Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
HÍRLAP OLVASÖKTÖL - OLYASOKNAK 1993. március 1hétfő Piaci viszonyokkal megszüntethető a hálapénz Március 1-je: a polgári védelem világnapja A Magyar Polgári Védelem - korábbi nevén Magyar Légoltalom - története közel 60 esztendőre tekinthet vissza. A jogelőd szervezet már a II. világháború idején bizonyította képességét, szervezettségét. A háború után a magyar légoltalmat átszervezték, de a legjelentősebb módosulások az elmúlt 44 évben következtek be. Ezek során nagyot változott az irányítás, vezetés, de soha nem változott az alaprendeltetés: a humanitárius feladatok ellátása, amelyet a Genfi Egyezmény az emberi élet, az anyagi javak védelmében határozott meg. Amíg a 60-as évek végéig a rakéta atomháború bekövetkezése során megoldandó feladatokon volt a fő hangsúly, az 1988-as évtől a katasztrófák megelőzése és elhárítása lett a polgári védelem meghatározó feladata. A ma embere az elemi csapások, az ipari, közlekedési és egyéb katasztrófák árnyékában él és dolgozik. A fő veszély abban rejlik, hogy ezeket sokan figyelmen kívül hagyják, nem tekintik a felkészítés meghatározó és fontos részének. A polgári védelem mindennapi feladatai - a régiekhez viszonyítva - a sokszorosára növekedtek. A veszélyes anyagok tömege és azok emberközelsége arra int bennünket, hogy fokozni kell a bármikor előállható veszélyek elhárítására és felszámolására való felkészülést. Közreműködés a „békeidejű” katasztrófák elhárításában A polgári védelem történetében első alkalommal fordul elő, hogy a belügyminiszter csapat- zászlót adományoz a szervezetnek, valamint az alkalomhoz méltóan az életüket áldozott hősök emléktábláját helyezi el a Polgári Védelem Országos Parancsnokságán. E nap ünnepélyessége ösztönözzön mindenkit a további közös célok elérésére. A polgári védelem az alaprendeltetés mellett - a már hagyományossá vált humanitárius jelleg megtartásával - kapcsolódik az Európai Közösség tagállamai által 1993. II. felétől meghirdetett polgári védelem évhez. A Polgári Védelem Nógrád Megyei Parancsnoksága Kérdések és jó tanácsok útlevelet igénylőknek Bizonyára mindenki előtt ismertek az útlevelek hosszabbítással járó kellemetlenségek. Mindenféle híresztelések lehetett hallani, míg végül a Parlamentben a belügyminiszter úr megvigasztalta az igényjogosultakat, hogy kellő mennyiségű kérőlap áll rendelkezésükre. Csak éppen a megyei postahivatalokban nem kapható ... Ez sem, de az sem megnyugtató, hogy Salgótarjánban, a városi önkormányzat földszint 5 alatti blokkban egy fiatal hölgy Polaroid automata géppel két perc alatt színes útlevélképeket készít 290 forintért, de csak négyet, bár kettőre van szükség. Ugyanakkor ki van írva, hogy útleVélkérőlap ára 20 forint, meg a következő szöveg is: Ajándékba adjuk az útlevélkérőlapot, ha fényképeit nálunk csináltatja meg. Ez „szemfüles” vállalkozásnak tűnik, amíg nem nézünk egy kicsit mélyebbre! Mert ki csinálja ezeket a fényképeket? Egy kft. Miskolcról. Kérdés, hogy az önkormányzat miért idegen fényképésznek adott lehetőséget, holott a salgótarjániaknak is jól jött volna ez az ötlet, a város foglalkoztatottsága sem mutat jó képet, itt is elkelt volna ez a pénz. Másodszor: miért engedte kiírni és jóváhagyni az önkormányzat, hogy a 10 forint értékű állami okmányt egy kft. 20 forintért árusítson. Harmadszor: honnan szerezte be tömegesen az útlevélkérőlapot a miskolci kft.? Erkölcstelen ez a felvásárlás. Elvonták azoktól a beszerzés lehetőségét, akik rendelkeznek fényképpel. Negyedszer: az ingyenesség jó mézesmadzag, az útlevélkérőlapot legkönnyebb beépíteni az árba. Ötödször: vajon számlát is adnak erről az üzletről? S végül! Ügyeljen, aki fényképet csináltat! Ugyanis ki van téve a figyelmeztetés, hogy pislogás esetén a rendelő terhére új felvételt csinálnak. Dr. Gajzágó Aladár Salgótarján A beteg ember mielőtt magánrendelőbe megy, tájékozódik arról, hogy adott betegségére hol talál olyan szakembert, aki a legjobban, a legolcsóbban, a legmegbízhatóbban, a legy- gyorsabban meggyógyítja. A magánrendelőben a felhasznált gyógyszerek, kötszerek, az áramfogyasztás, a víz, a csatorna-, a bérleti díj, a műszerek amortizációja, a fűtés, a tisztítószerek stb. költségei pontosan megadják egy kezelés árát. Jelenleg a kórházakban, az egészségügyi intézményekben az orvosok, az egészségügyi és szakdolgozók azért kapnak fizetést, hogy az állami tulajdonú épületekben, a bennük lévő műszerekkel, eszközökkel gyógyítsanak. Mindehhez biztosítják számukra a feltételeket. Mivel nem tulajdonosai a munkaeszközeiknek, a hozzáállásuk és a viszonyulásuk is olyan, amilyen a fizetésük. Hamarosan bevezetésre kerül a társadalombiztosítás által finanszírozott, elsősorban nem egészségügyi, hanem közgazdasági, pénzügyi eszközökkel szabályozott, kívülről, felülről vezérelt rendszer. Az új szisztéma szerint az egyes vizsgálatoknak, kezeléseknek, műtéteknek stb. kialkudott, központilag jóváhagyott ára lesz. A fizetések annak alapján alakulnak, ki, mit és menynyit teljesített. Aki többet, annak magasabb lesz a fizetése. (Jelenleg az osztályvezető főorvosok területük teljhatalmú urai. Ki (vagy kik) akadályozhatja (akadályozhatják) meg, ha minden beteget maguk akarnak kezelni, vagy megoperálni?). Alapvető, lényeges hibája e rendszernek, hogy a kezelésekért a társadalombiztosítás a kórházakon, vagy az egészség- ügyi intézményeken keresztül fizeti a kezelőorvosokat, holott a betegek nem a kórházakkal, hanem a jónevű orvosokkal gyógyíttatják magukat. így jön létre az a nagyon hosszú és áttételes sor (beteg * orvos * társadalombiztosítás * kórház * orvos * beteg) amelyben szintén nincs meg a közvetlen érdekeltség a továbbtanulásra, az önképzésre, a takarékosságra, a hálapénz megszüntetésére stb. Rövidebbre zárható ez az út, ha a társadalombiztosítás a kialkudott, központilag megállapított árakon közvetlenül az egészségügyeiknek fizet azután amit elvégeztek, és az így befolyt bevételekből maguk fizetnék ki a felhasznált gyógyszert, áramot, tiszta textília stb. díjait, az eszközök, a műszerek, a műtők bérleti, a segítő szakasszisztencia, a felhasznált energia stb. költségeit. Amennyiben mindenért fizetni kell, akkor mindenki a saját jól felfogott érdekében takarékoskodni fog. A műtétekre fel kell készülni, a várható menetét, a szükséges vizsgálatokat, a felhasználható gyógyszereket, fonalakat stb. előre meg kell tervezni. A továbbtanulás, az önképzés létszükségletté válik, mert olyan olcsóbb, gyorsabb eredményeket biztosító új módszerek bevezetésére serkent, amelyek eredményeként a beteg hamarabb hazabocsálható. Ez egyaránt érdeke a betegnek és a kezelő személyzetnek is. A lebonyolítás útja is rövidebb (beteg * orvos * társadalombiztosítás * orvos * beteg). Még ennél is tisztább, előnyösebb, költségkímélőbb helyzet teremthető, ha nincsenek központilag kialakított árak, a társadalombiztosítás intézménye nem telepszik az egészségügyre, vagyis a beteg és az orvos közvetlen áll kapcsolatban a gyógyítás és a fizetés szintjén is. A beteg * orvos sorban nincsenek közvetítők, akik eddig eltartatták magukat. Országszerte érvényes átlagárak azért sem alakíthatók ki, mert a kórházak és az intézetek az elmúlt évtizedek alatt különböző mértékben részesültek a nemzeti jövedelemből. A szakmai szint sem egységes az ország minden részén. Más és más árak alakulnak ki a néhány éve épült, vagy a száz évnél is idősebb kórházakban. A társadalombiztosítás kasz- száiban 90 milliárd körüli az éves hiány, mégis öt milliárdért székház épül, az információs rendszer kialakítására 16 milliárdos hitel felvétele történik. Óriási apparátust, ellenőrző rendszert, gépparkot stb. igényel, amelyre jelen helyzetben nincs mód. Mit lehetne tenni? A keresetek után befizetésre kerülő társadalombiztosítási járulék 20 százalékát fordítják az // egészségügyre. Ez 1992-ben 110 milliárd forint volt, az ez évi előirányzott 10 milliárddal több. Ez a fix összeg meghatározza a felhasználás kereteit. A központi behajtás helyett a társadalombiztosítási járulék 20 százalékát a lakosságnál kéne hagyni úgy, hogy azt havonta, névre szólóan ún. betegpénztárban kellene elhelyezni. A páciensnek megbetegedése esetén készpénz állna a rendelkezésére, amelyből az ország bármely részén, az általa választott kórházban és orvosnál kezeltethetné magát. A betegpénztár rendezné a számlát. Megszüntethető lenne a hálapénz adásának a kényszere, mivel készpénzzel azt a szolgáltatást fizeti meg. amit maga választott és amelyet megszolgáltak. Az önhibájukon kívüli munkanélküliek, a nyugdíjasok, a gyermekek egészségügyi finanszírozása a költségvetés feladata maradna. Ennek alapján nincs szükség a társadalombiztosítás közvetítő, pénzfaló rendszerére, apparátusára. Az egészségügyiek annyit kémének az egyes beavatkozásokért, kezelésekért, vizsgálatokért, műtétekért, amennyiért a valós helyzetükből adódóan azt meg tudnák oldani. így alakulhatna az egészségügyben az a versenyhelyzet, amelyben a beteg a saját pénzéért végre egyszer nyertes lehetne. Dr. Jánosi Gábor orvos Jászberény Óvjuk gyermekeinket a gyűlölködőktől! Figyelmesen átolvastuk a Nógrád Megyei Hírlap február 22-i hétfői számában, Szabó Ti- borné által közzétett levelet, melyben a köpönyegforgató lé- lekvadászoktól, a pénzért erőszakosan térítőktől, a világtól bezárkózottan élő szektáktól óvta olvasóit. Teljesen egyetértünk a levélíróval mindezekben, csak azt fájlaljuk, hogy tévedésből a Hit Gyülekezetét hozta ezekkel á dolgokkal összefüggésbe. Ezúton is szeretnénk tudatni mind Szabó Tiboméval, mind az újság olvasóival, hogy a Hit Gyülekezete elutasítja és elítéli az ilyen praktikákat használó szervezeteket, legyenek ezek egyházak, egyesületek vagy akár magánszemélyek. Sőt, azt is szeretnénk mindenkinek a tudomására hozni, hogy mindezeken felül nem értünk egyet azzal sem, ha valaki minden ok nélkül gyűlölködik olyanokkal szemben, akik neki semmit nem ártottak. Nem értünk egyet azzal sem, ha valaki ártalmatlanul rágalmaz, sőt azzal sem, ha beavatkozik mások életébe, uralkodni akar a hozzátartozói érzései, hite, vallási vagy egyéb meggyőződése felett. Azzal meg végképpen nem tudunk egyetérteni, hogy valaki felelős vezetői állásban lévő férjét arra buzdítsa, hogy a történelem óra helyett a felesége által sugalmazott vádakat és előítéletek plántálja kisgyermekek szívébe, vagy hogy beosztottjait, kollégáit vallási vagy világnézeti meggyőződésük miatt üldözze és kirekessze. Ez ugyanis nemcsak etikátlan magatartás, hanem a hatályos törvényekkel is ütközik. A Hit Gyülekezete törvény- tisztelő állampolgárokból álló, hivatalosan bejegyzett és a törvények szabta keretek között működő egyház, mely nagy elismerést vívott ki magának már a pártállami időkben is a kallódó, kábítószeres és deviáns életformát folytató fiatalok rehabilitációjával. Szabó Tiborné ugyan kétségbe vonja ennek önzetlen voltát, és azt állítja, hogy csak a szegény labilis fiatalok pénze lenne valódi cél. Mint pedagógusnak azonban tudnia kell, hogy az effajta vállalkozások finoman szólva nem rentábilisak, sőt nem is lehetne belefogni, ha nem lennének szolgálatkész és kiegyensúlyozott lelkészek, tanácsadók, pszichológusok, pszichiáterek, orvosok, pedagógusok és más szakemberek a Hit Gyülekezetében, akiket a gyülekezet bibliai világképe, erkölcsi ereje és tisztasága vonzott közénk. Ezek az emberek munkahelyükön szakmai tudásukkal elismerést vívtak ki, akik hasonlóan a többi hívőhöz azért látogatják a gyülekezet istentiszteleteit. mert az igehirdetésből, a bibliai tanításokból választ kapnak a mindennapi élet fontos kérdéseire is. Talán fentiek miatt sem szorult még rá a Hit Gyülekezete, hogy házról házra járva erőszakosan térítsen meg embereket, éppen ellenkezőleg: a gyülekezet állandóan helyszűkében van, s ahogyan a levélíró is észrevette, egyre több érdeklődőt vonz. Az emberek ugyanis nemcsak azt veszik észre, hogy a gyülekezethez tartozók életében változás állt be, hanem azt is, hogy ez a változás pozitív és számunkra is kívánatos gyümölcsöket termett. Mindezekről bárki maga is meggyőződhet, ha ellátogat a Hit Gyülekezete budapesti vagy vidéki istentiszteleteire, ahol a családról és a gyermeknevelés bibliai alapelveiről is szó lesz. Megnyugtatásul közöljük, hogy senkinek sem kell eksztázisba esni, gyermekhúst enni vagy vért inni, sértetlenül és bántat- lanul elhagyhatja az istentiszteletet, amikor kedve tartja. A pásztói csoport nevében: Nagy Péter Szép terveinkhez segítséget remélünk A Magyar Független Cigányfórum mellett működő nő és családvédelmi bizottság Nógrád megyei vezetősége 1991-ben alakult meg, s Újházi Zoltánná (Salgótarján Úttörők u. 9. sz alatti lakos) vezetésével elsősorban a többgyermekes anyákkal, az egyedül élőkkel, az árva, félárva gyermekekkel, a mozgáskorlátozottakkal, a fogyatékos időskorúakkkal foglalkozott, nekik igyekezett segítséget nyújtani. Tartottunk a gyermekek részére műsoros esteket, Mikulás ünnepséget, a nőknek baráti találkozót. Terveink között kulturális és sportprogramok szerepelnek. Az Ismerd meg hazádat! jelszóval május hónapban szeretnénk negyven árva, félárva gyermeket Egerbe vinni egynapos kirándulásra. Ehhez azonban egy térítésmentes buszra lenne szükségünk valamelyik vállalattól, intézménytől, magánszemélytől. Takács Lajosné Salgótarján Az utak sózásával növekszik a környezetszennyezés A tél vége felé járunk és a ta- .isz jelei rövid időn belül mu- .ukoznak. Mivel az utóbbi napokban ismételten havazott, ezért feltétlen szükséges említést tenni a Salgótarján útjainak csúszásmentesítéséről. Az utóbbi években erre a célra sót más városokban csak elvétve használnak. Helyette a környezetet jobban kímélő módszereket alkalmaznak. A homokkal, salakkal kevert sót inkább városokon kívül használják, mivel ott nincs gyalogos közlekedés és olcsóbb, kreve- sebb élő és gépi munkát igényel, mint a gépkocsira szerelt hóekézés. Salgótarjánban korábban az utakat többségében hóekézték. Az utóbbi években azonban rendszeresen sóval kevert salakkal, homokkal csúszásmentesítenek a közutakon és a járdákon is. Már régen tudjuk, a sóval, homokkal kevert anyag igen károsan hat az utak burkolataira és a környezetre. A járdákon közlekedők biztonságát is zavarja, mivel a járművek a felolvadt havat széjjelfröcskölik. A járdák csúszásmentesítését a tulajdonosok, bérlők, kezelők ugyancsak az említett anyaggal végzik. Előfordul, hogy az ön- kormányzati területekre - közterületekre - olyan nagy meny- nyiséget is kiszórnak, hogy még a hó elolvadása után is megmarad és az esetleges esőzés következtében a víznyelő aknába sodorja a víz, vagy a légmozgás következtében a levegőbe jut. Hasonlóképpen szennyezi a város levegőjét az út két oldalára lerakodó salak, homok is - amit kiszórnak - mivel ezt többségében nem takarítják fel a hó elolvadása után. Mivel a sózással növekszik a városban a környezetszennyezés, ezért feltétlen a hóekével kellene jövőben ezt a munkát elvégezni. A közutakon és járdákon többségében mindenhol megvan a lehetőség az ilyen módon történő takarításra. A tudósok már feltárták és ismertették, hogy a környezetünk mennyire károsodott és szennyezett. A városunkban ennek ellenére is az illetékesek tudtával tovább rombolják és pusztítják mesterségesen a környezetet és a természetet. A közeljövőben, április 22-én kerül megrendezésre a világ minden részén a Föld napja. Jó volna, ha az illetékes vezetők elgondolkodnának, hogy mit nem tettek meg a lakosság érdekében. Az intézkedéseiknél, döntéseiknél minden esetben jó lenne, ha a természet és környezet védelmének szempontjai is érvényesülnének. Elvárjuk, hogy munkájuk során az eddigiektől jobban érződjön a felelősségérzet a környezet és természet védelme iránt. Kiszely Zoltán Salgótarján környezetvédelmi biz. tag Az életvédelemért A megyénkben sajnálatos módon elszaporodó súlyos közlekedési balesetek alkalmával az életvédelmi mentésére gyorsbeavatkozó műszaki és egészségügyi mentőszolgálat felállítását kezdtük meg. A gyorsbea tatkozó szolgálat célirányosan telepített, gyorsjáratú kocsijainak a fejlett országokban nélkülözhetetlen rendszere csupán a meglévő feltételekhez, erőkhöz alkalmazkodó fejlesztés. Feladatuk a baleseti tüzek oltása, a sérültek helyszíni, szakegészségügyi ellátásának technikai segítése, a roncsból mentés, a nehezen megközelíthető sebesültek szakszerű kiemelése és a baleset helyszínének közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő hátrahagyása. Az új szolgálat az Országos Mentőszolgálat Nógrád Megyei Mentőszervezetének, a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség szakmai szervezésében, a Salgótarján Városi Tűzultóparancsnok- ság támogatásával, a Különleges Mentőszolgálat anyagi és kivitelező erőivel jön létre. A cél érdekében alapítványi számlát - OTP Salgótarján 12426-1 Különleges mentőszolgálat - tartunk fenn, amelyre a befizetett összegek adóalap csökkcntőek! Várjuk a természetes és jogi személyek támogatását, segítségünkre lehetnek! Nem szabad elfeledni, hogy a közlekedés veszélyei mindenkire leselkednek! A különleges mentőszolgálat szervező bizottsága
