Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-06-07 / 31. szám
2 KÜLFÖLD 1993. február 6-7., szombat-vasárnap A lengyel kormány veresége Súlyos vereséget szenvedett a lengyel kormánya, parlamentben a nyugdíjtörvény módosítása kapcsán. Az elfogadott változat visszaállította a különösen nehéz körülmények között dolgozóknak járó kedvezményeket. Ez vonatkozik például a bányászokra, halászokra, építőmunkásokra, alkotóművészekre és újságírókra. Megerősített CIAigazgatójelölt A szenátus csütörtökön megerősítette James Woolsey jelölését a CIA igazgatói tisztségére. Clinton elnök 51 esztendős jelöltjét egyhangúlag, ellenszavazat nélkül fogadták el mind a demokrata, mind a republikánus szenátorok. Woolsey várhatóan a jövő héten lép hivatalba. Üjra működhet a kommunista párt A fehérorosz parlament döntése értelmében a volt szovjet köztársaságban ismét működhet a kommunista párt, amelynek tevékenységét röviddel az 1991. augusztusi moszkvai puccskísérlet után függesztették fel „átmeneti időre”. A mostani határozatot azt követően hozták, hogy a fehérorosz legfőbb ügyész hivatala közölte: nincs bizonyíték a pártnak a másfél évvel ezelőtti elvetélt puccskísérletben való részvételére. Az R-881 titka Telena Bonner a KGB-ben Azonnal el kell oszlatni a cím bői adódó esetleges félreértést. Szaharov özvegyet ugyanis senki nem vitte be a KGB-be, ő ment be saját elhatározásából, és attól az érdeklődéstől fűtve, hogy megtudja: hogyan keresztezte férje és egész családja életútját a titkosszolgálat? Él természetesen másokban is a jogos kíváncsiság arra vonatkozóan: mit rejtenek róluk a titkos iratgyűjtők, de hát a nagy kitárulkozás — úgy, mint STASI-ék- nál a berlini nagy falomlás után — Moszkvában még várat magára. Az akadémikus özvegye azonban jól tudta, hogy az idő ellene dolgozik, és a nyilvánossáf ot is fel kell használnia annak ikényszerítésére, hogy felnyissák előtte azokat a dossziékat. Mielőtt tovább rostálnák a bennük lévő irathalmazt.. Sok-sok levelére, sajtónyilatkozataira végül nemrégiben megnyílt előtte a KGB 773. sz. főnöki irodája, ahol maga Viktor Ivanyenko tábornok fogadta, aki ez idő szerint az oroszországi titkosszolgálat legfőbb személyisége. A generális nyilván Jelcin egyetértését is élvezte atekintet- ben, hogy Jelena Bonner elé tárja a legszigorúbban őrzött, R-881 jelű dossziét is. Már az első lapok megdöbbentették. Megtudhatta belőlük, hogy édesapja 1938-ban nem természetes módon halt meg, hanem egyszerűen tarkón lőtték egy föld alatti „börtön-irodában”. Az idős asszony a döbbenet hatására csaknem rosszul lett, és csak napokkal később vállalkozott az íratok továbblapozására. De ekkor már a félje egykor állítólag ellopott levélnagyatéka felől érdeklődött. Megtette ezt már akkor is, amikor Krjucskov a KGB főnöke volt. Az azóta letartóztatott nagyember akkor csak széttárta karjait, mondván: „ Asz- szonyom, engem is mardos a lelkiismeret, hogy nem felügyeltünk önökre jobban száműzetésük idején, és annak a tolvajnak módja volt hozzáférkőzni a professzor irataihoz.” Aztán bekövetkezett az elvetélt puccs, ami után Kriucskov hivatali páncélszekrényéből előkerültek az „ismeretlen tolvaj” levélzsákmányai. De nem a teljes gyűjtemény, mert az özvegy megállapította, hogy bizonyos „különlegesen érdemleges” fejezetek hiányoznak a szovjet atombomba atyjának hajdani feljegyzései közül. Szaharov özvegye ekkor ismét a sajtóhoz fordult, és a következő meglepő bejelentést tette: „A száműzetésből visszatérve Szaharov egy alkalommal hosszú beszélgetést folytatott a KGB vezetőivel, akik sok mindent elmondtak neki, ám diszkrécióját kérték. Szaharov állta az alkut, és nem szólt az elmondottakról haláláig sem. De egy zárt borítékban átadta nekem a beszélgetés részleteit. Ha nem jutok hozzá féljem feljegyzéseinek teljes anyagához, nyilvánosságra hozom a levél tartalmát.” Ultimátuma végén Bonner asz- szony bejelentette, hogy ezúttal hozzáférhetetlen helyre tette letétbe a sokaknak nyilván kínos meglepetést okozható borítékot, így nát a mérkőzés újabb fordulója még hátravan, és kockáztatni egyik fél sem kíván. (FEB) Sevardnadze lemondással fenyegetőzött A grúz parlament kétnapos zárt tanácskozásán a radikális irányzat képviselőinek ellenkezése dacára elfogadták azt a javaslatot, hogy folytatni kell a tárgyalásokat Oroszországgal. Sevardnadze államfőnek — a javaslat kidolgozójának — sikerült meggyőznie a parlamentet, mondván: a tárgyalások Oroszországgal annyira életbevágóak Grúzia számára, hogy azokat az abház válság rendezésével egyidejűleg kell folytatni. (A radikális képviselők eredetileg azt javasolták, hogy az abház autonóm köztársaságban kialakult konfliktus végleges rendezéséig lassítsák a tárgyalási folyamatot.) A határozatot az ülésszakról tudósító ITAR- TASZSZ Sevardnadze politikai győzelmeként értékeli. A grúz államfő egyébként a döntés kikényszerítése érdekében kilátásba helyezte: ha javaslatát nem fogadják el, lemond tisztségéről. (MTI) Előkészületben Amerikai—orosz külügyi találkozó Warren Christopher amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja után szeretne találkozni orosz kollégájával, Andrej Kozi- revvel— közölte egy névtelenséget kérő amerikai külügyi illetékes. Az AFP jelentése szerint az amerikai diplomácia új vezetője február 17-én indul Washingtonból a Közel-Keletre, az izraeliarab béketárgyalások előmozdítására. Christopher útja befejeztével egy vagy két napot töltene Nyugat-Európában, és ekkor kerülhetne sor az amerikai-orosz külügyminiszteri találkozóra, valamikor a hónap végén. Az orosz külügyminisztérium már szerdán bejelentette: Christopher és Kozirev megegyeztek, hogy a közeljövőben találkoznak egy európai városban. (MTI) Tárgyalások a boszniai válságról Az új amerikai kormány nagy fontosságot tulajdonít a FÁK- hoz és a kelet-közép-európai országokhoz fűződő kapcsolatoknak — mondotta csütörtöki washingtoni tárgyalásai után Klaus Kinkel. A német külügyminiszter megerősítette: a Boszniára vonatkozó genfi béketerv támogatására hívta fel az Egyesült Államokat, de a Clinton-kormány — fenntartásai miatt — csak később dönt a kérdésben. Kinkel volt az első külföldi külügyminiszter, akit Biti Clinton elnök hivatalba lépése óta fogadott. A bonni politikus tárgyalt Warren Christopher kül- ügy-, Les Aspin védelmi miniszterrel és más személyiségekkel is. — A megbeszélések középpontjában a boszniai válság állott — tájékoztatta Kinkel a sajtót. Kifejtette partnereinek a Bonn által is osztott EK-véleményt, miszerint a genfi terv, hiányosságai ellenére, az utolsó lehetőség a helyzet békés rendezésére. Benyomása szerint Washington nem utasítja el a tervet, ám vannak — egyébként indokolt — fenntartásai, és még időre van szüksége a döntéshez. (MTI) Akik a hírekben szerepelnek: Heide Schmidt „Budapest Közép-Európa Bangkokja'” Egy moszkvai lap kétes dicsérete fővárosunkról A csinos és mindig igen határozott Heide Schmidt látványos politikai karriert futott be, amelynek csúcspontjaként az osztrák Szabadságpárt elnökjelöltként indította az 1992-es elnökválasztáson. Igaz, Heide Schmidt; az első fordulóban a négy jelölt közül csak harmadiké ként végzett, és .így esélytelen volt az államfői tiszt megszerzésében, ám a jelöltség igen nagy ismertséget biztosított számára. A bajorországi születésű Heide Schmidt 1950 — kétéves kora — óta él Bécsben, itt végezte el a jogi egyetemet, majd a doktorátus megszerzése után folytatta társadalom- és gazdaságtudományi tanulmányait. 1972 és ’77 között az oktatásügyi minisztérium jogi osztályán dolgozott. 1977 és ’87 között az állam- ügyészség munkatársa volt. 1967-től ’71-ig a Szabad Diákok Körének (RFS) tagja volt. 1973- ban belépett a Szabadságpártba. Bécs egyik legelőkelőbb kerületében, Döblingben dolgozott a A Mayon vulkán újabb kitörésétől és iszapártól tartva továbbra is emberek ezrei hagyják el otthonaikat a veszélyeztetett településekről. Pénteken több mint nyolcezren jelentkeztek az iskolákban, templomokban berendezett szükséghajlékoknál. A menekültek száma már közel 25 ezer. A keddi kitörésnek legalább 45 halálos áldozata volt, az eltűntek száma mintegy negyven lehet. Keresésüket nehezítik a kerületi pártvezetésben. 1987 óta az FPÓ bécsi tartományi elnökségének tagja, s e minőségében első szabadságpárti képviselőként 1987-ben bekerült a Szövetségi Tanácsba, ahol korábban csak a szociáldemokrata és néppártiak voltak jelen. 1988 és ’90 között az FPÖ főtitkára volt, majd a ’90-es parlamenti választások után bekerült a Nemzeti Tanácsba (parlament), amely alelnökké választotta. Heide Schmidt ellentétei Jörg Haiderrel az elnökválasztási kampányban kerültek először reflektorfénybe: a pártvezér megpróbálta befolyásolni kampányát, amit Schmidt nem hagyott. Akkor Haider engedett, de megfigyelők szerint a nyílt vita nem tett jót Schmidt esélyeinek. A külföldiellenes népszavazás kérdésében csakúgy, mint a Liberális Internacionáléval élesedő vitában Schmidt nyíltan Haider nézetei ellen foglalt állást. gyakori, ismétlődő felhőszakadások, amelyek a tűzhányó oldalán lerakodott vulkáni hamut feláztatva, iszapárral fenyegetnek. A gázfelhőt eregető Mayon kráteréből izzó láva szivárog. A mani- lai szeizmológiai intézet vezetője szerint a hétvégi telihold vonzása újabb robbanásszerű kitörést idézhet elő, és legrosszabb esetben több millió tonna vulkáni törmelék zúdulhat alá a 2462 méter magas kúpról a 16 kilométerre levő Legazpi kikötőváros Nem helyeselte Haider külföldiellenes nézeteit, diktatórikus pártvezetési módszereit, amelynek eredményeként több tapasztalt liberális politikus vált ki az elnökségből. Ugyanígy Schmidt bírálja a közös piaci csatlakozással szembeni álláspontot, amelyet Haider a népszavazáson elszenvedett kudarc után még inkább politikája középpontjába állít. Heide Schmidt fő érve Haiderrel szemben az, hogy ezek a nézetek nemcsak a liberális eszmeiséggel összeegyeztethetetlenek, de eltérnek attól is, amit az FPO eredetileg meghirdetett. Mindezek a megfontolások késztették Heide Schmidtet — aki a népszavazást értekelő elnökségi ülésről betegségre való hivatkozással távol maradt —, hogy csütörtökön bejelentse: kilép a pártból, és megalakítja a parlamentben négy hasonló gondolkodású politikustársával a Liberális Fórumot. irányába. A manilai kormány katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánította a fővárostól 33 kilométerre délre levő Albay tartományt. Mayon egyike a mintegy 200 Fülöp-szigeteki vulkánnak. 1814-ben egész falvakat törölt el a föld színéről, és a kitörés következtében több mint 1200 ember vesztette életét. Az utolsó, 1984- es kitörésnek nem voltak halálos áldozatai. (MTI) Kétes értékű dicséretre ragadtatta magát pénteken a Komszo- molszkaja Pravda című moszkvai lap — Közép-Európa Bangkokjának nevezte a magyar fővárost. Az újság elismerését Budapest a szexípar terén elért gyors ütemű fejlődéssel vívta ki. A Komszomolszkaja Pravda a „Budapest a szex fővárosának A NATO emlegetett délkeleti szárnyán, ahol korábban a ciprusi válság, valamint az Égei-ten- ger alatt rejlő olajkincs körüli területi viták élezték ki az évszázados görög-török viszálykodást, most új ellentétvonalak keletkeztek. Athén úgy érzi, hogy Törökország bekeríti, s attól tart, hogy ez végső soron akár egyes tartományainak elvesztésével járhat. Görögország számára az utóbbi két esztendőben alapvetően megváltozott a Balkán képe. A korábban Athénnel szemben is ellenséges, de önmagát mindenkitől elszigetelő Albánia visszatér a politikába, de oly módon, hogy a félig európai Törökország mellett kontinensünk első országaként az Iszlám Konferencímére pályázik” című cikkben az okokat ecsetelve azt írta, hogy a prostitúció távolról sem új jelenség ezen a tájon, de „a kommunista rendszer bukása utáni munkanélküliség, megélhetési gondok, az infláció, a zavaros törvénykezés példátlan méretekben készteti a nőket az ősi mesterségre”. A lap szerint ráadásul mindez olyan nyíltsággal zajlik, cia tagja lett. Mindez állandó kapcsolatot jelent Ankarával. Bulgáriában, ahol korábban tagadták, most elismerik a jelentős török kisebbség létét. A legkényesebb pont: Macedónia. Látszólag a névválasztás körül van a vita. A görögök arra hivatkoznak, hogy szélsőségesen nacionalista csoportok már jó ideje követelik észak-görög vidékek Macedóniához történő csatolását. Török részről az elsők között ismerték el hivatalosan Macedóniát, amit a görögök megint csak rosszalltak. Az utolsó csepp végül az lett a pohárba (hacsak újabbakat nem cseppentenek...), hogy a Nyugat-Trakiá- ban éíő iszlám közösséget, amelynek tagjait Athénben görög muzulmánként emlegetnek, mintha valahol a Távol-Keleten történne. — Budapest a turisták városa, és rövidesen Amszterdam ve- télytársává válhat a turizmus szexuális szórakozást nyújtó ágában — zárult a moszkvai újság rövid, akár még reklámnak is beillő, figyelemfelkeltő írása. Ankara „török testvéreinek” nevezte. Az ilyen megnyilatkozások bonyolították Görögország és az Európai Közösség viszonyát is. Athén azt várja a többi tizenegy tagállamtól, hogy ne ismerjék el, Macedóniát a névváltoztatás feltétele nélkül. A közös piaciak viszont nehezményezik, hogy egy görög különút megnehezíti az összefogást, az együttes, eredményes cselekvést a jugoszláviai rendezés érdekében, s lazíthatja a gazdasági embargót. Ha pedig Macedónia felvételi kérelme az ENSZ elé kerül, s a közgyűlés többsége várhatólag mellette szavaz, nem valószínű, hogy az EK-tag Nagy-Britannia vagy Franciaország vétót emelne... Eléggé kuszák tehát a balkáni viszonyok, régi, elintézetlen számiakra új konfliktusok nehezednek, egyik oldalon sincsenek híján az indulatoknak. A baj csak az, hogy szomszédságunkban alakulnak a lehetséges tűzfészkek. (FEB) Szászi Júlia Mayon vulkán Izzó láva szivárog... (MTI) Politikai kislexikon Elintézetlen számlák a Balkánon Amikor a századelőn, a Balkán-háborúk következtében Európa lőporos hordójának nevezték a félszigetet, aligha hitték volna, hogy az évszázad végén újra érvényes lesz ez a megállapítás. Méghozzá nemcsak a volt Jugoszlávia területén, ahol szinte reménytelennek tűnik a szerbek, horvátok és muzulmán bosnyákok háborúinak beszüntetése, hanem azon kívül is. A belga miniszterelnök-helyettes hazánkban Magyar—argentin beruházásvédelmi megállapodás Visszaesett a magyar export, növekedtek az importszállítások Magyar-argentin beruházásvédelmi megállapodást kötöttek pénteken. A dokumentumot a Pénzügyminisztériumban az argentin külügyminiszter, Guido di Telia, valamint Kupa Mihály pénzügyminiszter írta alá. A megállapodás a beruházások kölcsönös védelmét szolgálja mindkét országban, s a dokumentumtól azt várják, hogy elősegíti az argentin befektetők magyarországi érdekeltségeinek növekedését, és a magyar vállalkozók argentínai beruházásait. A két ország között évek óta stagnálnak a kereskedelmi kapcsolatok. Két évvel ezelőtt 1991- ben volt a legjelentősebb a kölcsönös forgalom, amikor a magyar export 17 millió dollárt, az import 2,7 millió dollárt tett ki. A múlt esztendőben a magyar export némiképp visszaesett, az argentin szállítások azonban növekedtek. A magyar vállalatok elsősorban izzólámpákat, gyógyszer-alapanyagokat, vegyi árukat értékesítenek a dél-amerikai országban. A behozatalban bőrből, szövetből készült anyagok és délszaki mezőgazdasági termékek szerepelnek. Melchior Wathelet belga miniszterelnök-helyettes Kupa Mihály pénzügyminiszterrel tárgyalt péntek délelőtt. A megbeszélésen — mondta el az MTI- nek a találkozó után a belga politikus — áttekintették a magyarbelga gazdasági kapcsolatokat, és szó esett hazánk EK-csatlako- zásával kapcsolatos kérdésekről is. Az Európai Közösséghez való csatlakozás feltétele, hogy az adott ország költségvetési deficitje ne haladja meg a nemzeti össztermék 3 százalékát. Magyar részről megtudtam — mondta Melchior Wathelet —, hogy 1996-97-ig kívánják fokozatosan eddig a szintig mérsékelni a hiányt a jelenlegi 6 százalékról. Hozzátette: Belgiumban szimpátiával figyelik a magyar erőfeszítéseket. Márciusban kerül sor a belga parlamentben Magyarország EK-csatlakozási szerződésének ratifikálására, és az IMF- en belül is segítségére lehet Belgium hazánknak, hiszen jelenleg Belgium tölti be a Magyarországot is magában foglaló IMF-cso-. port elnöki tisztjét. A két ország egyre szorosabbra fűzi diplomáciai kapcsolatait, és a gazdasági együttműködés terén is bizalomra ad okot, hogy az elmúlt két évben több mint 25 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, s jelenleg már mintegy 30 belga vállalat képviselteti magát Magyarországon. (MTI)
