Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

6 HÍRLAP GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1993. március 4., csütörtök Vállalkozó önkormányzat mellett döntöttek Pásztón Jó gazdasági menedzserre van szükség Nehezen tudnak kilépni az önkormányzatok a vállalkozás irányába. A kezdő lépések még ott is nehezek, ahol a polgármes­ter, illetve a képviselő-testület több tagja vállalkozó, vagy ilyen vénájú. Pásztón más a helyzet: példájuk azt mutatja, hogy a vál­lalkozás szükségességének felismerése nem szűkíthető le a ne­hézségekre. De vajon miként vélekedik a problémakörről dr. Dobrovoczky István, a város polgármestere? Erről kérdeztük beszélgetésünk alkalmával. Gazdaképzés a Nógrád Megyei Hírlapban A jó állattartó épület- Ön szerint miként alakult ki a képviselő-testületet jellemző vállalkozói habitus?- Mi sem születtünk vállal­kozónak, de ez a képesség, ha fogalmazhatok így, sok ember­ben megvan. Kiaknázásához jó gazdasági menedzserre van szükség. Ezt képviselő-testüle­tünk Gyuricza József személyé­ben megtaláltuk. A sikeres ön- kormányzati vállalkozás nem csak a közjó fokozása érdeké­ben szükséges, hanem jó irányú ösztönzés arra, hogy a minden­kori hatalomtól függő viszo­nyunkat csökkentsük, hogy vá­ratlan, kiszámíthatatlan nehéz helyzetben is megtaláljuk ön­magunkat, s talpon maradjunk. Nálunk a vállalkozás a helyi le­hetőségek feltárására, megraga­dására és okos kihasználására irányul.- Milyen sikerrel?- Elöljáróban annyit: ebben a munkában csak a győzni aka­rással lehet eredményt elérni. A fejlett országokban évtize­dekkel ezelőtt felismerték, hogy az államnak intézményes vé­delmet kell nyújtania a fogyasz­tóknak a piacgazdaság erősebb szereplőivel szemben. Bárdi Miklóst, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetőjét arról kérdeztük, hogyan működik ná­lunk a fogyasztóvédelem? Mi­kor és milyen céllal hozták létre a szervezetet?- Mi tulajdonképpen a kor­mány „gyermekei” vagyunk. 1991. augusztusában állami­gazgatási szervezetként kerül­tünk a hivatalok nyilvántartá­sába, s egyben szakítottunk ko­rábbi „gazdánkkal”, az önkor­mányzatokkal. Ez a szervezeti változás megteremtette a pártat­lan, független fogyasztói érdek- képviselet lehetőségét.- Önök a fővárosban működ­nek, ki védi meg a vidéken élő fogyasztók érdekeit?- Országos hatáskörrel ren­delkezünk, minden megyeszék­helyen megvannak a képvisele­teink.-Mi a felügyelőség működé­sének törvényes alapja?- Ezt a fogyasztóvédelmi törvénytől várjuk, amely egye­lőre még csak születőben van. Működésünket azonban a tör­vény hiánya nem akadályozza, hiszen mint hatóságnak számos jogosítványunk amúgyis meg­van. Módunk van helyszíni bír­ságolásra, szabálysértési eljárás Ebben benne van a kockázatvál­lalás és az esetenkénti veszteni tudás is. Amikor a mechanikai gyárat megvettük, azzal vádol­ták a képviselő-testületet, hogy elherdálja a város pénzét, csőd­tömeget vesz a nyakába, s olyanra fordítja a város pénzét, amit nem ír elő az önkormány­zati törvény. Nemcsak a lakos­ság egy része vélekedett így, hanem néhányan a polgármes­teri hivatalban is. Ez a felfogás bizonyos mértékben és területe­ken most is megtalálható. De mit mutatnak a tények? A 262 millióért meghirdetett gyárat 86 millióért vettük meg. Ezzel több mint 160 embernek tartottuk meg a munkahelyét, biztosítot­tunk részükre munkát, kenyér- kereseti lehetőséget.- A választópolgárok még miben érzékelik az önök ered­ményes vállalkozói tevékenysé­gét? — A mechanika vételárát - 1994. október 31-ig lízingszer­kezdeményezésére, termékzáro­lásra, és lefoglalásra, vagy sú­lyosabb esetekben akár bünte­tőeljárás kezdeményezésére is.-A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a jelenleg kiszabható bírságok nem elég szigorúak, nem riasztják el a szabálysértő­ket. Ön is így látja?