Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

1993. február 23., kedd MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Aki magyar, velünk szavaz? <Folytatás az 1. oldalról)- A szavazati jog mellett fel­merülhet a magyar állampol­gárság automatikus megadásá­nak gondolata is.- Kettős állampolgárság is van a világon! Aki magyarnak tartja magát, annak jogában áll, hogy választópolgárként is ma­gyar lehessen! A Független Kisgazda-, Föl­dmunkás- és Polgári Párt Nóg- rád Megyei Szervezetének ré­széről Fenes Endre, pártigaz­gató nyilatkozott.- Az FKGP abból az alap­helyzetből indul ki, hogy az emberek többsége szeret otthon lenni, és védelmezzük azt az ál­láspontot, hogy idegen presszió és berendezkedés hatására az országot - többnyire egyetlen fillér nélkül - nem úri passzió­ból hagyták el az emigránsok. Másrészt viszont a „külföl­dön” élő magyarok többsége akaratán kívül, úgy került kül­földre, hogy otthonról mégcsak soha el sem utazott... Fentiekből tehát pártunk azt a következtetést vonja le, hogy a magyar érzelmű ember számára a teljeskörű szavazás magától értetődő, elidegeníthetetlen, alapvető emberi jog. Ugyanak­kor sajnálatosnak tartanánk azt, ha a kérdés felvetését a hatalom csupán a megszerzett pozíció, a vagyon legalizálásaként jelení­tené meg. Ezáltal a belhoni, össznépi kiegyezésre való tö­rekvés továbbra is kerülgethető, a hazai szavazópolgár megnye­rése, voksa a „ló biztos megölé­séig” időnként akár másodla­gossá is válhat... Mindenesetre a belföldi sza­vazat értéke is devalválódhat ezáltal... A Fidesz parlamenti képvise­lője, Horváth László - a me­gyében járván - is ismertette pártjának véleményét.-Értelmetlen, és egyben ká­ros is lenne a határainkon túl élő magyaroknak választójogot adni! Ez a külpolitika érdekeit is sértené, a szomszédos álla­mokban élő magyar kisebbsé­gek helyzetét pedig az eddigi­eknél is jobban rontaná. Itt első­sorban a Szlovákiával és Ro­mániával fennálló kapcsolata­inkra kell gondolnunk, hiszen egy ilyen lépést nyilván nagyon barátságtalanul fogadnának. Az emigrációban élők, akik esetleg 40-50 éve már, hogy hazájukat elhagyták természetesen nem ismerhetik az itthoni politikai helyzetet, és furcsa lenne, ha mégis beleszólhatnának. A kormánypártoknak egyéb­ként érdeke lenne egy ilyen lé­pés megtétele, de a szomszédos országokban már most nagyon rossz a visszhangja ennek az el­képzelésnek. Az ilyen jellegű választói jog megadása ugyanis azonnal maga után vonná a ket­tős állampolgárság megadásá­nak szükségszerűségét is. Egy ilyen jellegű szavazás technikai­lag is szinte kivitelezhetetlen lenne. Véleményem szerint egyébként az szavazzon Ma­gyarországon, aki itt fizeti az adót is!- Mi lesz akkor, ha esetleg a parlament elé kerül a törvény- javaslat?-Az elfogadásához minden­képen kétharmados többségre lesz szükség akkor! A Kereszténydemokrata Néppárt Nógrád Megyei el­nöke, dr. Marton Tibor a követ­kezőképpen vélekedett:- Külön kellene választani a dolgokat - mondta. - Akik ön­szántukból hagyták el az orszá­got, mindent megtettek azért, hogy új hazájukban állampol­gárságot szerezzenek. Akik vi­szont a nagyhatalmak háborút követő rendezései és béketervei miatt kerültek külföldre, kissé más helyzetben vannak. Az ő szempontjukból a szavazati jog, és az esetleges kettős állampol­gárság megadása a szomszéd ál­lam belügyeibe való beavatko­zás lenne. Ebben az esetben ők is joggal adnák meg ezt a lehe­tőséget Magyarországon élő honfitársaiknak. Külön problémát vetne fel a szavazatok besorolása: a hazai magyarságé első, a többi esetleg másodrendű lenne. Az emigrá­cióban élőknek azonban van le­hetőségük arra, hogy aktívan is részt vegyenek a hazai politikai életben. Megítélésem szerint ez a fel­vetés nem a mindennapok ma­gyar valóságának megfelelő szinten van, bár érzelmi okok­ból meg lehet érteni a Pofosz ál­láspontját is. Azonosulni azon­ban nem tudok a gondolatokkal. * * * Mi a véleménye az esetleges elfogadása esetén jövőnket is befolyásoló felvetésről a lakos­ságnak? Endrefalván Csonka Tiborral beszélgettünk.-Az valóban igaz, hogy ér­zelmi szempontból kívánatos lenne egy ilyen megoldás, de nekem az a véleményem, hogy a kormánynak és az Országgyű­lésnek először a saját házatáján kellene rendet teremtenie! Amíg az ország lehetetlen gaz­dasági és politikai helyzetben van, nem lenne szabad ilyes­mire gondolni! Ami a határokon túl élőket illeti, vajon hány helyre kellene kiküldeni az ur­nát? Vagy talán mindenki Ma­gyarországra utazna egy szava­zás kedvéért? Esetleg az ottani követségekre? Mibe kerülne mindez? Azok az emberek, akár magyaroknak tartják magukat, akár nem, adót nem itthon fi­zetnek, nem a saját, hanem a mi pénzünkből szavazhatnának, és ráadásul nem is tudnák, hogy mire! Egy szavazás milliárdos nagyságrendű kiadásokkal jár akkor is, ha kizárólag itthon bo­nyolítják le! Következő állomásunkon, Szécsényben Simon Gáborral beszélgettünk.- Nos, én személy szerint egyetértenék a dologgal, ha a külföldön élő magyarok ismer­nék a hazai politikai viszonyo­kat. Akik emigránsként hagyták el az országot, és nem a trianoni békeszerződés miatt kénysze­rülnek idegen földön élni, nem érdemlik meg ezt a jogot! Má­sok kitartottak itthon, éltek, dolgoztak ahogy lehetett, vagy ahogy hagyták őket, nem pedig az egyszerűbb megoldást vá­lasztva megfutamodtak ... Balassagyarmaton Cze- rovszky Csaba mondta el a té­mához kapcsolódó gondolatait.- Szlovákiában élnek roko­naim, de ők afféle felvidéki polgárnak tartják magukat, meglehetősen elszakadtak már a magyarságtól. A kisebb gyere­kek például még az anyanyel­vűket sem beszélik. Ettől füg­getlenül persze minden további nélkül tarthatnák magukat ma­gyarnak, de ami a szavazásokat illeti, nyilván nem törik magu­kat különösebben azért, hogy itthon is választópolgárok le­hessenek. Jut eszembe: a kül­földön élő magyarokat megkér­dezték egyáltalán? Faragó Zoltán A hét vége rendőrségi krónikája Törököket fogtak Lopás bűntettének alapos gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, aki feb­ruár 18-ára virradóra ablakkife- szítés módszerével behatolt K. Tiborné, szécsényi lakos laká­sába és onnan 200 ezer forint ér­tékben készpénzt és dohányárut lopott el. Ugyancsak ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rend­őrség lopás bűntettének alapos gyanúja miatt. Az ismeretlen elkövető február 18-ára virra­dóra a drótháló-kerítést kivágta és behatolt a szendehelyi gáz­cseretelepre. A hívatlan láto­gató 25 darab 11,5 kilogramos palackos gázt ellopott, s ezzel több mint százezer forint kárt okozott. Február 19-én délelőtt 11 óra 30 perckor Salgótarján belterü­letén, a benzinkútnál könnyű sérüléssel járó közúti baleset történt. K. P. Zsuzsanna, salgó­tarjáni lakos gépkocsijával nem biztosított elsőbbséget P. László, salgótarjáni lakosnak. A baleset következtében P. László nyolc napon belül gyógyuló sé­rülést szenvedett. A két gépko­csiban minetgy százezer forint kár keletkezett. A hét végén török és magyar állampolgárok tiltott határátlé­pést kíséreltek meg Balassa­gyarmat térségében. A magyar és a szlovák határőrizeti szervek tizennnyolc török és két magyar állampolgárt fogtak el a ma­gyar-szlovák határon. A tiltott határátlépés bűntette miatt fo­lyik a vizsgálat ellenük, mivel meghamisított útiokmányokkal illegálisan kísérelték meg át­lépni a Magyar Köztársaság ál­lamhatárát. A balassagyarmati rendőrkapitányság két fő kivéte­lével megvonta a határsértők tartózkodási engedélyét. A tisztázatlan körülmények és az embercsempészet gyanúja miatt a tiltott határátlépés kö­rülményeit a megyei rendőr-fő­kapitányság akciócsoportja vizsgálta. D. Muslim és J. Te kin török állampolgárokkal szemben a bűnügyi eljárás befejeztével fennállnak a kiutasítás feltéte­lei. * Február 18-án 16 óra kö­rüli időben Salgtótarjánban a Móricz Zsigmond úton, egy a Fáy András körút irányába közlekedő személygépkocsi nekiütközött a vasúti átjáró leeresztett sorompórudjának, majd a baleset után a hely­színről eltávozott. A rendőrség kéri, hogy je­lentkezzenek azok, akik a bal­esetről bármilyen felvilágosí­tással tudnak szolgálni a 11- 255/ 30-32 számon, vagy a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság Közlekedési Osztá­lyán Salgótarján, Rákóczi út 196. szám alatt, illetve bárme­lyik rendőri szervnél. Ipoly különszám Balassagyarmat. Az idei esztendőtől négy alkalommal különszámot ad ki a városban megjelentő Ipoly című polgári hetilap. Már készül a márciusban ut­cára kerülő tavaszi különszám, amely különösen sok közérdekű információt, képet és szépiro­dalmat kíván az olvasóknak. Mérnökbál a Karancsban A farsang jegyében rendezték meg az elmúlt szombaton este Sal­gótarjánban a már hagyományos mérnökbált, amely a szakmai együvétartozást is erősíti. Fotó: Kulcsár Gabriella Expo-esély Nógrádban A falu él és élni akar Sóshartyán. A Kelet-nógrádi térség szakemberképzésének meghatározó jelentőségű in­tézménye - a nagybátonyi 209. számú ISZSZI - a megváltozott gazdasági és társadalmi körül­ményekkel összhangban, új képzési irányokat kezdeménye­zett. Az 1996-os expo vidéki eseményei leendő résztvevői­nek szakképzését tervezik. A helyi önkormányzat jelezte, hogy csatlakozni kíván az is­kola komplex munkaprogram­jához.- Egyszerű munkásemberek élnek községünkben - mondta Sirkó Ferenc polgármester. — A munkanélküliek aránya közel 50 százalékos. Az önkormány­zat felelős ezekért az embere­kért, tehát lépnünk kellett. Csat­lakoztunk Bocsó Imre igazgató úr programjához és helyet ad­tunk egy regionális konferenci­ának. Vendégeink a környező községek vezetői, de meghívtuk Zeneiskolások az országos döntőben Balassagyarmaton rendezték meg a múlt hét végén a Kodály Zoltán IV. országos szolfézs és népdaléneklési verseny Nógrád megyei válogatóját. Az országos döntőbe hárman jutottak tovább: Tatár Ágnes, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk zeneiskolából (tanára Méhes Imre), Lakatos Zsu­zsanna, a salgótarjáni zeneisko­lából (tanára Nagy Mariann) és Adorján Diána, a pásztói Ra- jeczky Benjamin zeneiskolából (tanára Balázs Ferenc). A fenti három tanuló képvi­seli a több mint kétezer nógrádi zeneiskolást árilisban a verseny Debrecenben rendezendő dön­tőjén. Kíváncsiskodó Több olvasónk tette szóvá, hogy pénzkifizetésre csak a 6-os ablaknál van lehetőség a salgótarjáni főpostán, ezért itt rendszeresen és sok ideig sorba kell állni. Van-e kilátás arra, hogy változtatnak ezen a helyzeten? Fent Attila, a postahivatal ve­zetője válaszol a kérdésre.- Valóban előfordul, hogy a hónap bizonyos napjain hosz- szabb ideig sorba kell állni a 6-os ablaknál. Tapasztalatunk szerint azonban ez nem rend­szeres. Akkor fordulhat elő, ha nagyobb mennyiségű utalvány érkezik kifizetésre. Hogy ez mikor történik, nem látható előre. Ennek ellenére, a gond feloldására mi is gondoltunk. A a szlovákiai és a kárpátukrajnai magyarság képviselőit is. Cé­lunk, hogy a magyar valóság bemutatásával az expo ideláto­gató vendégeinek programlehe­tőséget, lakosainknak pedig hosszú távú munkát tudjunk biztosítani. Magasan képzett, idegen nyelven jól beszélő, sokoldalú ismeretekkel rendelkező fiata­lokat szeretnénk ennek érdeké­ben képezni - vette át a szót Bocsó Imre. A megyei közművelődési központ igazgatója Brunda Gusztáv helyeslőén bólintott.- Intézményünknek is fel­adata, hogy e kezdeményezést segítsük. Bár a központi ren­dezvények Budapesten lesznek, az ide látogató vendégek révén hazánkat még sokoldalúbban tudjuk bemutatni. Ez a jövő egyik fő feladata Magyarorszá­gon minden érintett szakember­nek. G. Szűcs Traffipax • Február 23-án, kedden 14 órától 22 óráig a Salgótarján - Pásztó 21. sz. főútvonal - Hasznos - Pásztó - a 2408. sz. ú. - Jobbágyi térségében szá­míthatnak az autósok traffipa- xos sebességmérési ellenőr­zésre. Érdekképviseleti fórum • Pásztó. Február 24-én, szer­dán 17 órakor az MSZP városi irodájában (Fő u. 20. sz. alatt) szakszervezeti fórumot rendez­nek a helybéli szocialisták. Meghívott vendégek: Kósáné Kovács Magda, országgyűlési képviselő (MSZP) és Csintalan Sándor, az MSZP országos ügyvivője. Téma: a szakszerve­zeti választás és az érdekképvi­seletek helyzete Magyarorszá­gon. A rendezvény nyilvános. Bálozó iskolások • Etes. Orosz Violetta 5. osztá­lyos tanuló által készített linó­metszettel illusztrált meghívó értesít róla, hogy február 27-én, délután 15 órakor tartják far­sangi báljukat az etesi általános iskolások a helyi művelődési otthonban. Számítógépes leckék • Szécsény. A Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet adott otthont annak az elmúlt hetekben zajlott tanfolyamnak, amit a városi és környékbeli falvak körzeti or­vosai, asszisztensei részére szerveztek. A délutáni órákban lezajlott huszonöt órát zömmel az iskola pedagógusai tartották meg. Fogadónap • Bátonyterenye. Romhányi Gyula február 24-ére, szerdára meghirdetett fogadónapja elma­rad. A jegyző március elsején, hétfőn reggel 8-tól 12 óráig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodában, majd 13 órától 16.30-ig a városháza épületében várja a hozzá fordulni kívánó ál­lampolgárokat. Egy utalvány egyszerre csak egy helyen lehet legfőbb akadály az, hogy egy utalvány egyszerre csak egy he­lyen lehet, vagyis egy utalványt csak egy ablakban tudunk le­tenni. Ezért kérjük azt tisztelt ügyfeleinktől, hogy aki utal­ványt vár - és teheti -, lehető­ség szerint, tartózkodjon otthon. Itt elsősorban a nyugdíjasokra gondolunk, akik többé-kevésbé tudják, mikor szokott csöngetni az utalványos postás. Salgótarjáni olvasónk kér­dezi, mikorra várható, hogy a déli helyijáratú buszforduló­nak is olyan kihasználtsága lesz, mint az északi buszfor­dulónak? Miért nem tudják az egész helyijárati közleke­dést a déli fordulóban megol­dani?

Next

/
Thumbnails
Contents