Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. május 10., hétfő Soha nem az eszmékben volt a hiba Anyák napi ünnepség Május 2-án délután a hugyagi alsótagozatos iskola tanulói sokoldalú, színvonalas műsorral köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat a község művelődési házában. A műsor zenés, verses irodalmi összeállításból, bábjátékból, színdarabból, szintetizáto- ros kíséretű énekszámokból és diszkótáncból állt. A gyerekek virággal is köszöntötték édesanyjukat és nagymamájukat. Örömünkre szolgált, hogy rendezvényünkön a meghívott édesanyákon kívül szép számmal jelentek meg a falu lakosai. Eddig a jeles napokat az iskola keretein belül ünnepeltük meg. Ezért mostani rendezvényünk jelentős szerepet töltött be a falu közéletében is. Iványi Györgyné iskolaigazgató Hugyag Nagyon felkavart a mohorai plébános úr cikke a Nógrád Megyei Hírlap április 26-ai számában. Ritkán foglalkozom mostanában politikával, de nem tudtam megállni, hogy ne írjam le az érem másik oldalát is. Tudom, hogy nem csak én gondolkodom így. „Mi keresztények pedig minden további nélkül vállaljuk a kereszt jelét, azzal a felelősséggel, amelyhez hozzátartozik az ellenfelek hazugságaira adott válasz is” - írja Pajor András mohorai plébános. * Tisztelt Plébános Úr! Mélyen megdöbbentett a véleménye, melyet - feltételezem - mély lelki hittel, a felebaráti szeretet- ből vezérelve fogalmazott meg. Becsülöm cikkében a kiállását egyháza mellett, mégis engedje meg, hogy egy pár gondolattal reflektáljak véleményére. Bízom abban, hogy elgondolkodtatják soraim. Kezdjük a kereszt jelével. Ugye ön is úgy gondolja, hogy a kereszt jelével az évszázadok során rengetegen visszaéltek? Hordták nyakukban a keresztet, de a szívekben nem dolgozott a hit, nem élt az a felebaráti szeretet, melyet Jézus hirdetett. Nem éltek - s nem élnek - a szívekben Jézus tanításai: a bűnösöket jöttem megváltani, aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel, ha megütnek jobbról, tartsd oda a bal orcádat is. Nem, plébános úr! A legnagyobb népirtást éppen a keresztény katolikus egyház követte el. amely máglyára küldte emberek ezreit, akik tanaival, harácsoló életmódjával nem értettek egyet, mert a krisztusi egyszerűséget hirdették. Akik a Jézusba vetett hitet, Isten dicsőítését más formában kívánták gyakorolni. Máglyára vetett tudósokat, orvosokat, akik az emberiség jobb létéért, az emberibb létért áldozták tehetségüket... Ugye, plébános úr, Luther Márton és Kálvin János sem élte meg igazán a felebaráti szeretet nagyszerű, felemelő érzését? Ön azt írja: „Ma a kereszt jele a katolikus egyház s még néhány keresztény felekezet szimbóluma.” Nem! Nem még néhány! Minden keresztény hitet valló ember szimbóluma! S ez nem köthető egyházhoz, vallási fele- kezethez! Nem a valamely egyházhoz való tartozás a lényeg, hanem az, ami a szívünkben lakozik. a tetteink! A Biblia nem azt mondja az embereknek, hogy az üdvözül, aki az elfogadott egyház tagja, hanem azt, hogy: „aki hisz én bennem, el ne vesszen, hanem örök élete legyen", aki betartja a 10 parancsolatot. S a 10 parancsolatot az is betarthatja, aki ateista, s attól még senki nem fog üdvözülni, hogy a katolikus egyház tagja. Ezt nem én állítom, ez Jézus tanítása. Nem a szó - a tett a lényeg! Önök Jézustól ezt örökölték! Egy borzasztó nehéz örökséget! Én is tudok jókat, szépeket, emberi dolgokat mondani. De cselekedni - amit tőlem Isten elvár - sokkal nehezebb!. Ön azt állítja, olykor az egyházi személyek is követnek el hibákat a fent felsoroltakon kír vül is. Elég a második világháborúra gondolni. Az egyház, az a keresztény egyház, amely Jézus tanait - szeresd felebarátodat, mint tenmagadat - hirdette, hagyta, hogy a horogkereszt zászlaja alatt lengyelek, csehek, szlávok, magyarok, cigányok, oroszok, zsidók, németek - s még sorolhatnám - százezreit hurcolják koncentrációs táborokba. Sőt! A katolikus egyház megáldotta annak a magyar hadseregnek a fegyvereit, amely a náci Németország mellett harcolt elvett területeiért. Amellé a náci Németország mellé állt, amelyik aztán mindent hirdetett, csak felebaráti szeretetet nem! S hol volt az egyház az emberek ezreinek mentésénél? Nem az egyház mentett, hanem az igazi keresztények, istenhívő emberek, akik minden emberben az embert nézték! Kereszt? Horogkereszt? Hogyan is volt ez? Úgy gondolom, egyszerű matematika kiszámítani, hogy mennyi bűnt lehet elkövetni 40 év, vagy pár száz év alatt. És már itt is vagyunk a vörös csillagnál! Kedves Plébános Úr! Ha történelem szakos tanárként történelmi ismereteim jók, a náci Németország ellen a kommunisták fogtak össze. (Igaz. a nyerőre játszó Nyugat is bekapcsolódott a háború végén.) Azok a kommunisták, azok a nem kommunista partizánok, akiknek zászlaját semmilyen egyház nem áldotta meg! Azok. a mai politikai csatározások közepette bemocskolt emberek, akik a saját lelkiismeretükre hallgattak, akik inkább vallották a felaba- ráti szeretetet, mint korunkban bárki más! Azok, akiknek szobrait ma a „hálás utókor” oly előszeretettel döntögeti. Minek a jelképe a vöröscsillag, a sarló, és a kalapács? Mert az én tudomásom szerint a vörös csillag az öt földrész összefogása, a sarló a parasztság, a kalapács a munkásság jelképe. Ha lenne most kedvem viccelni, szívem szerint azt írnám: 1993-ban valóban idejét múlta mindez, mert oly elszigetelten él a magyarság, hogy a vörös csillag (az öt földrész összefogása) csak álom, a parasztságot tönkretették (lásd mezőgazdaság), mit kezdjen a sarlóval, a munkásság pedig munkanélküli - mit kezdjen a kalapáccsal? De nincs kedvem viccelni. Azt hiszem, másnak sem. Meggyőződésem, hogy a kommunista vezetők között épp oly sok volt a selejt, mint az egyházi vezetők között. Meggyőződésem, hogy a kommunisták között épp annyi tisztességes, becsületes ember volt, mint a keresztények között. Mert soha nem az eszmékben volt a hiba! A kereszténység eszméjéhez semmi nem állt közelebb, mint a kommunizmus eszméje! Csak hát egyik sem valósult meg mind a mai napig! Kár a kommunizmus bukásáról beszélni, mert soha nem volt! Kár a kereszténységről beszélni, mert az sem volt! S gondolom, plébános úr, attól függetlenül, hogy oly sokan meggyalázták a keresztjét, ragaszkodik hozzá. S talán elfogadja tőlem, hogy mivel oly sokan meggyalázták a vörös csillagot, a sarlót és a kalapácsot, nekem azért még jelkép marad. A Dávid csillagról a mai Magyarországon már ne is beszéljünk. Ne is beszéljünk! Mert az is csillag. S nem a katolikus e'gyházé. Gergely Erzsébet Salgótarján Az ünneplő diákok egy csoportja Tevékeny férfiak Jubiláló nyugdíjas klub Mátraverebélyben Nincs tisztaság Biztos másoknak is feltűntek már Salgótarjánban az Ausztriából importált szeméttárolók, amelyek oldalán a következő olvasható: RITAS Austria Wien. Nevessünk, vagy bosz- szankodjunk? Magyarországon nem tudtunk volna hasonlót gyártani, mondjuk egy erre alkalmas nógrádi szövetkezetben? Ézzel munkalehetőséget biztosítva számos szakembernek. Mi, egyszerű emberek nem értünk egyet a most divatos nyugatimádattal. Nem hisszük el, hogy csak azok a termékek jók, amelyeket ott gyártanak, onnan szállítanak ide. Vezetőink nagyot tévednek, amikor lebecsülik saját készítésű termékeinket. Ráadásul a drága osztrák szeméttároló ellenére sincs tisztaság a városban. Takács Lajosné Salgótarján Május 2-án, mint minden vasárnap, 17 órakor gyülekeztek a nyugdíjas férfiak Mátravere- bély egyik klubtermében. Szeptember 15-én lesz tizenöt éve, hogy megalakult ez a nyugdíjas klub, ahol sok mátraverebélyi férfi tölti a vasárnap estéjét. Összesen 32 tagja van, ebből hatan már megalakulása óta tagjai a klubnak. Sokat tett eddigi működése során Mátraverebé- lyért. Részt vettek a tagok a társadalmi munkában, a falu szépítésében, s mindenben, ami a község érdekeit szolgálja. Május első vasárnapján egy rendkívüli gyűlést tartottak, amin egy ideiglenes titkárt választottak meg, aki vezeti a klubot, mert az előző titkár - aki még mindig tiszteletbeli tagja a társaságnak —, Verebélyi András sajnos megbetegedett. András bácsi régebben sokáig a mátraverebélyi iskola igazgatója volt. Mindenki tiszteli, szereti őt. Sokat tett a falu s a nyugdíjasok érdekében. Az összejövetelen az ideiglenes titkár megszavazása mellett a nyári kirándulások megbeszélését tűzték napirendre. Tavaly Jászapátiban voltak, s nagyon tetszett mindenkinek. Kisebb viták keretében eldöntötték, hogy - ha lehet - június közepén ismét ide szeretnének elmenni. Indoklás: jó a fürdővize, szép hely és kellemesen el lehet ott tölteni pár órát. A második utazást augusztusra tervezik. Ezután eljöttek a választás percei. Kivétel nélkül mindenki Verebélyi Józsefre szavazott, aki el is vállalta ezt a posztot, de megkért mindenkit, hogy segítse munkáját. Juhász Anita Mátraverebély Az első ötvenéves érettségi találkozó Salgótarjánban „Az emlékezés az egyedüli paradicsom, ahonnan senki sem űzhet ki bennünket. ” (Doszto- jevszkij) A salgótarjáni felső kereskedelmi iskola 1943-ban érettségizett növendékei Salgótarjánban május 15-én, szombaton tartják ötvenéves érettségi találkozójukat. Gyülekezés 10 órakor a Táncsics Mihály Közgazdasági iskola aulájában, az 1993-ban végző növendékek ballagásán való részvétellel. Erre a találkozóra, a mi kedves ünnepünkre szeretettel meghívjuk tanárainkat, a jogutód iskola igazgatóságát, osztálytársainkat és kedves hozzátartozóikat. A vallás- és közoktatási miniszter 45.097/1939.SZ. rendeletével négy osztályú állami gimnázium és négy osztályú kereskedelmi fiúközépiskola létesítését rendelte el. Az 1942/43. tanévvel az államosítás negyedik éve fejeződött be, és mi, mint a felső kereskedelmi iskola egyetlen évfolyamának tanulói, tettünk érettségi vizsgát. Az 1943/44. tanévben a kereskedelmi középiskola IV. osztálya nyílt meg, és lépett a felső kereskedelmi iskola helyére. Érdekességként említem meg egyes tárgyak írásbeli érettségi vizsgatételeit. Magyar fogalmazás (három szabadon választható tétel): 1. Mire tanít ma Széchenyi? 2. Az ipar fejlődése hazánkban 1817 után. 3. Miért van szükség behozatalra? Német kereskedelmi levelezés: az adás-vételi ügyletek köréből három levél. Francia kereskedelmi levelezés: az adás-vételi ügyletek köréből két levél. Kereskedelmi számtan: a kitűzött tétel 3 példából állt: a./ váltóleszámítás és névérték számítás b./ összetett árvetés c./ folyószámla. Gyakorló iroda: a kitűzött tétel egy bizományi eladással foglalkozó betéti társaság üzletköréből volt. Huszonnyolcán végeztünk, igen nehéz helyzetben, hiszen súlyos, háborús időben éltünk; aztán szétszóródtunk a szélrózsa minden irányába. Ma már csak tizenöten vagyunk. Keményvári István Salgótarján A nemzeti iskola a katolikus egyházé volt Hetekkel ezelőtt megjelent a Hírlapban egy cikk Ipoly-parti iskolaharc címmel. Az írás egyik kitétele szerintem nem felel meg a valóságnak. A szerző azt írta: „Érdekeket védve, jövőjéért aggódva kevésbé toleráns és konfliktustűrő a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Köztudott, hogy az intézmény három ingatlanon helyezkedik el. Az egyikre az egyház visszaigénylést nyújtott be. A hajdani előd, a nemzeti iskola vegyes felekezetű volt, ahol zsidók, keresztények együtt koptatták a padokat.” Ezzel a résszel nem értek egyet. Ugyanis a volt nemzeti iskola csak a római katolikus egyház iskolája volt, oda más vallású gyerekek nem jártak. Volt állami iskola a Bercsényi utcában, oda járhatott bármilyen vallású gyerek, de egyháziba csak a vallásának megfelelő iskolába járhatott. Az evangélikus egyház iskolája a Patvarci utcában volt, míg a zsidó iskola a Hunyadiban. Ezek közül csak a zsidó iskola hiányzik, a többi megvan. Én is a nemzeti iskola növendéke voltam, így kitűnően ismerem az akkori állapotokat, ezért nem csodálkozom azon, hogy az egyház visszaigényli az iskolát. A másik téma, ami miatt írok, hogy egy idő óta gyakran elmarad a lap, mert nem a két- bodonyi postahivatalhoz küldik, hanem hol Nógrád, hol Diós- jenő, hol Tolmács postájára. Pádár József Kisecset Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Lehet-e ingatlanrészt, illetve közös tulajdoni illetőséget elbirtokolni? A Nógrád Megyei Hírlap 1993. április 19-ei számában Megszerezhető-e a hosszú idő óta megművelt idegen föld tulajdonjoga? cím alatt foglalkoztunk az elbirtoklással, de ott csak érintettük a most feltett kérdésre vonatkozó választ. Feltehetően ez késztette másik olvasónkat a címben összegezett kérdésre. Ő azt szeretné tudni, hogy ha nem az ingatlan-nyilvántartási térképhatárok szerint vették birtokba a szomszédok a megvett házhelyet, hanem az egyik szomszéd birtokolja a másik ingatlanának egy részét is, mód van-e elbirtoklás útján történő tulajdonszerzésre? Kérdezi még azt is, hogy elbirtoklás útján a tulajdonostárs megszerezheti-e a másik tulajdonostárs illetőségének, vagy annak egy részének a tulajdonjogát? * Az elbirtoklás tárgya rendszerint egy egész ingatlan, de adódhat olyan eset is, hogy a birtokló a szomszédos ingatlannak csak egy részét birtokolja. A Ptk. 121 .§ (4) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn és a föld (építési telek) nem osztható meg. Ha tehát a birtokos a szomszédos házhelynek csak egy részét tartja birtokában, az elbirtoklás útján történő tulajdon- szerzésre csak akkor van mód, ha az építésügyi hatóság - a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala - a telek megosztását engedélyezi, mert az építésügyi szabályok értelmében az építésügyi hatóság engedélye szükséges belterületen lévő földrészletek alakjának, vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához. Ilyen esetben tehát elbirtoklás útján tulajdonjogot csak olyan terjedelemben lehet megszerezni, amennyiben az építésügyi szabályok megengedik. Az építésügyi hatóság engedélyét az elbirtoklásra hivatkozó félnek kell igazolnia. Ha tehát az építési telek a birtoklás kialakult módja szerint vagy egyáltalán nem megosztható, az elbirtoklás megállapításának nincs helye még akkor sem, hogy ha a tízéves szakadatlan és háborítatlan birtoklás megállapítható. A Ptk. 140.§ (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy „a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására (használatára), e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő tön’ényes érdekeinek sérelmére." Az előzőekben idézett törvényhelyre figyelemmel nem zárható ugyan ki, hogy elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezhesse a másik (vagy többi) tulajdonostárs illetőségének tulajdonjogát, de az ilyen esetekben fokozottabb szigorúsággal vizsgálja a bíróság az elbirtoklás törvényes feltételeinek a fennállását. É körben azt is vizsgálni kell, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdontárs magatartása összeegyeztethető- e a fentiekben idézett törvényi szabályokkal. Gyakori eset ugyanis, hogy a tulajdontársak a közös föld birtoklását (használatát) a természetben egymás között megosztják. Erőszakos, vagy alattomos birtokló magatartása nem vezethet elbirtoklás útján történő tulajdonszerzésre. Dr. Verebélyi
