Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

1993. április 5., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Bajban van az egészségügy (Folytatás az 1. oldalról) magasabbra emelkedett, mint az egyéb területeké. Ellensúlyozá­sára 1990 januárjától forráscse­rét alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy a finanszírozás már a tb-járulékból történik. De mi­ként történhet ez zökkenőmen­tesen, amikor a járadékosok nem fizetnek rendesen? A mi­niszteri válasz pedig: a társada­lombiztosítás költségvetése még így is jobban nő, mint a központi költségvetés.- Tavaly megcsináltuk a kár­tyacsatát, melynek a tudatfor­málás is célja. Lényege, hogy mi fizetünk a saját egészségün­kért, és ez a társadalombiztosí- tásriák is jó. Magában foglalja az egyéni teljesítményt, a meg­előzést valamint ázt is: az örvös nem érdekelt abban, hogy ötve­nezerszer visszarendeljen egy beteget, ha egyszer is elég - fo­galmazott dr. Surján László. - Az is bebizonyosodott, - foly­tatta - a közalkalmazotti tör­vény. nem alkalmazható az egészségügyre. A tárca vezetője mégis meg­szavazta, egyebek mellett azért, mert azon a véleményen van: az egészségügynek forrástöbblet kell! A nagy kérdés természete­sen az, honnan vegyenek több pénzt. A tb-járulék ugyanis to­vább nem emelhető. Dr. Surján László a forrásnö- velés egyik módjaként az élve­zeti cikkek - a cigaretta és az alkohol - adótartalmának meg­emelését javasolja. (Megje­gyezte: a gyógyszerekért is ké­rünk hozzáfizetést.) Megemlí­tette, de el is vetette azt az el­képzelést, miszerint minden egyes orvos-beteg találkozásért száz forintot kémének. Az ötlet azért nem jó, mert éppen azokat sújtaná, akik a leginkább rászo­rulnak arra, hogy az orvos gyak­ran lássa őket. Másrészt nem lenne fair az alapellátásban megtermelődő összeget áti rány ítása a kórházba Besegítenek az önkormány­zatok is a helyi egészségügy fi­nanszírozásába, s ez főként a kislétszámú településeknél lé­nyegesemért ez meghatározza a begyűjthető kártyák számát. A megszelhető pontszámokat viszoiatjnaxanalizálják. Duplá­jára emfik a területi pótlékot, míg a^rTázispénzt (a rendelő működtetési költségét) csök­kentik. Plusz havi ezer forintot kapnak azok a rendelők, ame­lyek számítógépes adatszolgál­tatást végeznek. Júliu^ól megemelt pénz jár a kórháiÉpÉk. szeptembertől azonban' teljesítmény szerint történik a finanszírozásuk. A drágán dolgozó intézménynek időt adgak arra, hogy csök­kentse á'kiadásait. A települési önkormányza­toknak mindig szem előtt kell tartani, hogy az egészségügyet fenntartó háromlábú „szék” egyik lábát ők alkotják. Ebből következik egyebek közt, hogy nem szabad eladniuk a rendelőt, szerződésben foglalt elvárások alapján együtt szükséges dol­gozni az orvossal. Az egészség­ügy jogalkotási programjáról szólva a miniszter elmondta, ­egy átfogó egészségügyi tör­vény helyett - jónak látná egészségügyi kódex elfogadta­tását a parlamenttel. Szükséges lenne az egészségügyi munka- vállalókról, a beteg jogairól, kö­telességeiről, bioetikai kérdé­sekről is törvényt hozni. A finanszírozás „miből”-jére visszatérve pedig azt hangsú­lyozta: amikor azt mondjuk, az állam adjon több pénzt, akkor arról beszélünk: az állampolgár adjon. Mert a központi kasszába az állampolgár forintjai