Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. március 1hétfő SZECSENY ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Az őrlés utolsó fázisa A klubtagok otthon csak este raknak tüzet Kis nyugdíj - nagy böjt zúzalékából, tejes rántással ké­szült. úgynevezett szak készíté­sét mondja el. Tóth Sándomé a finom, édes, kukuroca gödiével és a szintén kukoricalisztből főzött gancá- val, más néven puliszkával egé­szíti ki a felsoroltakat. Húst nem ettek, mert az sú­lyos vétek lett volna. De nem is nagyon volt miről lemondani, hiszen a saját nevelésű lábas jó­szágot, akár a tehéntejet, vajat, túrót, elvitték más falvakba, hogy eladják. Önkéntes lemondás- A füstölt disznóhúst ak­korra szorítottuk, amikor jött a nehéz, mezei munka - magya­rázza Báli Sándomé.- Addig pedig megtette a tésztaféle, ke­serű túróval, hordós káposztá­val. Bizony, ilyen koszton él­tünk, mégis szívósabbak vol­tunk a mostaniaknál. Az én apám például csak nappal szí­vott friss levegőt, mert állan­dóan az istállóban hált. Vigyá­zott, baj ne legyen az állatok kö­rül. Mégis kilencvennégy éves koráig élt. Húsos ételt olyankor is csak egyszer ettek hetente, ha nem böjtöltek. így lenne ez most is, ha nem a klubban étkeznének, ahol ügyelnek a változatos­ságra. Az életüket végigkísérő, ön­kéntes lemondás mostanra szükségszerűvé vált, s ez azért szomorú, mert már az embe­röltő alkonyához érkeztek. Számukra a böjt már-már élet­forma. Pár perc alatt tisztázódik, a nyolc asszony közül kinek a le­galacsonyabb a nyugdíja. Eb­ben a körben hétezer a mini­mum és tízezer a csúcs. Bojtos, más szóval, szerény, szűkös a jövedelmük is. Báli Sándomé is a „hétezre­sek” közé tartozik. Idehaza, a boltban vásárol, otthon alig főz, legtöbbet a tűzifára költi.- A nyáron bútorkészítők jár­tak a faluban, jó pénzért annyi diófát vásároltak fel, amennyit a helybeliek hajlandók voltak ki­vágni ... -Az én gyerekeim is eladtak kettőt, azoknak a gallya mostanáig kitartott, így nem kellett a felaprított, száraz fám­hoz nyúlni. Ha sok tüzelőt kel­lene venni, nem is tudom miből telne rá, mi lenne velünk - só­hajt Baliné. Az otthon melege Tóthné megtoldja egy gondo­lattal az elhangzottakat:-Itt eszünk, itt melegszünk. Otthon csak este rakunk tüzet. Nem lehet panaszunk: itt a klubban, tiszta, fűtött szobában pihengetünk. Ha kedvünk tartja, elmeséljük, hogy telt a fiatalsá­gunk. Énekelünk, imádkozunk várjuk az ebédet és a tévémű­sort. Estefelé felveszik az ünnep- lősebb ruhájukat, s elballagnak a templomba. Mihalik Júlia Ó-adótartozás • Ságújfalu. A község önkor­mányzata fennállása óta nem vetett ki helyi adókat, mivel a testület nem kívánta tovább nö­velni a lakosok terheit. Ám né­hány helybelinek még a tanácsi rendszerből van adótartozása, mely azóta a pótlékokkal együtt már elég tekintélyes összegre rúg. Ezek a személyek a napok­ban kaptak utolsó felszólítást arra, hogy rendezzék tartozásu­kat. Zsanett ruhái • Hollókő. Továbbra is a mun­kaerőhiány a jellemző a köz­ségben működő, Zsanett elne­vezésű varrodára. A térségben évek óta kiemelkedő foglalkoz­tatási nehézségek, nevezetesen az állástalanok magas száma el­lenére ebben az üzemben szinte mindig voltak üres állások, s ez a helyzet ma is. A varrodában most fejezik be a németországi exportra kerülő női ruhák varrá­sát, s egy új termék készítésére állnak át. A Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szé- csényi üzemében három műszakos munkarendben őrlik a ke­nyérgabonát. A zárt technológiai folyamat végén napi ötven tonna egy- és kétkilós kiszerelésű lisztet csomagolnak. Az Európa Tanács tagjai Nógrádban jártak Ipolytarnóc. Magas rangú vendégek, az Európa Tanács tagjai látogattak el magyaror­szági tartózkodásuk során a vi­lágörökség része címre pályázó, híres ősleletekhez. A többségében a biológiai élettér fenntartásával, védelmé­vel foglalkozó angol, francia, német és lengyel szakemberek­ből álló mintegy harminc fős csoport tagjai elismerően nyi­latkoztak a látottakról. Nógrádi látogatásuk ezt megelőző állo­mása Hollókő volt. (mih) Karancsság. A virágvasár­napi barka hamujával a falu egyedülálló, keresztény vallású idősei már meghamvazkodtak. Azok, akik hamvazószerdán lemaradtak erről a rituális szer­tartásról, a vasárnapi misén be­pótolhatták a mulasztásukat. Az idősek klubjában éppen erről diskuráltak pár napja a het- ven-nyolcvan év körüli asszo­nyok. Mindennapi teendőiket most a nagyböjthöz igazítják, de nem olyan szigorral, mint har­minc-negyven évvel korábban. Ezzel nem szegik meg hitük pa­rancsait, mert - mint mondják - az előrehaladott koruk miatt, velük szemben már engedéke­nyebb az egyház.- Farsang keddjén, este tíz órakor a bíró végigjárta a falut, bezáratta a kocsmát és a ha­sonló, zajos helyeket, mert éj­félre csendnek kellett lenni - így emlékezik Gyiire Andrásné és Kovács Gyuláné. - Ilyenkor félretettük a cifra ruhákat és ki­zárólag sötétet vagy sötét alapú anyagokból készült holmikat vettünk fel. A húsevés vétek — A zsíros ételekhez használt edényeket kisúroltuk, illetve - ha megtehettük - másikat hasz­náltunk helyettük. Csak vajat használtunk, már persze akinek telt erre - veszi át a szót Farkas Lajosné, aki a jellegzetes, böjti ételek közül a pirított tökmag Két település takargatni valója Litke és Ipolytarnóc határában minden eddigi erőfeszítés ellenére még mindig feltűnő ez a szomorú látványosság, melynek eltüntetéséhez több pénzre lenne szüksége a két kezelőnek Strófák is születtek a pilinyi licitről A pilinyi Bollók Sándor ba­rátságot kötött a rímekkel. Ez a dolog nem most történt a ma nyugdíjas férfival: fiatal korá­ban Petőfi költeményei szeret­tették meg vele a verselést. S szinte észrevétlen, benne is megragadt a kívánság arra, hogy érzelmi töltetű gondolatait papírra vesse. Több mint három évtizedig ült a volán mögött, előbb teher­fuvarozóként, majd autóbusz vezetőként. Kellemes vissza­gondolnia erre a hosszú idő­szakra, hiszen több mint egy­millió kilométert tett meg bal­esetmentesen. — Az első versemet egy bal­esetről írtam - mondja Bollók Sándor. - Nagyon megrázott a hozzátartozók fájdalma, a visz- szafordíthatatlan történés látvá­nya. Később írtam az ötvenedik születésnapját ünneplő Salgó­tarján városról s egy alkalom­mal még az Ipoly folyó is verse­lésre késztetett. Nincs különösebb célja a szerzeményeivel, inkább a Bollók Sándor, a versfaragó maga kedvtelésére költi azokat. De nem titkolja, hogy jólesik, (jólesett) a család, a rokonok, ismerősök elismerő szava, ha elmondja az újonnan született strófákat. Az egyiknek A szomorú is­kola címet adta s ez az elván­dorlásról íródott. Bollók Sándor nem nézte örömmel, miként zsugorodik a falu lakossága, s szíve szerint a településen ma­rasztalt volna mindenkit, akinek „a szekere rúdja kifelé állt.”- Elnéptelenedett, elárvult az iskolánk is. S ez a magamfajtát nagyon érzékenyen érintette - vallja be hosszú évek távolából. Legutóbb - az ismerősök un­szolására - a híres vagy inkább hírhedt helyi licitálás kapcsán fogott tollat a kezébe. Őt is fel­zaklatták az elszabadult szen­vedélyek s az igazságérzete sem hagyta nyugton. A szívpanaszai miatt rok­kantnyugdíjazott volt autóbusz- vezető az egyszerűség, az őszin­teség híve. Ezt tükrözik a koc­kás papírokon megörökített ver­sei is. Ha nehezen telnek a nap­jai, annak egyedül az az oka, hogy hiányolja életéből a moz­galmasságot. A visszavonultság - úgy hiszi - nem neki való életforma. De nincs mit tennie, az orvos tanácsára vigyáznia kell az egészségére. S szeren­csére a család és főként annak legifjabb tagja, az első unoka el­tereli a figyelmét a rosszkedvé­ről. (Mihalik) Mielőtt az angyalbőrbe bújnának... A férfinép haza iránti kötele­zettsége, hogy az életének egy meghatározott időszakában sorkatonai szolgálati feladato­kat teljesítsen. Sok fiatal örömmel is vállalná, de miután „katonai szolgálatra alkalmat­lannak” minősítették, ez a vá­gya nem teljesülhet. Idős szüleimtől hallottam, hogy valamikor szégyen volt az, ha egy fiatal nem szolgálta a hazát, még a lányok is „kinéz­ték”. Ma ilyen veszély nincs, de az sem állítható, hogy a fiatalok nem tudatosan készülnek a sor­katonai szolgálatra, hiszen na­gyon sokan előképzés után vo­nulnak be. A szécsényi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet tanulói közül is többen lettek hivatásosak az utóbbi években. Pályamódosí­tásukat bizonyára az is segítette hogy a honvédelmi és katonai jellegű tevékenységnek jó ha­gyományai vannak az iskolá­ban. Ma is működik a lövész­klub és rendszeresek a szakmá­sító tanfolyamok. A napokban tizenhat olyan fiatal vizsgázott, akik abban bíznak, hogy a seregben gép- járművezetők lehetnek. A „C” kategóriás szakmásított jogosít­vány megszerzéséhez vezető út akadályait (eddig) kiválóan vet­ték, a KRESZ elméleti, a mű­szaki és a hibaelhárítási gyakor­lati vizsga anyagából összeállí­tott kérdésekre úgy adtak felele­tet, hogy az még a rutinos vizs­gabizottságot is meglepte. A szakmunkás vizsga, az érettségi és a technikus minősí­tés előtt álló sorköteles fiata­loknak sokat segítettek a felké­szítő tanárok. Kedvezett szá­mukra az is, hogy a hivatásos jogosítvány megszerzéséhez minimális képzési hozzájárulást kell fizetni a családi pénztárcá­ból. R. A. A vagyon védelmére • Karancsság. Hétfőn délután a község polgármesteri hivata­lában gyülekeznek azok a hely­beliek, akik érintettek a va­gyonvédelmi egyesület létreho­zásában. A közösséget a lako­sok kérésére alakítják meg. Az önkormányzat már a felszerelé­sükről is gondoskodott: a szük­séges jelzések leadásához, munkájuk megkönnyítéséhez CB-készüléket vásárolt. Lovasszakkör • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrum lovas­szakkör beindítását tervezi. A szervezők a jelentkezők számá­tól függően indítják a foglalko­zásokat. Holnapi számunkban „Salgótarján és körnvéke” V összeállítással találkozhat a kedves olvasó Törvényes Érthető, hogy a vízre koncentrálnak A gerincvezeték éve Nógrádmegyer. A község idei legfontosabb beruházása a vezetékes ivóvízhálózat kivite­lezésének elindítása lesz. A be­fejezés vagyis az elosztóhálózat megépítése átcsúszik ’94-re, mivel ez a munka volumene és költsége miatt is megkívánja a lépcsőzetességet. A megyeriek pályázatok útján szerezték, il­letve szerzik meg a saját pén­zükhöz szükséges állami támo­Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrumban a az úszótanfolyamra jelentkezők toborzása csaknem folyamatos munka. Az intézmény állandó prog­ramjai egyébként a következők: Hétfőn kórus-próbák zajla­nak s a nyugdíjasok valamint az aerobik hívei is ekkor találkoz­nak. Ha kedd, akkor kerámia, asztalitenisz, valamint német tanfolyam. Szerdán a Etka-jóga gatást. S valamennyiük szerint nagyon időszerű, hogy végre jó ivóvizük legyen s ne kelljen pa­lackos vízzel óvni a legaprób­bak egészségét. Természetesen ezzel nem merül ki az önkormányzat ez évi munkaprogramja, de min­den további elképzelés megva­lósítása a pénzügyi lehetőségek­től, pontosabban a fentiektől függ. (m-k) kedvelői jönnek össze, a csütör­tök a baletté, a jazzbaletté és a kertbarátoké. Pénteken a rajz- szakkörösök, a német nyelvet tanulók és az ebtartók tartanak foglalkozásokat, a szombat vi­szont a természetgyógyászat je­gyében telik, de ilyenkor próbál a Boróka együttes is. A büty- köldébe viszont minden harma­dik szombaton jöhetnek az ügyes kezű érdeklődők. (m. j.) gubanc A munkanélküliséget keze­lik, kezelik, de a nagy beteg csak nem lábadozik. Persze, a tüneti kezeléstől sok jót nem várhat senki. Prognózisra is csak azok vál­lalkoznak, akik váltig állít­ják: elfogadható rendszer épült ki a foglalkoztatási gondok enyhítésére. Csakhogy ennek egyik lép­csőjében olyan rendelkezés született, ami kis túlzással megríkatta a szegényebb köz­ségek önkormányzatait. Azért, mert nem képesek se­gíteni azokon a családokon, ahol az egy főre jutó jövede­lem meghaladja a 4800 forin­tot. Talán mondani sem kell, hogy a segélyezhetők köréből kiesettekről van szó. Nagylúcon jelenleg több mint nyolcvan ilyen személy van. Hogy ez a gubanc hogy oldható meg, még rejtély. Vi­szont elkészült Nógrád vál­ságkezelő programja. Nem­sokára megmutatja, mit tud. Állandó programok a művelődési centrumban Etka-jóga szerdánként

Next

/
Thumbnails
Contents