Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-26 / 48. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. FEBRUÁR 26. PÉNTEK IV. ÉVFOLYAM 48. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Meciar-nyilatkozat Bősről Vladimír Meciar szlovák kormányfő szerint a bősi erőmű­vel kapcsolatos vitás kérdésekről a leg­főbb politika szint­jén, Magyarország és Szlovákia miniszter- elnökeinek kellene tárgyalni. Meciar ezt szerdán este, Brüsz- szelből hazatérve mondta a CTK cseh hírügynökségnek. Úgy vélekedett, hogy miután a Cseh Köztársaság az erő­mű jogutódlását tel­jes mértékben Szlo­vákiára hagyta, a kérdésnek a hágai nemzetközi bíróság elé terjesztéséről azonnal meg lehetne kezdeni a tárgyaláso­kat • Magyarország­gal. A szlovák kor­mányfő a nyilatko­zatban elutasította azt az ajánlatot, hogy az erőmű leállításá­ból származó ener­gia-elmaradásért Magyarország haj­landó lenne kártérí­tést fizetni. Meciar a továbbiakban kije­lentette: „Magyaror­szág fegyvervasárlá- sai Szlovákiában ugyan nem keltenek hisztériát, de kétség­telenül nyugtalanító­ak”. Elmondta, hogy a Szlovák Köztársa­ság nem kíván a NA­TO tagja lenni, és nem is lógja kérni a felvételét, nogy ezzel se okozzon kellemet­lenséget. (MTI) Négyszáz forint az alsó határ Kinek mennyi nyugdíjemelés jár? Jeszenszky Géza a humanitárius megoldás mellett Jeszenszky Géza külügymi­niszter tegnap hazaérkezett nyolcnapos külföldi körútjáról, amelynek során tárgyalásokat folytatott Dél-Afrikában, Olasz­országban, és látogatást tett a Vatikánban, illetve a NATO dél­európai főhadiszállásán. Az Egyesült Államok tervezett boszniai segélyakciójával kap­csolatban Jeszenszky Géza meg­győződését fejezte ki, hogy a boszniai nemzetközi segélyakci­ók továbbra is a humanitárius keretek között maradnak. A kül­ügyminiszter hangsúlyozta, Ma­gyarország meglehetősen óvato­san közelíti meg a délszláv válság fejleményeit. Magyar Üt Körök: független az MDF-től Az MDF Országos Elnöksége a párt frakcióvezetése kérésére foglalkozott a Fórum és a Ma­gyar Út Körök kapcsolatával. Az elnökség állásfoglalásában ki­mondta: a Magyar Út Alapít­vány önálló jogi személy, s füg­getlen az MDF-től. Éppen ezért a Magyar Út Körök mozgalma nem épülhet rá a Fórum szerve­zeteire, s az MDF következete­sen ragaszkodik a VI. országos gyűlésen elfogadott politikai nyilatkozathoz. Az ülésen Csur- ka MDF-elnökségi tagságáról nem volt szó. A Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság mindent megtesz annak ér­dekében, hogy az Országgyűlés döntése alapján megemelt nyug­dijat a posta már a jövő hónap­ban, az előzetesen közzétett na­pon kézbesítse az érintettek ré­szére. Erről, illetve a jövő hónap­ban hatályba lépő nyugdíjemelés részleteiről tegnap tájékoztatta az MTI-t az OTF Nyugdíjfolyó­sító Igazgatósága. Mint ismere­tes, az idén összesen 14 százalék­kal emelkednek a nyugdijak. Az emelés — a korábbi évekhez ha­sonlóan — két lépcsőben valósul meg: márciusban 10, míg szep­temberben 4 százalékkal nőnek a nyugellátások. Áz emelésben azok részesül­nek, akik számára az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rok­kantsági nyugdijat, illetve az át­meneti járadékot még 1993. ja­nuár 1-je előtt állapították meg. Az emelés összege minimum 650, maximum 2200 forint. Az özvegyi és szülői nyugdijat, vala­mint a baleseti özvegyi és szülői nyugdijat ugyancsak 10 száza­lékkal emelik fel; ezeknél az ellá­tásoknál az emelés legkisebb ösz- szege 550, legmagasabb összege pedig 1600 forint. (Folytatás a 2. oldalon) MSZMP: tucatnyi „szakadár” Előzetes adatok szerint az MSZMP 30 ezres tagságának több mint 90 százaléka szavazott arra, hogy a párt hivatalos elnevezése ezentúl „Munkáspárt” legyen — hangzott el az MSZMP csütörtöki sajtótájé­koztatóján. Nyíró Sándor alelnök elmondta: a „szakadárok” — akik a névvál­toztatás miatt pártszakadást jósolnak — tulajdonképpen nem a Mun­káspárt elnevezés, hanem a párt nézetei vei ellentétes politikai elképze­léseik miatt fordultak szembe az MSZMP-vei. Ezzel kapcsolatban Tóth Miklós szóvivő az MTI kérdésére elmond­ta: mintegy tucatnyi párttagról van szó, akik már 3 éve „szervezked­nek”.. Amennyiben új pártot alapítanak, az MSZMP nevet nem használhatják, ennek érdekében — szükség esetén — a Munkáspárt jogi úton jár majd el. A sajtótájékoztatón ismertették azt a nyílt levelet, amelyet a párt el­nöksége Antall Józsefhez intézett. Ebben felkérik a miniszterelnö­köt: a magyar kormány ne engedélyezze, hogy a Boszniába tartó amerikai repülőgépek hazánk légterén áthaladjanak. A Munkáspárt szerint a kabinet erőfeszítéseit katonai akciók támogatása helyett a jugoszláviai válság tárgyalásos rendezésére kell összpontosítani. Idősek Tanácsa? A Nyugdíjasok Országos Szö­vetsége javasolja, hogy minden városban és községben alakuljon meg az Idősek Tanácsa, amely­nek legyen konkrét szerepe — esetleg vétójoga — az idős lako­sokat érintő kérdésekben — mondta Knoll István, a szövetség elnöke tegnapi sajtótájékoztató­ján. Az önkormányzatok vegyék figyelembe az idős lakosság véle­ményét, és a vonják be őket a fel­adatokba. A jó kapcsolat kiépí­tését a félévente megrendezendő Idősek Fóruma is segítené. (MTI) Műszer, kötszer, vér tartalékban Bevetésre kész a katasztrófakórház Nógrádsápon a helyi önkormányzat saját erőből úgynevezett tb-támogatás nélkül fogorvosi rende­lőt alakított ki, ahol hetente két alkalommal tart rendelést a nógrádkövesdi fogorvos. így a helybéli lakosoknak nem kell távolabbi településekre utazniok fogászatra. Képünkön dr. Diószegi Mária fogszakorvos és Szádoczki Judit asszisztens dolgozik a rendelőben. Fotó: Rigó Tibor Nyugaton aranybánya, na és Nógrádban? A gyógyszerárak sem ■■■MM*—* ^MM*—* MBMIMMM^^MMMMMMMi^^MI^^MH nőnek az égig Főleg így influenzajárvány idején feltűnő: milyen nagy a sor- banállás a gyógyszertárak kiadóablakai előtt. Százak és százak toporognak vénnyel a kezükben, hogy mielőbb hozzájuthassa­nak az egészségjobbító készítményekhez. Ami javítja ugyan a közérzetet, de alaposan megtépázza a kispénzű páciensek pénz­tárcáját. A toporgás még erőteljesebb, ha kiderül, hogy az a bi­zonyos orvosság most éppen nincs. A gyógyszerfogyasztási szo­kásaiban már amúgy is alaposan megtépázott kliens - laikus voltát igazolandó - ilyenkor szokott az égre mutogatni... A gyógyszerellátás privatizá­ciós törekvéseiről rendkívül ár­nyalt vélemények láttak már eddig is napvilágot. A mono­polhelyzetek lebontásával egy­idejűleg azonban valamennyi érintettnek fel kell készülni a piaci feltételek diktálta kemény küzdelemre. Ez a felismerés in­dukálta a váltást a Nógrád Me­gyei Gyógyszertári Központnál is, amely tavaly október óta Co- loniapharma névre hallgat. A nagykereskedelmi jogosultság­gal is rendelkező balassagyar­mati vállalat főgyógyszerészé­vel, dr. Szigeti Józseffel az érté­kesítés nagy magyar tranzak­cióiról cseréltünk eszmét.-Ami drágább, az a jobb, a korszerűbb. Igaz-e ez a megál­lapítás a gyógyszerekre?- Meggyőződésem, hogy ez a speciális áru, merthogy az, még mindig nem a tényleges értékén cserél gazdát. A társadalombiz­tosító, mint legfőbb finanszí­rozó öt féleképp támogatja meg a gyógyszerárakat, ám ez - fő­leg itt, a szegénység és munka- nélküliség megyéjében - nem elég. Az a bizonyos szociális védőháló igencsak ritka, ráadá­sul az állampolgár rendelkezé­sére álló szolgáltatás is kívánni­valót hagy maga után. Idén ja­nuártól lépett életbe az ún. deg- resszív árrés, ami magyarul annyit tesz: a drágább gyógy­szernél alacsonyabb, az ol­csóbbnál magasabb az árrés. Mi nagyon szívesen forgal­maznánk még több, korszerű nyugati gyógyszert. A kérdések kérdése az: mit szól ehhez a tb? Valószínű, hogy inkább az azo­nos hatóanyagú, hazai készít­ményeknek biztosít elsőbbsé­get. Például megkeresett bennün­ket a világhírű Bayer. Az üzleti ajánlata következőképp hang­zott: 10 darab Aszyprin 5 már­káért ... A vele párosítható Istopirint ma 36 forintért árulják a patikák.-Az önök vállalata a gyári késztermékek tárolásával, keze­lésével és szállításával foglal­kozik. A megye közforgalmú gyógyszertárai egyelőre csak önöktől szerezhetik be az árut. De mi lesz akkor, ha a (Folytatás a 3. oldalon) A súlyos pénzhiánnyal küszködő egészségügy helyt tud-e állni egy katasztrófa esetén? — vetődik fel a kérdés a tolnai vasúti bal­eset után, hiszen a nyékpusztai tömegbaleset sebesültjeinek ellátá­sához segítséget kellett kérnie a szekszárdi és a bajai kórháznak is. Mennyire jogos az aggodalom? — érdeklődtünk a Népjóléti Mi­nisztériumban dr. Horváth Istvántól, a szervezési főosztály vezető­jétől. Torgyán két gyűlése Ifjúsági fórum — idősebbeknek — Olyan helyzet szinte elkép­zelhetetlen, hogy egy tömegbal­eset sérültjeinek ellátásához mindig és mindenhol elegendő orvosi műszert, kötszert, gyógy­szert, vért raktározzunk. Az álla­mi egészségügyi tartalékot ép­pen azért hoztuk létre, hogy ab­ból kérni lehessen. így történt ez a nyékpusztai balesetnél is. A szekszárdi kórház lélegeztető-, a bajai pedig EKG-készülékeket, gyermekeknek árleszorítót, az intenzív osztályra őrzőmonitort, altatógépet kért. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy ép­pen a szekszárdi kórház baleseti sebész főorvosa, dr. Hulin István irányításával próbáltuk ki annak idején a bárhol működtethető katasztrófakórházat. — Hány személyes a „hordoz­ható” intézmény? — Négyszáz ágyas. Sátorban, iskolában egyaránt berendezhe­tő. Fontos életmentő műtétre, súlyos betegek tartós kezelésére egyaránt alkalmas. „Élesben” eddig csak Máriapócson, II. Já­nos Pál pápa látogatásakor mű­ködött, szerencsére nem volt rá szükség. A nemzetközi ajánlá­sok és a hazai tapasztalatok is­meretében egyébként országos, megyei és intézeti — klinikákra, kórházakra lebontott — kataszt­rófatervekkel rendelkezünk. Az Egészségügyi Világszervezet ter­mészeti, ipari és aVz'/katasztrófá- kat különböztet meg, ez utóbbi­ak közé sorolják például a politi­kai, gazdasági menekültáradatot is. — Önöknél a minisztérium­ban mikor szereztek tudomást a nyékpusztai katasztrófáról? — Néhány perccel az autó­busz és a vonat ütközése után. A mentőszolgálat a helyszínen ta­pasztaltak ismeretében rádión értesítette az érintett kórháza­kat : hány embert és milyen sérü­lésekkel szállítanak hozzájuk. A megérkezésükig fel tudtak ké­szülni az életmentő műtétekre, a sebesültek ellátására. Ugyanak­kor nekünk is jelentették a tör­ténteket, hogy késlekedés nélkül segíthessünk a szükséges felsze­relésekkel, gyógyszerekkel. — Milyen az együttműködés a különböző minisztériumok fel­ügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények között? Közismert, hogy például egyes honvédkór­házak az átlagosnál jóval felsze­reltebbek. — Példás az állam, az önkor­mányzatok, a honvédség és a MÁV-kórházak együttműködé­se. Ha ennél a tömegbalesetnél lett volna égési sérült, azt a men­tő egyenesen a pécsi honvédségi kórház égési osztályára szállítot­ta volna. A mentősök, a vérellátó állomások, a kórházak, a klini­kák pontosan kidolgozott terv szerint cselekszenek, hogy a sé­rültek minél előbb a megfelelő kórházakba kerülhessenek. (FEB) Az első szakképzettség megszerzéséig Továbbra is ingyenes lesz a közoktatás Szó sincs arról, hogy a közok­tatásban bevezetnék a tandíjat. Ilyen értelemben nyilatkozott Kálmán Attila kultuszminiszté­riumi államtitkár csütörtökön az MTI-nek, ismét visszautasítva az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. A közoktatási törvényterve­zetről szólva elmondta, hogy an­nak elfogadása után a diákok he­ti 30 órát tanulnak, természete­sen térítésmentesen. Ezenfelül még heti 6 óra ingyenes foglalko­zás — szakkörök, korrepetálás stb. — jár ingyen a tanulóknak az iskolától. A további különórá­kért azonban már kérhet térítést az iskola — fogalmazott az ál­lamtitkár. Hangsúlyozta azon­ban, hogy az első szakképzettség megszerzéséig a közoktatás in­gyenes. Torgyán József ugyan tegnap délután több mint két órán ke­resztül el sem mozdult az egri If­júsági Ház nagyterméből, mégis két rendezvénynek is a vendége volt. Eredetileg ugyanis a gárdo- nyis diáknapokra hívták, ám mi­vel az iskola pártsemleges, így a diákok előtt jobbára magánéle­téről mesélt, majd mikor elkez­dődött a Független Magyar Ifjú­ság rendezvénye, az ifjúsági fó­rum, s némiképp ellentmondá­sosan, főként az idősebb korosz­tály tagjai töltötték meg a termet, már kifejtette a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelenlegi téziseit is. Utalt a már említett paradoxonra, s el­mondta, hogy a fiatalokra kell épülnie a politikának, mert ők a jövő, ám a fiataloknak nem kell okvetlenül politizálniuk, ők in­kább: „udvaroljanak, sportolja­nak, játsszanak”. Rögvest hozott egy javaslatot is, amellyel szerin­te szinte varázsütésre meg lehet­ne oldani a lakáskérdést: az ön- kormányzatoknak ingyen kelle­ne biztosítani a telket, az ország pedig ezeken hitelekből építene lakást, majd a fiatal albérleti dí­jért lakhatna ott, sőt meg is vásá­rolhatná a lakást, ha befizetné nyolc, tíz vagy tizenkét év összes albérleti diját egyszerre. (A Hír­lap számításai szerint, ha egy hó­napban nyolcezer forint az albér­let, s nyolc évet veszünk, akkor így 768 ezer forintba kerülne az elnök által említett kétszobás la­kás.) Bírálta az Alkotmánybíró­ságot is, mondván, nem fogad­ható az el, hogy öt-hat ember megváltoztassa egy egész ország akaratát. Ugyanehhez a témához kap­csolódva kijelentette: nem a nép, hanem a vezetés a tehetségtelen, tőlük kell megszabadulni, s utá­na nem lehet más a cél, mint a csillagos eget ostromolni.

Next

/
Thumbnails
Contents