folynak be. Azt viszont, hogy hol a ha­tára a hozzájárulásoknak, elvo­násoknak, ne minisztériumi bü­rokraták, hanem a léttéfiözandó tb-önkormányzatok döntsék el! Dr. Surján László bevezetője után az írásban benyújtott kér­désekre válaszolt. Ezek egyike azt firtatta: milyen tényezőkkel lehetséges kedvezően befolyá­solni a népesség halálozási mu­tatóinak alakulását? A válasz így hangzott: nem éppen az alkohol és a dohány a fő ludas abban, hogy alacsony az átlagéletkor. Ha Ausztriával hasonlítjuk össze e tekintetben a helyzetünket, akkor kiderül a szomorú tény: az elmúlt tíz év­ben százezer ember halt meg feleslegesen, tehát gyógyítható betegségek miatt.- Ha a hetvenes évek elejétől nyíltan kezelik ezt a dolgot (mi­ért nem készült el az elmúlt tíz év halálozási statisztikája ... ?!) nem itt tartanánk- hangoz­tatta. Személyiség ellenes-e a köte­lező védőoltás? Erre a követke­zőképpen reagált:- Megáll az eszem! A közös­ség érdeke azt diktálja, hogy az egyén megkapja az oltásokat. Mi a teendő, ha egy kórház fizetésképtelenné válik?- Kérhet eseti finanszírozást, de ez rendkívül szigorú, „átvilá­gítással” jár. Pálmay Kálmán, Nógrádme- gyer vállalkozó körzeti orvosa volt az első felszólalója a prob­lémaboncolgató mivolta elle­nére (vagy talán éppen azért) jó hangulatú fórumnak. Arra a nyi­latkozatára emlékeztette dr. Surján Lászlót, amiben a „job­ban járó” maszek körzeti orvosi munkát fejtegette. Pálmay dok­tor azonban ennek ellenkezőjét tapasztalja. Kiszámolta például, hogy júliustól, havi hat­van-nyolcvanezer forint mí­nusszal dolgozik majd. Ide kapcsolódott dr. Verbói Klára, rimócf körzeti orvos mondandója. Ő arról szólt, hogy szeretne közalkalmazotti stá­tuszban vállalkozni. Ez azt is je­lenti, hogy az idei működési szintet megtartva ’94-ben az önkormányzatnak több mint egymillió forintot kellene szá­mára kifizetni, s ez igazságta­lan, mert nem lesz miből meg­tennie ezt.-A vállalkozó orvosnak és az önkormányzatnak össze kell fogni - mondta erre a miniszter, s ígérte: ha a közalkalmazotti törvényből eredően megemel­kednek a bérek, akkor a tb-nek is gyarapszik a pénze, s a több­letet a vállalkozások adja. Dr. Pilmayer Nándor - aki Dorogházáról jött - azt helyte­lenítette, hogy a körzeti orvosok fizetését - esetleg szubjektív módon - képviselő-testületek állapítják meg, s ez sem rendjén való. Szóvá tette azt is, hogy késik a kártyapénz. Dr. Surján László utalt arra, hogy idén el­készül az utóbbi szabályozása. Dr. Langmayer Balázs kérés­sel fordult a miniszterhez: tilt­sák meg, hogy az egészségügyi intézmények különböző forma- nyomtatványokat kérjenek, s a helyi vezetések kapják meg fi­nanszírozási hozzájárulásukról szóló tájékoztatást. Dr. Suiján László délutáni programja a Népjóléti Képzési Központban kezdődött, ahol a megye szociálpolitikai tevé­kenységéről cseréltek gondola­tokat szűkebb körben. Dr. Bercsényi Lajos, a városi önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságának el­nöke azt tudakolta, milyen lehe­tőség létezik’ma bérlakások'épí- tésére? A miniszter megerősí­tette: szükség van a bérlaká­sokra, csak ne legyenek ezek te- lepjellegűek. Javasolta ilyen célra azokat a kisebb lakásokat, amiket nagyobbra cserélnek. Ez a fórum dr. Török Iván­nak, a képzési központ igazga­tójának a tevékenységüket, táv­lati terveiket bemutató tájékoz­tatójával zárult. Ennek során többek közt elhangzott: a kö­zép- és felsőfokú szociális munkásképzés beindítása szep­temberben vagy januárban vár­ható. Mihalik Júlia Traffipax • Április 5-én, hétfőn, tizen­négy és huszonkét óra között Vizslás-Újlakpuszta, Bátonyte- renye, Mátraverebély, Kishar- tyán környékén, valamint a me­gyeszékhelyi Rákóczi és Buda­pesti utakon számíthatnak a közlekedők traffipaxos ellenőr­zésre. Eboltás • Jobbágyi. Április 8-án, csü­törtökön 8 és 10 óra között vihe­tik a kutyatulajdonosok házőr­zőiket a polgármesteri hivatal udvarára, ahol az ebek megkap­ják a kötelező, veszettség elleni védőoltást, amelynek ára 150 forint. Kiállítás • Vanyarc. A Nógrád Megyei Pedagógiai Napok alkalmából április 6-án, kedden délelőtt 10 órakor korabeli paraszt- szoba-kiállítást nyitnak meg a helyi óvodában. A kiállításra minden érdeklődőt várnak. Földgáztervek • Nézsa, Legénd, Nógrádsáp. A három község a földgázellá­tás megoldására közös pályáza­tot kíván benyújtani az Állami Fejlesztési Intézethez, illetve a környezetvédelmi minisztéri­umhoz. A pályázatok mielőbbi kedvező elbírálása érdekében az érintett községek önkormányza­tainak képviselői személyesen keresték fel az illetékeseket. Amennyiben sikerül elnyerniük a támogatásokat, kezdődhetnek a tervezési munkálatok a telepü­léseken. Nem volt romlott az oltóanyag-Nem küldtünk romlott ol­tóanyagot jugoszláv szomszé­dainknak. — jelentette ki Surján László népjóléti miniszter azon a szombat délutáni sajtótájékoz­tatón amelyet salgótarjáni láto­gatása alkalmából a miniszté­rium szociális képzési központ­jában tartott. A válasz annak a szombati hímek a cáfolata, amelyben a jugoszlávok állít­ják, hogy romlott oltóanyagot kaptak Magyarországról. Beszámolt az ügy előzményei­ről is:- Magyországtól az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF kért és kapott oltó­anyagot. A szerződés úgy jött létre, hogy nemzetközi szakem­berek előzetesen megvizsgálták a magyar oltóanyagtermelésün­ket, az alkalmazott szabályokat és módszereinket. A második ellenőrzést külföldi intézetek végezték el, ahol szintén min­dent rendben találtak. Ezt kö­vette a megrendelés. Az oltó­anyagunkat egy kanadai cég vi­szi el a világ különböző pontja­ira, s így merülhetett fel a bosz­niai szállítás. Ha információim pontosak, akkor a szállítmány nem jutott el Boszniába, hanem Belgrádban van, ahol elvégez­tek egy állatkísérletet, amely alapján úgy ítélték meg, hogy probléma van a vakcinával. Az UNICEF visszajuttatott egy mintát a magyar ellenőrző szer­veknek amelyek megvizsgálták és negatívnak találták, tehát szakembereink nem találtak hi­bás oltóanyagot. Gyakorlatilag vaklármának lehet az egész problémafelvetést minősíteni, de én bármikor kész vagyok nemzetközi fórum elé vinni az ügyet, mert megítélésem szerint ennek sokkal inkább politikai, mint szakmai vonatkozásai vannak. A munkanélküliség és a sze­génység édestestvérek. Nógrá- dot mindkettő fokozottan sújtja. Arra a kérdésre, hogy miben nyújthatna többet a népjóléti minisztérium, Surján László azt válaszolta hogy Nógrád szá­mára nincs külön „recept”. A minisztérium Gyorssegély ala­pítványa több megyei települé­sen is hozzájárult a legégetőbb gondok enyhítéséhez, mérsék­léséhez. Nyilvánvaló, hogy mindent nem lehet megoldani segélyezéssel. A kitörési pontok a gazdaság és foglalkoztatás fel­lendítésében vannak. Végezetül a miniszter a má­jusban esedékes társadalombiz­tosítási önkormányzati válasz­tásokra hívta fel a figyelmet. Mindez a polgár beleszólási, döntési lehetőségét növeli majd olyan fontos ügyekben mint a nyugdíjkérdés, az egészségügy kérdése, a finanszírozás gond­jai, mit vállalhat és mit nem a társadalombiztosítás. - Mind­ezen kérdésekben, ha előre aka­runk jutni, akkor okvetlenül tár­sadalmi megegyezésre kell jut­nunk. Nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy ezek az önkormány­zatok a nemzet és polgárai sor­sát hosszú távon megoldó kér­désekben kell, hogy döntsenek. Ezért is fontos, hogy felelős­séggel döntsünk majd róluk. Véget ért az országos zenei fesztivál Gyér érdeklődés kísérte a zenekarok sportcsarnokbeli fellépését Szombaton délelőtt fél tizen­egykor a salgótarjáni városi sportcsarnokban került sor a Zeneiskolai Zenekarok II. Or­szágos Fesztiváljának záróese­ményére, a gálahangversenyre, melynek előadóit a bíráló bi­zottság jelölte ki. Köztük volt az Ajkai Reneszánsz Együttes, a budapesti ifjúsági gitárzene­kar, a kiskőrösi, a székesfehér­vári és az aszódi zeneiskola együttese. Itt adták át a legszín­vonalasabb produkciót nyúj­tóknak adományozott díjakat, elismeréseket. A három első díjas: a székes- fehérvári vonószenekar, a bu­dapesti hatodik kerületi zeneis­kola zenekara, illetve a fővá­rosi, Weiner Leó iskola fúvóse­gyüttese elnyerte a salgótarjáni önkományzat húsz-húszezer fo­rintos díját is. A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar tizenöte­zer forintos díját szintén egy budapesti együttes kapta meg. A nógrádi koncertfúvósok is ti­zenötezer forinttal jutalmazták a szombathelyi ifjúsági fúvóso­kat. A Düvő népzenei együttes a szombathelyieket, a József At­tila Művelődési Központ a gö- döllőieket jutalmazta meg. Ki­emelkedő szólista teljesítmé­nyéért a salgótarjáni Pintér Zsu­zsámul elismerésben részesült.- Az a tény, hogy nagy fejlő­dés mutatkozik az együttesek létszámában és minőségében, igazolja a kamarai muzsikálás megszerettetésére irányuló" tö­rekvésünket - mondta a feszti­vált értékelő Becze Lajos, a sal­gótarjáni zeneiskola igazgatója, aki kifejezte köszönetét a város vezetésének és a szponzorok­nak. Nemes László, a zeneiskolák szövetségének elnöke megerő­sítette ezt, s hozzátette: az ilyen sikeres erőpróbák segítik a ma­gyar zenei nevelést. Végül pe­dig elismeréssel szólt a házi­gazda megyeszékhely felké­szültségéről nyitottságáról, fo­gadóképességéről . (Mihalik) Sikeresen zárult a Pásztói Néptáncfesztivál Hagyományt teremtettek Az ecsegiek sárközi leánytáncot mutattak be Kép: Mikuska „A tánc egy költemény, a természet mozgások által való utánzása, mely versenyre kél a költővel, a festővel, a zenésszel és a színésszel is” - idézte Bau- delaire-t Gerhardt Gyuláné, a pásztói polgármesteri hivatal fő­tanácsosa szombaton délelőtt, amikor a városi művelődési központban megnyitotta az I. Pásztói Néptáncfesztivált. Az előzményekhez hozzá tar­tozik, hogy az elmúlt évben már rendezett egy néptánctalálkozót a Dózsa György Általános Is­kola, amelynek sikerén felbuz­dulva, Pásztó városa örömmel