Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salgótarján és környéke Hálózatfelújítás • Karancslapujtő. Hétfőn a községben az Émász szakembe­rei megkezdik a termelőszövet­kezet körzetében a közvilágítás korszerűsítését. Áthelyezik a transzformátort, és felújítják a világítótesteket is. Bekötőutat építenek • Vizslás. A község önkor­mányzata pályázatot nyújtott be a Vizslás-Újlakpuszta bekötőút megépítésére, az Útgazdálko­dási és Koordinációs Igazgató­sághoz. Az országos pályázat elbírálására február 15-éig kel­lett beérkezniük az igényeknek. Falufejlesztés • Kishartyán. A közelmúltban közigazgatási bejárást tartottak a községben, az ivóvízhálózat és a szennyvízhálózat, valamint a szennyvíztisztító telep építése miatt. Ä tanácskozáson a Ma­táv, az útfelügyelet, a tűzoltóság és a tervezők mellett a fejlesz­tésben szintén érintett sóshar- tyáni önkormányzat képviselői is részt vettek. A zagyvarónai általános isko­lában gyűjtik össze a helyben, illetve más iskolákban, a tech­nikai foglalkozásokon elkészí­tett madárodúkat. Különös je­lentősége van ennek a gyerekek szemléletének alakításában, hi­szen a természet szeretetére való nevelést nem lehet eléggé korán kezdeni. Éppen aktuálissá teszi a dolgot, hogy - bár az idő­járás másra enged következ­tetni, de - jön a tavasz. A zagyvarónai általános isko­lában Langa József biológia szakos tanárral, egyben a Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület megyei ve­zetőségének tagjával beszélget­tünk a környezet- és természet- védelmi oktatás jelentőségéről.- Ilyenkor, február második felében beindul a tavaszi ma­dárvonulás, és lassacskán az adott élőhelyeken előforduló madarak költése is megkezdő­dik. Különösen a ragadozók és baglyok foglalják el ez idő tájt fészkeiket. Ezekkel a ritka és veszélyeztetett fajokkal a gye­rekek természetesen nem fog­lalkoznak, de a közönséges, gyakoribb fajok megismerése révén sokkal közelebb kerül­hetnek a természethez.- Szervezett keretek között mit lehet tenni a természetvéde­lemért, illetve a gyerekek ho­gyan vesznek részt ebben?- A Madártani és Természet- védelmi Egyesület sokat tesz környékünk természeti értékei­nek megismeréséért, és erre szükség is van! A megye védett területeinek jelentős részét csak a tájképi, és a geológiai érde­kességek figyelembevételével jelölték ki néhány évvel ezelőtt. Az állat- és a növényvilág csak ritkán kapott szerepet e kérdés­- Az egyesület semmiféle támogatásban nem részesül, a működéshez szükséges feltéte­leket saját magunknak kell biz­tosítanunk - mondta. - Szpon­zorokat találni ma már rendkí­vül nehéz, ezért a munkánkat kell valamilyen módon elad­nunk. Szerencsére a pályázati rendszer jól működik, és a me­gyei közgyűlés elnökétől, Korill Ferenctől is kaptunk ígéretet arra, hogy segítik munkánkat. Reméljük, hogy minél többen ismerik fel a környezet- és ter­mészetvédelem fontosságát.- Mondana konkrét példát?- A Karancs-Medves tájvé­delmi körzet területén lévő köz­ségek önkormányzataival egé­szen kiváló kapcsolatokat sike­rült kiépítenünk. A közeljövő­ben velük közösen is pályázunk bizonyos pénzeszközök elnye­résére, amelyekkel folytathatjuk a területen kutatási programja­inkat, illetve az adott község közigazgatási területén elvé­gezhetjük a természeti értékek felmérését. Ami az egyesületi munkát il­leti, szeretnénk a fizető tagság létszámát a lehető legnagyobbra emelni. Tagságunk az utóbbi években szépen gyarapodott a megyében 300 fő felett van. Egyébként szeretnénk megfe­lelő irodatechnikához is hozzá­jutni, így például pályáztunk fénymásoló vásárlására is. A felhalmozott adatok és kutatási eredmények nyilvántartásához szükség lenne számítógépre is, valamint a megyén belüli köz­lekedéshez gépkocsira. Mindez nem fog könnyen menni, de ha a pályázatokon sikeresek le­szünk, akkor lesz pénzügyi alapja is tevékenységünknek. Faragó Zoltán Amatőr fotósok kiállítása Salgótarjánban, a Lorántffv Zsuzsanna középiskolai leánykollé­giumban látható Herperger János és Kiss Kata közös fotókiállí­tása. A két amatőr fotós tárlata a hét végéig tekinthető megRT­„Ha már bányászra nem is ... ” Annál nagyobb szükség van önsegélyező egyesületükre Fenti keserű szavakat, Gye- pesi Bélától, a Nógrád Megyei Bányászok Önsegélyező Egye­sületének titkárától hallottam, aki a közelmúltban Szabó Atti­lával, az egyesület gazdasági vezetőjével együtt megkért ad­junk hírt a szervezetükről. Pon­tosabban arról, hogy a kedve­zőtlen körülmények, a bányá­szok szempontjából „betyárvi­lág” ellenére, rendületlenül dol­goznak, folytatják tagjaik segé­lyezését. Salgótarjánban a hajdanvolt bányatröszt büszke épülettömb­jének két alagsori helyiségében dolgozik az egyesület. Ide, a Kassai sorra többnyire csak fe­ketébe öltözötten jönnek a hoz­zátartozók, nyugdíjas bányá­szok vagy özvegyasszonyok.-Nincs ebben semmi külö­nös, ez az élet realitása - veti közbe Gyepesi Béla. - 1920-ban azért hozták létre a bányászok saját önsegélyező egyesületüket, hogy ha valami éri őket - természetes halálra, vagy bányaszerencsétlenségre gondolok -, akkor néhány forin­tos segítséggel enyhíthessenek a hátramaradottak gondjain. Mert jól tudjuk, hogy ez csak arra való. Mégis évtizedek óta erősí­tője a bányászszolidaritásnak.- Hány tagja van jelenleg az egyesületnek és mennyi a tag­díj? - kérdem Szabó Jánostól.-Jelenleg 1500-2000 körüli aktív tagunk van, de ahogyan halad előre a bányászat szaná­lása, úgy csökken a számuk. Ők évente 600 forintos tagdíjat fi­zetnek. Annál több a nyugdíjas és munkanélküli tagtársunk, pontosan 8 ezren járulnak hozzá évi 300 forinttal az egyesület fennmaradásához.- Mit kapnak ezért?- Csak azt, amire alakult 72 évvel ezelőtt: dolgozó és nyug­díjas tagjaink és velük közös háztartásban élő hozzátartozóik, haláluk esetén 2-12 ezer forint közötti temetési segélyt. Ilyen körülmények között nem is gondolhatunk a segélyezés bő­vítésére. Tisztes tőkével rendel­kezünk, amely szépen kamato­zik. Ha folytatjuk a fegyelme­zett pénzgazdálkodást a befolyó tagdíjakkal, akkor nem lehet baj. Az egyesület megmarad! Továbbra is számítunk tagjaink bizalmára és támogatására. A széncinege majd csak bepréseli magát valahogy Természetvédelem az iskolában Langa József negyedik osztályos tanítványainak az odúk elhelyezéséről tart előadást Fotó: -RT­ben, és érdekei sajnos nem is érvényesülnek igazából. Az egyesületnek, ami a megye leg­nagyobb ilyen jellegű társa­dalmi szerve, bőven akad tenni­valója. Egyre fogynak a termé­szetes életközösségek - erdők, rétek, nádasok - és velük együtt természetes alkotóelemeik, a vadon élő állatok és növények is. Sokan, legalábbis az embe­rek többsége még nem veszi komolyan ezt a pusztítást, pedig tény, hogy ez az ember életfelté­teleinek csökkenését is maga után vonja. Végső soron azt is mondhatjuk, hogy a madár- és a természetvédelem az ember vé­delmét is szolgálja. Szerencsére ehhez az iskolások is egyre na­gyobb mértékben hozzá járul­nak, hiszen a technika órákon készített odúk segítségével számos madárfaj telepíthető meg. A fiatal erdőkben ugyanis nem találhatnak fészek építé­sére alkalmas odút. Tavaly pél­dául a Medves-fennsík peremén helyeztünk el számos, leendő madárotthont.- Állítólag valami nincs rendben az odúk bejáratával.- Igen, hiszen a széncinege 32 milliméter átmérőjű nyílást igényelne, és az anyagot kiadó központi műhelytől így is ren­deltem meg. Sajnos azonban némileg kisebbre sikerült... Különösebb gondot ez szeren­csére nem okoz, a madár átpré­seli rajta magát Jta kell... Tervezzük egyébként az odúk egy részének értékesítését is. A bevételt a madártani egye­sület számlájára akarjuk át­utalni, és természetvédelmi cé­lokra felhasználni. Az egyesület megyei csoport­jának titkárával, Drexler Szi­lárddal beszélgettünk munká­jukról, és ez évi terveikről. A múzeum baráti körének közgyűlése Ma, február 22-én tartja éves közgyűlését a salgótarjáni Nóg­rádi Történeti Múzeum baráti köre. Számot adnak a múlt év­ben végzett munkáról, s megbe­szélik a további teendőket. Az 1992-es év programjának gerincét tavaly Salgótaiján vá­rossá nyilvánításának 70. év­fordulója adta. Ehhez kapcso­lódtak saját rendezvényeik is. Például áprilisban a hajdani Fü- leki utca életét, lakóit idézte meg diaképek segítségével dr. Garami László és dr. Ruzsik Mihály, augusztusban Dymi-t, Erd'ódy Mihályt, a század első évtizedének salgótarjáni költő­jét, újságíróját mutatta be Ver­lieh József, az idősebb acélgyári színjátszók közreműködésével. Szeptemberben „diás sétát” tet­tek az érdeklődők dr. Ruzsik Mihály felvételeinek segítségé­vel az 1922-1930-as évek vége között megépült Új-telepen. Avatott vezetők voltak: dr. Ve­lio vszky Frigyes, Patay József, Aczél Béla. Óktóberben Varsá­nyi Sándor emlékezett meg a városi távfűtés történetéről „A vízválasztói centrálétól a távhő- ellátásig” címmel. Mindezeken túl, a baráti kör tagjai munká­jukkal, részvételükkel támogat­ták a 70 éves évforduló múze­umon kívüli rendezvényeit is. A hagyományoknak megfele­lően a kör tagjai a múlt év során is színvonalas dolgozatokkal vettek részt a Nagy Iván honis­mereti pályázaton, köztük Ver- tich József, Vongrey Béla, Prak- falvi Péter. A gyűjtőmunkában kiemelkedett P. Tóth László, Gedeon János, Tóth Pálné. A tagok jóvoltából több száz tárggyal, dokumentummal, fo­tóval gyarapodtak a történeti múzeum gyűjteményei. Először tavaly ítélték oda a múzeumbaráti kör által alapított „Salgótarján történetéért” em­lékplakettet, amit Antal Gergely készített. Ezt Vertich József és Zeisler György vehette át.-mér Beszéljünk a szerelemről! Egy lehetséges kormánykoa­líció egy variánsáról szóltunk csütörtökön megjelent „Ki be­szél itt szerelemről?” című írá­sunkban. Erre reagált Gusztos István a salgótarjáni SZDSZ ré­széről.- Valójában hogyan áll az SZDSZ-MSZP-Fidesz szerelmi háromszöge?- Minek olyasmiről beszélni, ami elmúlt? Kétségtelen, hogy az SZDSZ számára a Fidesz 1990 táján és azelőtt olyan párt volt, amihez más viszony fűzte, mint a többiekhez. Elkövetett a Fidesz egyet-mást azért, hogy ez normális, pártok közötti vi­szonnyá változzék, amely rész­ben közös értékek vallásán, részben közös érdekeken ala­pul. Ezek után nem illik az el­hagyott kedvest játszani.- Végül is a Pető, majd az Orbán nyilatkozatot nézve, ki értett félre mit? Azt egyáltalán mondhatjuk, hogy az SZDSZ koalíciót tervez az MSZP-vei?- Válasszuk ketté. Orbán Viktor szavai belőlem csodál­kozást, örömöt és keserűséget váltottak ki. Csodálkoztam azon, hogy egy kiváló és ritkán hibázó politikus most taktikai hibát vétett. Örülök annak, hogy ezek szerint az SZDSZ többek­nek fontos. A keserűség meg annak a gyanúnak szól, hogy a Fidesz talán nem mindig lesz velünk korrekt. Orbán Viktor úgy állította be a dolgot, mint ha az SZDSZ-nek a Fidesz-szel való koalíciókötési szándéka bizonytalanná vált volna. Nem adtunk okot annak kétségbevo­nására, hogy a Fidesz az első számú partnerünk, ha erre haj­landó. Minden további fontol­gatás ez után következik, az is, hogy adott esetben a két pártot milyen politikai erőkkel kell ki­egészíteni. És a lehetséges part­nerek közül az MSZP igenis szóba jön.- Helyi szinten ez hogyan nyilvánul meg?- Ma sehogy. Igazából nem jók a kapcsolataink sem a Fi­desz-szel, sem az MSZP-vel.- A politikában is szokás kompromisszumot kötni. Mit le­het most tippelni, állhat majd egy leendő kormány ebből a há­rom pártból?- Orbán Viktor valóságos di­lemmát vetett fel, de ez nem a miénk, hanem az övék. Még az a gyanúm is megfogalmazód­hat, hogy ezek a felvetések fenntartják a kormányzati fel­elősség alóli kibújás lehetősé­gét, bár remélem, hogy nem er­ről van szó. Én azt hiszem, ha a progra­mok* összeegyeztethetőnek bi­zonyulnak, a három párt, az SZDSZ és a Fidesz meghatá­rozó súlyú részvételével kor­mányképes alternatíva.- Dudellai ­Nógrád az Oszták-Magyar Monarchiában Salgótarján. Az idén is meg­rendezendő Tarjáni tavasz ese­ménysorozat részeként „Nógrád az Osztrák-Magyar Monarchiá­ban” címmel időszakos történeti kiállítást nyitnak a Nógrádi Tör­téneti Múzeumban. Már folyik a kiállítás tárgyi és dokumentá­ciós anyagának gyűjtése, rende­zése. Földárverés • Etes. Az elmúlt héten tartot­ták a községben a földárverést, amelyen négy személy vásárolt földet. Közülük ketten termő­földre licitáltak, ketten pedig erdőt vásároltak, összesen 80 hektárnyi területen. Egyik erdő­részen a két vásárló erdőbirto- kosságot hoz létre. Visszaléptek • Karancskeszi. Az elmúlt év második feléhez hasonlóan min­tegy ötven vállalkozó dolgozik jelenleg a községben. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy új vál­lalkozások nem indultak az év eddigi részében. A számadat ugyanis azért nem változott, mert nagyjából ugyanannyi vál­lalkozói igazolványt adnak ki, mint amennyitől megválnak a sikertelenebbek. Utóbbiak közé tartozik egy palackozott italokat árusító személy, illetve néhány, külföldi termékek forgalmazá­sával foglalkozó egyén. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Jobb körülmények között Sóshartyánban a tanév kezdete óta működik az általános iskolá­ban tornaterem. Előtte a diákok téli hónapokban a művelődési házban sportolhattak. Most már jobb körülmények között vé- gezheznek testedzést a tornaórákon. -Rigó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents