Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
4 HÍRLAP olvasóktól - olvasóknak 1993. április 5., hétfő Eszköz és pénz nélkül működésképtelen a mezőgazdaság Baglyasi „tanyavilág” Baglyasalján - Salgótarján egyik városrészén - még a szeretett halottat sem lehet elbúcsúztatni tisztességesen, normális körülmények között. Nyáron és ősszel eső után, télen és tavasszal hóolvadás után szinte lehetetlen a gyalogos közlekedés a földúton keletkezett tengernyi sár miatt. Még a keskeny gyalogjárdát is csúszós sárréteg fedi. így néz ki a Temető út Brenzalja-telepi szakasza. Ha az alföldi tanyavilágban lenne e városrész, talán nem lenne helye a kritikának, bár újabban a a tanyákhoz is köves A Nógrád megyei Hírlap március 22-ei számában P. Tóth László által közölt fényképhez szeretnénk néhány észrevételt tenni, illetve a képaláírásban feltett kérdésekre válaszolni. A fényképen jól látható, hogy az a piac nyitva tartásának vége felé készült, amikor az árusok és vásárlók „termelése” bizony már jól látható. Takarítani a strand dolgozói (műszakonként 2 fő) a piacot követő napokon tudnak. Tóth László valóban rengeteg szemetet láthatott. Sőt többet a heti szokásosnál, mert három nap nagytakarítása keddre és szerdára maradt. Naponta csak a halaszthatatlan takarításokat tudják elvégezni (WC, romlandó ételmaradékok összeszeBonyolult és bizonytalan világunkban úgy érezzük, hogy mindenek fölé kerekedett a gyűlölet, az egymás iránti rossz érzések sokasága. Az ember hajlamos arra, hogy csak a rosszat veszi észre, és elmegyünk az igaz jó mellett, pedig van, csak meg kell tapasztalni és meg kell érezni. Azért fogtam tollat, hogy nyilvánosságra hozzam, hol leltem meg a szeretetet, s megköszönjem azt. Húsz éven keresztül látogattam szeretett nagynénémet a balassagyarmati szociális otthonban. Csodálatos és bizonyosan nehéz feladat lehet az ide kerülő magányos, idős emberek életét tartalmassá, vidámmá, élhetővé utat építenek. Bár Baglyas nem tanya, csupán tanyasi körülményeket testesít meg. Nem érdemes összegyűjteni azt a temérdek és igen változatosan kinyilvánított szitkot, átkot és egyéb reális megjegyzést, amit egy-egy temetésre menet és temetésből jövet hallani. A baj az, hogy ezeket nem hallja meg senki - még a városi ön- kormányzat sem! Pedig ezen a „tanyasi úton” is lehet tömegeket veszíteni - nem is keveset! Lantos László Baglyasalja dése és így tovább). A szóban forgó hét végén kb. 10 köbméter szemetet kellett összetakarítani és elszállíttatni. A helypénz arra valóban elég lenne, hogy akár folyamatosan, minden nap kitakarítsunk, de a tóstrand működtetése nemcsak piaci napokból áll. A működtetés feltételeinek megteremtéséhez pedig elengedhetetlen a helypénzekből befolyt összeg is. Nem néhány, hanem 140 köbméter kohósalakot és zúzalékot tettünk a területre, de tudjuk, hogy még legalább ennyi kellene, melyet pénzügyi helyzetünk függvényében folyamatosan próbálunk megoldani. Juhász Imre sportcsarnok-igazgató tenni. A dolgozók munkájának minden rezzenésében benne kell, hogy legyen a szeretet érzése, beosztástól függetlenül, mert ezt a munkát másképpen nem is lehetne Végezni. Én, mint látogató, mindig a nyugalmat, az emberséges segítést, a mérhetetlen türelmet tapasztaltam. Hálásan köszönöm az intézet minden dolgozójának szeretett hozzátartozóm gondozását, akinek az otthonban dobbant utolsót szíve. Kívánom az olvasóknak, hogy az élet minél több területén találják meg ezt a kincset, mert szeretet nélkül élni. az életnek értelmet adni nem lehet. Magyar Józsefné Mohora Az utóbbi időben kevés olyan írás, nyilatkozat látott napvilágot a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain megyénk mezőgazdaságáról, amelyre az Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalvezetője ne reagált volna, ne adott volna hangot ellenvéleményének. Mi ennek ellenére hatékonyabbnak tartjuk az élőszóban formájában kicserélt véleményeket, melyre - örömünkre - az utóbbi időben több fórum is lehetőséget kínál. Hogy ezúttal mégis sajtót választottuk, annak csupán az a magyarázata, hogy akik a korábbi írásokat olvasták és szenvedő részesei mezőgazdaságunk katasztrófájának, néhány rideg tény ismeretében maguk dönthessék el melyik fél álláspontjával értenek egyet, netán támogatják azt. Mindenekelőtt hadd szögezzük le, hogy mezőgazdaságunk (is) súlyos válságban van, melyet (hála a sok párbeszédnek, az agrárkerekasztalok nyílt, tényfeltáró erejének) már legalább az MDF megyei képviselete is elismer. A megoldás keresésében a vélemények igen-igen eltérőek, meg- merjük kockáztatni, hogy sok esetben nem a gazdasági, hanem a pártérdekek dominálHivatkozva Balás Róbertnek 1993. január 27-én A totópénz az államnál van! címmel a Nógrád Megyei Hírlapban megjelent cikkére, a Lottó Unió Kft. ügyvezetősége nevében néhány megjegyzést szeretnék tenni az AustriaLotto-val kapcsolatosan: 1989. november 28-án ünnepélyes keretek között aláírták a Bécsi Hofburg történelmi termeiben a Lottó Unió Kft. alapítására vonatkozó szerződést, amely az 1988. évi VI. és XXIV. sz. törvény II/l.paragrafusán, valamint a magyar jognak további, a külföldi részesedéssel működő társaságokra vonatkozó rendelkezésein alapszik. A társaság tevékenysége a schilling alapon játszható Aust- riaLotto és a Joker kiegészítő játék lebonyolítása, a magyar Pénzügyminiszter 1989. november 14-ei (46.527/1989. számú) koncessziója alapján működik. A társasági szerződést az Országos Takarékpénztár és az akkori Osztrák Lottó Totó Társaság (ma: Osztrák Lottériák Társaság) írta alá a magyar és az osztrák pénzügynak ezen a téren is. Lássuk a tényeket: A mezőgazdaság rendszer- váltása a kárpótlási, az átmeneti és a szövetkezeti törvényekkel kezdődött. A koalíció gyors változást remélt: a kolhoz típusú szövetkezetek egyik napról a másikra átalakulnak a magántulajdonon alapuló egyéni farmergazdaságokká. Hogy ez nem így történt, annak több összetevője van: 1. az induláshoz szükséges anyagi, tárgyi (eszköz) és kellő szakismereti feltételek hiánya; 2. az emberek biztonságérzete, kötődése a közösséghez; 3. alapvetően rossz konstrukciójú törvények. Néhány hónappal később az FM elismerte elhibázott lépését, nevezetesen: a jól működő üzemeket nem kellett volna kényszeríteni az átalakulásra és a farmar gazdaságokat fokozatosan (a feltételek biztosítása után) kellett volna kialakítani, (illetve kell, mert pillanatnyilag elenyésző a számuk.) A folyamat megindult, az átalakulások a törvényben foglaltak szerint megtörténtek és kiderült, hogy a korábban sugallt és feltételezett nagy kiválások, a téeszek szétrobbanása igazából nem következett be. Ezért kapta Venesz Károly írása a miniszter és mindkét ország kormányának magasrangú képviselői jelenlétében. Miután a Szerencsejáték Rt. másfél év után 1992-ben lemondott a 25 százalékos részesedésről, a budapesti székhelyű Lottó Unió Kft. ma 50 százalékban az Országos Takarék- pénztáré és 50 százalékban az Osztrák Lottériák Társaságé. A nyereségfelosztás a következő arányban történik: 60 Országos Takarékpénztár, 40 százalék Osztrák Lottériák Társaság. Az adókat illetően: a szerződők megállapodtak, hogy az AustriaLotto lebonyolításából adódó adókat abban az országban kell befizetni, amelyben az AustriaLotto szelvényeket megjátsszék. Az AustriaLotto 1990. februári kezdete óta az osztrák állam adók szempontjából nem részesül a magyar fogadási tétekben, 1990 és 1992 között a Lottó Unió Kft. közel 80 millió schillinget fizetett a magyar államnak. Az AustriaLotto Európában az első határokat átlépő lottó, és nemzetközi szakkörökben a mai Nem sikerült a rombolás címet, melyet a megkérdezett interjúalanyok támasztottak alá. Úgy tűnik, az illetékesek ebbe nem nyugodtak (nyugszanak) bele, ugyanis az utóbbi hetek, hónapok történései ezt igazolják:-Az újjáalakuló kis szövetkezetek zöme alig tud megküzdeni a napi feladatokkal, amit még tetéz, hogy arra sincs pénzük, hogy megfizessék a cégbírósági bejegyzés költségeit. Ennek híján viszont nem kaphatnak hitelt, nem értékesíthetnek.- De nem lesznek jobb helyzetben a még talpon álló nagyobb szövetkezetek sem, hiszen az új törvénytervezet (melyet rövidesen elfogad a Parlament) lehetőséget nyújt újból a szövetkezetekben lévő vagyon kikérésére, azok számára is, akik kívülállók. Ennek bekövetkezte félelmet, pánikhangulatot kelthet a tagok között és azt eredményezi, hogy „vigyük, ami még vihető”. Eszköz és pénz nélkül az üzemek működőképtelenné válnak, sajnos az egyéni gazdálkodók is! Nincs tehát megoldás? Ez a vég?! Nem egészen! A megoldás nagyon egyszerűnek látszik, csak megfelelő politikai támonapig nagy érdeklődést kelt. Gyakran felkérik az ügyvezetőséget, hogy nemzetközi szakértekezleteken az Austria- Lotto-ról adjon elő, ami nem utolsósorban az AustriaLotto tartós sikerére vezethető vissza. A magyar és osztrák fogadási tétek összevonása révén az AustriaLotto igen magas nyereménykvótákkal kecsegtethet. Pontosan ezért és a teljesen automatizált szel vény feldől gozás adta biztonság miatt hamarosan elfogadták a magyar fogadók az AustriaLotto-t: az elmúlt három év alatt Magyarországon több, mint 8,3 millió AustriaLotto szelvényt adtak le, több, mint 50 millió tippel. A Lottó Unió Kft. koncessziója a schilling alapon játszható AustriaLotto és a Joker lebonyolítására 2000. december 31-éig érvényes. A Lottó Unió Kft. addig továbbra is koncentrál arra, hogy a játékosok számára izgalmas és nyereséges nyereményekben gazdag játékot nyújtson. Mag.Bettina Kremsner ügyvezető igazgató gatásra volna szükség és annak megértésére, hogy az ország saját jól működő mezőgazdaságot és élelmiszeripart igényel Az szükséges, hogy a közösséget vállalók és alakítók maguk dönthessék el, hogy milyen módon és feltételekkel kívánnak gazdálkodni, ne nyúljon be az államigazgatás direkt módon mindennapi tevékenységükbe (miközben segítség nyújtást hirdet). Égetően sürgős feladat olyan hitelkonstrukciók kialakítása, melyek minden mezőgazdálkodó számára elérhetőek és kedvezőek. Érezzék a termelni szándékozók, hogy van értelme munkájuknak, hogy megbecsülik őket, és tevékenységük végtermékét megfelelő áron értékesíthetik és abból meg tudnak élni. Ezt erősítették mindazok, akiket Venesz Károly megszólaltatott és ezt erősíti az Agrár- szövetség is, bízva abban, hogy a vidéken, a falvakban egyre több követője akad. azok köréből, akik nem ellenségképet keresnek és személyes sértésnek tekintik a jogos kritikát, hanem felismerve a válság okait, azok megszüntetéséért tesznek is. Dr. Musztács László Agrárszövetség Nógrád Megyei Választmányának elnöke Parázsló percek Forró pillanatokat élt át a közelmúltban néhány garázstulajdonos, amíg a tűzoltóság a segélykérésre meg nem érkezett. A pillanat forróságát két tényező okozta: úgymint az égő garázs, a benne lángoló gépjármű okozta sugárzó hő, valamint az a belső hő, amely a tulajdonost fűti, látván tevékenységének messziről is szembeötlő eredményét. A tűzoltóság vizsgálatai egyértelműen