Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06-07 / 31. szám

1993. február 6-7., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 VÍGASZTALÓ Az Axel Springer-Magyarország kft. Nógrád megyei irodája és a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztősége által az elmúlt hónapok­ban meghirdetett játékokra összesen mintegy 15 ezer megfejtés érkezett be. Sajnos minden kedves résztvevőnket nem tudtuk ju­talmazni, ám úgy gondoltuk az eddigi „nyeretlenek” között ki­sorsolunk két vigaszdíjat. A február 4-ei húzáson a szerencse úgy hozta, hogy Fösvény Éva (Pásztó, Hősök út 24.) egy microhul- lámú sütővel, Singlár Mónika (Salgótarján, Déryné út 9/A) ked­ves olvasónk pedig egy videomagnóval lett gazdagabb. Gratulá­lunk nyerteseinknek! A művésztelep tárlata Hoppon maradtak a pilinyiek a licitnél Az 1974-ben indult és 1991-ben megszűnt salgótarjáni nemzetközi művésztelep egy­kori résztvevőinek alkotásaiból rendezett kiállítás látható jelen­leg a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ klubjában. A kiállított művek a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművé­szeti gyűjteményéből valók. Annak idején Csohány Kál­mán, a Magyar Képzőművészek Szövetségének alelnöke írta a művésztelepről: „A salgótarjáni nemzetközi művésztelep nyitott kapuján a testvémépek művé­szei térnek vissza hazájukba it­teni élményeikkel, alkotásaik­kal, szívükben egy-egy kis da­rab Magyarországgal, egy-egy kis darab Palócfölddel, hogy hírvivői, követői, ismertetői le­gyenek a vendéglátó megyének, országnak.” Hogyan látták a művészek Nógrádot? A többi között, erről is szól ez a mostani tárlat, ahol Jozef Fedora, Mészáros Géza, Szentgyörgyi József, Fábián Gyöngyvér, Nistor Cotta, Seres János, Alzbeta Stefunkova, Ma- zsaroff Miklós, Jerzy Przybil, Bácskái Béla, Barczi Pál, Ku- dáösz Emese, Fikret Iszlamov, Alexander Bobkin, Szemethy Imre, Bálványos Fiúba, Alexan­der Eckerdt, Feró Kral, Alzbeta Stollmanova, Janina-Biala Szypula, Iványi Ödön és Czinke Ferenc műveit tekinthetik meg az érdeklődők.-mér (Folytatás az 1. oldalról) Maradjunk tehát a három­szögben. Szécsényfelfaluban Macák Sándor a földrendező bizottság vezetője. Magabizto­san kijelenti, hogy sikeresen túl vannak az első felvonáson. Tudvalévő, a község szántóterü­letét hirtelen dombok, lejtők képezik erdőfoltokkal tarkítva. Megszámlálható a művelésre igazán alkalmas terület. Tizen- ketten jelentkeztek földárve­résre, tehát termőföldre és ki­sebb erdőszékre, amelyek kala­pács alá kerülhetők. Az igény- jogosultak nyolcvan-százezer forint értékű kárpótlási jeggyel rendelkeztek. El is kelt a Kuta, a Pástiból 18 hektár, közel öt hek­tár legelő, aztán a Nyúlásban az erdőfoltok. Mindez ötszász aranykorona értékben került az illetők birtokába. Ebben a köz­ségben az lett a figyelemre méltó, hogy akik még nem kap­ták meg a kárpótlási jegyüket, azoknak térítésmentesen földet adnak, miután a földrendező bi­zottság és a szövetkezet kijelöli a bérlőt, és vele egyéves ha­szonbérleti szerződést köt. Eb­ben is teljes egyetértés alakult ki a bizottság, a szövetkezet és a leendő birtokosok között. De azokról is gondoskodnak, akik nem jogosultak kárpótlási jegyre, de földet akarnak mű­velni. Részükre bérleményként juttatnak területet 200 forint/ aranykorona-értékben. Zökkenőmentesen zajlott le Endrefalván is az árverés. Erről adott tájékoztatást Kiss István, a község polgármestere. Itt a fo­lyamat abban különbözött az előbbitől, hogy jó minőségű termőföld került kalapács alá. Nevezetesen az Endrefalva és Szécsény között elterülő Mo­csár dűlő egy része. Az árveré­sen tizenhatan vettek részt és elkelt a Mocsár, a Hegyneki, a Laca és a Mogyorós erdő egy-egy része. A kikiáltási ár 3000 ezer forintról 500 forint/ aranykoronára esett. Igaz dél­előtt tíz órától délután négy óráig folyt a művelet, de vég­eredményben az idő mindenki­nek megérte, a résztvevők elé­gedetten álltak fel. A háromszög „fekete bárá­nya” Piliny lett. Itt legkisebb a szántó, a minősége sem a leg­jobb. Legnagyobb az erőterület. Az országúttól innen hegyek, dombok, legelő, régi időket idéző gyümölcsösmaradékok. A terület kirándulásra, hétvégi telkek kialakítására inkább al­kalmasabb, mint művelésre. Mégis harmincnégyen jelentet­ték be igényüket a kárpótlási je­gyük értékének megfelelő terü­letre. A földrendező bizottság el­nöke Holes János. A gond azzal kezdődött, hogy a különböző te­lepüléseken felvásárolt és saját kárpótlási jegyeknek már nem maradt fedezete. Elkövették azt a hibát, hogy az árverést megelőzően a föl­drendező bizottság nem is egyeztette, hogyan kívánja megoldani a földrendezést, mert - ahogyan el is hangzott -, nem is üléseztek. A szántóterület java tagi birtokban van, és a fennálló törvények szerint az nem háborítható. A szövetkezet pedig ott kö­vette el a hibát, hogy az erdő ká­rára a szántóterületet védte an­nak alapján, hogy az erdőbizott­ság is az erdőterületek kijelölé­sét szorgalmazta. A kárpótlási jeggyel rendelkező szomszéd községbeliek, de maga a hely­beli bizottság elnöke ismerték fel elsőnek, hogy az erdő jelenti a nagyobb jövedelmet. Az erdő értéke ugyanis három aranyko­rona hektáronként, mert csak a talajt, nem a rajta lévő fát érté­keli. Ez egy törvénykezési hé­zag, talán mostanában módosít­ják. Ugyanis az erdőterületről letermelt fa bruttó egymillió fo­rint jövedelmet is hozhat a tu­lajdonosnak, mivel egy kocsi fa ára ma 14-15 ezer forint. Ennyi értéket képviselő kárpótlási je­gyért akár 8-10 hektár erdő is megvehető. A Várhegy is ilyen felismerés után lett értékes, és vásárolta meg néhány személy. A Vár­hegy valamikor zártkert volt, de annak idején nagyon hibásan tagosították. A _ tulajdonosok most igényt tartottak rá. Erre vonatkozólag megegyezés tör­tént a földrendező bizottság, a földhivatal, a kárpótlási hivatal és a szövetkezet között. De mi­vel tagosították, kárpótlásra je­lölték ki. A Piliny községen kí­vüliek felismerve ennek a terü­letnek a szépségét, hétvégi tel­kek kialakítására való alkalmas­ságát, a saját és a felvásárolt kárpótlási jeggyel a terület érté­két olyan magasra licitálták, hogy a helybeliek a versenyben nem tudtak méltó partnerek lenni. A Várhegy így két élel­mes, kárpótlási jeggyel rendel­kező személlyé lett. Most aztán folyik a vita és egyre élesedik, mert a Várhe­gyen túl az aránytalan kijelölés kijavítására keresik ugyan, de nem találják a kivezető utat. Hogy a gondokat ki oldja meg? A földrendező bizottság, a szö­vetkezet, vagy a II. törvény által létrehozott földkiadó bizottság, földhivatal? - az az elkövetkező napokban, hetekben dől el. De a gondot meg kell oldani, hogy az átalakulás ne sebeket, hanem megnyugvást hozzon a földmű­velő embernek. Bobál Gyula Traffipax • Szombaton délelőtt tíztől este 20 óráig a Balassagyarmat - Ér- sekvadkert - Rétság - Szende­hely - Katalinpuszta - Rétság - Nagyoroszi - Dejtár - Balassa­gyarmat útvonalon, vasárnap délután kettőtől este 10 óráig a Salgótarján - Pásztó - Hasz­nos - Pásztó - Jobbágyi szaka­szon lehet sebességmérés. Új vezető • Salgótarján. Árvay Rezsőné ügyvezető igazgató személyé­ben új vezetője van az egykori Salgótarjáni Síküveggyárnak, jelenlegi nevén Glasunion Kft-nek. Az igazgatónő ezt megelőzően a kft. egyik résztu­lajdonosánál, aFerunion Külke­reskedelmi Vállalatnál dolgo­zott. Helyettesei Tóth Sándor és dr. Görőcs Sándorné: az előbbi a termelésért és a fejlesztésért, utóbbi a pénz- és az adminiszt­rációs ügyekért felelős. Étkezési kedvezmény • Hont. Az elszámolható étke­zési alapanyagnorma feleme­lése miatt az óvodások és az is­kolások naponta tíz forint étke­zési kedvezményben részesül­nek, melyet az önkormányzat biztosít. Ennek összege össze­sen 80.000 forint, amit a testület már átutalt az intézményeknek. Pályázatok • Nógrádsáp. A községi ön- kormányzat pályázatot nyújtott be az Egészség megőrzéséért alapítványhoz a fogászati ren­delő berendezéseinek kiegészí­tésére, és műszerezettségének, felszereltségének javítására. Külön pályáztak a gyógyszertár építésére is: 1,4 millió forintot igényeltek a már megkezdett munkálatok befejezésére. Közgyűlés • Bátonyterenye. Részarány- tulajdonosok közgyűlésére ke­rül sor február 6-án 10 órakor az Ady Endre Művelődési Köz­pontban, ahol megválasztják a földkiosztó bizottságot. Pedagógusfórumot tartottak Balassagyarmaton Gyakori a rosszindulatú híresztelés A bátonyterenyei ISZI az expóra készül Biennálé születik „Valóban elhibázott a közal­kalmazotti törvény, s reméljük mihamarabb megtárgyalja a parlament az ezzel kapcsolatban tett, mintegy negyven pontból álló módosítási javaslatunkat” - mondta dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium politikai államtitkára azon a nyilvános gyűlésen, me­lyet csütörtökön délelőtt Balas­sagyarmaton, a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban rendeztek a város pedagógusai számára. A fórumon - amelyet az államtitkár az új oktatási tör­vény tervezetéről s a nemzeti alaptantervről tartott előadása nyitott meg - részt vett dr. Kar­sai Péter, az országgyűlés okta­tási bizottságának elnöke, dr. Szabó Lajos, a regionális okta­tási központok igazgatója, Ko­vács Gábor balassagyarmati or­szággyűlési képviselő, az okta­tási bizottság elnökhelyettese, valamint dr. Kiss Tamás alpol­A Magyar Kábelművek Ba­lassagyarmati Kábelgyára ta­valy 330 millió forint nyeresé­get realizált, s ez meghaladta az egy évvel ezelőtti vezérigazga­tói utasításban foglaltakat. Ugyanakkor - várhatóan április 1-jével - 60 dolgozónak fel­mondanak. 1992 utolsó negyedében lá­tott napvilágot a hír, amely sze­rint egy vezérigazgatói utasítás alapján a kábelművekből az idén várhatóan négyszáz embert kell elbocsátani, akkor azonban még nem tisztázták, hogy az in­tézkedés konkrétan miként gármester is, akik válaszoltak az előadást követően feltett kér­désekre. Ember Csaba, a balassa­gyarmati zeneiskola tanára el­mondta, hogy nézete szerint az oktatásüggyel összefüggő ne­hézségek bizonyos hányada megszűnne, ha a rendelkezésre álló forrásokat ésszerűbben használnánk fel. A közalkalma­zotti törvénnyel kapcsolatban pedig többek közt megkérdezte, hogy miért nem értékelik anya­gilag is a pedagógusok intenzív továbbképzését. Dr. Kálmán Attila válaszában elmondta, az említett törvény akkor lenne teljes és kevésbé félreérthető, ha ezt kiegészítené a pedagógusokra specifikus, közoktatási törvény, de ennek létrejöttét az ellenzék - szerinte nem feltétlen konstruktív mó­don - akadályozza. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban a mé­diák információiból nem kell érinti az egyes gyárakat, így a balassagyarmatit. Az ezzel kap­csolatos pontos elképzeléseket az idei vállalati tervkoncepció tartalmazta: a cég egészét te­kintve egyelőre 180 embert küldenek el, ennek egyharma- dát a gyarmati gyárból. A javas­latot a vállalati tanács elfogadta. Mint azt Czelleng János, a balassagyarmati gyár igazgatója elmondta, hogy elsősorban az improduktív munkahelyek fel­számolására, a párhuzamos te­vékenységek összevonására tö­rekednek. Megtudtuk, a lét­számracionalizálás pontos ter­mindent felülbírálat nélkül el­fogadni, hiszen gyakori a kor­mány és a minisztériumok munkájával kapcsolatos rossz­indulatú híresztelés, pedig „sok felelős beosztásban lévő szak­ember a korábbi években a tu­dományos élet kiválósága volt, például dr. Jeszenszky Gézát amerikai egyetemeken válasz­tották vendég professzornak, dr. Andrásfalvy Bertalan neves néprajztudósként közismert.” A jelenlévők azonban hangos zúgással adtak hangot nemtet­szésüknek, akadtak, akik csendben megjegyezték, hogy a miniszter akkor miért nem ma­radt etnográfus ... Az összességében szokvá­nyosán csendes fórumon - amely a koradélutáni órákban zárult -, a tervezett tandíjrend­szerről, az egyházi iskolákról, és a speciális képzést folytató tanintézményekről is szó esett.-fenyvesi­vének kidolgozásával, és a szakszervezetekkel való tárgya­lások lefolytatásával a Budapest Investment Rt. munkaügyi kap­csolatok irodájának szakembe­reit bízták meg, akiknek javas­latot kell tenniük a szervezeti struktúra ésszerűsítésére, s arra, melyek azok a tevékenységek, amelyeket a gyár dolgozói önálló vállalkozásokba tömö­rülve végezhetnének. Az, hogy pontosan kiket és milyen for­mában küldenek el a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárából, várhatóan március végére, április elejére dől el. A tavaly ősszel Bátonytere- nyén megrendezett nemzetközi bemutató és vásár sikere arra inspirálta a rendezvény főszer­vezőjét, a 209. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet veze­tőségét, hogy komolyan meg­fontolják az 1996-os világkiállí­táson való részvételüket. Bocsó Imre, a szakmunkásképző veze­tője elmondta, hogy kidolgoz­tak egy nagyobb tervet, melybe Bátonyterenye, valamint annak vonzáskörzetében lévő telepü­lések önkormányzatait is be­vonnák. Az elképzelések szerint az expo idejére megszervezett program központi rendezvénye a ruhaipari képzéssel foglakozó • • Ülésezett a berkenyéi testület A berkenyéi képviselő-tes­tület pénteken ülést tartott. Megtárgyalták az ez évi költ­ségvetést, és ezzel párhuzamo­san módosították az iskolai és az óvodai napközi konyháján felhasználható nyersanyag- normákat is. Ehhez kapcso­lódva önkormányzati rendele­tet is alkottak, az új térítési dí­jak mértékének meghatározá­sáról. Tárgyaltak a köztisztvise­lők, illetve a polgármesteri hi­vatal dolgozóinak munkavég­zéséről, a munka- és a pihenő­idő pontos meghatározásáról, a juttatásokról, illetve a jutalma­zásokról. Megvitatták az egészség- ügyi ellátással kapcsolatos, új tervezetet is, ami a község házi- és gyermekorvosi ellátá­sának zökkenőmentességét szolgálja. Végezetül az 1993. évi üléstervet is jóváhagyták. iskolák nemzetközi divat- és népviselet-bemutatójával egy­bekötött vásár lenne, (amelyet méltán nevezhetünk akár bien- nálénak is, hiszen 1992 után, 1994-ben is szeretnének egy ha­sonló seregszemlét rendezni), a ’96-os expón pedig a szakmun­kásképző programjait az ön- kormányzatok által szervezett bemutatók egészítenék ki. Az javaslat azért óriási jelen­tőségű, mert ezzel a térséget egyre inkább sújtó foglakozta­A Kercseg úton, az úgyne­vezett nagy kanyarban lévő, nem is olyan régen kialakított autóparkoló helyén garázso­kat akarnak építeni, pedig előírás, hogy a környékbeli lakások számának legalább 80 százalékának arányában par­kolóhelyet kell biztosítani. Ha ez megvalósul, hová állíthat­ják majd le gépjárművüket a lakástulajdonosok? - Ezt kérdezte egy salgótarjáni ol­vasónk.-A kérdező azt kifogásolja, hogy kialakított autóparkolót szüntetnénk meg, ezért először azt kell tisztázni, hogy ez nem kialakított autóparkoló - vála­szolta Pintér Andrásáé, a salgó­tarjáni polgármesteri hivatal műszaki osztályának csoport- vezetője. A Kemerovói építke­zés felvonulási területéről van szó. A faépület betonaljzatát használták az ott lakók parkoló­tási gondok enyhítése is lehe­tővé válna. A szakmunkásképző - imént csak érintőlegesen felvázolt el­képzeléseit - eljuttatták a világ- kiállítási pályázati bizottsághoz, ahonnét pozitív visszajelzést kaptak: elfogadták a javaslatot, azonban a leglényegesebb kér­dés, nevezetesen, hogy a bemu­tató költségeit pontosan ki fe­dezze, a finanszírozási terv el­készülte után dől el. ként. Ezen a területen szeretné­nek garázsokat építeni a Keme- rovó-lakótelepiek, ehhez kérték a főépítész engedélyét. Ezt még nem kapták meg, mert a benyúj­tott tervek nem feleltek meg.- Ez tehát nem érintené az említett 80 százalékos arányt?- A parkolóhelyek számát a lakótelep tervezésekor figye­lembe kellett venni. Ezt a helyet a tervező nyilván nem vette fi­gyelembe a szükséges területek kialakításánál. Tehát szó sincs arról, hogy parkolót szüntet­nénk meg. Ezzel egyszerűen rendezettebb lesz a terület. Lórik István pásztói olva­sónk tette fel rovatunk követ­kező kérdését. Azt szeretné tudni, hogy a pásztói téesz nyugdíjasaként van-e joga a szomszéd települések - Mát- raszőlős és Tar - közigazga­tási területén árverésre kije­lölt termőterültre licitálni? Létszámracionalizálás a kábelgyárban Hatvan dolgozónak mondanak fel (fá) Kíváncsiskodó Nem szűnik meg, mert nem is volt parkoló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents