Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. április 2., péntek A kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka Hyppolit, a lakáj Szécsényben A kecskeméti Katona József Színház művészei - élükön Turpinszky Bélával - tisztában vannak azzal, hogy mire vágyik ma a színházi publikum. Kikap­csolódásra, nevetésre, szórako­zásra. Minden bizonnyal ez mo­tiválta őket, amikor színre vit­ték a Hyppolit a lakájt. Bevallom: előítéletekkel ül­tem be a nézőtérre. Egyfelől kí­váncsi voltam, hogy a közis­mert film, számos színházi siker után mi újat tudnak nyújtani. Másfelől pedig tudatában vol­tam annak, hogy a darab kaláka formában került bemutatásra. Korábbról volt egy-két negatív tapasztalatom az ilyenfajta elő­adásokról. Szegényes díszlet, kosztüm stb. Hozzá kell ten­nem, hogy nem a kecskemétiek okoztak efféle csalódást. Ami a szécsényi előadást il­leti kellemesen csalódtam, már a függöny felgördülése előtt, amikor a kis létszámú zenekar az alkalomhoz illően öltözve megjelent. Az ízléses díszletek jól illeszkedtek a darab hangula­tához. Ugyanezt lehet elmon­dani a kosztümökről is. A nézők az első perctől kezdve élvezték az Eisemann dalokkal alaposan megtűzdelt előadást, amelyen végig sugár­zott a játék ereje. A színészek komolyan vették a közönséget. A rendező Turpinszky Béla jó tempóban gördítette az elő­adást, kihasználva a zene, a tánc, a szöveg, a játék remek ötvözetét. Nem óvakodott a túl­zásoktól, de sohasem tért el a darab alapgondolatától. A sza­tíra így könnyed vígjátékká vált, amelyben meghúzódott az emberi nagyravágyás iróniája. Gulyás Zoltán bebizonyította, hogy Csortos Gyula másolása nélkül is meg lehet személyesí­teni az eseményeket hűvösen figyelő és irányító Hyppolitot. Kovács Gyula szuverén művész, aki nem utánozza Kabos Gyu­lát, de tudja, hogy ezt a figurát mégis ő vitte sikerre. Ez a múlt. Kovács Gyulában tökéletesen működik az arányérzék, tudja, hogy mit lehet a klasszikus elődjétől átvenni és mit kell az ő egyéniségéből hozzátenni. Hogy az első percekben nehe­zebben találta meg Schneiderné alakját Martonka Csilla, az a fi­atal korával magyarázható. Ké­sőbb jó élte a középkorú hölgy szerepét. Csombor Teréz az első részben igazi népi figurát ho­zott, Julcsa szerepében. A má­sodik részben pedig a dizőz Mimit alakította sikerrel. Guttin András is két szerepben reme­kelt. A bájos Krassói Gabi Ter- kát alakította elragadó színészi teljesítménnyel. Pál Attila jól formálta meg az ifjú Makács alakját. Az előadás, aminek legna­gyobb értéke a felszabadult szí­nészi játék volt, kellemes szín­házi élmény nyújtott a szécsé­nyi színházlátogató közönség­nek. - szenográdi­Képes technikatörténet A vegyipar megalapozása Lomonoszov moszkvai laboratóriuma Mihail Vasziljevics Lomono­szov (1711-1765) orosz poli­hisztor, sokoldalú tudós és költő, hazájában a felvilágoso­dás első jelentős képviselője volt. A kémia fejlődésének és ez­zel együtt egy tudatosan fejlesz­tett iparágnak, a vegyiparnak is a megalapozója volt, s tudomá­nyos munkásságával korát messze megelőzte. 245 évvel ezelőtt, 1748-ban alapított laboratóriumában olyan jelentős törvényszerűsé­geket sikerült bebizonyítania, mint például az anyag megma­radásának törvényét. Itt kísérle­tezte ki kinetikai hő- és gázel­méletének alapjait is. 1755-ben ő hívta életre a moszkvai egyetemet (ma Lo­monoszov), amelyet rendi kü­lönbségeken felül álló intéz­ménnyé alakított ki. K. A. A minap Bátonyterenyén Ta­vaszi hangok címmel megren­dezett találkozón a megye ének-zene tagozatos iskoláinak kórusai adtak hangversenyt. Rajtuk kívül két budapesti ven­dégkórus is fellépett. Azon a tavaszinak igazán nem nevezhető napon zsúfolá­sig megtelt az Ady Endre Mű­velődési Központ színházterme. A lázas készülődés a fellépés meghitt visszafogottságával tár­sult. A színpadon egymást kö­vették a bemutatkozó kórusok, csendült az énekszó, kitárult a dallam végtelen világa. A nézőtéren ülőkben különös érzések kezdtek el kavarogni; a szépség, a tisztaság, a gyermeki báj és kedvesség láttán. Oldód­tak a hétköznapi stresszhatá­sokból kialakult testet-lelket nyomorító görcsök s a lélek szárnyallni kezdett. A kialakult hangulat nyomán érthetővé váltak Kodály Zoltán Hétköznapi csoda Kórustalákozó Bátonyterenyén figyelmeztető szavai. A mester egy alkalommal a következőket mondta a hallgatóságnak: „Me- chanizálódó korunk olyan úton ha!ad,amelynek a végén az em­ber géppé válhat. Ettől csak az ének szelleme menthet meg!" íme a jó szellem csodát mű­velt. A teremben megszületett mindaz, amire alakuló-formá­lódó társadalmunk is vágyik: a harmónia, a lélek békéje, az al­kotás örömteli látványa. Kiknek köszönhető e varázs­lat? A több száz csillogó szem­párnak, a gyermekeknek, kik létrehozói a szépségnek, az igazi értéknek. A felismerés so­kakban megfogalmazódott, s a jelenlévő Tóth Sándor országy- gyűlési képviselő (KDNP) mondta ki a legteljesebben: „Öröm látni a gyermekek tisz­taságát, érdemes velük foglal­kozni, mert ha ilyen felnőtté válnak, akkor a mában látom a szép, biztató jövőt.” Essék szó a gyermekeket fel­készítő pedagógusokról is. kik próbák, fellépések során csi­szolják a nyers gyémántot. Igazi alkotómunkát végeznek, nemes küldetést teljesítenek. A nap egy volt a sok közül, mégis egészen más, ünnepnap - a sokat sanyargatott kultúra örömteli ünnepe. Mi, akik ré­szesei lehettünk a csodaszületé­sének sokáig nem feledjük és csak sajnálni tudjuk mindazon meghívott vendégeket, kik megfosztották önmagukat az Sly Stone és zenekara Most, hogy a négerek zenéje újra divatba jött, s láthatjuk, emiatt is nagy ázsiója van, néz­zünk meg egy kicsit jobban leg­alább egy gyökerét - legalább azt az egy gyökeret -, amelyből a mai ágas-bogas fa (rap, rip-hop vagy épen Prince) táp­lálkozik. Ezt a gyökeret pedig úgy hívják Sly, illetve - hogy az együttest is említsük - Sly és a Family Stone. Sly Stone, igazi nevén Sylvester Stewart, 1944 máju­sában született Texasban. Szü­lei aztán a San Francisco-i öböl északi részére költöztek, és Sly ott nevelkedett fel testvéreivel, és sokkal inkább az utcán, a ba­rátok, haverok között, bandák­ban, mintsem otthon. A kis kö- lökcsapatok mentalitása, lendü­lete, szemtelensége örökké megmarad benne, s érződik majd minden cselekedetén. Mint a legtöbb fekete gyerek, ő is énekel a templomban. A kó­rusban is, de inkább testvéreivel együtt. Gitározni és dobolni ta­nul. Joe Piazza Cöntinentala nevű zenekarában játszik rövid ideig (16 éves), aztán Dávid Froelich „iskolájába” kerül, ahol külön hangszerkezelést ta­nul, s megtanul kottát írni és ol­vasni. Azt is megtanulja, ho­gyan lehet különböző zenei stí­lusokat összehangolni úgy, hogy egyformán tessék fülnek, Múzeumi húsvét A Nagy Iván Múzeumbaráti Kör „Hagyományos ünnepi lét a húsvéti időben” címmel prog­ramot rendez, amely illeszke­dik a balassagyarmati Palóc Múzeum jeles ünnepekhez kö­tődő sorozatához. A rendez­vény 1993. április 5-én (nagy­hétfőn) délután fél ötkor kez­dődik. A program: Limbacher Gábor muzeológus előadása keretében vetítésre kerül a „Passió Rimócon” című, 1968-ban készült film, és dia­képeken Nógrád megye XVIII. századi körmeneti feszületéi. élménytől távolmaradásukkal. Köszönet a „varázslat” létre­hozóinak: a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola nagykó­rusának, kamarakórusának, ki­csinyek kórusának (kórusveze­tők: Valecsikné Tamás Zsuzsa, Karácsonyáé Kaposi Ida); a ba­lassagyarmati Kiss Árpád Álta­lános Iskola nagykórusának, ki­csinyek kórusának (kórusveze­tők: Antal Gusztáváé, Hege- düsné Lelkó Ildikó); a pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskola kórusának (kórusvezető: Nagy né Dobrovoczky Adrienn); a budapesti Ady Endre Általá­nos Iskola kórusának (kórusve­zető: Borhy Csilla); a kispesti Göngyvirág Kórusnak (kórus­vezető: ifj. Somorai József) és a vendéglátó Erkel Ferenc Álta­lános Iskola nagykórusának, ki­csinyek kórusának (kórusveze­tők: Bubnóné Nagy Piroska, Nagyné Koszta Zsuzsa). Kovács Tibor Válás előtt a halálraítélt Az indiai születésű, Ang­liában élű író, Salman Rushdie - akit néhány éve Sátáni versek című művéért Khomeini halálra ítélt - vá­lás előtt áll. Felesége, Mari­anne Wiggins amerikai írónő 1933-ban mondta ki a boldogító igent, de már öt hónappal később visszauta­zott Amerikába. Minden bizonnyal a bujdosásra unt rá, hiszen a Sférj üldözése miatt a szűk fél év alatt öt­venhat helyen laktak. Rushdie maga is gyűlöli ezt az életet, különösen azt fájlalja, hogy első házassá­gából született fiával, a 14 éves Zaffával biztonsági okokból nem találkozhat. Mikor kezdődik a harmadik évezred? Tényleg, mikor is kezdődik a harmadik évezred? A kérdés egyszerűnek tűnik. De ahogyan közeledik a nagy mérföldkő az idő országútján, a vélemények megoszlanak. Az emberiség fe­nemód ünnepélyesen köszönti majd a nagy dátumot, 2000 ja­nuár elsejét. Ezt senki nem vonja kétségbe, más kérdés, hogy a várható ünneplés napja egybeesik-e a tudomány állás­pontjával? Mint az életben min­denen, ezen is el lehet - és el is fognak - vitatkozgatni, de a szakemberek többségének hatá­rozott válasza: nem. Szerintük ugyanis az új évez­red 2001 január elsején kezdő­dik. Méghozzá azért, mert a VI. század egyik neves személyi­sége, bizonyos Dionysius Exi- guus egyszerűen nem ismerte a nullát, a zérót, mint fogalmat, mint számot. E férfiú megpró­bálta meghatározni Jézus Krisz­tus születésének pontos idő­pontját. Ez az ügy szempontjá­ból azért döntő fontosságú, mert közismerten ez az esztendő mo­dern időszámításunk kezdete. Ebből logikusan következik, hogy Krisztus születésének esz­tendeje ebben az időszámítás­ban a 1. év. Csakhogy a tudósok az állítják: számos jel utal arra, hogy az időszámításunkban 1. számmal jelölt év nem lehet az „igazi”. Jézus — vallja számos szakértő - alighanem jóval az elsőnek tartott év előtt születhe­tett. Herodes például, aki Jézus születésekor nyilvánvalóan Ju­dea királya volt már, „Krisztus előtt 4-ben” halt meg és ez csak az egyik zavaró momentum a sok közül. Egy másik, hogy az az égi jelenség, ami a Betlehem felett felragyogó csillag okozója lehetett, a tudomány szerint a mai időszámításunk előtti hete­dik esztendőben történt: tehát abban az esztendőben, ami Krisztus születésének valószí­nűsíthető éve. Ezek még akkor is tények, ha ma senki nem gondol komolyan arra, hogy a bizonyítható elto­lódást - mondjuk - úgy hozza be, hogy 1993-at „kinevezi” az 1999. évvé. Ráadásul ez nem is igazolná ama legerősebb ver­ziót, mi szerint az új évezred mostani időszámítási rendsze­rünk alapján 2001 január else­jén kezdődik. E megállapítás oka tehát a nulla hiánya. A 20. század 1901 január elsején kezdődött és 2000 december 31 -én ér véget. Ezredkezdetnek tehát marad a 2001 január 1. észnek, szívnek. Mert tulajdon­képpen békében megférhet egymás mellett sok-sok zene. Es ez nagyon lényeges pont Sly zenei, produceri, aranzsőri munkájában. Froelichnek ez a tanítása örökre megfogant benne már csak azért is, mert Sly ellene van minden faji meg­különböztetésnek és elkülönü­lésnek, akár milyen bőrszínűek- től indul is ki. A zenék békés, harmonikus együttzengése és annak vágya, hogy az emberek nyugodtan megférjenek egy­mással, találkozik a lelkében. Az Autumn (lemezkiadó) cé­get, ahol producer, szerző és zenei rendező otthagyja, mert feldühödik arra a zenekarra, amelyik később mint Jefferson Airplane lesz híressé - már ott zenél Grace Slick, aki majd a pszikedelikus acid rockot felta­lálja -, a KSOL jelű rádióállo­más lemezlovasa lesz, és (rövi­desen) rádiózási, hangsugárzási tanfolyamot végez. Megalakítja zenekarát a Family Stone-t, ve­lük próbál, s játszik hippi szere­lésben a hétvégeken, a tanfo­lyam után pedig az oaklandi KDIA rádióállomás zenei igaz­gatója székét kapja meg. Elren­deli, hogy az addig kizárólag néger zenét játszó adón minden­féle „színű” zenét sugározza­nak, csak az a zene jó legyen. Zenekarának sem szabad csak négerekből állnia, akad a hat tag között fehér muzsikus is. A zene, amit játszanak, többféle színből keverődik ki. Van benne jazz, acid meg lélekgyö- nyörködtetés is igaz, ám a rhythm and blues dominál, az énekben pedig világosan kimu­tatható a gospelek szerkezete. A kezdeti sikerek után az igazi be­érkezést a woodstocki fesztivá­lon a nagy nyilvános szereplés hozza meg. Aztán New Yorkban a Madi­son Square Gardenben Sly Stone-t agyon akarják lőni. Ab­bamarad a koncert s valami örökre megszakad. Sly-t mintha kicserélték volna. Rosszkedvű lesz, lelassul, majd megáll. Nem akar dolgozni. Kábítózik, nem fizet adót, gyönyörű házát eladja. Mély kiábrándulást érezni, helyevesztettséget az 1971-es „Lázadás van” című albumon. A ,fresh” az utolsó fellángo­lás 1973-ban. A borítón Sly Stone még ugrik egy nagyot s vidámat. Aztán mindennek vége. A banda is, Sly Stone is eltűnik. Két éve jött a híre, hogy a legendás zenekarvezetőt, szerzőt és énekest kábító­szer-kereskedés miatt letartóz­tatták. Semmi hír felőle, de a mai fekete nemzedék rajongva említi a nevét. Vass Imre Üj világstatisztika: 134 millió fertőzött Tovább támad az AIDS Világszerte mintegy 13 mil­lióan vírusfertőzöttek, s a több­ször felröppent híradásokkal el­lentétben a tudománynak sajnos mindezidáig még nem sikerült megfejteni az AIDS rejtélyét. Sokan a génkutatásoktól várják a magyarázatot az immunbeteg­ségek kialakulására, s remélik, ha erre sikerül rájönni, akkor ta­lán előbb utóbb lesz gyógyszer is a század pestisére, s sokan megmenekülhetnek a biztos ha­láltól. Az ENSZ egészségügyi vi­lágszervezete, a WHO közzé­tette a betegséggel kapcsolatos legújabb adatokat. Eszerint 1992-ben valamivel több mint félmillióan betegedtek meg, míg 1986-ban ez a szám mind­össze mintegy 58 ezer volt. Az AIDS-betegségben szenvedők számát tekintve az Amerikai Egyesült Államok a listavezető: 218 ezer 301 polgár kapta meg a borzalmas kórt. A második helyen szereplő Ugandában 30 ezer 190 esetet regisztráltak ta­valy. Az első tíz „helyezett” kö­zött három európai ország talál­ható: Franciaország (17 ezer 836), Olaszország (11 ezer 609) és Spanyolország (11 ezer 555). Őket követi Brazília, és az első tíz ország fele afrikai. Szexmániás Oscar-díjas A világszerte népszerű filmsztárnak, az 52 esztendős A1 Pacino- nak, aki éppen most kapott Oscar-díjat, mindenről csak „az” jut az eszébe, és mivel nem az elmélet embere, nem csak mond ja, de teszi is. Mégpedig estéről reggelig egyfolytában. Emiatt hagyta el a közelmúltban barátnője, Lyndall is. Ä 38 éves nő nem bírta a tempót. „Olyan volt, mint egy szexgép.” - panaszkodott a teljesen kimerült Lyndall egy újságírónak. Ami pikánssá teszik a dolgot: A1 Pacinonak ez a „szenvedélybetegsége” állítólag szakmai árta­lom. Egy filmforgatással kezdődött, amikor egy szexuális kalan­dok után epekedő vak embert játszott. Annyira beleélte magát a szerepbe, hogy az epekedést azóta sem tudja abbahagyni...

Next

/
Thumbnails
Contents