Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

1993. február 11csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Népi hagyományok a nevelésben Palotás. A pedagógiai szak­mai megújítási projekt finanszí­rozásában, a Kulturális gyöke­rek alapítvány és a helyi Kende­rike alapítvány támogatásával előadássorozat indul február 13-án a művelődési házban. Erre az alkalomra neves elő­adók is érkeznek a községbe, köztük dr. Tátrai Zsuzsa nép­rajzkutató.. A szervezők 25-30 résztvevőre számítanak, azokra a pedagógusokra, akik Dél-Nógrád térségéből, illetve Pest megyéből jönnek, s akik tevékenységükben nagy hang­súlyt helyeznek a népi hagyo­mányok ápolására, a népzene, a tánc és a népi tárgyalkotó mű­vészet megszerettetésére. Önkormányzati „ajándék” az államnak Mire költenék, ha lenne mit? Mennyivel van kevesebb pénzük az önkormányzatoknak azáltal, hogy míg tavaly fele-fele arányban osztoztak, az idén a hozzájuk befolyt szemé­lyi jövedelemadó 30 százaléka marad a településen és 70 száza­lékra tart igényt az államkasz- sza? Mennyi kiesést jelent ez az elveszített 20 százalék, és mire fordítanák, ha meglenne? Sal­gótarjánból erre már korábban választ kaphattak olvasóink, körképünk a többi nagyobb ön- kormányzatnál készült. Bátonyterenye 20 millió fo­rinttal gazdálkodik kevesebből.- Ha ez rendelkezésünkre állna - mondta Nagy Mihály polgármester-, és az érintett önkormányzatok is csatlakoz­nának, már ebben az évben be­indíthatnánk a szeméttelepet. A másik variáció a szennyvízke­zelő bővítése lenne. Ha a 20 millióhoz elnyernénk az 50 szá­zalékos állami támogatást, az építési költség feléig juthat­nánk. De mondhatom még azt is, hogy tíz utcát tudnánk ellátni szilárd burkolattal. Dr. Kiss Tamás, Balassa­gyarmat alpolgármestere:-Nem szerencsés a kérdés- feltevés. A konkrét válasz az, hogy körülbelül 20 millióval kevesebb a harminc, mint az öt­ven százalék, ugyanakkor kö­rülbelül 60 millió forinttal ka­punk több állami támogatást egyéb címen. Pásztón Sándor Károly pénz­ügyi team-vezetőtől azt tudtuk meg, hogy a kiegészítéssel egy­ütt 14 millió 237 ezer forinttal csökkent a keretük. Rétságon ez az összeg 4 mil­lió 840 ezer forint. Kapecska Ferencné jegyző második kér­désre adott válasza a pásztói helyzetet is jellemzi:- Sajnos, ez nagyon egy­szerű. Ennyivel kevesebb lenne a hiányunk. Szécsényben a gáz bevezeté­sére és a parkoló építésére vet­tek fel hitelt - mondta Percze Agnes jegyző. Ezek mértékét csökkentené az a 9 millió 151 ezer forint, ami az új rendelke­zések miatt ebben az évben már nincs. - dudellai ­Néhány orvosnak valóban mennie kell (Folytatás az L oldalról) máris, hogy a Füleki úton ke­ressenek bennünket, mert a ko­rábbi tervek szerint január vé­géig akarták lebonyolítani az áthelyezést. Ez azonban külön­böző okok miatt későbbre toló­dik -mondja a doktornő, aki szeretné, ha a régi épület helyett egy korszerűbbet kapnának. Ismeri azokat a problémákat is, amelyek miatt a rendelőbe kí­vánják vinni a fogászatot.-Az orvosnak, asszisztens­nek végül is mindegy, hogy tölti le a munkaidejét, a gyerekeknek azonban nem ideális egy helyi­ségben várakozniuk az esetleg nem egészséges felnőttekkel. Tapasztalataink szerint a gyere­keket délelőtt hozzák fogorvos­hoz, tehát kérdéses, jó-e nekünk a váltott műszak. S ha már itt tartunk, megjegyzem, mindezek a dolgok valószínűleg fel sem vetődtek volna, ha az önkor­mányzat nem kér ilyen magas bérleti díjat egy gyermekeket gyógyító intézménytől. De ha ezen nem tudnak változtatni, a megye és a város vezetőitől olyan hozzáállást várunk, mely segíti az ellátás színvonalának megőrzését. A doktornő szólt arról is, hogy a fentiek figyelembe véte­lével nemrégiben javaslatokat tettek a gyerekfogászat elhelye­zésére. Véleményük szerint a 20-as körzet (a népjóléti képzési központban lévő), vagy az SKÜ rendelő jobban megfelelne az igényeknek. Ami a rendelőintézet fogor­vosainak „székcseréjét” illeti, arról dr. Matkulcik Miklósnak a következő a véleménye:- Én már végigjártam ezt az iskolát, tudom mit jelent egy­szer ide aztán pedig oda várni a betegeket. Ezért merem állítani, hogy korántsem egyszerű az, amit a vezetés végre akar haj­tani, s nem csak azért, mert mindenki ragaszkodik a maga kis kuckójához. Kezdhetném azzal, mely apróságnak tűnhet, de nem az: megnehezednek a beszerzési lehetőségek, s a mű­ködéshez szükséges minden fel­tételre az orvosnak kell ügyel­nie. Nem beszélve arról, mi lesz az esetben, ha az üzemeket pri­vatizálják, s ezek kijelentik: nem kell a fogorvos. Menjünk vállalkozni? Hiszen abból nem lehet megélni! Ezért mondom azt, hogy egy kicsit várni kel­lene. És pedig azért, mert Matkul­cik doktor szerint jelenleg nem lehet tudni, kinek a kötelessége ellátni a lakosságot. Lehet, hogy az önkormányzaté lesz a kulcsszerep, tehát az az ésszerű, ha megvárják, míg a végre megszülető törvények tisztáz­zák ezt a nagyon lényeges kér­dést.- Tisztában vagyok a kórház lehetetlen helyzetével, de úgy hiszem, az eddigi praxisunk alapján megérdemeljük a mél­tányos hozzáállást, azt a kis ki­várást, hogy ne csak beszéljünk a demokráciáról... Mihalik Júlia Kórházban van Várkonyi József A Köztársasági Megbízott Nógrád Megyei Hivatalának vezetőjét, dr. Várkonyi Józsefet február 9-én kedden rosszullétét követően a salgótarjáni Ma- dzsar József Nógrád Megyei Kórházba szállították, ahonnét szerda reggel a SOTE Neurop- szichiátriai Klinika celebrovas- cularis (agyi keringészavarok) osztályára került. Mint azt a ke­zelő orvosától, dr. Nagy Zoltán professzortól megtudtuk, a be­teg állapota kielégítő. 4. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre - kivéve az 1991. évi XXV.törvény 25. paragra­fusa (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támoga­tással csökkentett összegű megtérítésének kötelezettségét. 5. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a szövetkezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetők. 6. Az ingatlanok AK értéken kerülnek árverésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1.000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árveresen be kell je­lenteni, ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. paragrafusa (1) bekez­dés alapján 3.000 forint/AK kikiáltási áron indul. 7. Az árverésen a vételre szánt kárpótlásijegyet és (vagy) mezőgazdasági vállakózást támogató utalványt (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, mely a véte­lárba beszámít vagy visszaadásra kerül. 8. Az árverésen az 1991. évi XXV. törvény 21. paragrafusa alapján az őt megillető kárpótlási jegyek­kel (utalvánnyal) és a banki letéti igazolással, az a kárpótlásra jogosult vehet részt: a. ) akinek az elvett termőföld a gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy használatában van, b. ) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-én és az árverés időpontjában is tagja, c. ) akinek 1991. június 1-én abban a községben, városban volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van, Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell, a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételből ki kell zárni. FIGYELMEZTETÉS Árverezni a 104/1991. (VII.3.) Kormányrendelet 29. paragrafusa alapján személyesen, meghatalma­zott útján, vagy több kárpótlásra jogosult esetén együttesen lehet. Á meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Ä104/1991. (VIII.3.) Korm. rendelet 33. paragrafusa 5. bekezdése alapján az árverés vezetője kizárja a további árverésből azt az árverezőt, aki az ajanlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására (fertőzésmentes és gyommentes állapotban tartásra) és arra, hogy a termőföldet a me­zőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét a tulajdon­szerzéstől számított öt éven belül megszegi, a termőföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítésből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedele­madó adóalapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult, később a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedé­sének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésre köteles a földet az árverésen eladó ré­szére. A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizáló­dott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet ál­tal elvégzett számítás helyességét a kárrendezési hivatal ellenőrzi. A vételi jog gyakorlásával a tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fő gazdasági mun­káknak (szántás, talajerővisszapótlás) a zöldleltári értékeknek (pl. három évnél nem idősebb takar­mányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mérté­kében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földeket, annak fekvése szerint illetékes körzeti földhi­vatal adja birtokba. A gazdálkodó szevezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a bir­tokbaadás egyéb feltételei fennállnak de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy rész­letfizetésbe sem állapodott meg. Salgótarján, 1993. február 11. A biztonság érdekében Folyamatosan tisztítják Nógrád megye fő közlekedési útjain ta­lálható úgynevezett vezetőoszlopokat a megyei közúti igazgató­ság szakemberei. így az autósok a téli párás, ködös időben is biz­tonságosabban tudnak vezetni. Felvételünk a 21. számú főúton készült, ahol Lőrincz László Unimog mosógéppel takarítja le a sarat az oszlopokról. Fotó: Rigó Tibor Traffipax • Február 11-én, csütörtökön reggel 6 órától délután 2-ig a 21. számú főútvonalon Salgó­tarján és Pásztó térségében számíthatnak az autósok traffi- paxos ellenőrzésre. Költségkímélés • Buják. Az általános iskolát az erdészet, a helybeli varroda, és a községben lévő üdülő kü­lönféle módon segíti. Költség­kímélő támogatásként az erdé­szet tüzelőfát juttat az iskolá­nak, a varroda dolgozói a gya­korlati oktatáshoz adnak ruha­anyagot, kérésre pedig elkészí­tik a ballagási táskákat. Az üdülő szakemberei elvégzik a kisebb karbantartásokat, amennyiben szükséges, kifestik az osztálytermeket. Fontos döntés • Sámsonháza. Képviselő-tes­tületi ülést tartanak ma, február 11-én 18 órakor. Legfontosabb napirendi pontként az idei költ­ségvetést tárgyalják meg és nyolcmillió forint felhasználá­sáról döntenek. „Tiszta Amerika” • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrum szín­háztermében nyílott moziban egész februárban amerikai kri­mi y ígj átékokat és akciófilmeket vetítenek. Ugyanakkor havonta matinét is rendeznek itt az isko­lásoknak. Jótékonysági bál • Balassagyarmat.A városi Vöröskereszt szervezet rende­zésében február 20-án este 7 órakor jótékonysági farsangi bál lesz a leánykollégiumban. A rendezvény bevételét a városi csecsemő és egészségügyi gyermekotthon, valamint a vá­rosi Vöröskereszt konyhájának fenntartására utalják. A farsangi bál fővédnöke dr. Németh György Balassagyarmat város polgármestere. Segít a képviselő • Salgótarján. A Zagyvapál- fava városrészben működő Ma­karenko úti óvoda gyermek-, szülői és nevelőközössége je­lentős anyagi támogatást kap Tordainé dr. Sztráska Erzsébet­től, a körzet önkormányzati képviselőjétől. Az általa már többször adományozott pén­zösszegből tudja az óvoda a gyermekek által régen várt játé­kokat beszerezni. Üjabb változások a tankönyvpiacon Csökken a támogatás mértéke Szerda délután Salgótarján­ban a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója, dr. Ahrahám István tartott rövid előadást, elsősor­ban a megye tankönyvterjesztő pedagógusai számára. Megtud­tuk, hogy az idén 38 kiadó ki­adványaiból válogathatnak a ta­nárok, s ez bizony megnehezít­heti a tankönyvek értékesítését. A piacon való eligazodásban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1993/94. évi tan­könyvjegyzéke segíthet, amely négy önálló kötetben közli az 1993. január 15-éig jóváhagyott tankönyvek listáját. Az oktatási intézményeknek ezek alapján március 12-éig kell leadniuk a rendeléseiket, s elhangzott az is, célszerű betartani ezt a határ­időt, mert az ezen túl leadott igények kielégítésére nem lehet a kiadókat kötelezni. Egy, a szülőket érintő kérdés is előkerült: a jövő tanévben szintén számíthatnak arra, hogy központilag kifizetik a tan­könyvek árának bizonyos száza­lékát, de a nagyobb teher to­vábbra is rájuk hárul majd. Dr. Ábrahám István el­mondta: előzetes számításaik szerint az általános iskolások könyvcsomagja átlagosan ezer­ötszáz, a középiskolásoké ket­tőezer-ötszáz forintba kerül majd, tehát nemcsak a kiadók­nak, a pedagógusoknak és a csa­ládfenntartóknak is érdekük, hogy ne dömpingszerű legyen az értékesítés. f. á. Medgyi livatalv hivatalvezető Művészeti szakmai fórum A Magyar Grafikusművészek Szövetsége február 12-étől 14-éig rendezi meg szakmai fó­rumát a Vas megyei Zsennyén, ahol Nógrád megye képzőmű­vészeti problémái is napirendre kerülnek. Megvitatják a részt­vevők, köztük megyénk képvi­selői, a salgótarjáni országos rajzbiennálé jövőjét, ill. a salgó- tarjáni-mátraalmási nemzetközi művésztelep esetleges folytatá­sának lehetőségeit. Annyi már most bizonyosnak látszik, hogy rajzbiennálé a jövőben is lesz, a művésztelep sorsa viszont - anyagi problémák miatt is - bi­zonytalan. Esetleg Szorospata­kon rendezik meg. Kíváncsiskodó Áprilisi aszfaltozás Mikor javítják meg a Nemti határában lévő vasúti átkelő­hely útburkolatát, hiszen a MÁV illetékesei idestova egy éve ígérgetik ezt? - kérdezte egy olvasónk. A választ Halász József, a MÁV Miskolci Igazgatóság épí­tési és pályafenntartási osztá­lyának vezetőjétől kaptuk.- Az említett átkelő útburko­lata valóban rossz állapotban van, szükséges lenne annak át­építése, erre azonban nincs anyagi lehetőségünk, mindösz- sze a felületi kezelést tudjuk biztosítani, a keletkezett kátyú­kat hidegaszfalt beépítésével megszüntetni. Ezt a munkát azonban csak a melegebb idő beálltával lehet elvégezni, de várhatóan áprilisban már jobb úton közlekedhetnek Nemti polgárai. Kíváncsiskodónk követ­kező kérdését egy salgótarjáni olvasónk tette fel: a munkaa­dónak kötelessége-e az eddig 80 százalékos utazási hozzájá­rulást kifizetni, s ha igen, mi­lyen mértékű most a térítés? Vonatkozik-e ez az önkor­mányzati intézményekre is?

Next

/
Thumbnails
Contents