megállapították, a garázstüzek döntő többségét a tulajdonos gondatlan tevékenysége idézte elő. Mit tehetünk a balesetek elkerülésére? A gépjárműtárolót csak gépjármű tárolásra használjuk. Ne végezzünk tűzveszéllyel járó tevékenységet a garázsban. Tartsunk a közelben tűzoltókészüléket! Ne bástyázzuk körbe éghető anyaggal a gépjárművet. Használat után áramtalanít- suk a járművet. Gondoljunk a szerelőakna biztonságára, szellőztetésére. Szabó János tűzoltó fhdgy. Ami nem látszik a fényképen A szeretet otthona Az AustriaLottot elfogadták Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Az örökség visszautasítása Olvasónk tanár ember, aki messzire került a szülői háztól. Édesanyja már régebben, édesapja a közelmúltban halt el. Szüleinek ő az egyetlen élő gyermeke, de neki nincs családja. Szülei tanyán éltek és életük végéig művelték a tanya körüli telket, továbbá a tanyától távoli körülbelül 3 hektár szántó-rét művelési ágú külterületi ingatlant. Olvasónk a tanyát és a körülötte lévő kertet szeretné megörökölni. Kérdezi, hogy lehetséges-e és ha igen, mit kell tennie, mert a polgármesteri hivatalban a külterületi mező- gazdaság szántó-rét ingatlant is felvették a hagyatéki leltárba. * Megítélésem szerint teljesíthető és könnyen elintézhető olvasónk kívánsága. A Polgári Törvénykönyv 674. §-ának 1. és 2. bekezdései többek között a következőket tarzalmazzák: Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. Az örökös külön is visszutasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. A visszautasítás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik. Javaslom, hogyha a közjegyzőtől meg fogja kapni a hagyatéki tárgyalásra szóló idézést, vagy nyilatkozattételre hívja fel. akkor elhatározását és kérelmét levél formájában írja meg a közjegyzőnek és ajánlott postai küldeményként küldje el a pontos címére. Az alábbi formát javaslom: Tisztelt Közjegyző! Alulírott (név) ......, (lakcím)........lakos néhai édesapám (az elhalt neve)....... hagyatéki ü gyében az Ön által Kjő:..../1993. számon kiadott felhívásra bejelentem, hogy a hagyatékhoz tartozó (helység):.......-i..........tulajdonosi l apon......helyrajzi szám alatt n yilvántartott.... .hektár.....négyzetméter területű k ülterületi szántó és rét művelési ágú ingatlanra vonatkozóan az öröklést visszautasítom, mert pedagógus foglalkozásomnál fogva megművelni nem tudom és nem is kívánom! Az örökhagyó szülőknek egyedüli élő gyermeke vagyok, mert nőtlen bátyám a II. világháborúban elesett. Nekem leszármazóm (gyermekem) nincs. A hagyaték további részére igényt tartok! és a jelen bejelentésemben közölt visszautasítás figyelembe vételével szíveskedjék azt távollétemben is átadni. Tudomásul veszem, hogy az általam, most visszautasított szántó-rét művelési ágú külterületi mezőgazdagági ingatlant a szüleim utáni vérszerinti ágon következő távolabbi örökösök megörökölhetik, s hogy ennek lehetőségéről az érdekelteket a közjegyző értesíteni fogja. Kelt: (az örökös lakóhelye): ...........,1993. évi...hón ap....napján. Tisztelettel:.............(saját kezű a láírás) - törvényes örökös - Dr. Verebélyi Egy svéd falu váratlan gazdagsága Sok száz kilométerre fekszik Stocholmtól egy kis falu, melynek neve Krácklinge. A település egyik lakója, a felvételünkön látható Holger Nilsson különleges, extrém öregúr volt, feleségével egy kis farmon élt, s a közelmúltban hunyt el. Végrendeletét most bontották fel. Szomszédja sejtette, hogy a férfi gazdag, de hogy ekkora a vagyona, senki nem tudta. Nilsson ugyanis 20 millió svéd koronát hagyott falujára, ami azt jelenti, hogy a 271 lakos fejenként 70 ezer koronát örökölt. FEB-fotó