Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
6 HÍRLAP MAGAZIN 1993. május 13., csütörtök Huszonötéves a salgótarjáni Pécskő Áruház Az MNB megyei igazgatóságának jelentése szerint A kereskedő istene a vevő Az ország legkorszerűbb üzletháza címmel jelent meg egy negyedszázaddal ezelőtt az a tudósítás, amely Salgótarjánban, a Pécskő Aruház ünnepélyes átadásáról szólt.- Hihetetlen sok és szép árut szereztünk be a nyitásra. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy csak csoportonként engedtük be a vevőket. A nyitás napján, délelőtt egymillió negyvenezer forint forgalmat bonyolítottunk le — pergeti vissza élményeit Ba- ráthy István, az üzletház volt igazgatója, aki ezt a beosztását nyugdíjazásáig - hatvannégy éves koráig - látta el. Szigorúnak tartották munkatársai, ugyanakkor mindig figyelmes és segítőkész volt. Három dolgot nem tudott elviselni: ha kollégái nem köszöntek a vevőnek, ha munkahelyükön ettek és ha cigarettáztak. A nagykereskedelmi vállalatokkal és a gyárakkal való jó kapcsolat kiépítése mellett, mindig kereste az új megoldásokat. Baráthy Istvánhoz fűződik az áruház elnevezése, s az önkiszolgáló rendszer meghonosítása, pedig eleinte ő is berzenkedett ellene, mondván: elvész a vevő és a kereskedő meghitt emberi kapcsolata.- Nemcsak az ország különböző részeiből jöttek a kollégák és vásárlók, hanem a Salgótarjánban megforduló különböző külföldi delegációk tagjai is elégedetten távoztak a családnak vásárolt ajándékokkal. Ugyancsak Baráthy István kezdeményezésére honosodtak meg a szocialista országok kereskedelmi képviselőivel közösen megrendezett árubemutatók és vásárok.-Mire emlékeznek a törzsgárda tagok közül néhányon és milyenek a jelenlegi tapasztalataik?- Ennyi sok és szép áru korábban nem volt, most viszont nehezebb eladni, mert a lakosságnak nincs annyi pénze, mint akkor - utal a változások lényegére Benke Ferencné, a papír- és üvegosztály vezetője. - Forgalmunkban korábban 60 százalékot tett ki a közületi vásárlás, most viszont jó, ha eléri a tíz százalékot. Érdeklődő, nézelődő van, de sokan vásárlás nélkül hagyják el boltunkat.- Minden vevő más. Bizonyos idő után meg tudom állapítani, milyen tulajdonságaira kell odafigyelnem, hogy vásárlónk legyen - állítja Nagyberegi Gyuláné, aki harmincöt éve vallja magát kereskedőnek. - Az viszont nincs senki arcára írva, hogy a közeledő szóra miként reagál. Lehet, hogy egyesek túlzott önbizalomnak tartják, de reflexeimben van a sikeres közeledés módszere. Mércéje viszont mindenkinél más. Egyben viszont azonos a követelmény: a falusi néni is ugyanolyan vásárló, mint bárki más.- Milyennek látja a vevőket?- Ha jól emlékszem, akkor pályafutásom alatt kétszer sértettek meg. A reklamációk során viszont előfordult, hogy a kedves vevő vastagra fogta káromkodását, bár nem volt igaza. Máskor dühösen csak annyit mondott: Többet ide nem jövök. Ilyen árak és alacsony fizetés mellett bizony nagyon nehéz ma kereskedőnek lenni. A vásárlók is sokkal idegesebbek, mint ezelőtt. Bevallom: sokunkkal együtt én is visszasírom a régebbi időket. Most bruttóban, havonta 13 ezer forintot keresek. Ezért reggeltől estig dolgoznom, és mosolyognom kell.- A nyitáskor több pénze volt a vásárlóknak, most viszont több az áru, de jóval kisebb a fizetőképes kereslet - vélekedik Szabó Lajosné, a méteráru osztály vezetője, aki húsz éve tölti be ezt a tisztéget. Nagyon szereti a vevőket, udvarias velük.- Mindez belülről jön - állítja az izzig-vérig kereskedő asz- szony, aki habitusát otthonról hozta magával.-Annak idején voltak, akik úgy vélekedtek: a benfentesek- nek az érkező árut a pult alá teszik.-Ilyet nem tettünk, azt viszont mindig megmondtuk, mikor jön a keresett cikk.- Valóban sikeres áruház voltunk és vagyunk most is. Okát abban látom, hogy az áruház megnyitása előtt az osztályvezetők egy-egy szakboltot vezettek, ahol önállóan, nagy szakmai tapasztalatokat is szereztek. Mivel zömük jó szakember, a színvonalat nemcsak megtartották, hanem még emelték is, annak ellenére, hogy az utóbbi években nem érezték azt a sikerélményt, mint korábban, amikor vastagabb volt vevőink pénztárcája. Ma nagyon nehéz megtalálni a bukszájukhoz vezető utat, bár az is előfordul, hogy pillanatnyilag nem tudjuk adni azt az árut, amit éppen kérnek. Nekem hiányoznak a nézelődő vásárlók. Olyan érzésem van: félnek bejönni, mert azt hiszik, hogy a vásárlás kötelező. De vannak olyanok is, akik azért tartózkodóak, hogy ne essenek kísértésbe a bőséges választék iránt. Az áruházi csapat jelmondata: a kereskedő istene a vevő. Ha ugyanis a vásárló egyszer azt tapasztalja, hogy netán becsapták, akkor nem jön vissza. Ilyenre nálunk nem került sor - foglalja össze dióhéjban a számára érdekes mozaikokat dr. Novák Gergelyné, az áruház jelenlegi igazgatója, aki tizenkilenc évig dolgozott helyettesként. Venesz Károly TÉGY A GYŰLÖLET ELLEN! Több, mint 150.000 felnőtt és gyerek írta már alá felhívásunkat. Május 15-én legyünk még többen, akik együtt mondunk igent egy emberséges, mindenki számára egyformán nyitott jövőre, tiszteljük és tenni akarunk azért, hogy mindenki tisztelje minden ember méltóságát és elismerje elévülhetetlen jogát az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz. GYERE TE (S UELÜNK MÁJUS 15-ÉN! KONCERT 14.00, Tabán ALBATROSS GERENDÁS PÉTER HALÁSZ JUDIT KANALAS ÉVA- FÁBRI GÉZA NO COMMENT PA-DÖ-DÖ KONCERT 17.00, Kossuth tér ANDRODOM BRÓDYJÁNOS DEMJÉN FERENC HALÁSZ JUDIT HOBÓ KOLTAI RÓBERT KONCZ ZSUZSA MUZSIKÁS EGY. PRESSER GÁBOR SOMLÓ TAMÁS ZORÁN AKI TUD. HOZZON EGY SZÁL VIRÁGOT! A résztvevők számára a MÁV és a Fővárosi Önkormányzat kedvezményeket biztosít. Támogatásukat ezúton is megköszönjük. Ugyanakkor arra kérünk minden intézményt, önkormányzatot, vállalkozót és magánszemélye aki járművel rendelkezik, segítsen abban, hogy mindenki, akinek fontos, hogy a magyar társadalmat ne szakítsa szét a gyűlölet, a kirekesztés, eljuthasson május 15-én a tabáni és Kossuth téri koncertre Nógrádban levonult a csőd- és felszámolási hullám A Magyar Nemzeti Bank Nógrád Megyei Igazgatósága közétette jelentését a megye 1993.1. negyedévi gazdasági és pénzügyi folyamatokról. E szerint Nógrád megyében az év eltelt első negyedévében mérsékelt ütemben haladt a privatizáció. A korábban megindult tárgyalások a nagyobb vállalatoknál nem zárultak eredménnyel (pl. az Ötvözetgyár, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek esetében.) A kereskedelemben folytatódott a már előző évben megkezdett folyamat. Több boltot megváltoztatott profillal működtetnek tovább. Az ipar területén a kisebb cégek lassan elkelnek pl. a nyomdaiparban, a híradástechnikai iparban. Előkészítés alatt áll a gabona- és a sütőipar privatizációja is, melyhez a kereskedelmi bankok hitellel is kapcsolódnak, (pl. a Mezőbank, Konzumbank, Budapest Bank.) A vállalkozók részéről nagy a hitelek iránti érdeklődés, főleg a japán hitelt várják, hogy hozzájuthassanak. A mérsékeltebb kamat, a hosszabb türelmi idő, valamint lejárat teszi vonzóvá ezt a konstrukciót. Az érdeklődést fokozza az a tény is, hogy a felhasználásra nincs annyi kötöttség (pl. a származó országból történő beszerzés). A pénzintézetek számlavezetési köre a kis- és magánvállalkozói körből bővül. A hitelezésükre vonatkozóan már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Kevés a jó üzleti tervvel, megfelelő biztosítékkal rendelkező vállalkozó. Sokan kényszerből, tőke hiányában hitelből kívánnak indulni, amihez nincsenek meg a feltételek. Ez év április elsejével változásokat vezettek be a kereskedelmi bankok a szolgáltatásaik