Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-22 / 44. szám
OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK ____________________________1993. február 22., hétfő Ó vjuk gyermekeinket a vakhittől! 4 HÍRLAP A Civitas kérése (A balassagyarmati Civitas Fortissima Kör nyílt levele Korill Ferenchez Nógrád Megye Közgyűlése elnökéhez.) Tisztelt elnök Úr! Polgáraink köre - elismeréssel viseltetvén az ön toleráns és igazságosságra törekvő megyevezetői tevékenysége iránt - szíves személyes közbenjárását kéri Madách és Mikszáth irodalomtörténeti hagyatékának Balassagyarmatra telepítése ügyében. Kérésünk indoklására aligha lenne illendő emlékeztetnünk önt, hogy e két nagy írónk életének és munkásságának Balassagyarmat és környéke volt a fő színtere, az összegyűjtött hagyaték zöme is innen származik és itt került eredetileg kiállításra, amíg a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezetnek a '70-es években történt profilírozása ürügyén el nem vitték. Szakembereink a gyűjteméVaklárma Régen játszott játékot elevenített fel a hét végén városunk egyik honpolgára. A játékhoz nem szükséges különösebb műveltség, speciális ismeretkör, iskolai végzettséghez sem kötődik. Elégséges az arab számok alapfokú, 10-es számkörben történő ismerete, és az IQ érték se terjedjen túl az előbbi számkörön. Szükségeltetik úgymint bátorság, egy 5 forintos pénzérme és egy kis kretenizmus. Nos, nézzük modern kori Ikarosunk hogyan játszik! Tehát elő kell készíteni a pénzérmét, be kell lépni egy nyilvános telefonfülkébe, az érmét elhelyezni a készülékbe, tárcsázni a tűzoltóság segélykérő számát - ezt viszont már tudni kell! - és — vigyázat, ez már a műveltség sűrű közepe - megjelölni egy létező helyszínt egy nem létező tűzesettel. A fantáziát ez utóbbinál szabadjára lehet engedni, tanulságképpen a lélek mélységeiről. Végezetül letéve a kagylót, ki kell lépni a fülkéből. Az elkövetkezendőkben nincs más dolgunk, mint átadni Adóból jutalom 1993. február 4-én néztem a magyar telelevízió reggeli műsorát. Megütötte a fülemet: valamelyik önkormányzatnál 8 millió forintot, a beszedett adók 10 százalékát osztotta szét jutalom címén az önkormányzat. A polgármester 500 ezer, a jegyző 350 ezer forintot kapott. Mikor ezt hallottam magamba roskad- tam: uramisten, ez az a várva várt rendszerváltás! Most már csak arra vagyok kíváncsi: Salgótarjánban a polgármesteri hivatalban ugyan követték-e ezt a kezdeményezést? Ha igen, akkor munkástanácstagként elítélem ezt. Amíg az állampolgároknak be kell osztaniuk a kevés forintjukat, hogy nehezen ki tudjanak jönni belőle, addig a magas fizeté- sűek között milliókat osztanak szét. Kérdem én: akkor mi változott a múlthoz képest? Én nem ezt akartam, és nem ezt álmodtam meg az ávós pincében 1953-ban. Úgy gondoltam, majd ha eljön a szabad választás, akkor olyanokat küldünk a Parlamentbe, akik mindenkor a magyar nép ügyét képviselik. Sajnos, ez az álmom nem valósult meg. Ne legyenek ilyen igazságtalan intézkedéseknek. Ne csak a kis keresetűeket és a kispénzű nyugdíjasokat sújtsák adókkal, gyötörjék az élelmiszerek árának emelésével és a kétkulcsos áfával! Szabó János Salgótarján nyék átcsoportosítását decentralizáló és demokratikus megoldásként is elfogadnák, ha - a megye többi történelmi városához hasonlóan - Balassagyarmat is részesülne a döntően állami tulajdont képező múzeumi közvagyon megyei kihatású kezelési, kiállítási és kutatási lehetőségében. Velük együtt polgáraink vállalják, hogy a visszaigényelendő irodalomtörténeti és részben képzőművészeti, helytörténeti gyűjtemény elhelyezéséről, közkinccsé tételéről, bővítéséről és tudományos feldolgozásáról az elvárásoknak megfelelően gondoskodnak és a becses hagyatékot a megyei expoprog- ramba beillesztik. E balassagyarmati jótéteményt bizalommal ajánljuk elnök úr szíves figyelmébe. Tisztelettel: a Civitas Fortissima elnöksége magunkat a lelki (szegényes) érzéseknek, amelyet úgy hívunk, hogy káröröm. Lassan megközelítve a helyszínt, érzékeljük, hogy nyerők vagyunk, sőt ekkor már észrevétlenül játékvezetővé léptünk volna elő. Pár perc múlva megjelennek a kényszerjátékosok gépjárműveiken. Megérkezve az adott területre, teszik a dolgukat, amelyet úgy nevezünk, hogy a tűzoltás előkészítése. Ebben az időszakban sem kell tétlennek maradni. Néhány gunyoros megjegyzést lehet tenni a játékosokra, jókat derülve sietségükön. Vigyázat! A következő kijelentéstől óvakodjunk: Minek ez a kapkodás, úgysincs tűz! Ugyanis ezzel rögtön eláruljuk magunkat, és ami eddig sem volt kétséges előttünk, kiállítanánk magunkról a bizonyítványt. A játék végét a tűzoltógépjárművek és a bosszús játékosok távozása jelenti. Játékvezetőnk számára ez már a katarzis időszaka, és elmondhatja: ilyen kis befektetéssel ilyen jót már régen szórakozott. Nyerő volt. Biztos, hogy nyerő volt? Szabó János tűzoltó főhadnagy Az 1990-es választások után igen sok párt, egyesület jött létre, amire még nem volt példa Magyarországon. Ki-ki próbálja megtalálni valamelyikben a helyét, érdekből vagy tenniaka- rásból. Van, aki megtartotta köpönyegét, viszont bőven vannak olyanok is, akik már ezen a rövid távon is sokszor átcserélték. Lelkűk rajta. A megváltozott körülmények között sokan keresik helyüket. Közülük azok a legveszélyesebbek, akik az emberek lelkére specializálódnak. Egyre több vallási gyülekezet jön létre a történelmi egyházon kívül. Megszerzik az engedélyt a törvényes működéshez, de hogy miként működnek valójában, azt nem tudom, kik ellenőrzik. Pásztón és környékén is erőteljesen szervezik a Hit Gyülekezetét. Szeretném leírni erről benyomásaimat. Mielőtt ezt teszem, hangsúlyozom, nem vagyok és nem voltam vallásellenes. Tisztelem minden ember vallási meggyőződését, a vakhit határáig. Én görög katolikus vagyok, tizennégy éves koromig látványosan is gyakoroltam ezt a vallást Hajdúdorogon. Ezután távol kerültem a szülőktől tanulmányaim folytatására, így megszakadt a rendszeres vallásgyakorlás, de a hitem végig megmaradt. Most viszont nem fordítom vissza a köpönyegem. Visszatérve a benyomásaimra. Olvastam a Népszabadságban Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének nyilatkozatát. A cikk nem győzött meg, és nem változtatta meg eddigi véleményemet, hogy ez a gyülekezet szekta bélyegeket visel, legalábbis az én környezetemben. Ezek az alábbiak: Meggyőzik (szívósan, házalva), beszervezik: a nem stabil idegrendszerű, lelki válságban lévő embereket; a kiforratlan jellemű fiatalokat (fő célpont); a csonka családok gyermekeit; akiket valamilyen tragédia ért; idült, vagy krónikus betegeket. Teljesen elzárkóznak a világi kultúrától, a művelődéstől, a tudományoktól. Nagyon veszélyesnek tartom azt a felfogásukat is, miszerint keresztény embernek nincs szüksége orvosra. A közelmúltban kemény vitám volt egy szülővel és gyermekével a gyülekezetekben folyó gyógyításról. A szülő állítja, hogy Budapesten szeme láttára több embert meggyógyítottak. A fia pedig helyi példával győzködött, hogy egyik vezetőjük testvérét a gyülekezetben gyógyították meg. Arra a kérdésre viszont, hogy hogyan, már nem kaptam választ. A szülő biztonságban érzi a gyülekezetben gyermekét, de nem számol azzal a felelősséggel, hogy ebben a környezetben szellemileg leépült, mert a biblián és a gyülekezet kiadványain kívül semmit sem olvas, a tudományos ismeretektől elzárkózik. Szertartásukban nyelvbeszéddel teljesen elvarázsolják magukat. Az extázisnak olyan hatása van rájuk, mintha nem evilági lények lennének. A Népszabadságban Németh Sándornak felteszik a következő kérdést: „Mitől van az, hogy ebben az általános rosszkedvben nagyon vidámak, nem részegek önök?”