Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. február 11csütörtök • • Önkormányzati környezetvédelmi napok Országos önkormányzati környezetvédelmi napok kezdődtek tegnap a kőbányai Pataki István Művelődési Központban a Környezetvédelmi Információs Klub rendezésében. A rendezvény célja az ön- kormányzatok környezetvédelmi információs igényének kielégítése, a korszerű környezetvédelmi szemlélet terjesztése, valamint az önkormányzati környezetvédelmi feladatok végrehajtásának elősegítése. A tanácskozáson az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága és az érintett minisztériumok képviselői, tudományos kutatók és gazdasági szakemberek tartanak előadásokat, ill. az önkormányzatok környezetvédelmi vezetői számolnak be lehetőségeikről. A másodszor megrendezett „napokat” az új környezetvédelmi törvénytervezet véglegesítésének munkálatai tették időszerűvé. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők a környezetvédelmi politika önkormányzatokat érintő időszerű kérdéseit, a készülő környezet- védelmi törvény és a gazdasági fejlődés kapcsolatát, az EK- környezetvédelmi előírások hazai alkalmazásának hatásait, valamint az önkormányzatok környezetegészségügyi feladatait vitatják meg. A mérnök tanár büszke a tanítványaira A szécsényi szakoktatás múltja és jövője Ha a legfiatalabb nemzedék már nem is, de a középkorúak - tól „felfelé” Salgótarjánban is csak „Olvasóként” említik legtöbben a Kohász Művelődési Központot. Pedig a legutóbbi időkig - s a szükség törvényt bont alapon még napjainkig is - igazán pezsgett ott az élet, a kultúra számtalan formáját művelték, kínálták az érdeklődőknek. S, hogy ennek ellenére olvasónak hívják sokan az intézményt, az egyrészt a hagyománytiszteletből (1878-ben Olvasóegyletként jött létre a mai őse), megszokásból fakad, de egyszersmind jelzi azt a tevékenységi formát is, amelyre a, idén éppen 115 esztendeje folyamatosan van mód az ódon falak között. E gondolattársítással akkor éltem, amikor a Kossuth Rádió egyik Napközben című műsorában végighallgattam a székes- fehérvári Videoton könyvtár éppen ezekben a napokban zajló kálváriáját. Történt, hogy a tekintélyes állományú és forgalmú (ötvenezer kötettel, négyezer olvasóval rendelkező) szakszervezeti könyvtárat végül is beköltöztetik az üzem területére, társbérletbe a műszaki könyvtárral. A könyvtár vezetője azonban ezt már nem várja meg, mert február 15-ével lemond az állásáról. De - mint a riportból kiderült— nem ő az egyedüli vesztese ennek az áldatlan állapotnak. Ide soroltatik az egész város olvasóközönsége, a Videoton dolgozók sokasága, a FEB) Folytatódik-e a külföldi működő töke Magyarországra áramlása, vagy fokozatosan elapadnak a valutaforrások és a nyugati befektetők inkább a környező országokat tekintik kedvezőbb beruházási terepnek? Nagy kérdése ez az idei gazdasági évnek, már csak azért is, mert sok szakember arra a következtetésre jutott, hogy 1993-as kilátásaink rosszabbak a tavalyinál. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy tavaly, az év második felében úgymond megcsappant a nemzetközi pénzvilág érdeklődése Magyarország iránt. — A tények azt mutatják, hogy nincs szó bizalomvesztésről, a működő tőke továbbra is jó befektetési lehetőséget lát hazánkban - mondta dr. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ennek alátámasztására több, közelmúltban született megállapodást is említett, amelyeket az óév utolsó napjaiban köttettek, s így a második fél év mérlegében még nem szerepeltek. Az Audi például 300 millió márkás győri beruházásra vállalkozott, az ismert Marriott cég megvette a Duna Interkontinentál Szállót, ami mintegy 75, a MALEV-Ali- talia „házasság” pedig mintegy 70 millió dolláros tőkebefektetést jelent. — A teljes tavalyi mérleg tehát még nem készült el; de az ismert, hogy január 1 -je és november 30-a között 1 milliárd 250 millió dollár tőke kapcsolódott be készpénz formájában gazdaságunk vérkeringésébe. Nem kevésbé fontos, hogy ezzel párhuzamosan megindultak a külföldi vállalatok magyarországi hitelfelvételei. Más szóval jó néhány nálunk tevékenykedő külföldi cég ehhez az úgynevezett tőkepótló eszközhöz fokönyvtárügy, - benne a szakemberek bizonytalan sorsával - és - utoljára, de nem utolsó sorban- a szakszervezet, amely részint a tagsága pénzéből eddig fenntartotta, működtette, gyarapította a kultúra eme hajlékát. Hogy veszélyben van a Videoton könyvtár, azt már korábban is lehetett hallani, olvasni itt-ott, de éppen a nyilvánosság erejénél fogva lehetett bízni a megmenekülésében. Volt is rá remény, hogy példaértékű megoldás fog születni. Ehhez képes ez a felemás döntés igencsak félsiker, vagy még az sem. Félő ugyanis, hogy a könyvtár jövőben fokozatosan megszűnik közművelődési intézmény lenni, megáll a gyarapodása s előbb-utóbb önmagát számolja fel. S ez közel sem egy település, pláne nem egy üzem gondja-baja csupán. Hiszen - s itt újra „hazaszálltak” gondolataim- ki tudja, mikor jut ugyancsak a tönk szélére, - ha ugyan már nincs ott - Nógrádban, Salgótarjánban is egy-egy „Olvasó”. * * * Már e rovat hasábjain is felvetettem néhányszor dilemmámat: nem értem, hogy e katarti- kus erejű korszak, amelynek tanúi, részesei vagyunk immár a negyedik esztendeje, miért nem indítja meg jobban az írók fantáziáját és miért nem születnek regények, drámák e nagy társadalmi átalakulásról. Tudom az egyik típusú válasz így szól: Ma az irodalomnak nem kell politizálnia, mert ez lyamodott, s ezeknek a bizalmat, beruházási kedvet tükröző tranzakcióknak a „végösszege” 1991- ben még csak 300, 1992- ben már 700 millió dollár volt. A külföldi beruházók tehát szívesen követik azt az üzletpolitikát, hogy profitjukat visszaforgatják gazdaságunkba. A nyereség kivitele, a profittranszfer ritka és viszonylag csekély arányt képvisel. S még egy adat a múlt évről: körülbelül 2 milliárd értékű korszerű gép, gépi eszköz is „beáramlott” az országba, ami szintén jelentős segítője lehet a gazdasági fellendülés várt és remélt megindulásának.- Az idei tervek mégis a tavalyinál kevesebb külföldi töke érkezésével számolnak.-Igen, körülbelül 1 milliárd dollárra számítunk. Ennek nincs más oka, csupán az, hogy a pénzügyi tervezésben kötelező az óvatosság. Meg kellett tanulnunk, hogy monetáris területen sokkal kevesebb bajjal jár a relatív borúlátás, mint a megalapozatlan optimizmus.- Nem a fizetési mérleg alakulása készteti önöket óvatosságra?- Egyáltalán nem, hiszen a mögöttünk lévő három esztendő mindegyikét valamennyi többlettel zártuk és minden jel arra utal, hogy ez az - most már nevezhetjük így - irányzat az idén sem változik. Jelenleg mintegy ötmilliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezünk, vagyis akkora készlettel, amelyből az ország hat hónapos teljes importja fedezhető. Figyelembe véve az ez évi fizetési kötelezettségeinket s a tervezett hitelfelvételeket, az is lehetséges, - és reméljük, hogy így lesz - hogy az ország devizatartalékai ez évben is tovább nőnek és elérik a hatmilli- árd dollárt. B. Szabó László nyílt színen folyik. Ez rendben is van, de a literatúrától a folyamatok emberi, erkölcsi oldalának művészi megjelenítését várja az eligazodni kívánó olvasó. Az sem igazán helytálló érv, hogy az eltelt idő még nem elégséges úgymond a rálátáshoz. Erre jobbára a tudományban van szükség, az irodalomnak frissebben kéne, lehetne reagálnia a történtekre. Mindezek alapján üdvözlendő a TV 1 Névjegy című sorozata, amelynek keretében legutóbb Görgey Gábor Vakmerő ember illetve Fehér Klára Csúcsforgalom című írásainak dramatizált változatát mutatták be. Két tíz-tíz perces afféle szatirikus, humoros szösszenetek voltak ezek, de legalább a máról szóltak. Görgey egy új „ellenálló” prototípusát, „korunk hősét” rajzolta meg. Egy olyan embert mutat be, akinek napjainkban van bátorsága gyávának lenni, aki mer nem belerúgni - s ez szó szerint értendő - a döglött oroszlánba. Fehér Klára saját szakmájának megromlott helyzetét láttatja görbetükörben. Egy költői esttel alig nyolcszáz forintot kereső szerző szívhez szóló alkalmi rigmusaival helyrehozza az őt fuvarozó taxis házaséletét és ezzel tekintélyes summához jut. Rájön, hogy így könnyen lehet pénzt keresni és máris feladja a hirdetést: versek jutányos áron, ódák, balladák áfa nélkül, hexameterek felárral. Hogy mennyire élő ez a téma, mutatja az Elet és Irodalom január 29-ei száma, amelyben Csíki László Ipari líra címmel ugyanerről írt. Két költő betéti társaságot alapít és futószalagon gyártja a vőfélyi szövegeket, nyugdíjas köszöntőket, halotti búcsúztatókat. Ezt is hozza a piacgazdaság?- csongrády Helyi művész kiállítása a Gagarinban Lórántné Presits Lujza kiállítása nyílik meg február 11-én, csütörtökön 10 órai kezdettel a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola galériájában. Az ott tanító pedagógus művész újabb alkotásait bemutató tárlatot Bihary Lajos, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója ajánlja az iskolaközösség és a vendég közönség figyelmébe. Pápán, a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében február 6-án zászlót bontott egy új párt, amelyet a Veszprém Megyei Bíróságon Magyar Anyák Nemzeti Pártja néven jegyeztek be az országos politikai szervezetek sorába. A jelenleg 60 fős taglétszámmal működő, szemléletében és felfogásában a kisgazda- párt „Isten, haza, család” koncepciójával szimpatizáns „magyar anyák” szóvivőjét, az elnöki funkciókat is ellátó Soko- rayné Teli Ágnest a pártalapítás motivációiról és a távlati célokról kérdeztük.- Elöljáróban annyit, hogy a 12 pontos programunkat már a jövő évi választásokra készülve fogalmaztuk meg. Ennek legfontosabb kritériumai közé tartozik a nemzeti értékek és jellegek fokozottabb védelme, a főállású anyaság a gyermek alanyi jogán 10 éves, az ingyenes orvosi ellátás pedig 3 éves korig. A főbb gondolatok az oktatás, a munkahelyteremtés, a lakáshoz jutás, a lét-, vagyon- és közbiztonság, valamint az állami gondozás és a polgári családmodell köré fonódnak. Az oktatás területe sem a béke szigete manapság. Az útkeresés szinte kézzelfogható a szécsényi mezőgazdasági szakközép- és szakmunkásképző intézetnél, pedig egykor országos hírű volt az ott tanuló fiatalok elméleti és szakmai oktatása. Bacsa Mihály szakmérnök tanárként 1959-ben került az intézethez és 23 éven át a fiatalok ezreit segítette a szakmai tudáshoz.- Ón miként került kapcsolatba az agrárterülettel?- Egy középparaszti birtokon, Csesztvén - válaszolja - és ez az egész életemet végigkíséri. Szemtanúja voltam a földosztásnak, aztán jöttek a gödöllői egyetemi évek, majd a szakmémökség. Dolgoztam Bábolnán, Szirákon, Nógrád- kövesden, a megyei tanács mezőgazdasági osztályán is. Négy éve a Nógrád Megyei Földhivataltól mentem nyugdíjba, ahol talajtannal és talajértékeléssel foglalkoztam. A most 69 éves Bacsa Mihály ma is két új típusú termelőszövetkezetnél szorgoskodik.-Milyen volt a 30-40 évvel ezelőtti szakmunkás és technikusképzés Szécsényben?- Olyan, hogy univerzális szakemberek, középvezetők kerültek ki az intézményből. Kiváló tanárok, vezető szakemberek, szakmunkások oktattak, a növénytermesztési, állattenyésztési, gépesítési, üzem- szervezési óraszám közel azonos arányban volt a tantervben. Az oktatásban a fokozatosság érvényesült. Kora reggeltől az-Zöld pajzsban két női kéz tart egy szívet, ezen Iáható a szent korona, s fölötte a felirat: Magyar Anyák Nemzeti Pártja. Ez a jelképrendszer nyilván egy tudatos eszmevállalás tükörképe . . .- Nézze, én egy 35 éves munkahely nélküli családanya vagyok, mindenféle politikai múlt nélkül. Ha úgy tetszik dilettáns módon kezdtünk hozzá tavaly nyáron az alapszabályzat kidolgozásához és egyáltalán az alapítómunkához. Személy szerint nekem mindig is megvolt a magam különvéleménye az ország helyzetéről, arról az anyagi és erkölcsi csődről, amely a családokat egyre inkább veszélyez- tetti. Többet akartam - akartunk az alapítótársaimmal -, mint szájat tépni baráti körben arról, hogyan sodródik a magyar nemzet a kihalás felé, hogyan lehetetlenülnek el a fiatalok, hogyan esnek szét a munkanélküliségtől szenvedő családok. Arra kényszeríteni a nőket, hogy egy ilyen gazdasági helyzetben szüljenek, nem lehet. Ennek a hátterét meg is kell alapozni, s mi ezt a kívánalmat — is — tolmácsolni próbáljuk. Bacsa Mihály esti órákig ott volt a tanuló a tangazdaság életében. Az elméleti és a gyakorlati munka kapcsolata teljes volt, és állandó volt a szakmai felügyelet. A harmadéves tanulók már bérelszámolással, csapatmunka értékeléssel, teljesítményméréssel, munka és erőgépek kezelésével, szerelésével is foglalkoztak. A negyedik tanévben üzemszervezési gyakorlatra irányították a figyelmet. Megismerték még a napi postázás feladatát is. Számviteli tervet, üzemi tervet készíteni minden tanuló kötelessége volt és saját maguk által összeállított terv szerint dolgoztak. Aki a gyakorlati vizsgán nem felelt meg, az elméleti vizsgára sem jutott - eleveníti fel a múlt gyakorlatát.-Milyen volt a szakmai irányítási kapcsolat a technikum és a tangazdaság között?- Ä technikum igazgatója- Egy magát megnevezni nem óhajtó szemtanútól tudom, hogy azon a bizonyos február 6-i gyűlésen egyrészt nem voltak túl sokan, másrészt az ünnepség is elég rövidre sikeredett. Hogyan gondolják a továbblépést?-A gyűlés valóban rövid volt, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy minél több szimpatizánst és potenciális szavazót tudjunk felsorakoztatni magunk mögé. Nekünk nem célunk a tömegpárt - bár a tagtoborzást a leggyorsabb ütemben folytatjuk -, inkább arra törekszünk, hogy az emberekhez közel kerülve, a velünk együttgondolkodókból alakítsunk ki egy stabil tábort, amely létszámában már hozzásegíthet bennünket egyrészt a központi pénzügyi támogatáshoz, másrészt pedig a parlamentbe való bejutáshoz.-Ahhoz, hogy a törvényhozásban képviseltetni tudják magukat, legalább 4-5 %-os szavazati arányra volna szükségük. Reálisnak tartja ezt a célt?-Ahhoz képest, hogy alig több mint fél év telt el a pártalapító ötlet óta, nagyot fejlődtünk. Az anyagi lehetőségeinkhez képest igyekszünk kortesutakat egyben a tangazdaság igazgatója volt. Az érdekeltség tehát egységet biztosított és ez tette erőssé, sikeressé.- De most nincs tangazdaság - vetem közbe.- Remélem, hogy rövidesen lesz, amely bölcsője lesz egy nyugati típusú farmerképzésnek. 300-400 hektáros területen, a legmodernebb gépekkel és ehhez igazodó elméleti, szakmai képzéssel a jelenlegi tanári és oktatói kar kiváló szakemberekké nevelheti a tanulókat - utal személyes meggyőződésére.-Milyen volt a technikum megítélése az akkori felsőfokú oktatási intézményeknél?- A felvételi bizottság elnöke megkérdezte a sápadozó fiatal technikustól: „Honnan jöttél fiam?” és ha azt a választ kapta, hogy Szécsényből, szinte nyitott volt számára az egyetemi kapu!- Milyen a kapcsolata az egykori diákokkal?- Élő. Ott vagyok az érettségi találkozóikon, többször mehettem velük külföldi szakmai ta- nulmányútra.Percze Józsefre, Győri Nándorra, Farkas Jánosra, Sümegi Sándorra, Fenes Attilára, Pékár Józsefre és másokra ma is szívesen emlékszem. Számosán vezető beosztásban, kiváló tantestületi tagként közép és felsőfokú oktatási intézményekben, vagy agrárvállalkozóként dolgoznak közülük, akikhez ma már eltéphetetlen érzelmi szálak kötik Bacsa Mihályt. Rácz András tenni az ország különböző részein. A helyi szervezetek kialakítását a megyeszékhelyen, Veszprémben kezdjük, hiszen a párttagok zöme is ebből a városból való. De csatlakoztak hozzánk Komlóról, Soltról és Szerencsről is. Úgy vélem, az az óhaj, hogy az ifjú magyar nemzedék félelemtől és nélkülözéstől mentesen nőjön fel, hogy biztonság, szeretet vegye körül gyermekeinket, hogy edzettek legyenek testben és lélekben, sokunk, tíz és százezrek jogos és közös kívánalma. A Magyar Anyák Nemzeti Pártja azért született meg Pápán, hogy a nemzeti öntudatra nevelés jegyében segítse ezen értékek megóvását, megvalósulását.-Hogyan juthatnak tagsági igazolványhoz azok az állampolgárok, akik az önök pártjában szeretnének dolgozni?-A pápai 319-es postafiók- számra várjuk az írásos, a 89/24-460-as telefonszámra pedig a szóbeli jelentkezéseket. Részletes tájékoztatóval, nyilvántartó lappal a későbbiekben szolgálunk. cs. k. e. Lesz-e elég dollárunk az idei esztendőben? Beszélgetés Hárshegyi Frigyessel Vissza a polgári családmodell rangját! Alapítás után, korteshadjárat előtt a Magyar Anyák Nemzeti Pártja