Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22., hétfő HÍRLAP 3 Jó folytatás a Balassi-napokon Lángoló ív, foci, szex Elmúltak a hangulatos együttlétek Mint arról már beszámoltunk lapunkban, a Balassi-napok je­gyében igencsak kellemesen töltötték az előző napokat a ba­lassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanulói és tanárai, s velük együtt még jó néhányan. A jókedvre, a vidámságra a gazdag és sokrétű program szolgáltatott okot és alapot, hi­szen rendkívüli élményt jelen­tett a szervezőknek, a résztve­vőknek és azoknak, akik élve­zői voltak az eseményeknek. A jó kezdetet jó, vagy talán még jobb folytatás követte pén­teken. Mert nem utolsó dolog azért például olyan előadást látni, ahol is tanárok viszik színre a Hófehérkét és mind a hét törpe történetét. S ha netán ezek láttán akadt még diák, aki úgy érezte: szeretne még tör­leszteni egy-két, szerinte ér­demtelen érdemjegyért, az játé­kosként, vagy nézőként részese lehetett a tanár-diák kosár­meccsnek. Szerencsére nem vérre ment a dolog, talán még annyira sem, mint a lányok bajnoki kézi­labda-mérkőzése, pedig azért ott nem volt kicsi a tét. S ha már ennyit szóltunk a sportról, ne feledkezzünk meg a két „szom­A fiatalon elhunyt politikus­irodalmár, Csengey Dénes em­lékére rendeztek vasárnap vers- és prózamondó versenyt Salgó­tarjánban, a Technika házában. szédvár” focicsatájáról sem, melyet kispályán bár, de igen élvezetesen pordukált egyrész­ről a Balassi gimnázium, más­részről az ipolyságiak csapata. Természetesen nem csak a sportolók produktumai fémje­lezték ezt a napot. A könnyebb szórakozás hívei például férfi lábszépségversenyben gyö­nyörködhettek, ami persze ép­pen oly könnyed volt, mint a komolyabb előadások, mint példának okán a „Lángoló ív” című, amely a fegyverek törté­netébe adott betekintést. Végezetül pedig ne feledkez­zünk meg az asztrológiáról, vagy a skandináviai fjordokról szóló előadásokról sem. Hogy mennyire érdekesek lehettek ezek, arra következtethetünk azon egyszerű tényből is, hogy majd’ annyi hallgatója volt, mint a szerelem, a szexualitás és az egészségvédelem kérdé­seit taglaló előadásnak. Mindezek után ugyan ki ké­telkedhetne abban, hogy a Ba­lassi-napok ezúttal is méltónak bizonyultak az előzőekhez. A balassagyarmatiak bízvást re­mélhetik, hogy a folytatás, a következő - legalább ennyire jó, ilyen sikeres lesz. Mint az esemény egyik szerve­zőjétől, Farkas Attilától meg­tudtuk, a megméretést hármas cél érdekében hívták életre: Csengey Dénest, mint költőt és (Folytatás az 1. oldalról) torka, valamint vége a határso­rompó, és a télvégeken igen za­varos vizű Ipoly folyó. Az apró településnek ezen a részén - Hegedűs Istvánná fiatal korában - furcsa, humoros szokás járta.- Élt itt akkoriban három vicces ember, s azok farsang szombatján vagy vasárnap este­felé végigkurjongatták a falut, hogy megkeressék a részegeket. Majd előszedték a kis kézi ko­csikat, talicskákat, azokba bele­fektették az ittas egyéneket, utána végig-hosszig tologatták őket a faluban. Az emberek meg kiálltak a kapuba, onnan figyel­ték, nevették a mókázást - me­séli Hegedűsné, aki évek óta egyedül él a főút menti, kis csa­ládi házában. Kár, hogy mindez már nosz­talgia. Ez érzékelhető az idős asszony szomszédságában lakó Bádonyi Istvánná szavaiból.- Leépült itt minden, s ez na­gyon lehangoló. Nézze, ez az épület, amiben mi lakunk, ez volt régebben az iskola. Nem is az a legnagyobb baj, hogy a gyerekek máshol tanulnak, ha­nem az, hogy megszűnt a kö­zösségi élet. A valamikori, han­gulatos együttléteknek vége, a családok, az egyedülállók ma­guknak élnek, a fiataloknak itt helyben csak a diszkó maradt. prózaírót megismertetni az iro­dalomkedvelőkkel, új tehetsé­geket felfedezni és fellépési le­hetőséget biztosítani a határon túli magyarság számára. Hegedűsné bólogatva helye­sel, s csendesen megjegyzi:- Igen, front után már nem mulattak itt az emberek. Mihálygergén a harmincas években úgy farsangoltak a le­gények, hogy bekopogtattak a házakhoz, ahol vidám versekkel „kiköveteltek” a házigazdától egy-egy darabka füstölt szalon­nát, kolbászt. Aztán a kocsmá­ban vagy valamelyik lányos háznál az adományokból ösz- szeütöttek valami finom harap- nivalót, mely rendszerint kitűnő borkorcsolyának bizonyult...- Amikor a hangulat a meg­felelő tetőfokra emelkedett a fonóban, a férfiak táncba hívták a lányokat, akik ilyenkor három szál rozmaringot vittek maguk­kal, s az elsőt annak adták, aki először felkérte őket. A másik kettő pedig azoké lett, akikhez a szívük húzott - emlékezik Varga Gyuláné. A farsangi hagyományőrzés legelevenebb színtere manap­ság az iskola. Az utóbb már kis jelenetekkel is tarkított jelmezes felvonulást nem unja meg ez a korosztály. Ludányhalásziban és Litkén az elmúlt hetekben lázas készü­lődés folyt, hogy farsang szom­batján mindenki jól érezze ma­gát, s kedvet kapjon egy kis mókára. Az előbbi település is­A rendezők öt hazai város­ban, Szombathelyen, Salgótar­jánban, Debrecenben, Szegeden és Pécsett, valamint a szlovákiai Lendván, a romániai Kovász- nón és a vajdasági Szabadkán, mint elődöntő helyszíneken ad­nak lehetőséget a versenyzők­nek, hogy ifjúsági és felnőtt ka­tegóriákban színpadra léphes­senek. A három tagú zsűri elnöke, Schmidt István Radnóti-díjas rendező, a nagykőrösi Tungs­ram versmondó kör vezetője megnyitó szavaiban annak a reményének adott hangot, hogy ez a hagyományteremtő kezde­ményezés több lesz, mint egy verseny, s az irodalom, a vers ünnepévé forrja ki magát. A salgótarjáni elődöntőre mintegy harminc versenyző je­lezte érkezését, azonban a mos­toha időjárási viszonyok miatt többen távolmaradtak az ese­ménytől. Egyébként, szokatlan módon nem tartottak ered­ményhirdetést, mivel az áprilisi országos döntőbe jutottak név­sorát, az összes selejtező lebo­nyolítása után hozzák nyilvá­nosságra.-vallus­kolájában a felső tagozatosak már inkább osztályonként ruk­kolnak elő egy-egy összeállítás­sal, természetesen maszkban. Az alsósok egyéni produkciók­kal jeleskednek. Litkén a neve­nincs, de annál életrevalóbb tánccsoport nyitótánccal vezette be a 20-ai, délutáni, a tornate­remben megtartandó ünnepsé­get.- A szülők fánkot és más édességet sütöttek, s a büfében kaphatóak voltak a házilag el­készített álarcok, szemüvegek - ismerteti a programot Kériné Gordos Angéla, pedagógus. — A táncosok műsora után bemutat­koztak a jelmezesek, s ezt kö­vette a tánc, de nem maradt ki a tombolajáték sem. Amint egy-két évtizede, úgy most is szép számmal akadnak diákok, akiknek a farsangról szóló ismeretei hiányosak. Nem tudják, mi az a láncszem, mely az ünnepet és az ennek véget vető nagyböjtöt összekapcsolja. Azt sem értik, miért „csúszkál” évente előre-hátra ezeknek az időpontja. Pálmai Márta, a lit- kei iskola hitoktatója elmondta, ő azon lesz, hogy a foglalkozá­sain részt vevőkkel a beszélge­téseik arra is kitérjenek, miért is nevezik húshagyónak a két idő­szak határnapját. Mihalik Júlia Művészeti osztály a Kodályban A salgótarjáni Kodály Zol­tán Általános Iskola az elmúlt 34 év alatt sok művészetet értő és kedvelő fiatalt bocsá­tott ki az alma mater falai kö­zül. Nem megalapozatlan az a vélemény, hogy a zenei tudás, a zene szeretete fogéko­nyabbá teszi a gyerekeket a sokrétű tudás befogadására. A sok száz itt végzett tanuló közül jelentős azoknak a száma is, akikből művész­ként, zenészként, énektanár­ként adják tovább tudásukat. Az intézmény az elkövetke­zendő tanévben is egy zenei tagozatú és egy művészeti osztályt kíván indítani. A fel­vételi meghallgatások február 22-étől 27-éig zajlanak az is­kola mindkét épületében. Az iskola vezetői készséggel ad­nak konkrét felvilágosítást az érdeklődő szülőknek. Traffipax • Hétfőn délelőtt 10 órától este 20 óráig Balassagyarmat belte­rületén számíthatnak traffipa- xos sebességmérési ellenőr­zésre az autósok. Tátikabuli • Szécsény. Eszményi Viktória és Heilig Gábor népszerű műso­rát nézhetik meg a helybeliek február 22-én, a művelődési centrumban. Az előadók szere­tettel fogadják a szécsényi gye­rekek produkcióját is a fél ti­zenegykor, illetve tizenöt óra­kor kezdődő programban, s ez a szereplés tévés fellépés váloga­tója is lesz. Agrárfórum • Dejtár. Agrárfórumot szer­vez a Magyar Szocialista Párt február 23-án, kedden 18 órától a helyi művelődési házban. A rendezvény vendége dr. Lakos László országgyűlési képviselő, valamint dr. Orosz Sándor, az MSZP országos agrárügyvivője lesz. Gyógyító növények • Salgótarján. Dr. Majláthy Lipót nyugalmazott belgyó­gyász gyógyító növényekről szóló előadását hallgathatják meg a téma iránt érdeklődők február 24-én 15 órai kezdettel, a Salgótarjáni Városi Televízió melletti helyiségben. A rendez­vényt a Gyógyír Életreform és Környezetvédő Egyesület szer­vezi. Lámpás-ankét • Salgótarján. Bemutatkozik a Lámpás című új salgótarjáni vá­rosi hetilap február 22-én a vá­rosi József Attila Művelődési Központ klubjában. A Lám­pás-ankét vendége lesz T. Né­meth László főszerkesztő, va­lamint a szerkesztőség tagjai: Gálné Horváth Mária, T. Pataki László, Pilinyi László és Gyu- rián Tibor. Új utakon járnak • Alsópetény. A község költ­ségvetésének legjelentősebb ez évi tételét az útfelújítások és építések teszik ki. Mivel ezen a téren már öt éve nem történtek jelentősebb beruházások a tele­pülésen, idén az útalaphoz és az Állami Fejlesztési Intézethez benyújtott pályázatokkal kísér­leteznek. Kész a mentőállomás • Szécsény. A többfunkciós egészségügyi létesítménnyé át­alakított volt városi pártszék­házban, elkészült a mentőállo­más. Az ünnepélyes átadására, megnyitására március 5-én, délelőtt 10 órakor kerül sor. Kíváncsiskodó Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyt rendeztek Ünnep legyen, ne pedig vetélkedés Elsőként a felvételünkön látható, pásztói Maksó Nikoletta lépett színpadra Kép: Gyurkó Elszállítják a roncsautót Földátverés Egy demokratikus anomália Semmi süti, semmi ropi - éljen a biokaja! Alit a jó farsangi buli Avagy - nem oda, Szuha! Igen, Szuha? - kérdezhet­nék most azok, akik nem e tér­ség lakosainak - és kárvallott­jának - mondhatják magukat. Magam azért hivatkozom Szuhára, mert számomra ott adatott meg szemközt talál­kozni azzal a felháborodással, amelyet a kárpótlási törvény gyakorlati megvalósulása vál­tott ki az érdekeltekből. Olyan, vélemények hang­zottak el a lapunkban is meg­írt, és számukra rendkívül sé­relmes „licitálás” megrende­zéséről, amelyeket nem min­den rizikó nélkül mond el az ember:- Gúnyt űznek belőlünk.-Hülyének nézik az em­bert. Talán mondanunk sem kell: becsapva érzik magukat. Szu- hán, az ott legnagyobb értéket képviselő erdő okán, máshol meg nyilván a jobb földekért, melyektől tulajdonosaikat ré­gen megfosztották, s melyeket ők, illetve örököseik, a „de­mokratikus” igazságszolgál­tatás jogán visszavásárolhat­nak. Licitálhatnak arra, ami jog szerint az övék volt vagy lenne, s ezt valahogy még le­nyelnék. De nem azt, ami Szu- hán - is - történt, hogy már az első licitnapot oly időpontra szervezik, amikor a legérde- keltebbek még meg sem kap­ták kárpótlási jegyüket. Mint jogutódok, csak les­hették, mint kaparintják meg mások orruk előtt az ily mód nem is kicsit forróvá lett „gesztenyét". Szuhán az er­dők javát. Máshol meg mást, de szintén nem a vékonyát. Hiába, uraim - hogy ne hasz­náljuk a régi jó megszólítást - vannak még ilyen demokrati­kus anomáliák. Hát ennyi lenne ez az egész, mai magyar - (föld)át- verés. (ku-ti) Piroska Törp papával ropja, Óz a nagy varázsló Hókuszpók kollégájával értekezik. Pillan- góné Katicabogár úrral lejt, a királylány pedig csábosán te­kinget a Tini-nindzsák felé. A nagy Ho-ho-horgász Pókember­rel perlekedik, bóhócék a Bá­dogember körül ugrálnak fej­vesztve. Farsang havában, jó hangu­latban, minden gyerkőc nyerő. Legalább is erre törekednek szülők és nevelők - hogy a sok stresszes reggel, rohanó nap és fáradt este után legalább egy- szer-kétszer az évben hadd la­zíthassanak hálás apróságaik örömére - álca nélküli álarcba öltözve. A salgótarjáni, Pécskő úti kölcsönzőben a vígságos feb­ruár táján megszaporodtak a lá­togatók. A sok száz raktáron lévő állat- és mesefigurás jel­mez is kevésnek bizonyult a farsangi rohamban. Vitték a népszerű rajzfilmhősök jelme­zeit, a népviseleti ruhákat; pa­lástot, koronát - ki-ki igénye és pénztárcája szerint. Persze ott­hon is lehet ötletes jelmezt esz- káhálni! Néhány színes ruhama­radék, egy-két mókás szalag és krepp-papír, s máris kész a pi­rospöttyös labda, az ékes tuli­pán, a tarka vonat. Azt mondják az óvónénik: fölösleges álarc a gyerekre! Csak gátolja a lurkókat a látás­ban, csak mennek szegények a vakvilágba a csillogó-villogó maskarában. Elég egy kis jel­zésszerű fejdísz, esetleg egy farsangi sisak vagy süveg ah­hoz, hogy a pöttömök megérez- zék: itt most valami nagy-nagy játék, valami nagy-mókás rej­tőzködés veszi kezdetét. Nincs szükség farsangi fánkra, sütire, ropira. édes kólára -állítják a „szigorú” nevelők. Éljen az egészséges életmód - süti he­lyett sárgarépa, gyümölcstur­mix, biokaja! Varázslatos já­tékherceg határtalan birodalma élmény így is minden fényes, lelkesszemű nebulónak, csíky A Salgótarjáni Bányamú­zeum közelében, a Kun utcá­ban több, mint egv éve áll egy „kibelezett” autó, ami akadá­lyozza a forgalmat. Mikor in­tézkedik a közterület-felügye­let?- Már értesítették erről a kol­légáimat - mondta Mravcsik József a felügyelet vezetője - , de nekünk kötött a kezünk ilyen ügyekben. Az erre vonatkozó jogszabály szerint, amennyiben rendszám alapján egyértelműen megállapítható a tulajdonos, fel kell őt szólítanunk az elszállí­tásra. Ha nem tudjuk kideríteni, jegyzőkönyvet veszünk fel, amit a műszaki osztálynak to­vábbítunk, majd jegyzői enge­délyt kell kapnunk, hogy elszál­lítsuk az autót. Az említett gép­kocsival kapcsolatos intézkedés folyamatban van, de nem tudok most ígéretet tenni az elszállítás pontos napjára. Pénzkifizetésre csak a 6-os ablaknál van lehetőség a sal­gótarjáni főpostán, ezért itt rendszeres és igen időigényes a sorbanállás. Van-e kilátás arra, hogy változtatnak ezen a helyzeten? Kérdezőink kö­vetkező Kíváncsiskodónkban kapnak választ a posta illeté­kesétől. Értesítjük tisztelt meglévő és leendő ügyfeleinket, hogy Salgótarján Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1993. január 1 -i hatállyal a Városgazdálkodási Vállalatot egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá alakította. A társaság neve: Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Rövidítve: VGÜ KFT. Adószáma: 11201858-2-12 OTP szla.sz: 751-012740-2 KSH száma: 11201858-4531-123-12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents