Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-26 / 48. szám
KÜLFÖLD 1993. február 26., péntek A piaci pozíciók megerősítéséért ÁHviautner Markhof-csoport, amely vezető osztrák élelmiszer- ipari cég, a Buszesz (Budapesti Szeszipari Vállalat) megvásárlásával kívánja piaci pozícióit erősíteni Kelet-Európábán — mondta Marcus Mautner Markhof, az osztrák cég elnökségi tagja magyar újságíróknak Bécsben annak kapcsán, hogy az osztrák cég ez év elejétől 100 százalékban birtokolja a Buszesz törzs- részvényeit. A privatizációval mindkét fél jól járt, hiszen a Ma- utner-csoport többségi tulajdont szerzett egy hasonló profilú vezető kelet-európai cégben, felhasználva annak eddigi kapcsolatait piacépítéséhez. A Buszesz pedig megoldotta a vállalat likviditási problémáit, és magas színvonalú, jól előállítható licencter- mékeket kapott. Húsz-huszonöt millió frankos kár Húsz-huszonöt millió frankra becsülik a párizsi nagyvásártele- pen, Rungisban bekövetkezett károkat a bretagne-i halászok mintegy ezerfős „kommandójának” minapi támadása után. A telep hal-nagykereskedelmi részlegében mintegy 700-800 tonnányi árut semmisítettek meg, s megrongálták a berendezéseket. A halászok az ellen tiltakoztak a vandál akcióval, hogy az import következtében az árak rendkívül lecsökkentek, megélhetésük került veszélybe. A francia kormány egyelőre nem lépett fel az akció fő szervezői ellen, sőt miután több száz halász körülzárta a helyi rendőrség épületét, délután már szabadon is engedték az őrizetbe vett öt tüntetőt, de ügyükben folytatják az eljárást. Üj vasfüggöny épül? A The Times vezércikke szerint az volt a legkellemetlenebb a közös piaci ipari miniszterek mostani értekezlete előtt, hogy világos irányzat érvényesül a nyugat-európai piac védelmére a kelet-európai acéltermékektől. Az EK bizottsága és az európai acélbárók mélységesen egyetértenek abban, hogy komolyan visz- sza kell szorítani a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar acélimportot. Akár a mennyiséget korlátozzák, akár minimális árakat állapítanak meg, új vasfüggöny épül. Ennél rövidlátóbb politikát el sem lehetne képzelni — írta a The Times. A közép-európai import az EK-acélpiac mindössze 3 százalékát teszi ki. Bizonytalan svédek Egyre bizonytalanabbak a svédek abban, hogy országuk tagja legyen-e az Európai Közösségnek — jelentette az AP- DJ. Egy közvélemény-kutatás minap közzétett eredménye alapján a svédek 19 százaléka határozottan szeretné, ha országa tagja lenne a Közös Piacnak, 21 százalékuk ugyanilyen határozottsággal ellenzi a csatlakozást. A fennmaradó 60 százalék bizonytalan a közös piaci tagságot illetően, arányuk még sohasem volt ilyen magas. Magyarországon végzett... Sajevics lett az orosz főrabbi Egy Magyarországon végzett rabbit, Adolf Sajevicset, Moszkva főrabbiját választották meg Oroszország főrabbijává. Az AP jelentése szerint az ünnepélyes esemény külföldi vendégei között volt Arthur Schnei- er New York-i rabbi, az amerikai székhelyű Lelkiismeret Alapítvány elnöke is, aki a ’70-es évek végén segített kieszközölni a szovjet hatóságoknál, hogy Sajevics Budapesten, az akkori Ke- let-Európa egyetlen rabbiképzőjében tanulhasson. Schneier az AP-nek elmondta: Oroszország zsidó közössége megsínylette a valláselnyomó kommunista ideológiát. Jelenleg mindösze 25 rabbi van az orszá- ban, közülük csupán öten orosz állampolgárok. Karpataijai pedagógusok felhívása A magyar nyelv oktatásának felemelkedéséért A kárpátaljai magyar pedagógusok a megye vállalataihoz és lakosságához fordultak, kérve, hogy adományaikkal segítsék elő a magyar nyelv oktatásának felemelkedését. Az oktatási dolgozók szakmai érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség ugyanis úgy véli, hogy otthon, a Kárpátalján kell megteremteni az eredményes oktatás, nevelés feltételeit, nem pedig az anyaországtól várni ezt. A felhívást az Ungvá- ron megjelenő Kárpáti Igaz Szó közölte. Az alig egyéves múltra visszatekintő KMPSZ azt a célt tűzte maga elé, hogy európai színvonalra emeljék az anyanyelven folyó oktatást, újjászervezve, kiszélesítve, elmélyítve azt. Az állami oktatás mellett szorgalmazta a magán-, egyházi és vállalati iskolák megnyitását is. Annak érdekében, hogy sokoldalúan művelt, olvasó és olvasott embereket neveljenek, folyóiratokat szeretnének indítani a különböző korosztályok számára, amelyek nemcsak a tudást gyarapítanák, hanem a szülőföld szerete- tére, a hagyományok, a kultúra és az anyanyelv megőrzésére és ápolására is nevelnének. Ehhez, amint a felhívásában is leszögezi a KMPSZ, szükség van az itt elő magyarság összefogására, erkölcsi és anyagi támogatására. Megfelelő anyagi háttér nélkül ugyanis nem lehet kiépíteni az anyanyelvi oktatás láncolatát az óvodától a főiskoláig, biztosítani a feltételeket a tehetséges gyerekek képességeinek kibontakoztatásához. Állami támogatásra vajmi kevés az esély, hiszen az ukrán közoktatásügy egésze is rendkívül nagy anyagi és szellemi gondokkal küszködik. Ezért is nyitott külön bankszámlát Beregszászon a KMPSZ, amelyre az oktatást közügynek tekintők anyagi támogatását váiják. Kérdőjelek Regionális fél siker Fél sikerré torzult — remélhetőleg csak egyelőre — a magyar, lengyel, szlovák és ukrán határ menti területek között tervezett Kárpátok Eurorégió. Az együttműködés dokumentumát négy helyett csak hárman írták alá: Szlovákia távol maradt a debreceni ceremóniától. Folytatásként a lengyel parlamentben a koalíciós partnerek között robbant ki éles vita a megállapodás céljairól és körülményeiről. Magyarországon és Ukrajnában meg értetlenkednek a történteken. Kinek és miért támadtak gondjai? Más dolgokban is érzékelhető, hogy az éppen csak önállósult Szlovákia vezetése még nem tisztázta önmaga számára sem teljesen a Magyarországhoz fűződő kapcsolatainak stratégiáját és az Európához fűződő egész kapcsolatrendszerének lényegét. Miért lenne akkor egyértelmű a magatartása egy olyan regionális együttműködés kapcsán, amely egyszerre eleme a magyarokhoz és a földrész integrációjához fűződő viszonyának? Lengyelországban pedig a koalíción belül is erősödik az európai együttműködéssel szembeni gyanakvást hirdetők hangja, ahogyan nálunk a legnagyobb kormányzó pártban érzékelhető a leginkább a vita a magyarság és az európaiság összetartozásáról. Közös gyermek- betegségről van szó? Ráadásként most Iliescu román elnök is voksolt — kívülről — a régióról. Azt nehezményezte, hogy éppen Magyarország szorgalmaz egy ilyen, „határokat átívelő kárpáti együttműködést”, amikor „Magyarországnak semmi köze a Kárpátokhoz”, hiszen „a Kárpátok főleg Romániában vannak.” Sajátos megközelítés? Aki csodálkozik, ahhoz szólhat a lengyel külügyminiszternek a varsói parlamenti vitában tett megjegyzése: „Úgy látszik, nem ugyanabban a világban élünk.” Vagy még inkább: aki meglepődik e fordulatokon, nehezen veszi tudomásul, hogy sokan sokféleképpen képzelik el errefelé a jövőt. Ez 1993-ban Kelet-Közép-Európa. (FEB) A brit számítógépbetyár Hatalmas zűrzavart és tetemes többletköltséget okozott a brüsz- szeli központú, rákkutatással és a kór kezelésével foglalkozó európai szervezet munkájában egy brit fiatalember, aki yorkshire-i otthonából személyi számítógépével „behatolt” az intézmény adatbázisába — vált ismertté egy Nagy-Britanniában nagy port felvert bírósági eljárás során. A most 19 éves Paul Bedworth „betyárprogramjával” teljesen összekeverte az adatokat, és 14 ezer dolláros extra telefonszámlát csinált az intézménynek. Az adatbázis rendbehozatala a szakértőknek egy hetébe került. A fiatalember számos hálózatvizsgáló programot fejlesztett ki, s ezek segítségével több ezer számot tárcsáztatott a rendszerrel, csak azért, mert szerette volna látni, mi történik, ha valamelyik hívott felveszi a kagylót. Paul 1991 júniusában yorkshire-i otthona hálószobájából követte el a „csínyt” azzal a számítógépével, amelyet karácsonyi ajándékba kapott. Az ifjú egyébként igazi számítógépbetyár: programjaival állítólag sikerült „lebontania” már az Európai Közösség luxemburgi székhelye és a The Financial Times számítógépes hálózatának biztonsági „korlátáit” is. Ismét siker Párizsban Jövőre folytatás...? A második előadás is nagy sikert hozott szerdán este Párizsban a Magyar Állami Operaház művészeinek. Az együttes Beethoven Fidelio című operáját adta elő koncertelőadásban, Maximi- anno Cobra brazil karmester vezényletével. A közönség az előadás befejeztével háromszor hívta a színpadra lelkes tapsával a közreműködő művészeket. A Cobra művészeti irányításával működő Musispace zenei ügynökség most azt tervezi, hogy mar a következő idényben folytatja a jól sikerült együttműködést, és a Magyar Állami Operaház közreműködésével Wagner- ciklust indít a francia fővárosban: négy év alatt négy művet mutat be. Már a következő idényben műsorra kívánja tűzni a Trisztán és Izoldát, ezt a Nürnbergi mesterdalnokok, a Parsifal és a Nibelungok gyűrűje követné. A tárgyalások megkezdődtek, de a részletes elképzelések csak később alakulhatnak ki. Új demokráciák — elégedetlenség A szovjet utódállamok népei jelentős mértékben, a többi kelet- és közép-európai ország állampolgárai kevésbé — bár ott is ötven százalékot meghaladó arányban — elégedetlenek az újonnan teremtett demokrácia áldásaival, illetve annak jelenlegi fejlődési tendenciáival — derül ki az Európai Közösség bizottsáf ;a statisztikai főigazgatóságának egfrissebb felmeréséből, amelyet a térség tizennyolc országában, köztük Magyarországon folytattak le az utóbbi hónapokban. — Kelet- és Közép-Európá- ban ugyanakkor a többség a piacgazdaság folytatása mellett van, amit a korábbi Szovjetunióban általános és növekvő elutasítás övez — áll a felmérésben. Kinek mennyi nyugdíjemelés jár? (Folytatás az 1. oldalról) Aki saját jogán és özvegyként is jogosult nyugellátásra, továbbá egyesített ellátásban részesül, annak nyugdíját nem százalékos mértékben, hanem — a folyósított összegtől függetlenül — havi 920 forinttal lehet felemelni. Az árvaellátás és a baleseti árvaellátás összegét szintén 10 százalékkal, de legfeljebb 1000 forinttal kell felemelni. A baleseti járadékost szintén 10 százalékos emelés illeti meg, az emelés legmagasabb összege azonban itt legfeljebb 550 forint lehet. Ezeknél az ellátásoknál az emelésnek nincs alsó határa. A nyugdíjemelés végrehajtásakor a 10 százalék kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni a folyósított házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelem- pótlék, a családi pótlék, valamint a nem társadalombiztosítási ellátások (például kártérítési járadék vagy cukorbetegek anyagi támogatása) összegét. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a személyes szabadságot korlátozó intézkedésre figyelemmel megállapított és folyósított kárpótlást, valamint az 1991. évi XII. törvény alapján járó nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét. Ez utóbbiakra — tehát a kárpótlásra és a pótlékra — az egyéb jogcímen járó emeléstől függetlenül, önállóan is 10 százalék emelés jár. Havi 400forinttal kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a szakszövetkezeti tagot megillető növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék összegét, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat. (Ide tartozik például a rendszeres szociális járadék, a vakok rendszeres szociális járadéka, vagy a hadigondozási pénzellátás.) Ha ilyen jellegű ellátást és nyugellátást vagy baleseti nyugellátást együttesen folyósítanak, az emelést az együttesen folyósított ellátás összegére kell végrehajtani. (Tehát például 8000 forint nyugdíj és 2000 forint vak személyi járadék együttes folyósítása esetén az emelés a 10.000 forint 10 százaléka, vagyis 1000 forint.) A házastársi pótlékot és a házastárs után járó jövedelempótlékot havi 400 forinttal kell kiegészíteni. Az emelés ugyanazon személy részére egyszer jár, még akkor is, ha több ellátásra áll fenn a jogosultság. Ez alól kivételt képez a hadiárva-járadék és a hadigyá- molt nevelési pótléka, a nyugellátás mellett folyósított házastársi (jövedelem)pótlék, továbbá a rendszeres szociális járadékos eltartott hozzátartozója utáni növelés. Az öregségi nyugdíj összege — 1993 januárjára visszamenőleges hatállyal — nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék összegénél. Ez február végéig havi 5840 forint volt, márciustól 6240 forint. A január és február hónapokra járó különböze- tet külön utalványon, de szintén márciusban utalják ki. Újvidéki tévé Nem rövidülnek a nemzetiségi adások A közvélemény nyomására az újvidéki televízió megváltoztatta döntését, és mégsem rövidíti meg a nemzetiségi adások műsoridejét. Szakállas Ottó, a magyar nyelvű szerkesztőség megbízott vezetője szerda este közölte, hogy minden műsor megmarad, kivéve a Paragrafus című adást. A vasárnapi tévéhíradó időpontja módosul, mivel a 19 órai kezdésre igényt tart a ruszin, a szlovák és a román szerkesztőség is. Juanita Castro a kubai választásokról Fidel Castro kubai elnök Spanyolországban élő testvére, Juanita, aki már régen szakított fivérével, éles szavakkal ítélte el a szülőhazájában egyetlen párt részvételevei megrendezett választásokat, és „bohózatnak” nevezte azokat. „Á választásoknak semmi értelme. Aggódom, hogy a dolgok tragédiához vezetnek Kubában. Az ottani rezsim erőszak alkalmazására készül, és szakadék felé tart” — nyilatkozta Juanita Castro a COPE spanyol rádióállomásnak. Hozzátette, hogy már évek óta nem beszélt fivérével. Minden nagyon fáj neki, ami Kubában történik, és mindenért fivérét teszi felelőssé. Maga Fidel Castro ezzel szemben „a kubai nép és az imperializmus közötti erőpróbának” nevezte a választásokat. Mint ismeretes, a kommunista uralom 30 éve alatt első ízben tartottak közvetlen választásokat Kubában, de csak egyetlen párt, a Kubai Kommunista Párt részvételével. Az oroszországi németekről Az előrejelzések szerint az Oroszországban élő németek mától vasárnapig tartják harmadik kongresszusukat, amelynek napirendjén a mintegy kétmilliós német közösség sorsának megvitatása szerepel. Az első német telepesek még az 1700-as években, Nagy Péter cár hívására érkeztek Oroszországba. A mesteremberek — építők, orvosok, földművesek — betelepülése II. Katalin cárnő uralkodása idején is folytatódott, egészen a Napóleont követő időkig. Az új hazát választó németek leginkább a Volga mentén, a szamarai és szaratovi kormányzóságokban, valamint Ukrajna egyes részein telepedtek le, és virágzó mezőgazdasági kultúrát hoztak létre. 1914-től az agonizáló cári birodalom által szított idegengyűlölet hatására az idegen etnikumok elleni pogromok söpörtek végig Oroszországon, amelyek fő célpontja a zsidó és a német közösség volt. II. Miklós cár azt tervezte, hogy e közösségeket Szibériába száműzi, ezt azonban az 1917-es forradalom megakadályozta. A szovjet hatalom megadta a németek számára az autonóm státust: a Népbiztosok Tanácsa 1918. október 19-én mondta ki a Volga menti németek munkakommunájának megalakítását, amelyet 1924. december 19-én Volga menti Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakítottak át. (A 28.200 négyzetkilométer területű köztársaságot a szaratovi, a sztálingrádi — ma: volgográdi — terület és Kazahsztán határolta.) Az 1930-as évektől a sztálini vezetés egyre jobban korlátozta a kisebbségek jogait. Előbb iskoláikat záratta be, majd letartóztatásokkal, kivégzésekkel tizedelte soraikat. A Szovjetunió elleni náci agressziót követően hivatalosan is hazaárulónak minősítették a német kisebbséget. Mihail Kalinyin szovjet államfő 1941. augusztus 28-án írta alá a volgai német köztársaság megszüntetéséről és a németek kitelepítésről rendelkező utasítást. 1941. december 25-ig hivatalos adatok szerint összesen 894.600 németet deportáltak, főleg Kazahsztánba és Szibériába, ezenfelül a frontvonalból tízezreket szállítottak az Urálon túlra. Rehabilitálásukra csak több mint két évtized után került sor. 1964. augusztus 28-án a Legfelsőbb Tanács Elnöksége rendeletet fogadott el, amely elejtette a német lakossággal szemben a hazaárulás vádját, ám visszatelepülésüket a Volgához és Ukrajnába megtiltotta. Leonyid Brezsnyev főtitkársága idején kezdődött meg a szovjetunióbeli németek önszerveződése, amit az NSZK minden eszközzel támogatott. Mind többen kérték kivándorlásuk engedélyezését: az NSZK-val folytatott gazdasági együttműködésért, politikai egyezségekért cserébe eleinte pár száz fos csoportok hagyhatták el a Szovjetuniót. A gorbacsovi időszakban jelentősen megnőtt a kivándorló németek száma: 1987-ben 14 ezren, 1988-ban 51 ezren, 1989- ben 100 ezren, 1990-91-ben már 300 ezren mehettek el. 1989. november 14-én a szovjet parlament törvénytelennek minősítette és elítélte „a népcsoportoknak és nemzetiségeknek a sztálini személyi kultusz idején végrehajtott erőszakos áttelepítését”, es kinyilvánította, hogy feltétel nélkül helyre kell állítani jogaikat. 1990. július 30-án az illetékes állami bizottság határozatot hozott, hogy a Szovjetunióban élő németek még az évben kongresszust tarthatnak, és megalakíthatják országos szervezetüket. Á Wiedergeburt (Újjászületés) nevű szervezet 1990. augusztus 14. és 17. között Moszkvába össze is hívta tanácskozását, amelyen ismét felmerült a Volga menti német autonóm köztársaság helyreállításának igénye. A német újraegyesítést es a kelet-európai változásokat kísérő menekülthullám hatására Németország vezetői is nem a kivándorlást, hanem az Oroszországon belüli jobb élet biztosítását helyezik előtérbe. A Volga menti Német Autonóm Köztársaság helyreállítása helyett a helyi orosz lakosság nyomására Borisz Jelcin orosz elnök eleinte más területen szerette volna a tervet megvalósítani. Az 1991. novemberi németorosz elvi megállapodás azonban már úgy szólt, hogy „a németek törzsökös letelepedési vidékén kell a németek köztársaságát újjáalapítani”. 1992. április 23-an a volgai németek autonóm területének fokozatos helyreállításában állapodott meg Németország és Oroszország. 1992. november 20-án az orosz vezetés elfogadta a Volga menti német körzet újbóli létrehozásáról szóló kormányprogramot. Megbízták Volgograd, Szamara és Sza- ratov körzetek elöljáróságait, hogy jelöljék ki a nemeteknek szánt területeket. Az orosz pénzügyminisztérium 300 millió rubel (800.000 dollár) összeget különített el a megvalósításra. 1992. december 14-én, éppen Helmut Kohl kancellár Moszkvába érkezésekor Jelcin elnök rendeletet írt alá az oroszországi németek gazdasági, kulturális fejlődését támogató állami-társadalmi alapítvány létrehozásáról. A javuló helyzet, a fokozódó német támogatás ellenére 1992- ben is 300 ezer német vándorolt ki Németországba. 1993. február 22-én Horst Waffenschmidt, a bonni kormány letelepítési megbízottja az Oroszországban élő németeknek az ország északi részén lévő Pszkov térségében való lehetséges letelepítéséről tárgyalt. Az elképzelések szerint e térségben 149.000 németet lehetne letelepíteni. Az oroszországi németek legutóbb 1992. augusztus 22. és 23. között tanácskoztak Moszkvában. A mostani kongresszus tervezett napirendje: a volgai németek tanácsának, mint vezető szervnek a beszámolója; az oroszországi németek helyzetének, a jelenlegi problémáknak és a jövendő feladatoknak az elemzése. Heinrich Groth, a volgai németek tanácsának elnöke közölte: a társadalmi szervezet felkérte mindazon államok vezetőit, ahol németek élnek, hogy támogassák az összejövetel sikeres lebonyolítását.