díjainál. A számlanyitás díját kiszélesítették és a forgalmi jutalék mértékét emelték. Tették ezt többek között azért, mert a vállalkozói számlákon vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékű forgalom realizálódott. így több vállalkozó új számlavezető bankot választott, illetve választ a közeljövőben, oda fordult, ahol a számlanyitás és a forgalmi jutalék mértéke részére kedvezőbb. Az export előfinanszírozás területén - a monetáris irányelvekben jelzett - refinanszírozás megszüntetése a megyében működő gazdálkodóknak és bankoknak nem okozott problémát. Felkészültek a várható változásokra, egyes vállalatok számla- vezető bankjuktól - devizaforrások terhére - vehettek igénybe devizahitelt, egy esetben - az SVT-Wantsler Háztartástechnikai Rt. részéről - pedig külföldi hitelfelvételre is sor került. A hitelfelvételhez a devizahatósági engedélyt az I. negyedévben megszerezték és a szerződést április 1-jei hatállyal aláírták. A külföldi bankok által felajánlott összegek igénybevételét - a hazai bankok véleménye szerint - hátráltatja az a kötöttség, hogy a beruházói javakat csak a hitelt kínáló országból lehet beszerezni, a megyében viszont ezek a kapcsolatok igen szűk körűek. Mióta ezek a különböző konstrukciók léteznek, csak egy hitelre - olasz - kötöttek Nógrád megyében működő bankban szerződést. A megyében működő kereskedelmi bankok csőd-, illetve felszámolási eljárást nem kezdeményeztek az I. negyedévben. A csőd- és felszámolási hullám a múlt évben levonult. Egyelőre néhány csődbe jutott szervezet - köztük több mező- gazdasági szövetkezet is - került felszámolási eljárás alá. A múlt év végén öncsődöt kezdeményező St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt.-nél a beszámolási időszakban csődegyezség született, az I. negyedévi kötelezettségek teljesültek. A gazdálkodók részéről igen élénk a hitelkereslet. A megfelelő likviditást saját erőből csak kevesen tudják biztosítani. A megfelelő hitelképességű szervezeteknek a folyamatos működés biztosításához a kereskedelmi bankok éven belüli hiteleket bocsátanak rendelkezésre. A jövedelmezőség egyre romlik, a piachoz való alkalmazkodás a tevékenység mérséklését. a létszám csökkentését eredményezi. Mérsékelten, de tovább nő a munkanélküliek száma. A pénzforgalom egy része nem a számlákon, hanem készpénzben bonyolódik. Sok vállalkozónak az a véleménye, hogy őt is csak készpénzért szolgálják ki, ő is csak készpénzért hajlandó eladni. A váltóforgalom jelentősen lecsökkent. Az 1. negyedév során egy darab 3 millió forint összegű váltót nyújtottak be, melyet a MNB alaki hiányosság miatt elutasított. A betéti kamatok csökkenése érzékelhetőbb volt, a hitelek kamatainak mérséklődését a forrásköltségek visszafogták. A megyében nagyon kevés az első osztályú adós, azok pedig ritkán kérnek hitelt, így a legalacsonyabb kamatok alkalmazására nem igen került sor. Gazdaképzés a Nógrád Megyei Hírlapban (Vili.) / Állattartás - környezetvédelem Az állattartással kapcsolatos környezetvédelem nem pénz, hanem hozzáállás kérdése: az, hogy az útmenti árkokban állati tetemeket látunk, hogy a trágyáié az udvarban szanaszét folyik, hogy nyaranta légyinvázióval és patkányhadjárattal küszködünk, hogy a gondozatlan gazdasági udvarok árasztják a bűzt - rajtunk is múlik. Az Európához közeledéshez ez is hozzátartozik, ráadásul a rendezetlen környezetnek emberegészségügyi vonatkozásai is vannak. Úgy kell végezni, hogy azok emberre, állatra veszélyes betegséget ne terjesszenek, a talajt, a levegőt, a vizet ne szeny- nyezzék! Ha az elhullás oka nem egyértelmű, ha az állat mindenféle tünet nélkül hirtelen pusztul el, méginkább ha egyszerre több állat elhull, értesíteni kell az állatorvost. Ez nemcsak azért szükséges, mert az esetleges biztosítási kártérítést csak így érvényesíthetjük, hanem azért is, hogy állományunkat az elhullás okának felderítésével megvédjük, fertőző betegség esetén annak elterjedését megakadályozzuk. A tetemet soha ne puszta kézzel távolítsuk el (kesztyű, kötél, vaskampó stb.), az ne a földön, hanem olyan házilag gyártható fémtepsin heverjen, amelyről a váladékok nem folyhatnak szét. könnyen mosható és fertőtleníthető. Az állatorvosi szemle után a hullát a községi hullakamrába, dögkútba - ahol van -, dögtérre szállítjuk, kivételes esetekben (helyszíni boncolás miatt nem szállítható; idős gazda; községi hullagyűjtőtől távoli udvar) ásható el a helyszínen. Vizes (agyagos, .lápos) talajba hullát elásni tilos! Lehetőleg a trágyatelep közelében legalább 2 méter mélyre kell leásni, hantolás előtt petróleummal vagy klórmésszel le kell önteni, illetve leszómi a tetemet! Utána természetesen kéz- és lábbelifertőtlenítés szükséges! A kártevők gazdasági állataink takarmányát fogyasztják, szennyezik, az állatokat nyugtalanítják, azáltal termelésüket csökkentik, a gazdasági épületeket rongálják, különféle betegségeket terjeszthetnek. Most csak a legtöbb kárt és bosszúságot okozó patkányról és a legyekről szólunk. Egy patkány évente - ha hozzájut — 18-20 kilogramm élésé- get is elfogyaszt. Figyelembe véve, hogy a vándorpatkány évente 3-7, a házi patkány 2-4 alkalommal fial 10-10 körüli utódot, könnyen belátható, mit jelent ez olyan udvarokban, ahol a rágcsálóirtással nem törődnek. A vándorpatkány támadó, a baromfit, a nyulat, a szopós malacot meg is ölheti. A patkányirtás akkor eredményes, ha egész éven át folyamatos. Derítsük fel a búvóhelyeket, különös figyelemmel a padozat hézagaira, önetetők aljára; farakásokra stb. Jó módszer: méregkihelyezés előtt a patkánylyukakat papírral lazán betömjük, a lyukak köré lisztet szórunk. Másnapra kiderül, hogy a patkányok melyik lyukat használják, a lábnyomok számából és irányából pedig az invázió mértékére és a vonulás irányára következtethetünk. A járatokba, etetőhelyekbe (kis ládikák, kályhacső, eternitcső stb.) először csalétket rakunk: sajt. kolbászdarab, szalonnabőr, kenyérhéj, dióbél stb., majd a csalétket méreganyaggal váltjuk fel. A kumarintartalmú mérgeket (Racumin) javaslom. Ezek felvételük után 4-5 nappal belső vérzést okoznak, az elhullás nem hirtelen jelentkezik. Mivel a patkány különösebb fájdalmat nem érez, nem riad vissza a méreg evésétől akkor sem, ha abból előzőleg már evett. Lényeges az is, hogy a fokozatos legyengülés miatt a patkányok többnyire a fészkükben pusztulnak el és nem a csalétek közelében, mert ha a patkány ott hullát lát, érdekes módon a mérgezett csalétekből nem eszik. Erős fertőzöttség esetén 25 négyzetméterenként egy etetőhely kell, melyben 150 gramm irtószer legyen! Gondoskodjunk a méreganyag utántöltéséről. Fontos, hogy ne ázzon be. Az elhullott patkányok elfogyasztása a gazdasági állatoknál különösebb veszélyt nem jelent, de a húsevőknél igen, ezért az etetőládák, kihelyezett csövek nyílása is olyan legyen, hogy a kutya, macska ne férjen hozzá! A legyek élettartama 2-4 hét, ez idő alatt azonban mintegy ezer petét raknak le, melyekből rovar lesz. Noha a légyirtószerek sokaságát ismerjük, számos udvarban mégis tétlenül szemlélik a légyinváziót, pedig ha tavasztól kezdve szakszerűen védekeznénk ellenük, kevesebb gondot okoznának. Hiába végzi az egyik udvar rendszeresen, ha a szomszéd rendezetlen trágyatelepe pár méterről arrébb biztosítja az utánpótlást. Ha egy-egy utcarész,környék összehangolva, egy napon végezné istállóinak, óljainak, trágyakazlainak légy- telenítését, s ezt havonta egyszer megismételné, az eredmény garantált lenne. Nem lényeges, hogy azonos szereket, de az igen, hogy azonos időben alkalmazzuk. Dr. Böő István (Folytatjuk)
