Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

1993. április 2., péntek MEGYEI KORKÉP HÍRLAP 3 Ki akarnak válni a terényi szövetkezők (Folytatás az 1. oldaról) Repka János földrendező bi­zottsági elnök állal jegyzett be­advány a vagyonnevesítés kö­rülményeinek és a terényi kivá­lási szándék kezelésének ér­demi kivizsgálását kéri a cégbí­róságtól. Ismerve ennek túlter­helését, megnyugtató (?) döntés csak később várható. Bár az igazsághoz tartozik az is, hogy amikor az illetékes cégbírónál érdeklődtünk, az bizakodóan nyilatkozott, s aztán később, mégis újabb dokumentumok bekérését látták szükségesnek.-Mit vár a döntéstől Mu- csina Gyula polgármester?- Reménykedünk, hogy ne­künk adnak igazat. A földren­dező. földkiadó bizottságok dolgoznak, az élet nem állhat meg. Számunkra nem megfe­lelő döntés esetén is úgy gon­doljuk, hogy az egyéni kilépés mellett fogunk dönteni. Bár tud­juk, ezzel a lépéssel csak ve­szíthetnek a kilépő tagok.- Mi a céljuk?- A bérihez hasonló faluszö­vetkezet létrehozása. Saját koc­kázatukra. saját földjükön sze­retnének a terényiek próbál­kozni a boldogulással. Az tény. hogy nincs olyan ember, aki él­ére állna az ügyünknek, sza­kértő módon menedzselné az egészet.-Miért csak a nyugdíjas té­rsz tagok akarnak faluszövetke- zetet és miért nem az a 30 teré­nyi, aki a Szonda és szandavá- raljaikkal a téeszben dolgoz­nak?- Öt aktív tag is a faluszövet­kezet mellett szavazott. Ez va­lóban kevés. Az öregebbekben erősen él a földtulajdon érzése. Sokan azt hiszik, hogy egy 60- 65 éves paraszt „halni készül­het" csak. pedig többsége évek­ben, vetésforgóban gondolko­zik. Akiknek még van munka­helyük, azok nem vállalják a kockázatot, esetleg félnek a re­torziótól, nem adják fel a látszó­lagos biztonságot. Oczot Pál, a libaágazat veze­tője, másként látja:- Nem vagyunk a falu ellen­ségei, de jelenleg nem látjuk a szétválás értelmét. Félek a munkanélküliségtől. Nem bí­zom a kormány politikájában sem. El akarják tiporni a szö­vetkezeteket. Évekig eltarthat ez a hercehurca. Majd jön az új választás és az új „koncepció”. Ki érti ezt? Dolgozni akarunk, és.a Sasbércben egyelőre még van mit. Nincs olyan hiteles ember a terényi kezdeményezők között, aki ha azt mondaná: „Fiúk gyertek, mert itt szebb jövő vár rátok”! Pedig elhin­ném, kockázataival együtt. Gyurek Gyula egyszerűbben fogalmaz: - Ahol munkám lesz, oda megyek. Lenne egy osztoz­kodás. Szandán marad a Rába és Terénybe kerülne az eke, vagy a borona. Kit fogjunk elé­jük? Magunkat? Családom biz­tonságát nem kockáztatom. Nem győzött meg senki az el­lenkezőjéről. Igaz, évekkel ez­előtt volt hagyománya faluban a marhatenyésztésnek.. Mostanra jó ha 10—15 van belőlük az istál­lókban. Évtizedek alatt kiölték belőlünk a vállalkozószellemet. Most is többnyire csak az öre­gek kardoskodnak a faluszövet­kezés mellett. Ilyen körülmé­nyek között vágjunk bele a bi­zonytalanban? Éssünk cseber­ből vederbe?- Hogy bizonytalan, vagy nem, azt majd az idő eldönti? - mondja kissé indulatosan a te­rényi községházán Csordás Já­nos. Egyben azonban feltétlen igazuk van a Gyurek Gyuláék- nak: valóban kiölték a népből a bátorságot a vállalkozás iránt, de még a tulajdonosság érzését is. hiszen ott volt a közös. Az eredménye pedig mindennek, hogy nem merünk a saját lá­bunkra állni. Pedig kiváló a te­rényi föld. Mindig meghálálta a gondoskodást. Elég ha csak az Aranykalász téesz idejére gon­dolunk vissza. Most azt látjuk, hogy a Sasbérc kényszerhelyze­tében lassan, de biztosan feléli önmagát, s benne a terényi szö­vetkezeti vagyont is.- Ezt akartuk megelőzni, amikor a helyi szövetkezés, önállóság mellett próbálkoz­tunk, de nem is hagyjuk abba. Elmentünk a cégbíróságra, ha kell felmegyünk a minisztéri­umba is. - veti közbe Oman Já­nos.. Csordás János, mintegy eny­híteni akarva az indulatokat, azt is elmondta, hogy nem a teré­nyi, szandai és váraljai nép konfliktusa mindez. Egy jog adta lehetőségükkel kívántak élni. Lehet, hogy nem a legsze­rencsésebben fogtak hozzá, de az embereket nem lehet lebe­szélni. Akik akarnak, azok így is úgyis kiválnak. De nem mindegy, hogy mikor. Körülte­kintőbben kellett volna eljárni, most már csak egyet tehetnek: megvárják a cégbíróság dönté­sét... Mindenesetre a szövetkezet régi és mostani elnöke bizton ál­lítja, hogy jogszerűen jártak el, s a terényi szövetkezők csúsztak ki az időből. Bővebben is el­mondták mindezt, de amikor elolvasták a nyomdában ké­szülő anyagot, arra hivatkoz­ván. hogy az írás nem „tükrözi híven az általuk elmondotta­kat”, visszavonták nyilatkoza­tukat. nem járultak hozzá közlé­séhez. A balassagyarmati cégbíró­ságon csupán annyit sikerült megtudnunk, hogy még nem született döntés a terényiek be­adványára. Annyit az egyik cégbírónő elmondott, hogy az ügy elbírálásához újabb iratokat kért be a szandai szövetkezettől, amelyet még nem kaptak meg. Múlik az idő, tele vannak mun­kával, de ők senkit nem sürget­nek, nem is sürgethetnek, így a szandai szövetkezet vezetését sem. Szabó Gy. Sándor T raffipax • Április 2-án, pénteken Salgó­tarján belterületén, a Bajcsy-Zsilinszki, a Budapesti, a Füleki. a Rákóczi és a Kővár úton lehet ellenőrzés. A falu képeslapon • Karancsság. A község lako­sainak régi óhaja teljesült nem­régiben: elkészült a falu látniva­lóit bemutató képeslap, mely különböző helyeken vásárol­ható. Ezredforduló • Balassagyarmat. Sikeresen szerepel a környezet- és termé­szetvédelem témakörében ké­szült pályamunkáival az Ifjúság úti általános iskola tanári kara. Harminc pedagógus közös pá­lyamunkáját legutóbb az „Ez­redforduló” alapítvány 110 ezer forinttal díjazta. Kerámiaégető • Salgótarján. Befejeződött a kerámiaégető-kemence terve­zése a zagyvapálfalvai Arany Jánis Általános Iskolában és Szakiskolában. A kemencét a tanév befejezésével kezdik épí­teni. az öblösüveggyár támoga­tásával. Jövő tanévtől az Orosz István által vezetett szakkör tag­jai már kerámiát is égethetnek az új kemencében. Ma kezdődik az országos fesztivál (Folytatás az I. oldalról) térzenét adnak a zenekarok. A Fő téren a szökőkútnál 14.30 órakor az Ózdi Blockflöte Egy­üttes, a József Attila Művelő­dési Központ előtt 16 órakor a Budafoki ifjúsági Fúvószenekar lép fel. A (volt) Kemerovo-la- kótelepen 15 órától a a Vuji- csics Zeneiskola Fúvószene­kara, a városháza előtt 14 órától a Szombathelyi Ifjúsági Fúvó­szenekar, a Beszterce téren 15 órától a Pécs-Gyárvárosi Fúvó­szenekar, a Gorkij-lakótelepen 16.30 órától az Orosházai Fú­vószenekar, a Balassi Könyvtár előtt 15 órától a Tótkomlósi Fú­vószenekar, az Erzsébet téren (lapunk szerkesztősége előtt) 15.30 órától a Kiskunfélegyhá­zái Fúvószenekar, a Vásártéren 16 órától a Székesfehérvári Fú­vószenekar műsorát hallgathat­ják meg az érdeklődők. Este 20 órától fiatalok ismer­kedési esten, diszkóban, tán­cházban lazíthatnak, míg veze­tőik szakmai tanácskozáson vesznek részt. A záróünnepség illetve a gá­lahangverseny április 4-én, va­sárnap 10.30 órakor lesz a sportcsarnokban. Ezen a bíráló bizottság által kijelölendő zene­karok lépnek majd fel. A fesztivál időtartama alatt a sportcsarnokban fa- és rézfúvós hangszerekből kiállítást és ked­vezményes vásárt is rendeznek. A szabadtéri rendezvények­hez kellemes időjárás szüksé­ges, az egész fesztivál sikere vi­szont függ Salgótarján polgára­inak támogató figyelmétől, ér­deklődésétől is. Cs. B. Közös húsvéti foglalkozás Bátonyterenye. A kistere- nyei közéleti kör és a kertbarát- kör közös foglalkozást tart ápri­lis 2-án 17 órai kezdettel. Az ünnepi összejövetel témája ter­mészetesen a küszöbön álló húsvét, valamint a hozzá fűződő szokások. S ami nem maradhat el: a tojásfestés bemutatása, el­sajátítása. Kíváncsiskodó Jár-e a kárpótlás?- 1990-ben akaratunk elle­nére nyugdíjaztak minket a bánya bezárása miatt, holott szívesen dolgoztunk volna még. Van-e lehetőségünk kárpótlásra a nyugdíjkiegé­szítés miatt? - ezt kérdezte több bányásznyugdíjas. Morovnyán Tiborné, a társa­dalombiztosítási igazgatóség nógrád megyei igazgatóhelyet­tese válaszol:- A hatályos társadalombiz­tosítási szabályok szerint a nyu­gellátást az erre a célra rendsze­resített - az igénylő által aláírt - nyomtatványon kell igényelni. A kérdezők akarata ellenére az illetékes társadalombiztosítási szervek a nyugdíjigény-bejelen­tés és az érintett aláírása nélkül nem állapíthattak meg nyugellá­tást. A konkrét esetben arról le­het szó, hogy az esetleges több lehetőség - például munkaválla­lás, munkanélküli járadék, át­képzés - helyett választották az általuk akkor legkedvezőbbnek ítélt korengedményes, vagy a rokkantsági nyugdíjazás lehető­ségét. Tapasztalatunk - és nem csu­pán a bányászokra jellemző - az utóbbi időben, hogy mihelyt felmerül a munkáltató megszű­nésének kérdése, az ott dolgozó 50 év körüli személyek, a kor- engedményes, vagy az elő­nyugdíj lehetőségét választják, amely számukra biztos anyagi ellátást nyújt havonta. A kárpótlásra vonatkozó jogi rendezésre a társadalombiztosí­tási jog keretében nincs lehető­ség. A munkahely megszűnése esetére, a foglalkoztatás előse­gítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezik. Kíváncsiskodónk követ­kező kérdését Baráth Zoltán balassagyarmati olvasónk tette fel: Miután a Nógrád megyei Hírlap március 18-ai számában olvastam a televízió ingyenes használatáról, be­mentem a balassagyarmati postahivatalba, ahol mentes­séget kértem a tévé-előfizetési díj fizetése alól, hivatkozva az újságban olvasottakra. Azt a választ kaptam, hogy az újság azt ír, amit akar, a postának viszont tartania kell magát a vonatkozó rendeletekhez. Ki vezetett félre? Osztrák kormánysegély (Folytatás az F oldalról) Ezt követően a Madzsar Jó­zsef megyei kórház válságke­zelő programját fogadta el - hosszas vita után - a közgyűlés.- Az intézmény 800 millió forintos évi költségvetése való­ban nem kis összeg, de ha nem próbáljuk megszüntetni a je­lentkező negyvenmilliónyi hi­ányt, akkor ez szinte nap- ról-napra csak növekedni fog. A kórház mindezzel nem bír. S ezért fordulunk önökhöz, mi­előtt jóvátehetetlen bűnt követ­nénk el, és előbb-utóbb bezá­rásra kényszerülnénk - jelen­tette ki szenvedélyes hangú hozzászólásában dr. Reichard Jenő főigazgató. A tárgyalására felvonult a kórház szinte teljes főorvosi kara. Az intézmény vezetése által készített rövid távú válságme­nedzselő tervben néhány kórhá­zon kívüli egészségügyi telep­hely felszámolása is szerepel. Azonban nyomatékosították, hogy mindennek végrehajtására csupán akkor kerülhet sor, ha új helyükről a megyei kórház épü­letében gondoskodnak, tehát nem kerül veszélybe az egész­ségügyi ellátás. Voltak hozzászólók, akik a kórház tervét további fejlesz­tésre, s az érintett szakemberek nagyobb összefogását javasol­ták a súlyos gond megoldására. Végül is azok véleménye győzedelmeskedett, akik úgy gondolták, hogy a válságon azonnal kell segíteni, semmiféle halogatás nem megengedhető, így a közgyűlés a kórház negy­ven milliós hiányának finanszí­rozását megszavazta, s a kórhá­zigazgatót a benyújtott szakmai terv végrehajtására utasította. A közgyűlésen közmeghall­gatás is lett volna, de a késő délutáni órákig közérdekű prob­lémát, kérdést, véleményt, ja­vaslatot senki nem tett föl. Elfogadták a mérleget # Kazár. A községi önkor­mányzat képviselő-testülete a napokban megtartott ülésén el­fogadta a múlt évi költségvetés teljesítésének mérlegét. A kazá- riak 1992-ben 46 millió forintot fordítottak a helyi intézmények fenntartására, a község fejlesz­tésére és szépítésére. Németül tanulhatnak • Salgótarján. A Gagarin Ál­talános Iskolában jövőre német speciális tantervű oktatást indí­tanának. A nyelv tanítása a harmadik osztálytól kezdődne, az- elsősök és a másodikosok nyelvi kezdeményezésen is­merkednének a némettel. Salgótarjánba látogat a népjóléti miniszter Surján László népjóléti mi­niszter a nógrádi megyeszék­helyre látogat március 3-án, szombaton. Délelőtt tíz órakor a városházán egészségügyi fóru­mon találkozhatnak vele a téma iránt érdeklődő helybeliek. A délutáni program a Salgótarján­ban működő Népjóléti Képzési Központban zajlik, ahol a szo­ciálpolitika aktuális problémái kerülnek terítékre. Engedményes csütörtök Centrum-akció a nyugdíjasokért Mit vár el ma a vásárló az áruháztól? - A lehetséges vála­szok közös megkeresésére a salgótarjáni Centrum áruház és törzsvevői közösen vállalkoztak azon a nemrégiben megrende­zett találkozón, amely alkalmat adott a további közeledésre, az állandó vevőkör megbecsülé­sére. Üzletpolitika ez a javából, melynek nem titkolt célja a for­galom növelése. A magyar áruk felvállalásán túl azonban olyan kedvezményeket is jelent, ami­nek tegnap volt a premierje. A részletekről szól Seprényiné, Kürti Ilona, az áruház igazga­tója.- Elindítottunk egy akciót, mellyel a véleményünk szerint legszűkösebb anyagi körülmé­nyek között élő, nyugdíjas réte­get céloztuk meg. Nevezetesen arról van szó, hogy ezentúl minden hónap elsején a nyugdí­jasok - a nyugdíjas szelvény felmutatása mellett - minden­féle árut tíz százalékkal olcsób­ban vásárolhatnak. Tegnap déltől tizenöt óráig tartott az első nyugdíjas, en­gedményes akció, melyről jó néhány érintett a helyszínen ér­tesült. Volt, aki nyomban haza­sietett, hogy elhozza, s bemu­tathassa a nyugdíjas szelvényét. „Akkor ebből most lejön tizen­két forint”; „Vegyünk fabulont, most nem lesz olyan drága” - ilyén és hasonló beszélgetés­foszlányok hangzottak a cse­mege részlegen, ahol tizenhá­rom óra körül kétségtelenül az idős vevők voltak többségben. A salgótarjáni Tóth Gáborné újságban olvasta a hírt, s a lehe­tőséget tévé vásárlásra szerette volna kihasználni. „Mert az ilyen alkalmat nem szabad el­szalasztani.” Tórák Józsefnét kifejezetten az engedmény csalogatta be Ka- rancslapujtőről. Ő már ki is fi­zette az új színes tévé árát, s ez­zel háromezer forintot spórolt meg. Régóta fontolgatta már ezt a beszerzést, de csak most szánta el magát rá.-Ennek a rétegnek valóban minden megtakarított forint számít - mondta a szintén lapuj- tői J. Frigyesné, aki ugyancsak az akció kedvéért utazott be, és legelőször is élelmiszereket vett. Aztán az emeleten költötte el a pénzét a gyerekek húsvéti ajándékaira, amiket a nyuszi mellé kapnak majd. (Mihalik) 056«) ____________________________________________ N ők vallanak önmagukról... Igaz történetek:- szerelemről,- bánatról,- boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a

Next

/
Thumbnails
Contents