgálati lakásban végzendő munkálatokat, várat­lan fejlemény történt. A terep­szemle, vagyis a helyiségek át­vizsgálásakor kiderült, az iker­házzal statikailag komoly prob­lémák vannak.- Már a télen is észrevettük, hogy bizonyos helyeken nyíl­nak a falak. Begipszeltük, de sajnos ez sem segített - mondja Vérségi Aladár, a falu polgár- mestere. - Miután a lakói elköl­töztek, szembe kellett nézni a valós tényekkel, magyarán sza­kértői vizsgálatot kértünk. És ennek alapján sajnos azt állapí­tották meg, hogy - elsősorban kiviteli problémák, nem megfe­lelő alapozás miatt - hasadtak meg a falak. Az 1974-ben épült lakások mintegy fél év lefor­gása alatt életveszélyessé vál­tak, használhatatlanok. A hibák helyrehozása a be­csült költségszámítás szerint 3,5 millióba kerülhet... Ezt őszig meg kell csinálni, mert az új tanévre új pedagógust várnak. A falunak nincs ennyi pénze, másrészt méltányos az lenne, ha a megrokkant falak miatt nem csak a helybelieknek fájna a feje. Más szóval azt szeretnék, ha a kivitelező - az azóta már megszűnt Tövál jogutódja - is kivenné a részét a költséges fel­adatból ... (Mih) Irány Erdély! • Ságújfalu. Negyvenöt hely­beli utazik a hónap végén Er­délybe, hogy találkozzon a ta­valy náluk járt bethleni hagyo­mányőrző csoport tagjaival, be­járja lakóhelyük környékét, megismerje annak nevezetessé­geit. Teszik ezt abban a re­ményben, hogy látogatásuk to­vább erősíti a két helység baráti kapcsolatát. Már van víz • Litke-Ráróspuszta. A rárósi szabadidős park vízellátása ko­moly gondokat okozott nya­ranta a litkei önkormányzatnak. A problémát azonban mostanra megoldották: pályázaton nyert pénzből kiépítették a vezetéket, s a két közkutat, melyek az I. számú telepről kapják a vizet. Az itt üzemelő áfész büféjét pe­dig megvette és már bérbe is adta a helyi vezetés. Lesz jövőre is • Mihálygerge. A következő tanévben is folytatják a néptánc és népzene oktatást a település általános iskolájában, mely az elmúlt iskolai évadban új tárgy­ként indult. A cél továbbra is az: már a legkisebb korosztálybe­liek elsajátíthassák az alapokat. Egészségügyi centrum • Piliny. A község felújításra szoruló orvosi rendelőjét olyan komplex egészségügyi intéz­ménnyé alakítják át. melyben fogászati és gyerekorvosi rész­leg lesz, sőt szolgálati lakással is megtoldják. A munkát a ter­vek szerint ’94 őszén, vagy a következő év elején kezdik. Utolsó simítások • Magyargéc. Négy tante­remmel és különböző kiegészítő helyiségekkel bővítették ki a községi általános iskola épüle­tét. A kivitelezők jelenleg már a belső térben, az utolsó simítá­sokat végzik, a munka átadása július közepén várható. Egy kis falukozmetika sosem árt Jó tett helyébe jót várhatnak a táborozok Ságújfalu. Hogy hogyan sze­rezhet diszkréten és gyorsan szépségpontokat egy település? Például úgy, ha a már profinak tekinthető faluszépítői szervez­nek egy tábort nagytakarítás­hoz, kertészkedéshez kedvet érző fiatalok részére, akik a ki­jelölt helyeken lelkiismeretesen elvégzik a szükséges „kozmeti­kázást”. A községben a hét ele­jén indult ez az önkéntes szol­gáltatás, amelyre ötvenötén je­lentkeztek, de negyven főnél többet nem tudott fogadni a to- borzó faluszépítő és művelődő egyesület. A fiúk és a lányok ezekben a napokban kitakarítják, rendbe hozzák a buszvárókat, az in­tézmények környékét, a kastély közelében pedig parkosítanak. S nem mese, bár nagyon úgy hangzik: jó tettük helyébe jót várhatnak a lokálpatrióta fiata­lok, ugyanis a faluszépítők ju­talma egy tábort záró kirándulás lesz Győr-Sopron megye han­gulatos tájaira! (m. j.) Jövőre százéves lesz a templom Nógrádszakál. A feljegyzé­sek szerint a községi templom alapítása alkalmából rendezett búcsún tizenötezer ember vett részt. A sok évvel ezelőtti ese­ményre nosztalgiával gondol Kéri József, az egyházközség elnöke. S nem titkolja, ő és má­sok is nagyon szeretnék, ha a most megkezdett felújítássoro­zat befejezése után a környék­beliek is eljönnének, hogy megnézzék az újjávarázsolt templomot, amely jövőre szá­zéves lesz. Részben az alkalom ösztönözte a híveket arra, hogy fáradságot nem kímélve kutas­sák a templom történetét, besze­rezzék az erről szóló dokumen­tumokat s ha elérkezik az ideje, az érdeklődőkkel is megismer­tessék a feltárás eredményeit. A műemlékjellegű épület re­konstrukciója a tető és a külső torony javításával kezdődött, s a tervek szerint a külső, belső va­kolással folytatódik. Az orgona felújítása és a belső festés anya­giak függvénye, ezért ezekre később kerülhet sor. Kéri József elmondta: a jelenlegi feladatok ugyanis teljesen felemésztik a hívek adományaiból a templo­mért létrehozott alapítvány tő­kéjét annak ellenére, hogy az egyház jelentős anyagi támoga­tással járul a munkálatok elvég­zéséhez, s az önkormányzat is besegít. (mihalik) Felújítás lakossági összefogással és egyházi segítséggel-Rigó­Versegi Aladár polgármester a „megrokkant” háznáKép: R. T. Óvodások, iskolások Piliny. Az elmúlt évhez ha­sonlóan harmincöt óvodás jár szeptembertől a falu óvodájába. Beiratkoztak az elsősök is, akiknek száma azonban kétszer annyi lesz, mint az előző isko­laévben volt: ők tizenketten kezdik meg ősszel a tanulmá­nyaikat. Menjünk a szécsényi „zenedébe!” A zeneiskola óvodás előké­szítő csoportjának nyílt napja volt a legutóbbi muzikális esemény Szécsényben. S máris itt a következő: a városi műve­lődési és ifjúsági centrum a hét elejétől budapesti zeneiskolá­soknak ad otthont. A fővárosi Tóth Aladár Ál­lami Zeneiskola tanárai és nö­vendékei ugyanis nem csupán a várossal ismerkednek egy hét alatt, hanem a maguk sajátos módján „fizetni” is kívánnak ezért, éspedig muzsikával. Az első hangversenyt kedden tar­tották meg az intézmény kama­ratermében, a Collegium Mu­sicum közreműködésével. Szerdán, a tanárok adtak mű­sort, ezt követi a csütörtöki, a vasárnapi, a kolostor udvarán megrendezendő, majd a követ­kező heti. keddi, zárókoncert. Utóbbira a művelődési cent­rum színháztermében kerül sor. (- lik) A fekete ribiszke legfeketébb nyara? Egyházasgerge. „Piackutatás a boldogulás kulcsa” - mondta a minap egy a textilipar rejtel­meivel foglalkozó, a szakma titkait szigorúan őrző szakember, utalva arra, hogy ettől nem sza­bad sajnálni a pénzt, na és a hozzáértő embert. Ez a majdnem szokványos kis epizód jutott eszembe, amikor keserű megjegyzések kíséretében arról beszélgettek a helybeli gazdák: az idén elképesz­tően alacsony árat ígértek az előhírnökök a feke- teribizliért. Teljesen lesújtotta őket a hír, de mit tehetné­nek? Ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak, s csak találgathatnak: vajon mi történt? Miért nem kell a néhány éve még olyan kapós, gyógyászati célra is jól használható bogyósgyümölcs? Talán ugyanaz az eset áll fenn, mint egy-két éve a Ka- rancs-völgyi uborkával, vagyis elárasztotta a kül­földi piacot más országok jóval olcsóbb fekete ri­biszkéje? A kérdésekre már azért is jó lenne mielőbb megnyugtató választ kapni, mert nyár lesz jövőre is. De (ha marad ez a helyzet) a ribiszkeszüretet jobb lesz elfelejteni .. . Szüreti dilemmák- Jövőre nem csiná­lom! - Efféle kijelen­téseket gyakran hallani manapság mezőgazdák szájából. Mint sejteni lehet, az elégedetlen­ség, a kudarc mondatja ezeket. A karancssági „burgonyásokon” kí­vül a szécsényi téesz dolgozói is így sóhaj­tanak, ha a nemrégiben véget ért szamócaszü­ret kerül szóba. A várt mennyiségnek ugyanis csak a tizedrésze ter­mett, köszönhetően a mostoha időjárásnak, amit lehet szidni, de et­től nem változik meg. A tíz hektárnyi ültet­vény az elmúlt idő­szakban mindössze egyszer kapott esőt, így öntözésre kénysze­rültek, melynek vi­szont nagyon borsos ára volt: naponta ti­zenkét- ezer forintba került. Ebben a víz árán kívül az üzem­anyagköltség is benne foglaltatik. Szabad továbbá azon is dilemmázni, megéri-e „szamó- cázni,” vagy érdemes esetleg más haszonnö­vénnyel foglalkozni. Igen ám. de mivel? A napraforgó fejlődése erősen lelassult, a ku­korica sínylődik, ha­sonlóképp a búza is. Innentől fogva talán inkább azt kellene ku­tatni, miként alakítsuk át - gyökeresen - meg­rögzött étkezési szoká­sainkat ... (M. .1.) Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents