Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06-07 / 31. szám

1993. február 6-7., szombat-vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Hőlégballon a téren A tél üde színfoltja volt Salgótarján közponjában a képen látható hőlégballon, melyet sokan megcsodáltak. Az óriási színes „lufi” a HBO amerikai mozicsatorna műsorát hirdette. Fotó: RT A cigány etnikai hét tapasztalatairól Lehetőség a felemelkedésre A salgótarjáni Arany János Általános Iskola csaknem ezer tanulója közül több mint két­százan cigány származásúak. Az iskola vezetése, tanári kara éppen ezért nagy figyelmet for­dít ezeknek a gyerekeknek a támogatására. Erről beszélget­tünk a napokban dr. Kun And­rás igazgatóval, dr. Horváth Emilné, igazgatóhelyettessel, Hajasné Laczkó Hedvig, és He­gyi János tanárokkal. Az igazgató azzal indította a beszélgetést, hogy maga az élet kényszerít arra, hogy kiemelt módon foglalkozzanak a cigány gyerekekkel. Az iskola vezetése eddig saját erőből oldotta meg a cigány gyerekek támogatását, s igyekeztek a képességeiknek megfelelő csoportokba sorolni őket. Felzárkóztató osztályokat szerveztek részükre, elsősorban azoknak, akiknek nagyon sok támogatásra van szükségük. Persze ezekben a csoportokban azok a nem cigány gyerekek is részt vesznek, akiknek a képes­ségeik ezt igénylik. Az iskola 41 tanulócsoportja közül 10 fel­zárkóztató csoportban folyik ilyen munka. Ezt a munkát fej­lesztő pedagógusok is segítik. A szülők bevonása érdekében cigánytanácsot szerveztek, s időnként megvitatják az aktuá­lis teendőket. A cigány gyere­kek nagyobb öntudata és önbi­zalma, a jobb tanulmányi ered­mények érdekében szervezték meg a cigány etnikai hetet. Az­zal a céllal, hogy emeljék a kul­turális színvonalat, javítsák a tanulmányi eredményeket és erősítsék az iskolai kötődéseket. A rendezvényekben gazdag etnikai hét hasznosan zárult. Megmutatkozott, hogy megfe­lelő tanulással, szorgalommal és a nevelők nagyon nagy segít­ségével ők is olyan értékes em­berekké válhatnak, akiket pél­daként állítottak eléjük. Dán szakképzési modell megvalósításával A munkanélküliség ellen Január második felében ma­gyar delegáció járt Dániában. A Munkaügyi Minisztérium által vezetett küldöttségnek Nógrád és Békés megyei tagjai is vol­tak. Megyénkből önkormány­zati képviseletben Korill Fe­renc, a megyei közgyűlés el­nöke, szakmai részről Horváth László, a 211. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet igazgatója és Plenczner György, a gépé­szeti szakközépiskola igazga­tója vett részt. A delegáció fontos küldetést teljesített. A dániai munkanél­küliség kezelését tanulmá­nyozta, közelebbről azt, mit és hogyan cselekszenek a munka- nélküliek, illetve a felnőttek át- és továbbképzése érdekében.-Ennek a látogatásnak szá­mos előzménye volt - magya­rázta Korill Ferenc amikor erről kérdeztem. - A kapcsolatok kezdete 1991-re nyúlik vissza, amikor a magyar és a dán mun­kaügyi miniszteri találkozón született egy megegyezés a kér­déskör tanulmányozására, a magyarországi gondok megol­dásának segítésére. A két ország minisztere által aláírt, a szakmunkásképzésre és továbbképzésre vonatkozó egy­üttműködési megállapodás az alapja a mai kapcsolatoknak. Ennek alapján jártak a dánok nálunk tavaly az év közepén, amikor ellátogattak Salgótar­jánba, Békéscsabára és Pécsre is.- Akkor született megegye­zés arra, hogy a dán partnerek olyan projektjavaslatot külde­nek nekünk - fűzte tovább a szót Korill Ferenc -■ ami kiter­jed a munkanélküliek átképzé­sére az elektronikai-, a szolgál­tató-, és az építőipar területére, illetve a munkaügyi szakembe­rek számára tanácsadási techni­kákat és módszereket oktató tanfolyamok szervezésére és megvalósítására. Ezt követte az idei januári dániai látogatás, amikor a Mun­kaügyi Minisztérium szakem­bereivel, az együttműködésben résztvevő más megyeiek társa­ságában szakembereink felke­resték a AMU Center nevű dá­niai tanfolyamszervező oktató­bázist és a Vejle munka­erő-szolgálati irodát, ahol aláír­tuk azt az együttműködési szer­ződést, amely már részletesen tartalmazza a konkrét teendő­ket. Eszerint a dániai szakembe­rek segítséget adnak oktató ta­nárok kiképzéséhez és tovább­képzéséhez, ami a munkanélkü­liekkel való foglalkozáshoz lesz szükséges. Erre a képzésre rö­videsen tanárok és oktatók utaznak Dániába, hogy négy hé­ten keresztül megismerjék azo­kat az ismereteket, amelyeket itthon kell tovább adniuk. Megfogalmazódott egy olyan távolabbi cél is, miszerint a dán partnerek létrehoznak egy hazai képzési centrumot is dán modell alapján, természetesen adap­tálva a nógrádi feltételekhez.- Noha Dánia lényegesen fej­lettebb ország hazánknál - ma­gyarázta a közgyűlés elnöke -, mégis van ott is munkanélküli­ség. Náluk azonban már tudo­mányos gyakorlata alakult ki a munkanélküliség kezelésének. Mi ezt a gyakorlatot szeretnénk átvenni, és meghonosítani itt­hon. Nem véletlen az AMU Cen­terrel kötött kapcsolat, hiszen ennek a szervezetnek kitüntetett szerepe van a dániai munkanél­küliség kezelésében. A hosszú távra szóló megállapodás alap­ján a dánok szakmai segítséget nyújtanak, licencet adnak, s ké­sőbb a tovább építhető program valóra váltásához esetleg anyagi segítség nyújtása is elképzel­hető.-A rövidesen kiutazó szak­embereink nem egyszerűen fej­tágításra mennek, hanem egy olyan nemzetközileg is ismert és elismert képzési modell szakmai elsajátítására, aminek az itthoni megvalósításával je­lentős lépést tehetünk előre a munkanélküliség kezelésében - mondta Korill Ferenc. Itthon rövidesen kiválasztják azokat, akik tanulni mennek Dániába, hogy majd visszatérve az első megalapozói legyenek annak a szakgárdának, amely nagyon kemény és céltudatos munkával elkezdi a tudományra és a mai igényekre építő gya­korlati átképzést a munkanélkü­liség ellen. Pádár András Betegszünet az iskolában Lassan, de biztosan Salgótar­jánban is terjed az influenzás megbetegedés. Mind több gyermekintézményből kapjuk a jelzést, hogy átmenetileg kény­telenek szüneteltetni a foglalko­zásokat. Egy napja a J. A. Gagarin Ál­talános Iskolából telefonáltak, hogy az iskolaorvos szakmai javaslata alapján az iskolában a tanítás február 5-étől, vagyis tegnaptól február 10-éig szüne­tel. Az első tanítási nap február 11-e, csütörtök. Az iskola vezetése azonban megoldja azt, hogy nagyon in­dokolt esetben napközis ügyele­tet biztosít azoknak a gyerekek­nek, akik erre rászorulnak. Korszerű műszerek A kazári orvosi rendelőbe az elmúlt év végén korszerű diagnosz­tikai műszert és számítógépet vásárolt a községi önkormányzat. Képünkön Baranyai Györgyné a betegek adatait dolgozza fel a számítógépen. -Rigó­Salgótarján és környéke Nyárra kész lesz • Karancslapujtő. Áz iskolai tornacsarnok elkészültével a ki­vitelező Reanova Kft. jó ütem­ben végzi a belső szakipari munkákat. Elkészítették már a kiegészítő egységet is, s a ter­vek szerint a nyár elejére telje­sen befejezik a munkákat. Falugyűlés • Karancskeszi. Február 8-án, hétfőn délután 17 órakor falu­gyűlést tartanak a községben. Az önkormányzat vezetői be­számolnak a lakosságnak a ta­valyi gazdálkodás eredményei­ről, s tájékoztatást adnak az idei elképzelésekről. A község veze­tői azt várják, hogy minél töb­ben mondjanak véleményt, és adjanak javaslatokat az idei fel­adatokkal kapcsolatban. Iskolatámogatás • Kishartyán. A kishartyáni tanköteles gyerekek nem a saját községükben, hanem Sóshar- tyánban és Ságújfalun járnak iskolába. A községnek rég óta nincs már saját iskolája, ám az önkormányzatnak azért vannak ezzel kapcsolatos kötelezettsé­gei. így például a ságújfalui is­kola bővítéséhez félmillió forint anyagi segítséget nyújtanak. Fogadónap 0 Salgótarján. Keller Mihály, a Nógrád Megyei Hadkiegészí­tési és Területvédelmi Parancs­nokság vezetője február 8-án, hétfőn 8-tól 15 óráig tart foga­dónapot hivatalában. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az anyagi források előteremtése pályázatok útján lehetséges Salgótarjáni környezetvédelem koncepció nélkül Alapítvány Etes községért Fejlesztésre nem jut pénz Rák. Egyesek új morbus hungaricusnak nevezik, s sajnos nem alaptalanul: világviszony­latban, százezer lakosra vetítve, Magyarországon a legmaga­sabb a rosszindulatú megbete­gedésekben elhunytak aránya. Ha a hazai eloszlást vizsgáljuk kiderül, Nógrád megye rendkí­vül rossz helyzetben van, 1977. és 1989. között nem kevesebb mint 51 százalékkal növekedett a rákban megbetegedettek száma, sehol az országban nem volt ilyen mértékű az emelke­dés! Bár a daganatos betegsé­gek okai még nem pontosan tisztázottak, az bizonyos, hogy kialakulása összefügg azzal, hol élünk. Nem meglepő hát, hogy ja­nuár 15-én a Gyógyír Eletre- form és Környezetvédő Nógrád Megyei Egyesület tiltakozást szervezett Salgótarjánban: az akció egy konkrét eset kapcsán robbant ki, ugyanis a megye- székhely közelében lévő sze­méttelepek gyakori égésük foly­tán szennyezik Salgótarján és környékének levegőjét. Az egyesület a város polgármesteri hivatalát tette felelőssé az ügy­ben, ezzel ráirányította a fi­gyelmet a város önkormányza­tának környezetvédelmi politi­kájára: van-e a témára vonat­kozó átfogó elképzelésük, s ha igen, az mit tartalmaz, milyen szerepet kap benne a szilárd hulladék kezelése? Dr. Zsély András polgármestertől meg­tudtuk, hogy bár pillanatnyilag ilyen még nem létezik, az al­polgármester, Detre Jenő már korábban megkapta azt a felada­tot hogy kidolgozzon egy kon­cepciót, így az Észak-magyar­országi Környezetvédelmi Egyesülés irányításával, több budapesti szakember bevonásá­val egy hosszútávra szóló tervet készítenek. Ez mintegy 5 millió forintba kerül.-Lényegesnek tartom, hogy ez az anyag szakszerű legyen - mondta az alpolgármester -, olyan, amellyel különböző pá­lyázatokon támogatást lehet ki­harcolni, hiszen az önkormány­zat csak ezen az úton tud kör­nyezetvédelmi feladatokra pénzt előteremteni.-Mit tartalmaz az említett koncepció?-Egy átfogó vizsgálatot kö­vetően készül a terv, melynek első része (a szilárdhulladék ke­zeléssel foglalkozik), már feb­ruár végén asztalon lesz. A má­sodik nagyobb témakörbe tarto­zik a levegő, a víz és talajvéde­lem problémája. Először a vá­rost feltérképezik a szennye­zettség szempontjából, s az erre vonatkozó adatok alapján dol­gozzák ki a további feladatokat, meghatározzák a főbb irányvo­nalakat.- Ha már szóba került a szi­lárd hulladék kezelése, felvető­dik: mit tesznek a szeméttelepi égetések ellen?- Kiemelném, hogy szó nincs szándékos tevékenységről, ha­nem öngyuiladási folyamat játszhat szerepet, bár esetekben előfordulhat gyújtogatás is.- Erre azt mondják, ha meg­gyullad a szemét, hát meggyul­lad - a tűzoltóság nem vonul ki, túlságosan drága lenne -, a te­lep kezelőjének pedig kifejezet­ten előnyös, ha elég a hulladék!- Ha szelektív válogatás so­rán kivonnánk az éghető anya­got, vagy földet hordatnánk rá, kisebb lenne az esély az öngyul­ladásra, tehát foglalkozunk az­zal, hogyan kell szakszerűen kezelni egy szeméttelepet. Töb­bek közt ezért utazott néhány képviselő Salzburgba, ahol egy ilyen létesítmény működését is megtekintik. A város polgárai közül azon­ban nagyon sokan kritikus szemmel figyelik a polgármes­teri hivatal s a önkormányzati testület munkáját: miért nem hoznak végre hathatós intézke­déseket?- A környezetszennyezésé­ből fakadó probléma súlyossá­gát a képviselők is érzékelik - tudtuk meg az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság elnö­kétől, dr. Bercsényi Lajostól -, a gondok kezelése érdekében a testület várhatóan egy környe­zetvédelmi bizottságot hoz létre februárban.- A tarjáni önkormányzat idei évi költségvetési terveiben a környezetvédelmi alapban mindössze 1,7 millió forint sze­repel, ami kevésnek tűnik.-A költségvetés még nincs elfogadva, változhat ez az elő­irányzat. De az is bizonyos, hogy a ránk háruló feladatok megoldásához alapítványi for­rások felkutatása elengedhetet­lenül szükséges lesz. Újabb önkormányzati bizott­ság születése várható tehát, s a jövő dönti el, hogy szavakban, vagy tettekben lesz mérhető an­nak működése.-fenyvesi­Etes önkormányzata a na­pokban tartotta meg idei első ülését. A testület fő napirend­ként az 1993. évre szóló költ­ségvetési javaslatot vitatta meg és fogadta el. A képviselők tu­domásul vették, hogy a mintegy 27 millió forint költségvetési összeg biztonságos működtetést ugyan lehetővé tesz, de fejlesz­tésre már nem jut semmi. A költségvetési vitában fel­szólaló képviselők éppen ezért azt szorgalmazták, hogy ragad­Február 13-án, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat salgótarjáni székházának könyvtártermében tartja ez évi közgyűlését a Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület Nógrád me­gyei, 20-as számú helyi cso­portja. Nem csak az egyesület tagságát, hanem minden érdek­lődőt várnak a rendezvényre, amelynek témája a megye ter­mészetvédelmi helyzetének vizsgálata. Idén különös súllyal esik latba a nem védett területek ják meg azokat az alkalmakat, amelyek pályázatokhoz való csatlakozást tesznek lehetővé. Pénzt teremtve ezáltal fejlesz­tési célokra, így például néhány út megépítésére. A polgármester javaslatára a képviselő-testület „Etes közsé­gért” alapítvány létrehozását ha­tározta el. Végül elfogadták, hogy falugyűlést csak az után tartanak, ha a vízvezeték-építés teljesen befejeződik. Dr. Mózer Judit természeti értékeinek kutatása, és a megyében fészkelő ragado­zómadarak állományának fel­mérése. Elengedhetetlenül szükségessé vált a természetvé­delmi területeken eddig el nem végzett, az állat- és a növényvi­lág pontos megismerését szol­gáló kutatások elvégzése is. A meglehetősen sok költség­gel járó kutatómunka anyagi fe­dezetének finanszírozására az egyesület az érintett területeken illetékes önkormányzatokkal együttműködve, közös pályáza­tokat is benyújtott. Madarászok találkoznak

Next

/
Thumbnails
Contents