Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-26 / 48. szám

KÜLFÖLD 1993. február 26., péntek A piaci pozíciók megerősítéséért ÁHviautner Markhof-csoport, amely vezető osztrák élelmiszer- ipari cég, a Buszesz (Budapesti Szeszipari Vállalat) megvásárlá­sával kívánja piaci pozícióit erő­síteni Kelet-Európábán — mondta Marcus Mautner Mark­hof, az osztrák cég elnökségi tag­ja magyar újságíróknak Bécsben annak kapcsán, hogy az osztrák cég ez év elejétől 100 százalék­ban birtokolja a Buszesz törzs- részvényeit. A privatizációval mindkét fél jól járt, hiszen a Ma- utner-csoport többségi tulajdont szerzett egy hasonló profilú ve­zető kelet-európai cégben, fel­használva annak eddigi kapcso­latait piacépítéséhez. A Buszesz pedig megoldotta a vállalat likvi­ditási problémáit, és magas szín­vonalú, jól előállítható licencter- mékeket kapott. Húsz-huszonöt millió frankos kár Húsz-huszonöt millió frankra becsülik a párizsi nagyvásártele- pen, Rungisban bekövetkezett károkat a bretagne-i halászok mintegy ezerfős „kommandójá­nak” minapi támadása után. A telep hal-nagykereskedelmi részlegében mintegy 700-800 tonnányi árut semmisítettek meg, s megrongálták a berende­zéseket. A halászok az ellen tilta­koztak a vandál akcióval, hogy az import következtében az árak rendkívül lecsökkentek, megél­hetésük került veszélybe. A fran­cia kormány egyelőre nem lépett fel az akció fő szervezői ellen, sőt miután több száz halász körül­zárta a helyi rendőrség épületét, délután már szabadon is enged­ték az őrizetbe vett öt tüntetőt, de ügyükben folytatják az eljá­rást. Üj vasfüggöny épül? A The Times vezércikke sze­rint az volt a legkellemetlenebb a közös piaci ipari miniszterek mostani értekezlete előtt, hogy világos irányzat érvényesül a nyugat-európai piac védelmére a kelet-európai acéltermékektől. Az EK bizottsága és az európai acélbárók mélységesen egyetér­tenek abban, hogy komolyan visz- sza kell szorítani a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar acél­importot. Akár a mennyiséget korlátozzák, akár minimális ára­kat állapítanak meg, új vasfüg­göny épül. Ennél rövidlátóbb politikát el sem lehetne képzelni — írta a The Times. A közép-eu­rópai import az EK-acélpiac mindössze 3 százalékát teszi ki. Bizonytalan svédek Egyre bizonytalanabbak a svédek abban, hogy országuk tagja legyen-e az Európai Kö­zösségnek — jelentette az AP- DJ. Egy közvélemény-kutatás minap közzétett eredménye alapján a svédek 19 százaléka határozottan szeretné, ha orszá­ga tagja lenne a Közös Piacnak, 21 százalékuk ugyanilyen hatá­rozottsággal ellenzi a csatlako­zást. A fennmaradó 60 százalék bizonytalan a közös piaci tagsá­got illetően, arányuk még soha­sem volt ilyen magas. Magyarországon végzett... Sajevics lett az orosz főrabbi Egy Magyarországon végzett rabbit, Adolf Sajevicset, Moszk­va főrabbiját választották meg Oroszország főrabbijává. Az AP jelentése szerint az ün­nepélyes esemény külföldi ven­dégei között volt Arthur Schnei- er New York-i rabbi, az amerikai székhelyű Lelkiismeret Alapít­vány elnöke is, aki a ’70-es évek végén segített kieszközölni a szovjet hatóságoknál, hogy Saje­vics Budapesten, az akkori Ke- let-Európa egyetlen rabbikép­zőjében tanulhasson. Schneier az AP-nek elmond­ta: Oroszország zsidó közössége megsínylette a valláselnyomó kommunista ideológiát. Jelenleg mindösze 25 rabbi van az orszá- ban, közülük csupán öten orosz állampolgárok. Karpataijai pedagógusok felhívása A magyar nyelv oktatásának felemelkedéséért A kárpátaljai magyar pedagó­gusok a megye vállalataihoz és lakosságához fordultak, kérve, hogy adományaikkal segítsék elő a magyar nyelv oktatásának felemelkedését. Az oktatási dol­gozók szakmai érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség ugyanis úgy véli, hogy otthon, a Kárpát­alján kell megteremteni az ered­ményes oktatás, nevelés feltéte­leit, nem pedig az anyaországtól várni ezt. A felhívást az Ungvá- ron megjelenő Kárpáti Igaz Szó közölte. Az alig egyéves múltra vissza­tekintő KMPSZ azt a célt tűzte maga elé, hogy európai színvo­nalra emeljék az anyanyelven fo­lyó oktatást, újjászervezve, ki­szélesítve, elmélyítve azt. Az ál­lami oktatás mellett szorgalmaz­ta a magán-, egyházi és vállalati iskolák megnyitását is. Annak érdekében, hogy sokoldalúan művelt, olvasó és olvasott embe­reket neveljenek, folyóiratokat szeretnének indítani a különbö­ző korosztályok számára, ame­lyek nemcsak a tudást gyarapíta­nák, hanem a szülőföld szerete- tére, a hagyományok, a kultúra és az anyanyelv megőrzésére és ápolására is nevelnének. Ehhez, amint a felhívásában is leszögezi a KMPSZ, szükség van az itt elő magyarság összefogásá­ra, erkölcsi és anyagi támogatá­sára. Megfelelő anyagi háttér nélkül ugyanis nem lehet kiépí­teni az anyanyelvi oktatás lánco­latát az óvodától a főiskoláig, biztosítani a feltételeket a tehet­séges gyerekek képességeinek kibontakoztatásához. Állami tá­mogatásra vajmi kevés az esély, hiszen az ukrán közoktatásügy egésze is rendkívül nagy anyagi és szellemi gondokkal küsz­ködik. Ezért is nyitott külön bank­számlát Beregszászon a KMPSZ, amelyre az oktatást közügynek tekintők anyagi támogatását váiják. Kérdőjelek Regionális fél siker Fél sikerré torzult — remélhetőleg csak egyelőre — a magyar, len­gyel, szlovák és ukrán határ menti területek között tervezett Kárpá­tok Eurorégió. Az együttműködés dokumentumát négy helyett csak hárman írták alá: Szlovákia távol maradt a debreceni ceremóniától. Folytatásként a lengyel parlamentben a koalíciós partnerek között robbant ki éles vita a megállapodás céljairól és körülményeiről. Ma­gyarországon és Ukrajnában meg értetlenkednek a történteken. Kinek és miért támadtak gondjai? Más dolgokban is érzékelhető, hogy az éppen csak önállósult Szlovákia vezetése még nem tisztázta önmaga számára sem teljesen a Magyarországhoz fűződő kapcsola­tainak stratégiáját és az Európához fűződő egész kapcsolatrendsze­rének lényegét. Miért lenne akkor egyértelmű a magatartása egy olyan regionális együttműködés kapcsán, amely egyszerre eleme a magyarokhoz és a földrész integrációjához fűződő viszonyának? Lengyelországban pedig a koalíción belül is erősödik az európai együttműködéssel szembeni gyanakvást hirdetők hangja, ahogyan nálunk a legnagyobb kormányzó pártban érzékelhető a leginkább a vita a magyarság és az európaiság összetartozásáról. Közös gyermek- betegségről van szó? Ráadásként most Iliescu román elnök is voksolt — kívülről — a ré­gióról. Azt nehezményezte, hogy éppen Magyarország szorgalmaz egy ilyen, „határokat átívelő kárpáti együttműködést”, amikor „Ma­gyarországnak semmi köze a Kárpátokhoz”, hiszen „a Kárpátok fő­leg Romániában vannak.” Sajátos megközelítés? Aki csodálkozik, ahhoz szólhat a lengyel külügyminiszternek a varsói parlamenti vitában tett megjegyzése: „Úgy látszik, nem ugyan­abban a világban élünk.” Vagy még inkább: aki meglepődik e fordula­tokon, nehezen veszi tudomásul, hogy sokan sokféleképpen képzelik el errefelé a jövőt. Ez 1993-ban Kelet-Közép-Európa. (FEB) A brit számítógépbetyár Hatalmas zűrzavart és tetemes többletköltséget okozott a brüsz- szeli központú, rákkutatással és a kór kezelésével foglalkozó eu­rópai szervezet munkájában egy brit fiatalember, aki yorkshire-i otthonából személyi számítógé­pével „behatolt” az intézmény adatbázisába — vált ismertté egy Nagy-Britanniában nagy port felvert bírósági eljárás során. A most 19 éves Paul Bedworth „betyárprogramjával” teljesen összekeverte az adatokat, és 14 ezer dolláros extra telefonszám­lát csinált az intézménynek. Az adatbázis rendbehozatala a szakértőknek egy hetébe került. A fiatalember számos háló­zatvizsgáló programot fejlesztett ki, s ezek segítségével több ezer számot tárcsáztatott a rendszer­rel, csak azért, mert szerette vol­na látni, mi történik, ha valame­lyik hívott felveszi a kagylót. Pa­ul 1991 júniusában yorkshire-i otthona hálószobájából követte el a „csínyt” azzal a számítógé­pével, amelyet karácsonyi aján­dékba kapott. Az ifjú egyébként igazi számí­tógépbetyár: programjaival állí­tólag sikerült „lebontania” már az Európai Közösség luxembur­gi székhelye és a The Financial Times számítógépes hálózatá­nak biztonsági „korlátáit” is. Ismét siker Párizsban Jövőre folytatás...? A második előadás is nagy si­kert hozott szerdán este Párizs­ban a Magyar Állami Operaház művészeinek. Az együttes Bee­thoven Fidelio című operáját adta elő koncertelőadásban, Maximi- anno Cobra brazil karmester ve­zényletével. A közönség az elő­adás befejeztével háromszor hív­ta a színpadra lelkes tapsával a közreműködő művészeket. A Cobra művészeti irányítá­sával működő Musispace zenei ügynökség most azt tervezi, hogy mar a következő idényben foly­tatja a jól sikerült együttműkö­dést, és a Magyar Állami Opera­ház közreműködésével Wagner- ciklust indít a francia főváros­ban: négy év alatt négy művet mutat be. Már a következő idényben műsorra kívánja tűzni a Trisztán és Izoldát, ezt a Nürn­bergi mesterdalnokok, a Parsifal és a Nibelungok gyűrűje követ­né. A tárgyalások megkezdőd­tek, de a részletes elképzelések csak később alakulhatnak ki. Új demokráciák — elégedetlenség A szovjet utódállamok népei jelentős mértékben, a többi ke­let- és közép-európai ország ál­lampolgárai kevésbé — bár ott is ötven százalékot meghaladó arányban — elégedetlenek az újonnan teremtett demokrácia áldásaival, illetve annak jelenlegi fejlődési tendenciáival — derül ki az Európai Közösség bizottsá­f ;a statisztikai főigazgatóságának egfrissebb felmeréséből, ame­lyet a térség tizennyolc országá­ban, köztük Magyarországon folytattak le az utóbbi hónapok­ban. — Kelet- és Közép-Európá- ban ugyanakkor a többség a pi­acgazdaság folytatása mellett van, amit a korábbi Szovjetunió­ban általános és növekvő elutasí­tás övez — áll a felmérésben. Kinek mennyi nyugdíjemelés jár? (Folytatás az 1. oldalról) Aki saját jogán és özvegyként is jogosult nyugellátásra, továb­bá egyesített ellátásban részesül, annak nyugdíját nem százalékos mértékben, hanem — a folyósí­tott összegtől függetlenül — havi 920 forinttal lehet felemelni. Az árvaellátás és a baleseti árvaellá­tás összegét szintén 10 százalék­kal, de legfeljebb 1000 forinttal kell felemelni. A baleseti járadé­kost szintén 10 százalékos eme­lés illeti meg, az emelés legmaga­sabb összege azonban itt legfel­jebb 550 forint lehet. Ezeknél az ellátásoknál az emelésnek nincs alsó határa. A nyugdíjemelés végrehajtá­sakor a 10 százalék kiszámításá­nál figyelmen kívül kell hagyni a folyósított házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelem- pótlék, a családi pótlék, valamint a nem társadalombiztosítási ellá­tások (például kártérítési jára­dék vagy cukorbetegek anyagi támogatása) összegét. Ugyan­csak figyelmen kívül kell hagyni a személyes szabadságot korlá­tozó intézkedésre figyelemmel megállapított és folyósított kár­pótlást, valamint az 1991. évi XII. törvény alapján járó nyug­díj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét. Ez utóbbiakra — tehát a kárpótlásra és a pótlék­ra — az egyéb jogcímen járó emeléstől függetlenül, önállóan is 10 százalék emelés jár. Havi 400forinttal kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a szakszövetkezeti tagot megillető növelt összegű öregségi, munka­képtelenségi és özvegyi járadék összegét, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat. (Ide tartozik például a rendsze­res szociális járadék, a vakok rendszeres szociális járadéka, vagy a hadigondozási pénzellá­tás.) Ha ilyen jellegű ellátást és nyugellátást vagy baleseti nyug­ellátást együttesen folyósíta­nak, az emelést az együttesen fo­lyósított ellátás összegére kell végrehajtani. (Tehát például 8000 forint nyugdíj és 2000 fo­rint vak személyi járadék együt­tes folyósítása esetén az emelés a 10.000 forint 10 százaléka, vagy­is 1000 forint.) A házastársi pótlékot és a há­zastárs után járó jövedelempót­lékot havi 400 forinttal kell ki­egészíteni. Az emelés ugyanazon személy részére egyszer jár, még akkor is, ha több ellátásra áll fenn a jogo­sultság. Ez alól kivételt képez a hadiárva-járadék és a hadigyá- molt nevelési pótléka, a nyugel­látás mellett folyósított házastár­si (jövedelem)pótlék, továbbá a rendszeres szociális járadékos el­tartott hozzátartozója utáni nö­velés. Az öregségi nyugdíj összege — 1993 januárjára visszamenőle­ges hatállyal — nem lehet keve­sebb a rendszeres szociális jára­dék összegénél. Ez február végé­ig havi 5840 forint volt, március­tól 6240 forint. A január és feb­ruár hónapokra járó különböze- tet külön utalványon, de szintén márciusban utalják ki. Újvidéki tévé Nem rövidülnek a nemzetiségi adások A közvélemény nyomására az újvidéki televízió megváltoztatta döntését, és mégsem rövidíti meg a nemzetiségi adások mű­soridejét. Szakállas Ottó, a magyar nyel­vű szerkesztőség megbízott ve­zetője szerda este közölte, hogy minden műsor megmarad, kivé­ve a Paragrafus című adást. A va­sárnapi tévéhíradó időpontja módosul, mivel a 19 órai kezdés­re igényt tart a ruszin, a szlovák és a román szerkesztőség is. Juanita Castro a kubai választásokról Fidel Castro kubai elnök Spa­nyolországban élő testvére, Jua­nita, aki már régen szakított fivé­rével, éles szavakkal ítélte el a szülőhazájában egyetlen párt részvételevei megrendezett vá­lasztásokat, és „bohózatnak” ne­vezte azokat. „Á választásoknak semmi értelme. Aggódom, hogy a dolgok tragédiához vezetnek Kubában. Az ottani rezsim erő­szak alkalmazására készül, és szakadék felé tart” — nyilatkozta Juanita Castro a COPE spanyol rádióállomásnak. Hozzátette, hogy már évek óta nem beszélt fivérével. Minden nagyon fáj ne­ki, ami Kubában történik, és mindenért fivérét teszi felelőssé. Maga Fidel Castro ezzel szem­ben „a kubai nép és az imperia­lizmus közötti erőpróbának” ne­vezte a választásokat. Mint isme­retes, a kommunista uralom 30 éve alatt első ízben tartottak köz­vetlen választásokat Kubában, de csak egyetlen párt, a Kubai Kommunista Párt részvételével. Az oroszországi németekről Az előrejelzések szerint az Oroszországban élő németek mától vasárnapig tartják harma­dik kongresszusukat, amelynek napirendjén a mintegy kétmilliós német közösség sorsának megvi­tatása szerepel. Az első német telepesek még az 1700-as években, Nagy Péter cár hívására érkeztek Oroszor­szágba. A mesteremberek — épí­tők, orvosok, földművesek — betelepülése II. Katalin cárnő uralkodása idején is folytatódott, egészen a Napóleont követő idő­kig. Az új hazát választó néme­tek leginkább a Volga mentén, a szamarai és szaratovi kormány­zóságokban, valamint Ukrajna egyes részein telepedtek le, és vi­rágzó mezőgazdasági kultúrát hoztak létre. 1914-től az agonizáló cári bi­rodalom által szított idegengyű­lölet hatására az idegen etniku­mok elleni pogromok söpörtek végig Oroszországon, amelyek fő célpontja a zsidó és a német közösség volt. II. Miklós cár azt tervezte, hogy e közösségeket Szibériába száműzi, ezt azonban az 1917-es forradalom megaka­dályozta. A szovjet hatalom megadta a németek számára az autonóm státust: a Népbiztosok Tanácsa 1918. október 19-én mondta ki a Volga menti néme­tek munkakommunájának meg­alakítását, amelyet 1924. de­cember 19-én Volga menti Né­met Autonóm Szovjet Szocialis­ta Köztársasággá alakítottak át. (A 28.200 négyzetkilométer te­rületű köztársaságot a szaratovi, a sztálingrádi — ma: volgográdi — terület és Kazahsztán határol­ta.) Az 1930-as évektől a sztálini vezetés egyre jobban korlátozta a kisebbségek jogait. Előbb isko­láikat záratta be, majd letartóz­tatásokkal, kivégzésekkel tize­delte soraikat. A Szovjetunió el­leni náci agressziót követően hi­vatalosan is hazaárulónak minő­sítették a német kisebbséget. Mihail Kalinyin szovjet állam­fő 1941. augusztus 28-án írta alá a volgai német köztársaság meg­szüntetéséről és a németek kite­lepítésről rendelkező utasítást. 1941. december 25-ig hivatalos adatok szerint összesen 894.600 németet deportáltak, főleg Ka­zahsztánba és Szibériába, ezen­felül a frontvonalból tízezreket szállítottak az Urálon túlra. Re­habilitálásukra csak több mint két évtized után került sor. 1964. augusztus 28-án a Legfelsőbb Tanács Elnöksége rendeletet fo­gadott el, amely elejtette a német lakossággal szemben a hazaáru­lás vádját, ám visszatelepülésü­ket a Volgához és Ukrajnába megtiltotta. Leonyid Brezsnyev főtitkár­sága idején kezdődött meg a szovjetunióbeli németek önszer­veződése, amit az NSZK minden eszközzel támogatott. Mind töb­ben kérték kivándorlásuk enge­délyezését: az NSZK-val folyta­tott gazdasági együttműködé­sért, politikai egyezségekért cse­rébe eleinte pár száz fos csopor­tok hagyhatták el a Szovjetuniót. A gorbacsovi időszakban je­lentősen megnőtt a kivándorló németek száma: 1987-ben 14 ez­ren, 1988-ban 51 ezren, 1989- ben 100 ezren, 1990-91-ben már 300 ezren mehettek el. 1989. no­vember 14-én a szovjet parla­ment törvénytelennek minősítet­te és elítélte „a népcsoportoknak és nemzetiségeknek a sztálini személyi kultusz idején végrehaj­tott erőszakos áttelepítését”, es kinyilvánította, hogy feltétel nél­kül helyre kell állítani jogaikat. 1990. július 30-án az illeté­kes állami bizottság határozatot hozott, hogy a Szovjetunióban élő németek még az évben kong­resszust tarthatnak, és megalakít­hatják országos szervezetüket. Á Wiedergeburt (Újjászüle­tés) nevű szervezet 1990. au­gusztus 14. és 17. között Moszk­vába össze is hívta tanácskozá­sát, amelyen ismét felmerült a Volga menti német autonóm köztársaság helyreállításának igénye. A német újraegyesítést es a kelet-európai változásokat kísérő menekülthullám hatására Németország vezetői is nem a ki­vándorlást, hanem az Oroszor­szágon belüli jobb élet biztosítá­sát helyezik előtérbe. A Volga menti Német Auto­nóm Köztársaság helyreállítása helyett a helyi orosz lakosság nyomására Borisz Jelcin orosz elnök eleinte más területen sze­rette volna a tervet megvalósíta­ni. Az 1991. novemberi német­orosz elvi megállapodás azonban már úgy szólt, hogy „a németek törzsökös letelepedési vidékén kell a németek köztársaságát új­jáalapítani”. 1992. április 23-an a volgai németek autonóm terü­letének fokozatos helyreállításá­ban állapodott meg Németor­szág és Oroszország. 1992. no­vember 20-án az orosz vezetés elfogadta a Volga menti német körzet újbóli létrehozásáról szó­ló kormányprogramot. Megbíz­ták Volgograd, Szamara és Sza- ratov körzetek elöljáróságait, hogy jelöljék ki a nemeteknek szánt területeket. Az orosz pénz­ügyminisztérium 300 millió ru­bel (800.000 dollár) összeget különített el a megvalósításra. 1992. december 14-én, éppen Helmut Kohl kancellár Moszk­vába érkezésekor Jelcin elnök rendeletet írt alá az oroszországi németek gazdasági, kulturális fejlődését támogató állami-tár­sadalmi alapítvány létrehozásá­ról. A javuló helyzet, a fokozódó német támogatás ellenére 1992- ben is 300 ezer német vándorolt ki Németországba. 1993. február 22-én Horst Waffenschmidt, a bonni kor­mány letelepítési megbízottja az Oroszországban élő németeknek az ország északi részén lévő Pszkov térségében való lehetsé­ges letelepítéséről tárgyalt. Az elképzelések szerint e térségben 149.000 németet lehetne letele­píteni. Az oroszországi németek legutóbb 1992. augusztus 22. és 23. között tanácskoztak Moszk­vában. A mostani kongresszus tervezett napirendje: a volgai né­metek tanácsának, mint vezető szervnek a beszámolója; az oroszországi németek helyzeté­nek, a jelenlegi problémáknak és a jövendő feladatoknak az elem­zése. Heinrich Groth, a volgai németek tanácsának elnöke kö­zölte: a társadalmi szervezet fel­kérte mindazon államok vezető­it, ahol németek élnek, hogy tá­mogassák az összejövetel sikeres lebonyolítását.

Next

/
Thumbnails
Contents