Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

1993. április 13., kedd SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Él a Hét Törzs alapítvány Csaknem egy éve működik a magyar nyelv ápolására, hiteles történelmünk megismerésére, illetve megismertetésére létre­hozott Hét Törzs alapítvány. Az alapítványnak már 53 tájékozta­tási központja, s mintegy 65 ezer tagja van. A salgótarjáni központhoz tartozik Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye és Péter- vására is. Az alapítvány felada­tai közé tartoznak a különböző kezdeményezések, nyelvi és történelmi táborok felkarolása, szervezése, pályázatok kiírása, ösztöndíjak nyújtása a határain­kon túl élő magyar fiatalok ta­nulásához. Lapos tetős vízelvezetés Salgótarjánban a lapos tetős házak egy-egy nagyobb esőzést kö­vetően általában beáznak. Nemrégiben az esős napok után szá­mos helyen ismét úsztak a vízben a rossz szigetelés miatt. Az egyik Fáy András körúti lakás „eredeti” vízelvezetési megoldását mu­tatjuk be. Fotó: Gyurkó Péter Folytatódik a karancslapujtői késelős krimi? (Folytatás az 1. oldalról) engedte azt az embert, annak vállalni kell a felelősséget érte.- Hogyan került börtönbe S. L?- Miután megsebesített, szinte azonnal szabadon enged­ték - vette vissza a szót férj. - Állítólag vásárolt egy tőrkést, amivel a célbadobást is gyako­rolta,hogy amennyiben nem tud a közelembe férkőzni, akkor messziről vágja belém. Nos, valamivel később Sal­gótarjánban jártunk. Ott üldö­zőbe vett bennünket: szeren­csére a rendőrkapitányság köze­lében voltunk, és oda menekül­tünk. Akkor letartóztatták, de változatlanul kitartott amellett, hogy amíg a pénzét nem kapja vissza, nem mond le a céljáról.-Az igazi probléma abból fakad, hogy a bírósági tárgyalás előtt kiengedték a börtönből, és szabadlábon védekezhet - vette vissza a szót Somoskői Lász- lóné. - Mi úgy hallottuk, hogy ismét fenyegetőzik.- A kisebbik lányunk már azt is mondta, hogy megöli azt az embert. Úgy gondolja, hogy mint gyermekkorút, őt még nem vonhatják felelősségre.- Senki nem tud segíteni?- Nem! Voltunk a rendőrsé­gen, de ott azt mondták, hogy védjük meg magunkat mi!- Ezt hogyan értették?-Azt mondták, hogy figyel­jünk arra az emberre, és idejé­ben értesítsük a rendőrséget...- Kértem fegyvertartási en­gedélyt - vette át a szót Somos­kői László - de eddig nem kap­tam meg, ha meg mégis hozzá­jutok, legfeljebb lehet egy gáz­pisztolyom ... Ha igazából ne­kem támad, nem sokat érek vele. Kétségbeejtő a helyzet.-Az ügyészség hogyan en­gedhette szabadon S. 1.-t?- Nem tudjuk, pedig kerestük az illetékest többször is.- Igazi tragédiát is átéltünk már emiatt — dőlt a panasz a fel­eségből. - A nagyobbik, 17 éves lányunk januárban öngyil­kosságot kísérelt meg - keres­géli a kórházi zárójelentést a táskájából. - Nem bírja már idegileg a terhelést... Egyéb­ként belépett a fenyegetődzésbe S. I. felesége is: azt mondo­gatja, hogy kiszúrja a gyereke­ink szemét...-Nem tudjuk, hogy mi lesz, fel vagyok készülve arra, hogy ránk töri az ajtót. Nem merünk otthon aludni, mindig máshová megyünk. Megkértük az isme­rősöket és a szomszédokat, hogy ők is figyeljék a házunkat. Ez minden, amit tehetünk. Én viszont nem tudom már a gye­rekeim rettegését nézni! Ha tett- legességre kerül a sor, akkor én mindent megte- szék, de az az ember kétszer akkora, mint én. Mit mond erre a rendőrség? Védőőrizetet nem tudnak bizto­sítani a Somoskői családnak, de mint megtudtuk, a jogos véde­lem lehetősége mindenkinek adott. A támadás elhárítására, a saját, illetve a mások testi ép­sége védelmében mindenkinek jogában áll védekezni. A karancslapujtői körzeti megbízott a parancsnokától megbízást kapott arra, hogy fo­kozott figyelmet fordítson S. I.-re. Egyébként a rendőrség sem érti, hogyan kerülhetett szabadlábra S. I.... Az ördögi kör ezzel bezárult: tanú nincs, a fenyegetődző sza­badlábon van, a rettegés folyta­tódik ... A. H. Szomjas tolvajok Sóshartyán. Különös betö­rők keresték fel a község műve­lődési házát a napokban. A tet­tesek behatoltak abba a helyi­ségbe, ahol a pénzes kazettát tartották (természetesen nem üresen), s ugyanott tárolták a rendezvényeken használatos erősítőket is. Nos, az említett dolgokat a hívatlan látogatók érintetlenül otthagyták. Amit elvittek: kilenc üveg Sió üdítő. Az anyagi kár: kettőszáz forint. Biztos szomjasak voltak ... A reklám hatásai Nézelődünk a hűtőpultnál egy tarjáni ABC-ben. így tesz egy fiatal anyuka is, akinek két év körüli kislánya egy kis dobozt mutat:- Anyu, ezt vegyük meg!- Ezt nem veszünk - ellen­kezik az anyuka, miután látja: a csomag OB tampont rejt, majd hozzáteszi: - különben is, te azt sem tudod, hogy ez mire való!- De igenis tudom! A fene­kedbe! - kiáltja a csöppség, a mama pedig lángvörös arccal konstatálja: gyermeke egy s mást már elsajátított a tévé­reklámokból - ha nem is min­dent ... B. J. Kiállítás a Gagarinban A XXII. nógrádi pedagógiai napok keretében a salgótarjáni Ga­garin iskolában a megye pedagógusainak képző-, fotó- video és iparművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás. A rendezvényre har­mincöt alkotó küldte el munkáit. Gyurkó Péter felvétele Miért búsak a bárnai iskolások? A szemétnek nincs piaca Iskolai hulladékgyűjtés gondokkal Gyűjtsétek a hulladékot! - ezzel a felhívással fordult az Észak-Magyarországi Nyers­anyaghasznosító Rt. a régió is­koláihoz, melynek nyomán va­lóban hatalmas mennyiségű pa­pírt gyűjtöttek össze a gyere­kek, végre megszabadultak a háztartások a felesleges újsá­goktól. A minden alsófokú ok­tatási intézménybe eljuttatott körlevél arról is tájékoztatta az igazgatókat, hogy abban az esetben, ha legalább egy rako­mány hulladék összegyűlik, tel­jesen ingyen biztosítják annak szállítását. Egyes vidéki intézmények­ben azonban hiába szorgoskod­tak a gyerekek, nem jött az ösz- szeszedett fém- és papírhulla­dékért senki: Bárnán, az általá­nos iskola udvarán például he­tek óta korrodálnak a gyerekek által összehordott vastárgyak, növelve ezzel a potenciális bal­esetveszélyt. Patthelyzet. Miért rendezték a gyűjtést, ha nem veszik át a „termést”?- Előfordul, hogy többe kerül a fuvar, mint a rakomány, a vál­lalat pedig nincs abban a hely­zetben, hogy ilyen anyagi ter­heket magára tudjon venni - tudtuk meg Kubina Istvántól, a nyersanyaghasznosító rt. tarjáni telepének vezetőjétől.-Akkor miért hirdették meg a gyűjtést, s miért tették közzé, hogy biztosítják a díjtalan szál­lítást?- Valószínűleg elkerülte az iskolavezetők figyelmét egy másik, szintén a körlevélben szereplő mondat, mely szerint a telepekkel egyeztetett módon kellett volna ezt megszervezni. A gyerekek által összegyűjtött fémhulladék általában úgyne­vezett lemezhulladék, amivel sajnos nem sokat tudunk kez­deni, hiszen a hazai kohászat bizonyos ágazatainak szinte tel­jes megszűntével jelentősen be­szűkültek az itthoni piacaink.- Az is előfordul, hogy nem a klasszikus értelembe vett hulla­dék, hanem gyakorlatilag sze­mét gyűlik össze egy-egy ilyen akcióban, márpedig mi nem va­gyunk hajlandóak elszállítani egyetlen település szemetét sem! Mert például Mari néni lyukas fazeka, vagy egy kiszu- perált mosógép szemétnek szá­mít, nem tudjuk felvállalni en­nek az elszállítását. Ezek után csak egyetlen kér­dés maradt talonban: Mi lesz az elszállítatlan hulladék (vagy szemét, ezt ki dönti el?) további sorsa? - fá ­Felrobbanhat-e a Fáy András körút? Salgótarjánban, a Fáy András körúton erősen dől a 29-es számú ház. Az enyészet jóvol­tából a pincében hatalmas repe­dés található a falon, s az épü­letben nem egy lakásban a füg­gönytartó elvált a mennyezettől. Ha a függöny rászakad az em­berre, azt még talán túl lehet élni. Ám Malomhegyiéknél már a gázvezetéknél repedezik a fal.- Romolhat-e annyira a hely­zet, hogy robbanásveszéllyel fe­nyegessen? - érdeklődtünk Mé­száros Lajostól, a Tigáz Rt. sal­gótarjáni üzemvezetőjétől.- Á gázszolgáltatásban az üzemzavar fokozott veszélyes­séggel jár. Éppen ezért haladék­talanul kivonultunk a hely­színre, s a többi lakást is átnéz­tük, mert ki kell zárni bármilyen hiba lehetőségét.- És ha gázszivárgás lesz?- Akkor le kell állítani a gáz­szolgáltatást. De a lakók fi­gyelmét felhívjuk: ha gázszagot észlelnek, azonnal jelentsék! A Tigáz szakemberei a be­jelentést követően végigjárták a lakásokat. Gázszivárgást nem észleltek - de az épület romlásának folyamata nem állt meg. S ha tovább reped­nek a falak, nem árt komo­lyan venni a gázszolgáltató szakembereinek véleményét! Balázs J. Salgótarján és környéke Korszerűsítés • Zabar. A vízhálózat kiépí­tése körüli bonyodalmak miatt még mindig nem tudni, mennyi pénze marad a településnek fej­lesztésre 1993-ban. Az azonban biztos, hogy amennyiben az anyagi lehetőségek engedik, a Külső- és Belső-Zabar közti út világításának modernizálására, valamint magára a burkolat ja­vítására kell gondot fordítani, s a hidak állapotának javítása sem halasztható sokáig a faluban. Az Émász és a közúti igazgató­ság szakembereivel már tárgyal­tak a munkálatokról. A humortól a történelemig # Salgótarján. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola diáknapi rendezvénysorozata még ezután is tartogat meglepetéseket: ápri­lis 15-én a humor szerelmesei­nek ígér jó szórakozást Maksa Zoltán Börtönparty című mű­sora. 19-én pedig a komolyságé lesz a szó: dr. Tóth Tibor Te­remtés, vagy evolúció? című előadását hallgathatják meg. Ugyancsak áprilisban (de még nem tisztázott időpontban) Papp Gábor történész lesz a főiskola vendége. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Okulásul Bosszús ember állított be a szerkesztőségbe a napokban. Elmondta, hogy szlovák koro­nát akart váltani, de csak a har­madik-negyedik helyen sikerült kapnia. Boldogan gyűrte be pénztárcájába a három darab százast, s indult Fülekre. Apróságokat vásárolt. Akkor érte a kellemetlen meglepetés, amikor fizetnie kellett, az egyik százason nem volt pecsét. Per­sze, hogy nem fogadták el. Amikor hazajött elment a pénzváltóba és szóvá tette a dolgot. Persze, hogy nem adtak neki igazat, hiszen pénztártól való távozás után reklamáció­nak helye nincs. Emberünk iga­zának tudatában beírt a panasZ- könyvbe, noha sejti, hogy a szá­zas már odaveszett.- Én voltam a mafla, s azért jöttem, hogy mások okulására írják meg a történetet - mondta. A Salgótarjánban működő Erdély kör nemrégiben értékelte az éves munkáját, működésének tapasztalatait. Ennek kapcsán találkoztunk a napokban a kör néhány vezető tagjával. (A kör eddigi történetét felölelő be­szélgetésre visszatérünk.) Baló Attila, Csiky Csaba és Józsa András, erdélyi magyarok sza­vait nagyon jól egészítette ki Valiskó Ferenc, aki az egyik motorja, segítője a körnek. A kör csatlakozott az Erdély körök országos szövetségéhez, s a munkáját az alapszabály szellemében végzi. Legfonto­sabb feladatuknak tartják az itt lévő és az áttelepülő erdélyi magyarok gondjainak enyhíté­sét, a beilleszkedés elősegítését, a Romániában élő magyarok sorsának figyelemmel kísérését, s az erdélyi kapcsolatok ápolá­sát. A kör éves programjának fontos része az áttelepültek sor­sának intézése. A kör tagsága rendszeresen megünnepli a nemzeti ünnepeinket, s részt veSz minden, a sorsukkal, éle­tükkel összefüggő rendezvé­nyeken. A salgótarjániaknak igen jó a kapcsolata az országos szövet­séggel. Segítségükkel a közös találkozókon szereznek tudo­mást az ország más részein mű­ködő körök munkájáról, tevé­kenységéről. Az itteniek aktív résztvevői voltak a múlt év ok­tóberében tartott országos kül­döttértekezletnek. A beszélgetés résztvevői el­mondták, hogy látványos ered­ményekkel nem tudnak szol­gálni. de ahol kellett, ott mindig segítettek. Szerintük még na­gyobb összefogásra lenne szük­sége az erdélyi magyaroknak, éppen ezért nagyon fontosnak tartják az elszármazottak baráti közösségét, különösen az átme­neti időszakokban. (pádár) Fontosak a baráti közösségek Exportra dolgoznak az egykori bányagépgyárban. Repülőgép vontatókat készítenek. Most éppen az első ilyen harminctonnás munkadarabot készítik elő szállításra. Fotó: Gyurkó Repülőgépvontatók exportra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents