Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
2 KÜLFÖLD 1993. február 10., szerda 15—25 ezer ENSZ-katona kellene Kérdőjelek Biztonság(os)-politika ? Akár igaza is lehet annak a politológusnak, aki a minap — megfordítva a mondást — reménykedve így kérdezett: Magyarország biztonságipolitikájának alapelveiről a Parlament olyan határozatot hozhat, amelynek nagyobb lesz a lángja a füstjénél? Mert most ténylegesen lehetőség van rá, hogy az Országgyűlés hosszas huzavona után ugyan, de a kormánykoalíció és az ellenzék ritka egyetértésével döntsön a magyar politika egyik kulcsterületéről, a biztonságpolitikáról. Miről jutottak egyetértésre a parlamenti „hatok”? Azokról az elvekről, amelyek a biztonságpolitika gerincét alkotják a szó legszélesebb értelmében, a diplomáciától a gazdaság és a környezetvédelem nemzetközi vonatkozásáig. Végre konszenzus születhet például olyan külpolitikai kulcsmondat megfogalmazásában is, hogy „nemcsak a Kárpát-medencében, de egész Közép- és Kelet-Európábán elutasítjuk a meglévő határok erőszakos megváltoztatását”, ami egyértelművé teheti mindenki számára — aki tud és akar is érteni a józan szóból — a határokra vonatkozó magyar álláspontot. Példa lehet a biztonságpolitikáról kialakult konszenzus más területekre is? Az ország nincs végső krízishelyzetben, de nehezen vitatható, hogy ugyanaz a politikai pillanat, amely egyetértést teremthetett a külpolitikai alapelvek megfogalmazásában, a társadalom érdekében más ügyekben is közelebb hozhatja a kormányt és az ellenzéket. Bálint György, a magyar üjságírás egyik, ma ritkán idézett óriása írta közvetlenül a II. világháborű kitörése előtt: „A politika mindenkor a cselekvések lehetőségének felismerése vagy félreismerése”. Indokolt a kérdés: felismerik-e a mai politikusok az ország érdekében álló cselekvési lehetőségeket és parancsokat? (FEB) Franciaország A Nyitott Égbolt ratifikálása? A kormány nem avatkozik be A brit . kormány nem avatkozik be a világ egyik leghíresebb közűíijármű-gyára, a hollandbrit DAF-Leylahd megmentése érdekében — erősítette meg a parlamentben Major brit miniszterelnök. A nemzetközi cég hollandiai anyavállalata csődeljárást kezdeményezett önmaga ellen. A csőd oka hosszabb távon az, hogy csökkent a kereslet — Angliában például néhány év alatt egyharmaddal — a haszon- járművek iránt, közvetlenül pedig az, hogy háromévi, sok száz millió dolláros veszteség után a DAF-Leyland adóssága mintegy 360 millió dollár. Évi 18 ezer font megtákarítás Évi 18 ezer fontba kerülne a brit férjeknek, ha féleségük házimunkáját szolgáltató cégekkel kellene elvégeztetniük — állapította még a Legal and General brit biztosítótársaság,országos felmérése. Az adatból az következik, hogy a' brit feleségek általában jóval többét takarítanak meg a családnak, mint amennyit á családfenntartásra hivatkozással házimunkát megtagadó férjek odakint keresnek. Nagy-Bri- tanniában az átlagkereset évi 12 ezer font körül van. Az is kiderült, hogy a házimunkában még nem érvényes sem a negyven-, sem a negyvennyolc órás munkahét. Az „otthon ülő” brit feleségek hetente átlagosan 71 órát töltenek házimunkával. Egymillió dináros bankjegy? Jugoszláviáink rövidesen egymillió dináros bankjegyet kell kibocsátania, hogy meg tudjon küzdeni a gazdaságát is romboló hiperinflációval — jelentette ki a belgrádi központi bank főpénztárosa. Pedig még alig két hete, hogy a bank kibocsátotta a jelenlegi legnagyobb címletű bankjegyet, az 50 ezer dinárost. Tavaly év végén összesen 544 milliárd dinár volt forgalomban a megmaradt Jugoszláviában. A nemzetközi Jugoszlávia- konferencia társelnökei szerint 15-25 ezer ENSZ-katonát kellene Boszniába vezényelni az általuk javasolt rendezési terv megvalósítására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának átadott hivatalos jelentésben az AFP tegnapi beszámolója szerint Lord Owen és Cyrus Vance egyben felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy hozzon létre egy nemzetközi bíróságot a hajdani Jugoszlávia teAz ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este először foglalkozott a boszniai rendezési tervvel, és ott is kitűnt, hogy egyelőre semmi esély a megegyezésre. A bosnyá- kok az eddigi megállapodások megszegése tükrében már tárgyalni sem kívánnak a szerbekkel, az utóbbiak pedig további, a többiek számára elfogadhatatlan területi követelésekkel álltak elő. Kimondatlanul mindenki a hétre ígért amerikai állásfoglalásra vár, miközben a BT-ben előkészítik a lehetséges határozatokat. Gáli főtitkár a BT elé terjesztett jelentésében leszögezte, hogy a Géniből New Yorkba telepített tárgyalások a fenti okok miatt nem hoztak haladást. A közvetítők, Cyrus Vance és Lord Owen nyomatékosan javasolják nemzetközi bíróság felállítását a háborűs bűnösök felelősségre vonására — közölte a főtitkár —, nemkülönben azt, hogy szerezzenek érvényt a boszniai légtér lezárásának. Owenék szerint a zárlatot ellenőrző gépeket szükség esetén felhasználhatnák a nehézfegyverek ellen, amelyeket nem helyeztek az ENSZ ellenőrzése alá. A zárt ülésen, amelyen a főtitkár mellett jelen volt Owen és Vance is, a BT tagjai elvben egyetértettek a tárgyalások folytatásával és támogatták a béketervet — amennyiben azt valamennyi érdekelt elfogadja, bár nem egy felszólalásból azonban rületén elkövetett jogsértések felelőseinek megbüntetésére. A Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár által is aláírt dokumentumot Lord Owen és Cyrus Vance a boszniai nemzetiségek vezetőivel folytatott sikertelen tárgyalások után terjesztette a világszervezet elé. A Jugoszlávia-konferencia társelnökei — olvasható a jelentésben — továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina „szuverén, független, kiérződtek a fenntartások. A brit képviselő szerint meg kell ugyan kezdeni a tervet támogató határozat előkészítését — de egyidejűleg mérlegelni a szankciókat arra az esetre, ha a terv kudarcba fullad. Az amerikai küldött jelezte: kormánya „legfelső szinten” foglalkozik a kérdéssel, és nagyon fontosnak tartja, hogy a terv végrehajtható legyen. Erdős André magyar nagykövet aláhúzta: tartós, ellenőrizhető rendezésre van szükség, amely a menekültek hazatérését is lehetővé teszi. Olyan megoldás, amely megjutalmazza a hódítást, igen rossz jelzést adna térségünkben mindazoknak az erőknek, amelyek hasonló agressziót fontolgatnak — mondta. Mile Akmadzic boszniai kormányfő, az ország horvátjainak vezetője esti tv-nyilatkozatában a lehető legjobb megoldásnak minősítette a tervet, és sürgette a BT-t annak támogatására. Radovan Karadzic, a boszniai szer- bek vezetője azt állította, hogy a szerbek már négy hónapja nem kezdeményeztek harcot Boszniában, majd hozzátette: új területi javaslataik azon alapulnak, hogy Bosznia földjének 65 százaléka szerb magántulajdonban van. — A légtérzárlat céltalan, hiszen szerb harci gépek amúgy sem reülnek — mondta, majd maga- iztosan közölte: az Egyesült Államok nem fog földi csapatokat küldeni, hiszen nem akar újabb Vietnamot. egységes és többnemzetiségű állam legyen, ahol a nemzetiségek kultúrájukat és tradícióikat megőrizve, békében élhetnek egymás mellett”. Az Owen és Vance által készített elemzés szerint hiba lenne a Boszniára is vonatkozó fegyverszállítási embargó részleges feloldása, mert a térségbe áramló újabb fegyverek az egész Balkánt lángra lobbant- hatnák. Súlyos összecsapások Boszniában Bosznia keleti részén, Zepá- nál tüzérségi erőkkel és kézi fegyverekkel vívtak tűzharcot egymással tegnap a muzulmán kormánycsapatok és az ellenük harcoló helyi szerb egységek. A Reuter a szarajevói rádióra hivatkozó jelentese szerint heten meghaltak és kilencen megsebesültek a Boszniát Szerbiától elválasztó Drina folyó közelében, Zepa városánál folytatott harcokban. A DPA szerint súlyos összecsapások voltak Észak-Boszniá- ban, a Száva menti síkságon is. A boszniai rádió jelentette, hogy tegnapra virradóra a szerb csapatok heves ágyútűz alatt tartották Gradacac városát. A köztársaság déli területeiről, a főleg horvát ellenőrzés alatt álló Hercegovinából szórványos harcokat jelentettek: a szerb tüzérség egyebek között a Mostartól 40 kilométerrel északra fekvő Kon- jic városát lőtte. Juraj Svec professzor, a szlovák államfői poszt egyik jelöltje hétfőn — a jelölési határidő lejárta előtt röviddel — visszalépett. A professzort a szlovák parlament öt ellenzéki pártja jelölte. Ám mivel a Demokratikus Baloldal Pártja az utolsó órában mégis elállt a szándékától, a A francia kormány ratifikálásra ajánlja a törvényhozásnak a Nyitott Égbolt szerződést. Erről a minisztertanács Roland Dumas külügyminiszter előteijesz- tése alapján döntött hétfői ülésén. A törvényhozás már új ösz- szetételében tárgyal majd a szerződésről. Az egyezmény, amelynek keretében Magyarországon már Franciaországban tartózkodó Juraj Svec visszalépett. Jelölésének feltételeként korábban ugyanis az ellenzéki pártok egyhangú támogatását szabta meg. A február derekán esedékes elnökválasztás egyetlen jelöltje Michal Kovác, a Vladimír Meci- ar vezette Demokratikus Szlovátartottak is próbaellenőrzéseket, lehetővé teszi minden ország számára a más államok területe felett végzett ellenőrző repüléseket, hogy „átlátszóvá” tegye a katonai tevékenységet, illetve vizsgálja a végrehajtott leszerelési intézkedéseket. A szerződést a múlt év tavaszán kötötték meg Helsinkiben. (MTI) kiáért Mozgalom képviselője. Megválasztásához háromötödös többségre lesz szüksége. Ha hajlandó kilépni a Meciar-mozga- lom soraiból, és ily módon pártokon felülivé tud válni, akkor valószínűleg a Szlovák Nemzeti Párt támogatását is elnyeri, ami lehetővé tenné a győzelmét. (MTI) Nemzetközi bíróság felállítását javasolják Svec visszalépett