- Válasz:„Nem vágunk részegek, csak úgy érezzük, bennünk ismétlődnek meg Pünkösd a jándékai. Kívülállónak ez mámorosságnak tűnhet, de csak addig, amíg nem ismernek meg bennünket.” Hát, ez szellemi drog a javából; hiszik, hogy apostoli küldetésük van, miközben a valóságban a butítok gazdagodnak, a butítottak pedig egyre mélyebbre süllyednek a szellemi sötétségben. Hiszem, Jézus nem azt akarja, hogy itt, a földön éljünk túlvilági életet, ha már megszülettünk. A fiatalok vannak a legnagyobb veszélyben, s erre a szülőknek időben oda kellene figyelni, mert innen már nincs visszaút. Ma szabad vallásgyakorlás van (ez jó), de a pedagógusok számára igen rossznak tartom ezt a gyülekezetei, mert „mámorosán”, nem földi lényként hogyan taníthat tudományos ismereteket. Továbbá veszélyeztetik a tizenéves fiatalokat. Ismerek olyan pedagógust, aki beteg embereket többször felkeres a lakásán és itt próbálja elvarázsolni, extázisba hozni őket. Ez számomra félelmetes. Egy biztos, ilyen pedagógusra nem bíznám a gyermekemet, unokáimat. Az összejövetelek a vidámság ellenére igen kimerültté teszik az embereket. Tudok olyan esetről, amikor az egyik kislány a hosszú lelki gyakorlat után hazament, holt- fáradtan lefeküdt a szőnyegre és közölte a szülővel, hogy ő már nem képes semmit sem csinálni Van olyan hittestvér, aki hirdeti a szeretetet, kifelé alázatos, jó modort tanúsít, csak éppen közvetlen környezetében zsarnok és durva. Példabeszédekkel lelki terrort alkalmaz. íme egy példa: Egy bizonyos zenei együttes teljes tagsága megtért, a Hit Gyülekezet tagjai lettek egy kivételével, s az az egy nem hívő szívroham következtében meghalt. Azt el tudom képzelni, a megtért hívők addig szekálták azt az egyet, hogy az állandó zaklatás szívrohamot idézett elő, de nem azért, mert nem tért meg. Sok-sok olyan tapasztalatnak vagyok birtokában, amelyeknek családra, társadalomra nagy a veszélye. Ez a „vígan megyünk szellemileg tönkre” vallás az egyébként is instabil gazdasági helyzetünket hínárként húzza még mélyebbre, mert akiknek a gondolatát a nap 24 órájában a vakhit tölt ki, azok nem tudják az országot előre vinni, gyarapítani. Az utóbbi időben sokszor eszembe jutott a múlt rendszerről közszájon forgó vicc (eleinte öt éves vicc volt), „Mi a különbség a ringlispil és a szocializmus között?” Válasz: „Egy-két ember forgatja, a többi pedig szédül.” Ez vonatkozhat erre a gyülekezetre is, mert néhány ember adagolja a szellemi drogot, a többi pedig kábul, mámorossá válik zenei aláfestéssel. Megéri, mert a súlyos tizedekből és az összejöveteleken összetányérozott pénzekből számukra is jut suvenírre való, hiszen Krisztus sírját sem őrizték ingyen. A tévé Hőmérő című műsorában elhangzott, hogy Magyarország leggazdagabb vallási szerveződése a Hit Gyülekezete. Ezt elhiszem. Szomorú vagyok, ha arra gondolok, hogy ez a gyülekezet egyre növeli tagságát (megtöltenek egy sportcsarnokot), és ezek főleg fiatalok. Félő, hogy utódaik gondolkodásban visz- szamennek a sötét középkorba. A társadalomnak pedig egészséges gondolkodású, nyitott szellemű, nem csak a hitre koncentráló fiatalokra lenne szüksége. Sokáig dilemmáztam azon, hogy papírra vessem-e véleményemet. A szabad vélemény- nyilvánítás állampolgári jogán megtettem. Ha pedig „véletlenül” baleset ér, az a cikk következménye lesz. Szabó Tiborné nyugdíjas pedagógus Pásztó A Nógrád Megyei Hírlapban olvastam, hogy a partizán szobrot a Meszesről le akarják bontani. A művelet több mint egymillió forintba kerül, plusz a helyére állítandó műalkotás. Fellapozva az Idegen Szavak Szótárát, amelyben az áll, hogy a partizán „az ellenség által megszállt területen fegyveres ellenállást kifejtő harcos”, tehát pozitív hős, aki országa szabadságáért küzd. Minden ideológiától, rendszertől függetlenül életét reszkírozza, vagy áldozza a szabadságért. A partizánt általánosságban megörökítő szobor tehát rendszertől és ideológiától függetlenül állít emléket pozitív törekvéseknek. Arra nem vagyok hivatott, hogy mint szobrot elbíráljam, de ha 24 évig a város megszokta, elviselte a helybeliek által egyszerűen „pléh öcsinek” becézett művet, akkor egyszeriben miért zavar ez valakit is. Ha az utókor az előző idők alkotásait mindig gyorsan lerombolná, akkor nem lennének műemlékek. Sajnos, az emberek indulatból, pillanatnyi szűk látókörűségükből gyakran pusztítanak. így a Colosseumot már régen nem csodálhatnánk, ha XIV. Benedek pápa nem mentette volna meg azzal, hogy a mártírok vérével öntözött épületet kegyhelynek minősítette. Tudomásul kell venni, hogy minden komák vannak nevezetességei, amelyek hozzá tartoznak történelmünkhöz. Salgótarján az elmúlt csaknem fél évszázadban igen sokat épült, fejlődött, és mint mozgalmi városban a kor itt hagyta névjegyét. Lehet, hogy száz év múlva éppen az lesz a nevezetessége a városnak, hogy itt található a legtöbb szocializmusbeli szobor és emlékmű. Az őshonos tabániaktól azt is megtudtam, hogy a szoborhoz és környékéhez sokaknak kellemes emlékei fűződnek. Ha már a városnak milliói vannak a szoborcserére, akkor inkább másra fordíthatná. A minap szétnézve a hegytetőn, az ottlévő „park”-on lenne mit rendezni, vagy az odavezető úton is akadna javítani való. Salgótarján kapcsolt részeiben és környékén is akadna helye a pénznek. Például a megyei kórház az önmegemésztés fázisában van, évek óta anyagi nehézségekkel küszködik. Biztosan hasznosabb lenne mindenkinek a néhány millió odaadása. Aki számára mégis egyetlen zavaró tényező Salgótarjánban a partizán szobor lenne, legyen türelmes, kell néhány gyorsan növő fa az emlékmű köré, amely a partizánt elrejti. Dr. Gyurkó György az alacsonyan feldolgozott friss tejtermékek piacáért. Miközben egyre több pénzt kell fizetni a magyar tejtermelőknek, hogy megőrizzék a maradék életet, higgyenek a tejtermelés jövőjében, eközben néhány igen gyorsan terjeszkedő német, dán és osztrák mammutcég besöpri a profitot a hazai tejfeldolgozó ipar elől. A kereskedelem szempontjából nézve, a nyugati gyümölcsjoghurt biztos hasznot ígér, hiszen az utóhőkezelt termék minimum három hónap szavatossággal érkezik, és nem kell hűtőpultban tartani. Közel ugyanazért az átadási árért szerezhetők be a magyar gyümölcsjogA múlt heti - 1993. február 15-i - számunkban már foglalkoztunk a házastársi tartásdíjjal. Feltehetően ez bátorította olvasónkat arra, hogy ebben a témakörben tegye fel kérdéseit. Kérdései a címből is kitűnően a következők. Hogyan kell kiszámítani a házastársi tartásdíj összegét, milyen esetekben kerülhet sor a már megállapított tartásdíj felemelésére, vagy leszállítására, tovább a házasság felbontása után milyen időn belül értékesíthető a házastársi tartás iránti igény? * * * A házastársi tartásdíj mértékére, összegére nézve a családjogi törvény nem ad fix összegű szabályozást. Ennek megfelelően a házastársi tartást a bíróságok nem százalékos arányban, hanem határozott összegben állapítják meg. A törvény „szükséges mértékű” tartásról rendelkezik. Ez azt is jelenti, hogy a tartásra jogosult részben képes saját eltartásáról gondoskodni - esetleg hurtok. Ezek ugyancsak 20-30 napig tarthatók el, de beltartal- milag jobbak, és csomagolásuk is versenyképes. Úgy vélem, a hazai tejtermék védelmének elmaradása ténykérdés. Az FM 80 százalékos védővámot javasolt már tavaly. Az intézkedés halasztódik. Az eredetileg választékbővítés céljára beengedett tejdesszertek, ömlesztett sajtok, tejitalok egyre jobban uralják a boltok polcait. Ami marad: a polytej, féltartóstej és trappista sajt. Közben a profitot kiviszik az országból, holott az hazánkat is gazdagíthatná. Az eladósodást is felvállalva például a Szolnoki Tejipari Vállalat beszerezte mintegy 70 milkevés összegű munkanélküli segélyt, vagy egyéb szociális segély kap - akkor részére csak kiegészítő, részleges tartásdíj jár. A csjt. úgy rendelkezik, hogyha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, akkor a tartásdíj mértékének megváltoztatását lehet kérni. Ha a körülmények lényeges megváltozása a jogosult javára szól, akkor a tartásdíj felemelésének, ha viszont a kötelezett javára szól, akkor a tartásdíj leszállításának igénye lehetséges. Adott esetben a házastársi tartásdíj megszüntetésére is sor kerülhet. A már megállapított tartásdíj módosítására egyaránt okot adhat az érintettek vagyoni, vagy személyi körülményeiben bekövetkezett lényeges változás. Lényeges változás lehet például az is, ha a jogosult egészségi állapota tovább romlik és már lió forintért Magyarországon elsőként azokat a gépeket, amelyekkel ma már beltartalmilag különb termékekét gyárt gyümölcsjoghurtban is, mint néhány Magyarországon egyre terjeszkedő nyugati cég. Úgy látszik, ha az agyontámogatot és csak külcsínben extranyugati tejtermékek hazai továbbterjesztésének útjában nem állunk legalább védővámmal, akkor a jövőkép egyre kedvezőtlenebb. Sokan elmondták, jómagam most megismétlem: az alacsony támogatottságú magyar termékek erősen dotált nyugati tejtermékkel állnak szemben és ezt a versenyhátrányt magyar részről csak fegyverletétel követheti. Ez az út Európába? Dr. Petri Tibor igazgató Szolnoki Tejipari Vállalat részlegesen sem képes munkát vállalni, kereső foglalkozást folytatni, ugyanakkor a kötelezett képes nagyobb összegű tartásdíj fizetésére is. A körülmények lényeges változását jelentheti az is, ha a kötelezett gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége megszűnt, vagy több gyermek tartására vált kötelezetté. Végül kiemelem még azt az esetet is, ha például a kötelezett munkahelye megszűnt és munkanélküli segélyt kap. Elképzelhető, hogy ha a volt házastárs a tartásra csak a házasság felbontását követő öt év elteltével válik rászorulttá, a bíróság már csak különös méltánylást érdemlő esetben fogja a tartásdíjat megállapítani. Ilyen eset lehet, ha például a feleség azért nem szerzett nyugdíjjogosultságot, mert hosszú házassága alatt a házastárs ellátásával és több gyermek nevelésével foglalkozott. A körülmények gondos vizsgálata a bíróság joga. Dr. Verebélyi A házastársi tartásdíj összege, felemelése, leszállítása és időhatára A magyar termékek érdekében Magyarországon főleg az élelmiszeripar területén egyre nagyobb konkurrenciát jelentenek a szabadon beáramló nyugati termékek. Ez okból az élelmiszeripari vállalatok, például a tejipariak, túltermelési válsággal küzdenek. Miközben a tejtermékek fogyasztása eltolódik a nyugati desszert tejtermékek irányába, addig a magyar tejipar ádáz harcot folytat Inkább a betegekre költenék a pénzt