-Valóban így van. Jelenleg legfeljebb 3000 forintos helyi bírságot és 10Ö00 forintos sza­bálysértést szabhatunk ki, ami egy-egy jól menő cégnek hamar „megtérül”. A törvény ezen várhatóan változtatni fog és szi­gorodnak, talán visszatartóbbak lesznek a tarifák is. Remélem, hogy a parlament még az idén napirendre tűzi a kérdést.- Hová, kihez fordulhatnak azok, akiket sérelem ér?- Budapesti és megyei in­formációs és panaszirodáink­hoz, ahol szakmailag felkészült munkatársaink mindenkit szí­vesen meghallgatnak. Akik tá­volabb élnek, levélben is jelez­hetik észrevételeiket, minden helyszínre kiszállunk.- Önmaguktól is kezdemé­nyeznek vizsgálatokat?-Természetesen. Az idén a kenyeret és a pékárut, a gyer­mekjátékokat, a gyógyhatású szereket, az épületgépészeti anyagokat és szerelvényeiket vesszük górcső alá és természe­tesen megvizsgáljuk ezeknek az áruféleségeknek a forgalmazá­sát is. B. Szabó László ződés alapján - a működtető kft. visszafizeti. A keletkező nyereség 75 százaléka a miénk, 25 százaléka pedig a dolgozóké. Az EGLO-LUX osztrák-ma­gyar vegyesvállalat már működ­teti az első munkacsarnokát. Nemcsak dolgozókat foglalkoz­tat, hanem iparűzési adót is fi­zet. Az 55 milliót képviselő alapvagyon 30 százalékos kül­földi érdekeltségű kft-ben csu­pán jelképes összeggel vennénk részt, ugyanakkor az éves tiszta nyereség mindenkori 20 száza­lékára tarthat igényt a város. A házgyár termékeivel rész vehet a kórház rekonstrukciójában, ami előnyös a lakosságnak is.-Az ön által képviselt felfo­gás és gyakorlat nemcsak szo­katlan, hanem talán sokak szá­mára nehezen érthető, ily mó­don magában hordozza a konf­liktusok és összeütközések lehe­tőségét.-Ennek több oka lehet. Fa­kadhat megbízható információ- hiányból, félinformációból, ér­tetlenségéből, esetleg a régi módon való gondolkodás sok­féle árnyalatából. Aki ezt nem tudja vállalni, az ne irányítson.- Ez utóbbi kijelentése vo­natkozik a képviselőtestületre is? Szagszakértők Ember nélkül nem megy a magas technikai színvonalon álló Japánban sem: egy kör­nyezetvédelmi cég jószimatú munkatársakat keres! A pályá­zóktól elvárják, hogy egy tan­folyamon külön is felkészülje­nek a kellemetlen szagok fel­ismerésére. A „szaglászóknak” a következő alapillatokat kell hibátlanul megjelölni: rózsa, égő cukor, különböző sütemé­nyek és használt zokni. sokféleképpen élik át a külön­böző folyamatokat, sok hatás éri őket, ugyanakkor nem lehet elvárni, hogy mindenben poli­hisztorok legyenek. A dolgok természetéből adódik, hogy amíg nem látják a vállalkozás eredményét, nem bíznak abban. Eddigi eredményeinket a képvi­selőtestület tudomásul vette. Többségük egyetértett azzal is, hogy csak ezen az úton érhetjük el azt, amire felesküdtünk: a vá­lasztópolgárok mielőbbi tartós gyarapodását.-Miként alakítja a saját és családja életét a most zajló át­alakulásifolyamat?- Kimondva, vagy kimondat­lanul állandó belső feszültség közepette dolgozom. Jó adott­ságom a türelem. Nagy erőt ad, hogy magam mögött tudom a családom segítőkészségét, akik megértéssel viselik el gyakori távollétemet is, nem tagadva meg önmagukat, amikor ese­tenként így szólnak hozzám: - apu, hagyd itthon a fényképe­det! Szeretném, ha a magyar közigazgatásban minél több te­lepülésen válna meghatározóvá a vállalkozói mentalitás. Csak ily módon leszünk képesek megőrzendő és méltó értékéke­ket hagyni magunk után. Venesz Károly Szűkszavú jelentés tudatta a közelmúltban, hogy a katolikus püspöki kar bizottsága az egy­házi megyehatárok megváltoz­tatásának terveivel foglalkozik. Az egyszerű szervezési-szerve­zeti változtatást sejtető hír való­jában a hazai vallástörténet nem mindennapi vállalkozására utal. A magyar katolikus egyházi szervezet ugyanis az ország legpatinásabb regionális „tér­képét” mondhatja magáénak. íme az ezzel kapcsolatos rö­vid történelmi kitekintés: Hiteles följegyzések szerint 992 évvel ezelőtt, 1001 húsvét- ján született meg a ravennai zsinaton a magyar egyházi szervezet létrehozatalát ki­mondó határozat, s lényegében ettől az időponttól eredeztethető az esztergomi érsekség megala­kulása. A Szent Korona hajdani „kézbesítője”, Asztrik püspök volt az, aki II. Szilveszter pápát - sőt föltehetően III. Ottó csá­szárt is - tájékoztatta a magyar katolicizmus állapotáról, s tőle származik az Esztergomra vo­Mindenek előtt e témában a jó állattartó épület legfontosabb jellemzőit kell kiemelni. Ezek:-kielégíti az állatnak a tar­tással kapcsolatos igényeit;- az egyes munkálatok (gon­dozás, etetés, takarítás stb.) benne rövid idő alatt, jól elvé­gezhetők;-lehetőség szerint védelmet nyújt a fertőző betegségek kó­rokozóival szemben;- környezetbarát (trágya, híg­trágya, legyek, rágcsálók nem szennyezik a környezetet), lehe­tőség szerint biztosítja az ember - állat - növény hármasának egyensúlyát, beilleszkedik a remélhetően egyre kultúráltabb vidéki életformába. Az istállók, ólak, egyéb állat­tartó épületek számtalan válto­zatban épültek és épülnek ma is. Ezek alaptípusairól az egyes ál­latfajoknál beszélünk. Most azokkal az általános, de lénye­ges tényezőkkel ismerkedünk meg, amelyeket állatfajtól és épülettípustól függetlenül min­denütt meg kell teremtenünk. Az épület helye Ahol lehetőség van rá, kor­szerűsítsük a lakóépület és a gazdasági udvar kapcsolatát! A lakást, az azt körülvevő virá­goskertet. pihenőkertet és az ál­lattartó épületeket kerítéssel, vagy élősövénnyel válasszuk el. Jó módszer, ha a lakóépület és a gazdasági udvar közé - ahol van hely - ültessünk fasorokat, ennek nemcsak esztétikai, de humán- és állategészségügyi, valamint környezetvédelmi je­lentősége is van. Ne építsünk mély fekvésű helyre, nedves környezetbe vagy oda, ahol a talajvíz maga­san áll, hogy az istálló és kör­nyéke mindig száraz legyen! A járulékos épületeket is az udvar legmagasabb részére célszerű építeni, ha ilyen nincs, a szint- különbséget feltöltéssel kellene kiegyenlíteni. így könnyebb lesz a csapadék és a szennyvíz elvezetése is. Az istállónak le­hetőleg a rövidebb oldala néz­zen észak-déli irányba. Kará­mos, kifutós épületnek viszont a hosszú, zárt oldala nézzen az uralkodó szélirány felé, hogy a nyitott oldal szélámyékban le­gyen. Az állattartó épület lakástól, ásott kúttól való távolsága leg­alább 15-20 méter. Elismerem, natkozó tömör megállapítás: Mater et caput... azaz az ifjú egyháznak anyja és feje Eszter­gom. Ugyancsak István megkoro­názását közvetlenül követő évekből datálódik a többi egy­házmegye kialakulása is. 1009-ben volt az erdélyi egy­házmegye születésnapja; egyébként ez az egyetlen püs­pökség, amelyet nem a szék­helyről, hanem a tájegységről neveztek el. A Csanádi egyház­megye azzal büszkélkedhet, hogy első püspöke - méghozzá István kérésére - maga Gellért volt. Az ugyancsak Szent István életében kialakult váci püspök­ség pedig az egyetlen a sorban, amelyről évszám szerint ponto­san nem tudjuk mikor jött létre. A magyar katolicizmus csak­nem ezeréves történelme során természetesen voltak változá­sok az egyházi megyehatárok­ban. Új vallási régiók jöttek létre; 1090 táján pl. a zágrábi, 1111-1113 között a nyitrai püs­pökség. Gyakorlatilag azonban ez ma nehezen megvalósítható, de az újraéledő tanyákon, maj­dani farmokon vegyük figye­lembe a védőtávolságokat is! Járványvédelmi szempontok A kórokozók elleni „hábo­rúra” békeidőben kell felké­szülni! Csekély törődéssel mil­liós károkat előzhetünk meg. A gazdasági udvar felé lehe­tőleg egy bejárat nyíljon, előtte legyen egy mosdótál a kézfer­tőtlenítéshez. (Ezekkel szinte sehol sem találkoztam, de higy- gyék el, jelentőségük óriási!) Kézfertőtlenítéshez a gazda­boltokban is kapható Losant használjunk 0,5 - 2 százalékos oldatban (sötét, teaszínű le­gyen), lábbeli fertőtlenítéséhez bármilyen, peremmel ellátott fémtepsi, vagy fatálca megteszi, benne egy ronggyal, faforgács­csal, szalmaszecskával, amelyet felhígított, 3-5 százalékos klórlúggal, vagy formáimnál naponta meglocsolunk, vagy klórmésszel beszórunk. Még jobb megoldás, ha a gazdasági udvar bejárata előtt egy kis betonmedencét létesí­tünk, ezt jól felhasználhatjuk kisgépeink kerekeinek fertőtle­nítésére, de tenyészállataink csülökápolására is. Közegész­ségügyi szempontból is fontos, hogy ne utcai ruhában és cipő­ben dolgozzunk állataink körül. Az istálló nem kiállítási csar­nok, ezért a személyforgalmat lehetőleg korlátozzuk! A járványvédelem legbizto­sabb módja a zárt állomány lé­tesítése, vagyis az, hogy idegen állatot minél ritkábban hozzunk udvarunkba. Jól tudom, ez a kisgazdaságokban majdnem le­hetetlen, hiszen a tenyészál­lat-utánpótlást is csak kevesen tudják saját maguk megoldani, a hízóalapanyagot pedig sokan vásárolják. Jelöljünk ki udva­runkban egy úgynevezett meg­figyelő istállót (karantént), a behozott állatot ide tegyük, s csak öt hetes megfigyelés után vigyük végleges helyére. Ez lehet nagyon egyszerű he­lyiség is, lényeg, hogy a többi istállótól, óltól elkülönüljön, s külön eszközkészlete (seprű, lapát, vödör stb.) legyen. Kiürí­tése után mindig fertőtlenítsük! Az abrakfogyasztó ágazatokban (sertés, baromfi) egyre gyako­ribbak a különböző zárt állat­tartó épületek. Dr. Böő István a XII. század végétől a XVIII. század utolsó harmadáig, azaz Mária Terézia uralkodásáig nem volt jelentős változás. A legutolsó szervezeti módosulás pedig 81 éve történt - hajdudo- rogi görögkatolikus egyházme­gye kialakításával. Az egyházi megyehatárok igencsak messze esnek a köz- igazgatási határoktól. Jellemző a különbözőségre - és a módo­sítás indokoltságára, hogy pél­dául Budapest a hitélet katoli­kus térképén részint Esztergom, részint Székesfehérvár, részint pedig Vác fennhatósága alá tar­tozik. A püspöki kari bizottságnak azonban az egyházi területi egységek efféle sajátosságai el­lenére is úgy kell kidolgoznia a „határrevíziót”, hogy jobb felté­teleket teremtsen a lelkipásztori tevékenységhez, de alapjaiban ne változtassa meg a magyar ka­tolikus egyház történelmi ha­gyományait. Szabó Margit Szécsényi téglagyári csendélet A szécsényi téglagyárban már közel két éve leállt a termelés, de Putnokról és Mátraderecskéről négy féle téglát szállítanak ide, s így az értékesítés folyamatos. Felvételünkön a kihalt telep, de a készlet látványa mindent elárul. Gyurkó Péter felvétele- A képviselőtestület tagjai is Első és legfontasabb a fogyasztók érdeke Széles körű vizsgálat F armerköny vtár Szinte bestsellernek mi­nősülnek a Mezőgazda Ki­adó nemrég megjelent szakkönyvei. Az új kiadvá­nyok lépést tartanak a kor­szerű piaci igényekkel, nap­rakész információt, prakti­kus tanácsot adnak az ag­rárszakembereknek, a nö­vénytermesztésre, vagy ál­lattenyésztésre vállalkozók­nak, a leendő gazdáknak. A Karmergazdálkodás című új kézikönyv a mező- gazdasági vállalkozók szak­könyvének is tekinthető, el­sősorban a családi gazdasá­gok „agronómusaihoz” szól. Használatához nem szüksé­gesek közgazdasági alapis­meretek, szövege könnyen érthető, bővelkedik olyan praktikus gyakorlati taná­csokban, mint például, mit érdemes termelni, milyen beruházásokba érdemes be­lefogni. Eligazítást ad a könyv a gazdálkodási eredmények elemzéséhez, a pénzügyi hitelkonstrukciók igénybevételéhez, az infláció hatásainak kezeléséhez. Kü­lön fejezet foglalkozik a kockázatvállalással, a föld- használattal, a földha­szonbérlettel és földvásár­lással. Hasonló népszerűségre tarthat számot a naprakész információkat tartalmazó Takarmányozástan és a Magyar Takarmánykódex is. E két kiadvány tartalmá­nak ismerete nélkül - tart­ják a szerzők - elképzelhe­tetlen, hogy termékeink megfeleljenek a Közös Piac országaiban elfogadott kö­vetelményeknek. (újvári) Nem mindennapi vállalkozásról van szó „Határrevízió” előtt a katolikus egyház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents