Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20-21 / 66. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. március 20-21., szombat-vasárnap NÓGRÁDI HÍRLAP c/íoÉ^á © © Megalapozottak a magyar érvek A „dunaszaurusz” ellen (FEB) A rendszerváltást megelőző hónapokban a politikai színvallás egyik kulcskérdése volt: ki, hogyan vélekedik a bősi vizierőmű sorsát illetően. A kormánypolitikával való szembenállás éppen a „dunaszaurusz” ürügyén tömörítette egybe az ellenzéki erőket. A kérdés azóta is napirenden van, sőt nemzetközi nézeteltérések forrásává lett. A közvélemény ennek ellenére tájékozatlan.- Valójában mi a helyzet a vizierőmű ügyében? — kérdeztük a tárgyalások egyik korábbi résztvevőjétől, Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől.- Folynak a tárgyalások, keressük azt az optimális megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható. Az első két évben azért nem jutottunk előbbre, mert az asztal másik oldalán általában olyanok ültek, akiknek nem volt tényleges meghatalmazásuk a megállapodásra, hiszen a központi kormány Szlovákia nélkül semmiben nem döntött. Szlovákia önállósodásával végre tisztázódott a helyzet, most azonban már kicsit késő, hiszen a Duna elterelését kierőszakolva elkészült az erőmű.- Ön úgy nyilatkozott, hogy a kormány és a Parlament álláspontját képviselve nem lehet tovább hátrálni, elmentek a legvégső határig. Hol húzódik ez?-Elfogadjuk a Hágai Nemzetközi Bizottságot, mint döntő fórumot a két ország közötti vitában, hiszen most olyan határsértés történt, ami az 1945-ben megkötött békeszerződést is érinti. Ezt az állapotot a hágai döntésig hajlandóak vagyunk elviselni.- Egy pozsonyi magyar-szlovák tanácskozás után elhangzott: Magyarország már nem ragaszkodik a Dunán felépített létesítmények felszámolásához. Ezt hogyan kell értelmeznünk?- Elfogadjuk a hágai döntést, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a Duna visszakerüljön eredeti medrébe.- A vízlépcső ügyét illetően a hazai szakértők sem tudtak egységes álláspontra jutni. . .-Tény, hogy vannak nézet- különbségek, még a szakértők is ingadoznak. Ez hozzáértés és lelkiismeret dolga. De szeretném leszögezni: Bős memcsak a kormány és nemcsak a szakértők dolga. A Parlament egyértelmű határozatot hozott ebben az ügyben és ez a mai napig is hatályban van: ennek értelmében a vízlépcső befejezése, működtetése nemkívánatos.- Ön optimista a hágai bíróság várható döntését illetően?- Igen, mert megalapozott érvek szólnak a magyar álláspont mellett. B. Szabó László Törölték a tizenkét pontot Rendszerváltás az úttörőszövetségnél Megszűnt az egyenruha, nincs nyakkendő és törölték a korábban kívülről „fújni” illő 6, illetve 12 pontot - mondta a rendszerváltás utáni úttörőéletről Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke. A székesfehérvári pedagógus Csillebércről irányítja az országos mozgalmat, amely az egyetlen szervezet, melynek taglétszáma közjegyzőileg igazolt: jelenleg 67 800 tagjuk van. Az országos vezető apparátus - a fénykorában 150 függetlenített munkatárs dolgozott - négy fő, akik társadalmi munkában tevékenykednek. Megszűnt a korábbi főváros-centrikusság is, a nyírségiek a legaktívabbak. Nyugtalanság a településen: Örhalomban kettészakadt a falu? A barátok is egymás ellenfeleivé válhatnak A magántulajdonon alapuló és újjáalakult őrhalmi termelő- szövetkezet igazgatósági elnöki szobája előtti folyosón kisebb méhkashoz hasonló hangulat uralkodik. A jelenlévő gazdák, tulajdonosok közül többen Ra- dos Jánostól, az igazgatóság elnökétől aggódva kérdezik: - Mi lesz a termelőszövetkezetben lévő földjeinkkel? A nyugtalanságot tükröző vibráló érdeklődést a tavaly december végén, sebtiben összeállított és az Országgyűlés által elfogadott 1993. II. törvény váltotta ki, amely előírta a földkiadó bizottságok létrehozását, s feladatul szabta a szövetkezeti tulajdonban lévő földterületeknek az érintett tagság tulajdonba adását. Ez lényegében azt jelenti, hogy az új tulajdonosi közösség rendelkezik a földdel, dönt arról, hogy az egészen belül kinek, hol van a részaránytulajdonának megfelelő területe.-A kárpótlásra kijelölt földeket tárgyaló egyeztető bizottságban mint a szövetkezeti tagság megbízottja, én is részt vettem - utal a közelmúltra Tóth István. - Képtelen voltam a közgyűlés határozatát képviselni, mert túlsúlyban voltak a szövetkezeten kívüliek. így került kárpótlási listára a közös állásfoglalásunkkal szemben Pi- I ínyben, a Pusztatemplom melletti terület. Az új törvény most is ki akar bennünket semmizni. Ugye elnök úr?-A törvény a tagi és alkalmazotti igények kielégítését az utolsó helyre tette. A létrehozott tizenhét tagú bizottságban - mivel öt községben és egy városban van földünk -, mindenhonnan egy tagot delegálhatunk- kapcsolódik a beszélgetésbe Rados János. - Ebből is látszik, hogy a kormány itt is biztosította erőfölényét. A jó vagy jobb földeket a szövetkezeten kívüliek akarják, tudják majd megszerezni. Ehhez meg van a módjuk. Ha nem megy egyezséggel, akkor sorsolással. Ez teljes kiszolgáltatottságot jelent- vélekedik az igazgatóság elnöke. Vele együtt az új tulajdonosok azt hitték, hogy a kárpótlással és a szövetkezet újjáalakulásával lezárul az egymás idegeit borzoló folyamat, megnyugodnak a kedélyek. A tapasztalatok szerint épp az ellenkezője történik. A földkiadó bizottságok létrehozása újabb sebeket tép majd fel.-Ha nem védjük magunkat, akkor kisemmiznek bennünket, nem szabad a sor végére maradnunk - hangsúlyozza Rados János. Engedve az önvédelmi reflexeknek, a szövetkezet vezetősége megkérte tulajdonosait, hogy február végéig nyilatkozzanak arról, mit kívánnak tenni földjeikkel, ugyanakkor jelöljék meg annak helyét, azt, hogy korábban mely területen volt.- Nekem nem kell a föld, ami jár, azt bent hagyom a szövetkezetben - állítja Csikány László szövetkezeti gazda. - Én továbbra is a szövetkezetben bízom.- Mi is rábízzuk magunkat a szövetkezet vezetésére — folytatja Tóth István. - Nekem elegem van abból, amit a kormány a parasztokkal csinál. A földkiadó bizottságok létrehozásával annyit elért, hogy az eddig nyugodt falunkban a lakosság kettészakadt, s könnyen lehetséges, hogy a korábbi jóbarátok össze- ugranak, ellenfelekké válnak.- Mit tehet az a szövetkezeti gazda, aki nem ért egyet a földkiadó bizottság döntésével?- A bírósághoz fordulhat. Nagyon félek attól, hogy a szoros határidők miatt - a kérelem beadásának végső ideje, március 23-a — a földkiadó bizottságok nem tudják a szövetkezeti tulajdonosok földjét nevükre írni. Ha az 1993. II. sz. törvény nem borzolja fel a kedélyeket, ha mindent a régiben hagy, a szövetkezet tulajdonosai akkor is megkapták volna a földjüket. Ebben az esetben is olyanok a lehetőségeink, mint a kárpótlásra kijelölt területeknél. A huzavona, hercehurca miatt elmaradnak az időszerű tavaszi munkák. Ilyen körülmények között nekem tízmillió forint értékű holland vetőburgonyát kellene beszerezni, de kinek? - kérdez Rados János, de nem tud rá válaszolni. Venesz Károly A fáraó Párizsba érkezett Halj meg, hogy élhess! A párizsi Grand Paiais-ban megnyílt az a kiállítás, amely III. Amenofis fáraó korát mutatja be. A fáraó volt a luxori templom építője Egyiptom aranykorában. Fotó: Ferenczy Europress Az orvoslás történetében először kell pácienseknek átmenetileg meghalniok, hogy tovább élhessenek. Színhely: Bécs, 2. sz. sebészeti klinika. A műtőben a 65 éves Walter R., akinek mellkasában a főverőér szétrepedéssel fenyeget. A diagnózis: 9 centiméteres átmérőjű tágulat az aortán.-Az arterioszklerózis miatt deformálódott aortát a lehető leggyorsabban pótolni kell egy mesterséges főverőérrel - jelentette be dr. Michael Havel docens, ismertetve az új műtéti eljárást. A pácienst rákötik a szív-tüdő-gépre. Egy speciális berendezés a vért hideg vízzel mindaddig hűti, amig a test- hőmérséklet 12 Celsius fokra nem csökken. A hibernált embernél megszűnik az agyműködés: elektronimzus tevékenységének mérése nulla-vonulatot mutat, akár egy halottnál. Ezután az egész vérmeny- nyiséget (csaknem 6 liter) a betegből a szív-tüdő-gépbe vezetik át. Dr. Havel: „Ekkor az ember gyakorlatilag halott. A hűtés csökkenti a sejtanyagcserét. Ezért kell maximum másfél óra alatt - teljes vérhiány mellett, a szívműködést és a vérkeringést kikapcsolva kicserélni a főütőeret.” Walter R. esetében a sebészek elválasztották az egész aortát a nyaki erektől a hasi elágazásig. Azután a két metszéshez hozzávarrtak egy speciális anyagból készült, át nem eresztő albuminnal bevont mesterséges aortát. Ezenkívül a gerincvelőt és a hasi szerveket ellátó artériákat a műaortához kapcsolták. Mikor ez csaknem 90 perc alatt megtörtént, a vért visszapumpálták a szervezetbe. A férfi a műtőasztalon egészen lassan melegedni kezdett és további 70 perc után a hőmérő a normális 36,8 Celsius fokot mutatta. Havel közölte: „Az anyagcserefolyamatok gyógyszerek nélkül, újra maguktól megindultak és az agy elektromos tevékenységét jelző görbe megjelent a monitoron.” Ez a legveszélyesebb operáció, amit a sebészek ismernek. Komplikációk: száz operákból nyolcnál a gerincvelő károsodása miatt harántbénulások lépnek fel. A bécsi sebészek az elmúlt három év alatt csaknem háromszáz embert mentettek meg, akiknek a főverőere különben előbb vagy utóbb megrepedt volna. Megkérdeztük az igazgatót: igaz-e, hogy irattár a megyei levéltár? A történeti források és jogbiztosító iratok örökös őrzője Kárpótlás és csődtörvény — 250folyóméternyi iratanyagot néztek át az intézmény munkatársai Elfogadták a Nógrád Megyei Levéltár idei munkatervét. Minden valószínűség szerint, 1993-ban még mindig a kárpótláshoz kapcsolódó adatszolgáltatás ró igen komoly erőfeszítést igénylő munkát az intézményre, mellette pedig a csődtörvény intenzív hatásainak megfelelő kezelésére kell fölkészülni. Úgymond, klasszikus levéltári munkát ezért szerényen terveztek erre az esztendőre.- Ezek szerint, igaz, hogy irattár lett a levéltár? Dr. Á. Varga László igazgató hangsúlyozza: lehetőségeiken belül mindent megtesznek azért, hogy ez ne így legyen. Éppen ezért az utóbbi időben kényszerűen háttérbe szorult kutatómunkát kívánják támogatni, céljuk egy, a munkatársak által írt tanulmánykötet összeállítása, melyben a legutóbbi kutatási eredményeket foglalják össze, Reményre ad okot, az ez évre szóló kiadványterv gazdagsága is. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, a levéltárosok napjainkban szinte „ki- kapcsolódásként” végezhetik a klasszikus levéltári munkát. A tervezett kiadványok között szerepel a Magyarország történeti helységnévtára sorozat Nógrád vármegye (1773-1908) című kötete, összeállította H. Kérdő Katalin. Kiadják A Nógrád Megyei Levéltár fond- és állagjegyzékét, összeállította Kosján László. Megjelenik a Nógrád- vármegye Közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. kötete 1652-1656. A regesztákat fordította Romhányi Sándor, készítette Kisfaludy Katalin. Leblancné dr. Kelemen Mária összeállításában tervezik az Újabb Madách Imre-dokumen- tumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből kötet kiadását is. Valamennyi kiadványt A. Varga László szerkeszti. Az igazgatói poszttal kapcsolatban megjegyzendő: az 1992. július 1-jével érvénybe lépett közalkalmazotti törvény értelmében a költségvetési intézmények vezetőit öt évre nevezik ki. Azonban a törvény lehetőséget biztosított arra, hogy egyszeri alkalommal az eddig határozatlan időre szóló kinevezéseket a fenntartó egy évre meghosszabbíthatja. A megyei közgyűlés élt ezzel a lehetőséggel, és dr. Á. Varga László igazgatói megbízatását 1993. június 30-áig meghosz- szabbította, illetve kiírja az öt évre szóló intézményvezetői pályázatot. Mármost, úgy néz ki, hogy van egy történeti levéltár, ugyanakkor most a csődtörvény egyfajta irattározási feladatokat is az intézményre hárít, azaz, a nem történeti értékű iratok őrzését.- Hogyan jelentkezik a csődtörvény hatása a megyei levéltárban?- A csődtörvényből következő feladatot a levéltárfenntartók nem tudják megoldani, s ezért az illetékes levéltáraknak a csődbe ment vállalatok felszámolóival kötött egyezségben kell kialakítani a hosszú távú iratőrzés pénzügyi feltételeit - mondja a levéltár igazgatója.-Az átvételre kerülő iratanyag őrzési helyéül a tiribesi, körülbelül tízezer iratfolyóméter anyag raktározására alkalmas épületegyüttest szánjuk. Mivel az őrzésen kívül itt tárolandó iratanyagot rendezni, selejtezni is kell, s a történetivé érett anyagot a történeti levéltárban kell elhelyezni, illetve a folyamatos adatszolgáltatást - munkaviszony igazolása, adóügy-megkeresések, bányakárokkal kapcsolatos dokumentumok előkeresése, stb. - is el kell végezni, ennek anyagi és személyi vonzatai is vannak. Úgy tetszik, hogy az utóbbi években mintha kissé háttérbe szorult volna a klasszikus levéltári munka. Az utóbbi években a kárpótlással kapcsolatos teendők, újabban a csődtörvény végrehajtásából a levéltárakra háruló feladatok kerültek előtérbe.-Hogyan vélekedik erről az igazgató?- A kárpótlásnak - a gondok sokasága ellenére - azért volt egy pozitív hatása is - mondja. - Mivel a kárpótlandók igényeinek kielégítéséhez több mint 250 folyómétemyi iratanyagot néztünk át aktaszinten, s ezekhez részletes hely-, név- és tárgymutatót készítettünk, mindez a későbbiek során, a kárpótlási adatszolgáltatáson túl, a helytörténet-kutatásnak is rendelkezésére áll. Egyébként, az elmúlt esztendőben a kárpótlással kapcsolatban elkészült cédulák számítógépes adatbázissá történő fejlesztését is tervezzük. A kárpótlás bizonyította, hogy a levéltár tényleg hiteles hely. Azaz, kiderült, egy politikai döntést a levéltárak nélkül nem lehetett volna végrehajtani. Másrészt, egy politikai döntés kellett ahhoz, hogy a közönség is rájöjjön arra, a levéltár nemcsak iratfölhalmozó, poros intézmény, s mint ilyen, megtűrt hely búvárkodók szórakozására, hanem nagyon is komoly, jogbiztosító iratok örökös őrzője. Most pedig a csődtörvénnyel kapcsolatban kerültek ismét előtérbe a levéltárak, az emberek mindennapi tevékenységét is tükröző intézményekként. A csődeljárás során megszűnt vagy átalakult vállalatok iratainak őrzése, az abból történő adatszolgáltatás újabb terveivel tehát szintén számolnak a Nógrád Megyei Levéltárban. Nyilvánvaló, az újonnan jelentkező feladatok megoldását csak hozzáértő új dolgozók alkalmazásával tartják lehetségesnek, ezért erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy a legalkalmasabb személyek felkutatása mellett, az anyagi bázist is megteremtsék. - tóth -