Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

4 HÍRLAP olvasóktól - olvasóknak 1993. április 5., hétfő Eszköz és pénz nélkül működésképtelen a mezőgazdaság Baglyasi „tanyavilág” Baglyasalján - Salgótarján egyik városrészén - még a sze­retett halottat sem lehet elbú­csúztatni tisztességesen, normá­lis körülmények között. Nyáron és ősszel eső után, té­len és tavasszal hóolvadás után szinte lehetetlen a gyalogos közlekedés a földúton keletke­zett tengernyi sár miatt. Még a keskeny gyalogjárdát is csúszós sárréteg fedi. így néz ki a Te­mető út Brenzalja-telepi szaka­sza. Ha az alföldi tanyavilágban lenne e városrész, talán nem lenne helye a kritikának, bár újabban a a tanyákhoz is köves A Nógrád megyei Hírlap március 22-ei számában P. Tóth László által közölt fényképhez szeretnénk néhány észrevételt tenni, illetve a képaláírásban feltett kérdésekre válaszolni. A fényképen jól látható, hogy az a piac nyitva tartásának vége felé készült, amikor az árusok és vásárlók „termelése” bizony már jól látható. Takarítani a strand dolgozói (műszakonként 2 fő) a piacot követő napokon tudnak. Tóth László valóban rengeteg szemetet láthatott. Sőt többet a heti szokásosnál, mert három nap nagytakarítása keddre és szerdára maradt. Naponta csak a halaszthatatlan takarításokat tudják elvégezni (WC, rom­landó ételmaradékok összesze­Bonyolult és bizonytalan vi­lágunkban úgy érezzük, hogy mindenek fölé kerekedett a gyű­lölet, az egymás iránti rossz ér­zések sokasága. Az ember haj­lamos arra, hogy csak a rosszat veszi észre, és elmegyünk az igaz jó mellett, pedig van, csak meg kell tapasztalni és meg kell érezni. Azért fogtam tollat, hogy nyilvánosságra hozzam, hol lel­tem meg a szeretetet, s megkö­szönjem azt. Húsz éven keresztül látogat­tam szeretett nagynénémet a ba­lassagyarmati szociális otthon­ban. Csodálatos és bizonyosan nehéz feladat lehet az ide kerülő magányos, idős emberek életét tartalmassá, vidámmá, élhetővé utat építenek. Bár Baglyas nem tanya, csupán tanyasi körülmé­nyeket testesít meg. Nem érdemes összegyűjteni azt a temérdek és igen változa­tosan kinyilvánított szitkot, át­kot és egyéb reális megjegyzést, amit egy-egy temetésre menet és temetésből jövet hallani. A baj az, hogy ezeket nem hallja meg senki - még a városi ön- kormányzat sem! Pedig ezen a „tanyasi úton” is lehet tömegeket veszíteni - nem is keveset! Lantos László Baglyasalja dése és így tovább). A szóban forgó hét végén kb. 10 köbméter szemetet kellett összetakarítani és elszállíttatni. A helypénz arra valóban elég lenne, hogy akár folyamatosan, minden nap kitakarítsunk, de a tóstrand működtetése nemcsak piaci napokból áll. A működte­tés feltételeinek megteremtésé­hez pedig elengedhetetlen a helypénzekből befolyt összeg is. Nem néhány, hanem 140 köbméter kohósalakot és zúza­lékot tettünk a területre, de tud­juk, hogy még legalább ennyi kellene, melyet pénzügyi hely­zetünk függvényében folyama­tosan próbálunk megoldani. Juhász Imre sportcsarnok-igazgató tenni. A dolgozók munkájának minden rezzenésében benne kell, hogy legyen a szeretet ér­zése, beosztástól függetlenül, mert ezt a munkát másképpen nem is lehetne Végezni. Én, mint látogató, mindig a nyugalmat, az emberséges segí­tést, a mérhetetlen türelmet ta­pasztaltam. Hálásan köszönöm az intézet minden dolgozójának szeretett hozzátartozóm gondo­zását, akinek az otthonban dob­bant utolsót szíve. Kívánom az olvasóknak, hogy az élet minél több terüle­tén találják meg ezt a kincset, mert szeretet nélkül élni. az életnek értelmet adni nem lehet. Magyar Józsefné Mohora Az utóbbi időben kevés olyan írás, nyilatkozat látott napvilá­got a Nógrád Megyei Hírlap ha­sábjain megyénk mezőgazdasá­gáról, amelyre az Földművelé­sügyi Minisztérium megyei hi­vatalvezetője ne reagált volna, ne adott volna hangot ellenvé­leményének. Mi ennek ellenére hatéko­nyabbnak tartjuk az élőszóban formájában kicserélt vélemé­nyeket, melyre - örömünkre - az utóbbi időben több fórum is lehetőséget kínál. Hogy ezúttal mégis sajtót vá­lasztottuk, annak csupán az a magyarázata, hogy akik a ko­rábbi írásokat olvasták és szen­vedő részesei mezőgazdasá­gunk katasztrófájának, néhány rideg tény ismeretében maguk dönthessék el melyik fél állás­pontjával értenek egyet, netán támogatják azt. Mindenekelőtt hadd szögez­zük le, hogy mezőgazdaságunk (is) súlyos válságban van, me­lyet (hála a sok párbeszédnek, az agrárkerekasztalok nyílt, tényfeltáró erejének) már leg­alább az MDF megyei képvise­lete is elismer. A megoldás keresésében a vélemények igen-igen eltérőek, meg- merjük kockáztatni, hogy sok esetben nem a gazdasági, hanem a pártérdekek dominál­Hivatkozva Balás Róbertnek 1993. január 27-én A totópénz az államnál van! címmel a Nóg­rád Megyei Hírlapban megje­lent cikkére, a Lottó Unió Kft. ügyvezetősége nevében néhány megjegyzést szeretnék tenni az AustriaLotto-val kapcsolatosan: 1989. november 28-án ünne­pélyes keretek között aláírták a Bécsi Hofburg történelmi ter­meiben a Lottó Unió Kft. alapí­tására vonatkozó szerződést, amely az 1988. évi VI. és XXIV. sz. törvény II/l.paragra­fusán, valamint a magyar jog­nak további, a külföldi részese­déssel működő társaságokra vonatkozó rendelkezésein alap­szik. A társaság tevékenysége a schilling alapon játszható Aust- riaLotto és a Joker kiegészítő já­ték lebonyolítása, a magyar Pénzügyminiszter 1989. no­vember 14-ei (46.527/1989. számú) koncessziója alapján működik. A társasági szerző­dést az Országos Takarékpénz­tár és az akkori Osztrák Lottó Totó Társaság (ma: Osztrák Lottériák Társaság) írta alá a magyar és az osztrák pénzügy­nak ezen a téren is. Lássuk a tényeket: A mezőgazdaság rendszer- váltása a kárpótlási, az átmeneti és a szövetkezeti törvényekkel kezdődött. A koalíció gyors vál­tozást remélt: a kolhoz típusú szövetkezetek egyik napról a másikra átalakulnak a magántu­lajdonon alapuló egyéni far­mergazdaságokká. Hogy ez nem így történt, annak több összetevője van: 1. az induláshoz szükséges anyagi, tárgyi (eszköz) és kellő szakismereti feltételek hiánya; 2. az emberek biztonságér­zete, kötődése a közösséghez; 3. alapvetően rossz konst­rukciójú törvények. Néhány hónappal később az FM elismerte elhibázott lépését, nevezetesen: a jól működő üzemeket nem kellett volna kényszeríteni az átalakulásra és a farmar gazdaságokat fokoza­tosan (a feltételek biztosítása után) kellett volna kialakítani, (illetve kell, mert pillanatnyilag elenyésző a számuk.) A folyamat megindult, az át­alakulások a törvényben foglal­tak szerint megtörténtek és ki­derült, hogy a korábban sugallt és feltételezett nagy kiválások, a téeszek szétrobbanása igazá­ból nem következett be. Ezért kapta Venesz Károly írása a miniszter és mindkét ország kormányának magasrangú kép­viselői jelenlétében. Miután a Szerencsejáték Rt. másfél év után 1992-ben le­mondott a 25 százalékos része­sedésről, a budapesti székhelyű Lottó Unió Kft. ma 50 száza­lékban az Országos Takarék- pénztáré és 50 százalékban az Osztrák Lottériák Társaságé. A nyereségfelosztás a következő arányban történik: 60 Országos Takarékpénztár, 40 százalék Osztrák Lottériák Társaság. Az adókat illetően: a szerző­dők megállapodtak, hogy az AustriaLotto lebonyolításából adódó adókat abban az ország­ban kell befizetni, amelyben az AustriaLotto szelvényeket meg­játsszék. Az AustriaLotto 1990. februári kezdete óta az osztrák állam adók szempontjából nem részesül a magyar fogadási té­tekben, 1990 és 1992 között a Lottó Unió Kft. közel 80 millió schillinget fizetett a magyar ál­lamnak. Az AustriaLotto Európában az első határokat átlépő lottó, és nemzetközi szakkörökben a mai Nem sikerült a rombolás címet, melyet a megkérdezett interjúa­lanyok támasztottak alá. Úgy tűnik, az illetékesek ebbe nem nyugodtak (nyugsza­nak) bele, ugyanis az utóbbi he­tek, hónapok történései ezt iga­zolják:-Az újjáalakuló kis szövet­kezetek zöme alig tud megküz­deni a napi feladatokkal, amit még tetéz, hogy arra sincs pén­zük, hogy megfizessék a cégbí­rósági bejegyzés költségeit. En­nek híján viszont nem kaphat­nak hitelt, nem értékesíthetnek.- De nem lesznek jobb hely­zetben a még talpon álló na­gyobb szövetkezetek sem, hi­szen az új törvénytervezet (me­lyet rövidesen elfogad a Parla­ment) lehetőséget nyújt újból a szövetkezetekben lévő vagyon kikérésére, azok számára is, akik kívülállók. Ennek bekö­vetkezte félelmet, pánikhangu­latot kelthet a tagok között és azt eredményezi, hogy „vigyük, ami még vihető”. Eszköz és pénz nélkül az üzemek működőképtelenné válnak, sajnos az egyéni gaz­dálkodók is! Nincs tehát megoldás? Ez a vég?! Nem egészen! A megoldás nagyon egyszerűnek látszik, csak megfelelő politikai támo­napig nagy érdeklődést kelt. Gyakran felkérik az ügyvezető­séget, hogy nemzetközi szakér­tekezleteken az Austria- Lotto-ról adjon elő, ami nem utolsósorban az AustriaLotto tartós sikerére vezethető vissza. A magyar és osztrák fogadási tétek összevonása révén az AustriaLotto igen magas nye­reménykvótákkal kecsegtethet. Pontosan ezért és a teljesen automatizált szel vény feldől go­zás adta biztonság miatt hama­rosan elfogadták a magyar fo­gadók az AustriaLotto-t: az el­múlt három év alatt Magyaror­szágon több, mint 8,3 millió AustriaLotto szelvényt adtak le, több, mint 50 millió tippel. A Lottó Unió Kft. koncesszi­ója a schilling alapon játszható AustriaLotto és a Joker lebo­nyolítására 2000. december 31-éig érvényes. A Lottó Unió Kft. addig to­vábbra is koncentrál arra, hogy a játékosok számára izgalmas és nyereséges nyereményekben gazdag játékot nyújtson. Mag.Bettina Kremsner ügyvezető igazgató gatásra volna szükség és annak megértésére, hogy az ország sa­ját jól működő mezőgazdaságot és élelmiszeripart igényel Az szükséges, hogy a közös­séget vállalók és alakítók ma­guk dönthessék el, hogy milyen módon és feltételekkel kíván­nak gazdálkodni, ne nyúljon be az államigazgatás direkt módon mindennapi tevékenységükbe (miközben segítség nyújtást hirdet). Égetően sürgős feladat olyan hitelkonstrukciók kialakítása, melyek minden mezőgazdál­kodó számára elérhetőek és kedvezőek. Érezzék a termelni szándékozók, hogy van értelme munkájuknak, hogy megbecsü­lik őket, és tevékenységük vég­termékét megfelelő áron értéke­síthetik és abból meg tudnak élni. Ezt erősítették mindazok, akiket Venesz Károly megszó­laltatott és ezt erősíti az Agrár- szövetség is, bízva abban, hogy a vidéken, a falvakban egyre több követője akad. azok köré­ből, akik nem ellenségképet ke­resnek és személyes sértésnek tekintik a jogos kritikát, hanem felismerve a válság okait, azok megszüntetéséért tesznek is. Dr. Musztács László Agrárszövetség Nógrád Megyei Választmányának elnöke Parázsló percek Forró pillanatokat élt át a kö­zelmúltban néhány garázstulaj­donos, amíg a tűzoltóság a se­gélykérésre meg nem érkezett. A pillanat forróságát két té­nyező okozta: úgymint az égő garázs, a benne lángoló gép­jármű okozta sugárzó hő, vala­mint az a belső hő, amely a tu­lajdonost fűti, látván tevékeny­ségének messziről is szembe­ötlő eredményét. A tűzoltóság vizsgálatai egyértelműen megállapították, a garázstüzek döntő többségét a tulajdonos gondatlan tevékeny­sége idézte elő. Mit tehetünk a balesetek el­kerülésére? A gépjárműtárolót csak gép­jármű tárolásra használjuk. Ne végezzünk tűzveszéllyel járó tevékenységet a garázsban. Tartsunk a közelben tűzoltó­készüléket! Ne bástyázzuk körbe éghető anyaggal a gépjárművet. Használat után áramtalanít- suk a járművet. Gondoljunk a szerelőakna biztonságára, szellőztetésére. Szabó János tűzoltó fhdgy. Ami nem látszik a fényképen A szeretet otthona Az AustriaLottot elfogadták Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Az örökség visszautasítása Olvasónk tanár ember, aki messzire került a szülői ház­tól. Édesanyja már régebben, édesapja a közelmúltban halt el. Szüleinek ő az egyetlen élő gyermeke, de neki nincs csa­ládja. Szülei tanyán éltek és életük végéig művelték a ta­nya körüli telket, továbbá a tanyától távoli körülbelül 3 hektár szántó-rét művelési ágú külterületi ingatlant. Ol­vasónk a tanyát és a körülötte lévő kertet szeretné megörö­kölni. Kérdezi, hogy lehetsé­ges-e és ha igen, mit kell ten­nie, mert a polgármesteri hi­vatalban a külterületi mező- gazdaság szántó-rét ingatlant is felvették a hagyatéki lel­tárba. * Megítélésem szerint teljesít­hető és könnyen elintézhető ol­vasónk kívánsága. A Polgári Törvénykönyv 674. §-ának 1. és 2. bekezdései többek között a következőket tarzalmazzák: Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasít­hatja. Az örökös külön is vissz­utasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. A visszautasítás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik. Ja­vaslom, hogyha a közjegyzőtől meg fogja kapni a hagyatéki tárgyalásra szóló idézést, vagy nyilatkozattételre hívja fel. ak­kor elhatározását és kérelmét levél formájában írja meg a köz­jegyzőnek és ajánlott postai küldeményként küldje el a pon­tos címére. Az alábbi formát ja­vaslom: Tisztelt Közjegyző! Alulírott (név) ......, (lak­cím)........lakos néhai édesapám (az elhalt neve)....... hagyatéki ü gyében az Ön által Kjő:..../1993. számon kiadott felhívásra bejelentem, hogy a hagyatékhoz tartozó (hely­ség):.......-i..........tulajdonosi l apon......helyrajzi szám alatt n yilvántartott.... .hek­tár.....négyzetméter területű k ülterületi szántó és rét műve­lési ágú ingatlanra vonatkozóan az öröklést visszautasítom, mert pedagógus foglalkozásomnál fogva megművelni nem tudom és nem is kívánom! Az örökha­gyó szülőknek egyedüli élő gyermeke vagyok, mert nőtlen bátyám a II. világháborúban elesett. Nekem leszármazóm (gyermekem) nincs. A hagyaték további részére igényt tartok! és a jelen bejelen­tésemben közölt visszautasítás figyelembe vételével szívesked­jék azt távollétemben is átadni. Tudomásul veszem, hogy az általam, most visszautasított szántó-rét művelési ágú külterü­leti mezőgazdagági ingatlant a szüleim utáni vérszerinti ágon következő távolabbi örökösök megörökölhetik, s hogy ennek lehetőségéről az érdekelteket a közjegyző értesíteni fogja. Kelt: (az örökös lakóhe­lye): ...........,1993. évi...hó­n ap....napján. Tisztelettel:.............(saját kezű a láírás) - törvényes örökös - Dr. Verebélyi Egy svéd falu váratlan gazdagsága Sok száz kilométerre fekszik Stocholmtól egy kis falu, melynek neve Krácklinge. A település egyik lakója, a felvételünkön látható Holger Nilsson különleges, extrém öregúr volt, feleségével egy kis farmon élt, s a közelmúltban hunyt el. Végrendeletét most bontották fel. Szomszédja sejtette, hogy a férfi gazdag, de hogy ekkora a vagyona, senki nem tudta. Nilsson ugyanis 20 millió svéd koronát ha­gyott falujára, ami azt jelenti, hogy a 271 lakos fejenként 70 ezer koronát örökölt. FEB-fotó

Next

/
Thumbnails
Contents