vállalta fel, a Dózsa iskola a „Tehetséges Pásztói Gyerme­kekért Alapítványa” égisze alatt megrendezésre került találko­zót, amelyre Heves-, Nógrád-, és Pest megye képviseletében 19 néptáncegyüttes mintegy 400 főnyi táncosa jött el a nóg­rádi kisvárosba, hogy számot adjanak néptánctudásukról. Nem volt könnyű dolga az öt tagú zsűrinek, amikor értékelni kellett a fellépéseket. Az eredményhirdetés előtt sikerült szót váltani a rendez­vényt szervező alapítvány kura­tóriumának elnökével, László Pálnéval, a Dózsa György Álta­lános Iskola igazgatójával.- Az volt a célunk a fesztivál létrehívásával, hogy fellépési lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek, hogy össze tud­ják mérni tudásukat az ország más tájékán élő néptáncosok­kal, akik megismerkedhetnek városunkkal, hogy aztán jó hí­rünket vigyék a világba. A zsűri döntését Ágoston László koreográfus ismertette. I. korcsoport: 1. „Cudar” nép­tánccsoport, Pásztó. 2. Dózsa György Általános Iskola 3/a osztály, Pásztó. 3. ugyancsak Dózsa iskola 1/b osztály, Pásztó. II. Korcsoport: 1. „Ka­lamajkó” néptáncegyüttes, Gyöngyös. 2. „Forgószél” gyermektáncegyüttes, Kompolt. 3. Vidróczki Néptánciskola, Gyöngyös. A zsűri különdíját kapta a fel­lépők java részét kísérő Kisboj- tár zenekar, és az első fellépé­sén debütáló egri „Eszterlánc” együttes, míg a városi önkor­mányzat különdíját a „Cudar” együttes érdemelte ki.-vallus­Jobbágyiba került a rejt vény fej tök Balassa-kupája Balassagyarmat. A Mik­száth Kálmán Művelődési Központban szombaton ren­dezték meg az év első egyéni, országos rejtvényfejtő verse­nyét, melyen a haladó kategó­riában először versenyző, job­bágyi Berták Tibor elnyerte a Balassa-kupát. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Acéltörő Rejt­vényfejtő Klub színeiben ő in­dulhat majd a csapatbajnoksá­gon. Bodzsár Sándor az Acél­törő képviselője a negyedik lett. Kíváncsiskodó Hol, mikor világítsunk? Peregi István salgótarjáni olvasónk a lapunk április 2-ai számában megjelent követ­kező mondatra kérdezett rá: „Ezentúl már büntetésre számíthatnak azok, akik la­kott területen túllépik az 50 kilométeres sebességet, lakott területen kívüli utakon - au­tópályát kivéve - nem világít­ják ki tompított fényszóróval autójukat, illetve a hátsó ülé­sen nem kötik be a biztonsági övét.” így igaz-e ez? Tévesen jelent meg a mondat - tájékoztatott Tóth Tibor, a bá- tonyterenyei kapitányság veze­tője, a városi baleset-megelő­zési bizottság elnöke. Helyesen így hangzik: „A forgalomban részt vevő járművek kivilágí­tása” című fejezet 18/1991/XII. 18. KHVM rendelet 44. parag­rafusa az alábbi 8. bekezdéssel egészül ki: Autóúton és lakott területen kívüli főútvonalon a forgalom­ban részt vevő gépkocsit - tom­pított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. Megyénk közúti hálózatát te­kintve ezen kötelezettség csak a 21-es és 2-es számú főútvona­lak lakott területén kívüli útsza­kaszára vonatkozik. Hová kell fordulniuk a la­kóknak, ha a közös képviselők nem látják el feladatukat, nem fizetik ki a vízdíjat, a szemétszállítás díját? Rá le­het-e terhelni a felhalmozott adósságot a lakókra, akik egyszer már kifizették ezt? Salgótarjánból érkezett kér­désre keresünk választ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents