Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
HÍRLAP Olvasóktól olyasoknak 1993. április 13., kedd Az Antenna Hungária Rt. korrekt szolgáltatásra törekszik Az egészségügyi szakszervezet érdekérvényesítési tevékenységéről Az elmúlt héten Balassagyarmaton a TB önkormányzati választásokra való országos felkészítőt tartott az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete. A programban részt vett dr. Juhász Judit az EDDSZ elnöke is. A tanácskozáson elfogadott határozat megállapítja, hogy tevékenységünk tartalmát mind a szakszervezetek közötti munkában, mind pedig az ágazat munkavállalói érdekérvényesítésében a szakszerűség jellemezte. íly módon vettünk részt a TB önkormányzati választásokról szóló törvény előkészítésében is. Az EDDSZ a közalkalmazotti törvény egyeztető tárgyalásaiban is aktívan vett részt, de a kormányrendelettel összességében nem értett egyet. Az őszi, megyei felkészítősorozatunk két dolgot tett egyértelművé, a gyakorlat igazolta kritikánkat a törvény, illetve a végrehajtási utasítások egyes rendelkezéseinek egészségügyben való végrehajthatatlanságáról. (Lásd: túlmunka, ügyelet, az átsorolások, a közalkalmazotti jogviszony elismertetése, és az ezekhez rendelt finanszírozhatatlanság!) A másik lényeges ága érdekérvényesítő munkánknak a törvény által előírt juttatások kiharcolása. Ma már ismert a tárca felelős köztisztviselői szerint is, 37 md forint kell a törvény végrehajtásához. Az EDDSZ nélkül az egészségügyben nem lett volna 13. havi illetmény kifizetés idén januárban. Szólni kell arról a tendenciózus szándékról is, melynek lényege, hogy az ágazatot vonják ki a közalkalmazotti törvény hatása alól. Az EDDSZ azt erősíti, hogy meg kell őrizni közalkal- mazottiságunkat! A szakszervezetek összefogása eredményeként az idei költségvetési törvény 10 md-ot elkülönített un. központi költségvetési bértartalékként. Ismert, hogy a felosztás határideje május 1 -je. Veszélyes dolog lenne a tavalyi gyakorlat ismétlése, amiko- ris az EDDSZ egyedül maradt a 2,2 md kiharcolásában. Ezekre az érdekegyeztetésekre a megbízható adatgyűjtésen túl a szakbizottságunk szakértők segítségével készül, de itt is kérem alapszervezeti titkár kollégáimat, hogy érvelő, eredményeket hozó bértárgyalásainkat a területi adatok mielőbbi eljuttatásával segítsék. A tárgyalások során azt szeretnénk képviselni, hogy a 10 md-ból egészségügyi és szociális területre meghatározott ösz- szeg csak bérként kerülhessen kiosztásra, tekintve, hogy területünkön más bérfejlesztés ebben az évben nincs tervezve. A besorolási bérnek a mai törvényes 8 órás munkaidő az alapja, megtisztítva - az egyébként is időtartamába törvényellenes - túlmunka, ügyeleti díjaktól. A bértárgyaláshoz el kell jutnunk. Sok helyen elhangzik az is mostanában, hogy a közalkalmazotti, illetve tábla fix rendszere és az egészségügyi teljesítmény finanszírozás összeegyeztethetetlen. Az EDDSZ tisztségviselőinek közösen azt az alapelvet kellene képviselniük, hogy a fix besorolási bér a garantált minimumot jelenti és ez a teljesítményfinanszírozással csak több lehet. Az ágazati véleménycserén a következő csomópontok köré csoportosítottuk aggályainkat: Előkészítetlen a kormány- rendelet, korai a bevezetés, minden gyakorló orvos kezében kell, hogy legyen a homogén betegségcsoportok érthető magyarázata, a kódolási útmutatóval, hiszen a téves kódoláson millió forintok veszhetnek el. Végrehajtást a szakemberek időben történő megfelelő felkészítésével lehet csak megcélozni. A bevezetés határideje azért sem elfogadható, mert az adatgyűjtés a kisebb forgalmú kórházak, szakrendelők számára kevesebb terhelést jelentő hónapokban indul és az őszi csúcsidőszakban terheli meg az intézményeket. A rendeletben meghatározott szakmai tevékenységek pontértékeinek aránytalanságai azt valószínűsítik, hogy az illetékes szakmák véleményének figyelembe vétele nélkül készült el a kormányrendelet, melynek nemcsak a szakma, de az ellátás is látni fogja a kárát. Az anyagi ágazatokban az Érdekegyeztető Tanács megállapodása szerint 18 százalékos átlagkereset emelkedést irányoztak elő 1993-ra. Ugyanakkor az egészségügyben és a közalkalmazotti szféra nagy részénél a bérautomatizmus 0 százalékos. Ebben az évben az egészségügyben dolgozók a parlament döntése alapján csak abban bízhattak, hogy május 1-jétől a bérpolitikai keret felosztása után keresetük valamivel növekszik. Az Alapszervi Titkárok Tanácsa helyteleníti, hogy ebben az évben a kormányzati szervek a visszamenőleges bér- fejlesztést tervezik. Ennek indokait nem tudja elfogadni. Az EDDSZ síkra száll a bér- intézkedésre rendelkezésre álló keret szétosztása és az elmúlt évi gyakorlat elkerülése mellett, amikor is a döntés után fél évvel jutottak hozzá a dolgozók a bér- fejlesztés összegéhez. Dr. Fekete Lászlóné EDDSZ Alapszervezeti Titkárok Tanácsa Nógrád megyei titkára (Nagy Albert terjedelmes levelét - a mondanivaló sérelme nélkül - valamelyest rövidítve közöljük.) A Nógrád Megyei Hírlap február 24-ei számában jelent meg Sztrájkolnak a pásztói tévénézők? címmel Vallus Tibor írása a mártraszőlősi tévéátjátszó problémáival kapcsolatban. Nem vitatom, hogy az abban foglalt adatok és problémák jó része helytálló, a cikk azonban úgy állítja be az Antenna Hungária Rt.-t, mint valami hatóságot és személy szerint engem, mintha ennek a hatóságnak a képviselője lennék, holott vállaltunk megalakulásától kezdve folyamatosan hangsúlyozza: szolgáltatóként tesz meg mindent a felmerülő műsorsugárzási igények kielégítéséért. Ennek során lehetségesek problémák, de azok nem úgy merülnek fel, illetve megoldásukhoz nem úgy állunk hozzá, mint ahogyan azt a cikk sugallja, sőt kimondja. Nézzük a részleteket! 1. Először saját szerepemről. Takács László azt nyilatkozza (idézem): „Bekérettek a műsorszóróhoz, ahol Nagy Albert osztályvezető fogadott, aki nyomban összehívott egy értekezletet Ez igaztalan állítás. Én még a vállalat dolgozóit sem „kérethetem be” magamhoz Budapestre. Ezzel szemben Takács úr telefonon keresett meg 1991 nyarán. Kérte segítségemet a leírt helyzet megoldásában, mire én felajánlottam, hogy megszervezek számára egy találkozást a szakmailag illetékes munkatársakkal, amit ő elfogadott és megköszönt. Ami az értekezleten történteket illeti, ahhoz személy szerint - a megnyitáson és az összehívás előzményeinek ismertetésén túl - nem sok közöm volt, nem is lehetett: kifejezetten műszaki kérdésekről tárgyaltak, és megállapodtak abban, hogy együtt keresik majd a megoldást. Szó nem volt arról, hogy akkor hívták volna oda Takács urat, amikor „kiszálltak az adóhoz”. Az értekezlet 1991. július 8-án zajlott le, tehát furcsa, hogy ezt követően, az 1991- 92-ben ismét kritikán aluli működésű adó ügyében Takács úrnak újra fel kellett volna utaznia Budapestre. Vagy ha mégis, akkor engem erről nem értesített, személyesen ugyanis először és mindeddig utoljára az ominózus értekezleten találkoztunk. Ami pedig az ezzel kapcsolatos állítólagos ígéretemet illeti: nem tudom miért ígértem volna Takács úrnak bármilyen vizsgálati anyag megküldését én, amikor ő személyesen vett részt - legjobb tudomásom szerint - e vizsgálatban! A megyei lap újságírójának is azt mondtam: nem értem, miért kellett volna nekem még bármit küldenem. megválaszolnom, hiszen a jelenlétemben állapodtak meg a közös munkában. 2. A pásztóiak tervezett „sztrájkja” ügyében: Sajnálom, de a postahivatal vezetőjének információi tévesek, ezért a cikknek ezen része szintén félrevezető! Az Antenna Hungária Rt. ugyanis soha, semmikor nem adott senkinek megbízást a tévéelőfizetési díjak beszedésére, így még a pásztói postahivatal sem a mi nevünkben jár el... Sajnos, igen gyakori, hogy az előfizetési díjakat is rajtunk kérik számon a nézők és a sajtó is - teljesen alaptalanul! A valóság a következő: a tévéelőfizetési díjak mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg, abból az Antenna Hungária Rt. egyetlen fillért sem lát! A befolyt összegek ugyanis a költségvetés bevételeit képezik, ahonnan a Magyar Televízió és a Magyar Rádió gazdálkodása központi támogatásának részbeni fedezetéül szolgálnak. A díjak beszedésére a fent említett két intézmény elnöke adja (és adta ki korábban is) a megbízást a Magyar Postának, amely ezért a tevékenységért jutalékban részesül. Miután az Antenna Hungária Rt. nem költségvetési intézmény, sőt nem is közvetlenül a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium irányítja, arról sem lehet szó, hogy ez valamiféle „bújtatott jövedelmet” jelentene a számunkra. A műsorsugárzás a lakosság számára nem áru, az Antenna Hungária Rt. ezért soha egyetlen fillért közvetlenül az előfizetőktől nem kapott: a sugárzásért a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ad számunkra térítést, mégpedig immár második éve hatóságilag megállapított áron, amely nem tartalmaz reális nyereséghányadot ... Úgy tűnik, hogy éppen a Magyar Televízió számára mellékes, tudják-e és milyen minőségben venni programjait. Akkor, amikor valaki reklamál nálunk a vételjavítás érdekében, tekintetbe kell vennie, hogy részvénytársaságunk csupán a Magyar Televíziótól kapott bevétele után képződő nyereségből valósíthatja meg a beruházásokat. Miután a tartozások alapján erre vajmi kevés az esély, ezért vetettük fel, hogy a környék lakossága esetleg járuljon hozzá az új adó telepítéséhez, mert enélkül a mégoly jogos igények kielégítése is bizonytalan ... Visszatérve az előző kérdésre: a pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza azt is, hogy ha valahol a Magyar Televízió műsorai nem vehetők megfelelő minőségben, az előfizetési díj alól mentesség kérhető. Az ehhez szükséges igazolást a rendezz let szerint a Frekvenciagazdálkodási Intézet adhatja ki, de ismétlem: sem a díj mértékében, sem a mentesség megadásában nem mi vagyunk az illetékesek! 3. Általában a vételmegfigyelés kérdéséről: Vállalatunk korábban és ma is olyan személyt igyekszik megbízni (fizetség ellenében!) az átjátszó adók üzemelésének megfigyelésével, aki helyzeténél fogva erre alkalmas, és akinek feladata minden hibát bejelenteni. Előfordulhat, hogy egyes személyek nem megfelelően látják el dolgukat, amint ez az 1991 -es megbeszélésen is valószínűsíthető volt. Arra törekszünk, hogy a lehető leggyorsabban tudomást szerezzünk minden kimaradásról, üzemzavarról, mert csak így tudjuk elfogadható minőségben, megbízhatósággal működtetni berendezéseinket. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a személyzet nélkül, gyakran csak nehezen megközelíthető helyen működő átjátszó állomások megbízhatósága nem érheti el a nagyadókét. A mátraszőlősi átjátszót budapesti szervizünk tartja karban, így még az azonnali riasztás esetén is időbe telik, amíg a szakembereink a helyszínre érkeznek. Korábbi tapasztalatuk az volt, hogy igen gyakran a hálózati feszültség kimaradása okoz gondokat, amit mi nem tudunk elhárítani. A problémát ígéretemnek megfelelően - kivizsgálás végett - továbbítottam részvény- társaságunk üzemeltetési főosztályának. Ismételten szíves türelmüket kell kérnem - és Önökön keresztül az érintett nézőknek is - addig, amíg az ismételt vizsgálatok eredményéről nem tudok konkrét és remélhetőleg megnyugtató tájékoztatást adni. Nagy Albert osztályvezető Antenna Hungária // A fénysorompó egyszerű jelzőlámpa A katasztrófák egyre gyakoribbak, de kiváltó okokkal szinte senki sem foglalkozik. A legnagyobb tévedés: a fénysorompónak titulált szerkezet nem sorompó, hanem egyszerű jelzőlámpa (ha működik). Érdemes lenne publikálni, hogy a lámpás „biztosítási” rendszert melyik európai országokban használják, használták, hány százalékban van esetleg meg, mikor és mennyi ideig és Vandalizmus Nemzeti ünnepünkön mi is kitettük a magyar zászlót a házunk (volt Schujer F. u., ma Szerpentin u. 10. sz.) homlokzatára. Sajnos azonban másnapra eltűnt, ellopták a falon lévő állványról. Mátraszelén az első világháborús hősi halottak emlékművét gyalázták meg. Hallottam olyan esetről is, hogy gyászzászlót loptak el. Kérdem én: kinek volt ezekre a tárgyakra szüksége, kinek áll érdekében, hogy nemzeti jelképeinket, emlékhelyeinket megcsonkítsa? Valakinek megálljt kéne már parancsolni ennek a vandalizmusnak! Takács Lajosné Salgótarján milyen hatásfokkal működött! Az állam miért vonul ki a MÁV támogatásából szinte teljesen? A nyugat-európai országokban az állami támogatás tudomásom szerint 30-35 százalék, - mi átestünk a ló túlsó felére. A 40 évig tartó, főleg külföldi hitelekből megvalósított általános ártámogatások tették tönkre az ország gazdaságát. Szinte semmi nem annyiba került a valóságban, mint amenynyit akkor fizettünk érte. A versengés, a húzóerő el is maradt. Műszaki fejlődésünk elmaradt a világ átlagától. A központilag elrendelt fejlesztési kísérletek általában nem váltak be; csak az ország m,ent csődbe miattuk. A vasút-közút kereszteződési problémát a MÁV-nak kell megoldani a következők miatt:- A problémát a vasút okozta. Előbb volt a közút, mint a vasút.- Ez abból is nyilvánvaló, hogy a jelzőlámpákat a MÁV működteti, nem a közúti igazgatóság. Mivel a MÁV az ország része területileg, szerkezetileg egyaránt, - az országnak kell megoldani a problémát a MÁV-on keresztül, kényszerítéssel, ellenőrzött felhasználású állami támogatással. Orosz János Bátonyterenye Javaslat az újabb rendszámtáblák bevezetéséhez Már több mint két éve, hogy elindult a gépkocsi rendszám- táblák megváltoztatásának folyamata. A régi már elavult, a múlt rendszerből örökölt, nehéz az ellenőrzése - vélték sokan. Valami újabb, modernebb, esz-, tétikusabb kellene! Voltak is javaslatok! Több mint száz féle elképzelésből lehetett választani. Nem volt könnyű feladat! Talán éppen ezért már az első időkben tömegesen kifogásolták az újonnan megtervezett és forgalomba hozott táblákat. Nem esztétikus, könnyen hamisítható, nem jelöli a körzetet. A sok aggodalom félig-med- dig jogos volt. Azóta már az illetékesek is elismerik tévedésüket. Ezt bizonyítja, hogy egy még jobban ellenőrizhető, nem hamisítható új rendszámtáblák bevezetésén gondolkodnak. Szerintem a gépkocsi tetején, legalább méter magas erős acéllemezt kellene felszerelni, amelynek mind a két oldalára rá lehetne festeni a gépkocsi rendszámát, motorszámát, a tulajdonos nevét, születési évét, lakcímét, személyi számát, no és a vércsoportját is! Ez a megoldás lényegesen könnyíthetné az ellenőrzéseket. .. Az autósok meg hadd fizessenek! ... Kökényest Béla Karancskeszi Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Betegség ideje alatt megszüntethető-e a munkaviszony? Olvasónk 1993. április 2-áig kórházi gyógykezelés alatt állt, majd onnan kikerülve április 5-én táppénzes betegállományba vették. Ilyen helyzetben április 6-ai keltezéssel - ajánlott postai küldeményként - írásbeli felmondási értesítést kapott a munkahelyi vezetőtől, amelyben arról értesítette, hogy munkaviszonyát rendes felmondással 30 nap felmondási idővel megszünteti. Olvasónk úgy tudja, hogy a betegsége ideje alatt nem mondható fel a dolgozónak. Kérdezi, hogy törvényes-e a munkáltató felmondása, illetve ha nem törvényes, akkor neki mit kell tennie, hogy jogait érvényesíthesse? Az 1992. július 1. napján hatályba lépett 1992. évi XXII. törvény (az új Munka Törvény- könyve 90. §. (1) bekezdésében írt rendelkezések szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munka- viszonyt a betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt, illetve az azt követő harminc nap alatt sem! A törvény 91. §. (1) bekezdésében írtak szerint a felmondási tilalom fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó! Megítélésem szerint a munkáltató a jelen esetben kettős munkajogi tilalmat sértett. Egyrészt figyelmen kívül hagyta, hogy olvasónk április 2-áig kórházi gyógykezelés alatt állt s, hogy emiatt a felmondási tilalom az azt követő 30 nap, másrészt ha olvasónkat április 5-én táppénzes betegállományba vették, emiatt is felmondási tilalom védelme alatt áll. Mindezekre figyelemmel olvasónk a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában szükség esetén a bíróság jár el. Az Mt. 199. §. (5) bekezdése szerint a felek a bírósági eljárást megelőzően egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, amelyet írásba kell > foglalni. A munkáltató sérelmes intézkedése esetén az egyeztetést a kézbesítést - illetve az intézkedés megtételét követő tizenöt napon belül írásban kell kezdeményezni! Felhívom olvasónk figyelmét, hogyha az egyeztetés a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül nem vezetne eredményre, - az elévülési időn belül a bírósághoz fordulhat, illetve a kereseti kérelmét az egyeztetés eredménytelenségének megállapításától számított tizenöt (15) napon belül a bírósághoz előterjeszteni. (Mt. 201. és 202. §-ok). Javaslom tehát, hogy olvasónk a felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kezdeményezze az egyeztetést. Ha ez bármi ok folytán nehézségbe ütközne jelezze és készséggel a segítségére leszek, az írásbeli beadványt elkészítjük, de hozza magával a felmondó levelet és a határidő tisztázása céljából a postai ajánlott borítékot is! Dr. Verebélvi
