Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

2 KÜLFÖLD 1993. február 22., hétfő Elnöki víkend a Kelet Gyöngyén Vízummentességet kapnak a magyarok Malajziában — Kölcsönös védelem a tőkebefektetőknek — Az Ikarus Délkelet-Ázsiába készül — Tapssal fogadták Göncz Árpádot Antall József rádiónyilatkozata (Munkatársunk telefonjelen­tése Kuala Lumpurból) Minden feltétel adott ahhoz, hogy a maláj gazdaság megvesse lábát Magyarországon, és Kelet-, valamint Nyugat-Európa irá­nyába hídfőt alakítson ki. Ez a magyar — malajziai államfői ta­lálkozó eddigi eredménye. Kuala Lumpurban Göncz Árpád itteni látogatásának második napján bejelentették: Malajzia létrehoz­za nagykövetéségét Budapesten. A maláj fővárosban egyébként éppen másfél éve működik ma­gyar nagykövetség. Az elmúlt hét péntekén több egyezményt is aláírtak. Az egyik az, amely teljes körű, de korláto­zott vízummentességet biztosít a magyaroknak. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 90 napra bárki utazási engedély nélkül ide utaz­hat. Ezenkívül egy beruházásvé­delmi egyezményt is aláírtak. Az előbbi a védelmet biztosítja a tő­kebefektetőknek, azt, hogy a ter­mészetes üzleti kockázaton kívül nem kell egyéb kockázattal szá­molniuk. Az utóbbi elvi lehető­séget teremt akár egy kuala lum- pur — budapesti légijárat irányí­tására is. A megvalósítás azon­ban a légitársaságok feladata. Szabályozza viszont ez az egyez­mény az átrepülés, a műszaki okokból történő leszállás, a har­madik országba való közös szál­lítás jogát. Ezekkel az egyezményekkel teljessé vált az a feltételrendszer, amely a magyar — malajziai gaz­dasági együttműködésnek meg­felelő keretet ad. Lehetővé teszi, hogy Magyarország gazdasága megjelenjen itt, a csendes-óceáni térségben, a fejlett maláj gazda­ság pedig hazánkban építse ki bázisát. Magyarország — fogalmazott Göncz Árpád a malajziai minisz­terelnökkel folytatott tárgyalá­sokon — gazdasági szempontból a biztonság szigete. Dr. Mahathir Mohamed válaszában pedig azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság használja hídfőként Malajziát a Csendes-óceán tér­ségében. A Magyar Köztársaság elnöke egyébként a nap folya­mán háromszor találkozott és tárgyalt a miniszterelnökkel. Ezeken elhangzott az is, hogy Magyarország javasolja maláj kereskedelmi központ létreho­zását, s azt, hogy az együttműkö­dés korszerű formáit alakítsák ki, vagyis az árucsere mellett jöj­jön létre sokoldalú gazdasági kapcsolat. Malajzia egyébként a világ legnagyobb chipgyártója, szóra­koztató elektronikai termékei vi­lágszínvonalúak, az Ikarus pedig autóbusz-összeszerelő üzemmel készül ide. Lényeges a pénzinté­zetek együttműködése, a bank­kapcsolatok ápolása. Ebben az ügyben fáradoztak tegnap a ma­gyar bankszakemberek, elvi és technikai részletekről is tárgyal­tak. A magyar szállodaipar pri­vatizációjában és a turizmusban is számíthatunk a maláj részvé­telre. Hazánk kívánatosnak tart­ja a tudományos, műszaki és ok­tatási egyezmény megszületését, és itt is megemlítette a köztársa­ság elnöke, hogy a magyar egye­temeken angol nyelvű oktatás is folyik. A soknemzetiségű Malaj­ziában viszont az angol általáno­san elterjedt. Szó volt arról is, hogy szükség lenne a szakmi­niszterek párbeszédére, és arra, hogy a nemzetközi szervezetek­ben — elsősorban az ENSZ-ben és a GATT-ban — működjön együtt a két ország. Elhangzott: a kétpólusú világrendszer meg­szűnése után megnőtt az ENSZ szerepe, és Magyarország támo­gat minden olyan változtatást, amely a világszervezet haté­konyságát szolgálja, és nem el­lentétes az alapokmánnyal. A maláj kormánynak az a vélemé­nye, hogy az ENSZ-nek na­gyobb szerepet kell vállalnia a re­gionális konfliktusok megoldá­sában. Az itteni kormányfő élén­ken érdeklődött a délszláv válság fejleményeiről és a megoldási le­hetőségekről is. Az a véleménye, hogy az ENSZ-embargó nem működik, az kizárólag Boszniát sújtja. Göncz Árpád a miniszterel­nökkel folytatott tárgyalás előtt koszorút helyezett el a nemzeti emlékműnél, azt követően pedig a tervezési központba látogatott. Amikor szinte menetrendszerű­en megérkezett a délutáni trópu­si eső, Göncz Árpád a Proton au­tógyárban járt. Erre a látogatásra azonban a vezérigazgató nem engedte be a magyar sajtó képvi­selőit. Este a Hotel Istanaban tapssal fogadták a Magyar Köztársaság elnökét, aki megerősítette: a ma­gyar gazdaság várja a malajziai parnereket. Hozzátette: fonto­sak az államfői találkozók, de még fontosabbak a közös érde­ken alapuló partnerkapcsolatok. Göncz Árpád és kísérete a hétvége egy részét Penang szige­tén (egy másik elnevezés szerint Kelet Gyöngyén) töltötte. A ma­lajziai alkotmáynos monarchia 9 maláj, 4 nem maláj államból és a szövetéségi területből áll. A nem maláj államok egyike Penang: háromnegyedórányi repülőútra van a fővárostól, Kuala Lumpur­tól, és lakóinak több mint fele kí­nai. A szigeten, amely valaha la­katlan volt, ma annyian élnek, mint Budapesten, és itt összpon­tosul Malajzia iparának jelentős része, ugyanakkor kedvelt és ke­resett üdülő- és nyaralóközpont is. Kercza Imre (Folytatás az 1. oldalról) Rabár Ferenc érdemei is jelen­tősek voltak az átmenet megin­dításában, az úgynevezett Kupa- rogram előkészítésében. Utób- ival kapcsolatban egyébként le­szögezte: ezt a programot a kor­mány együttesen állította össze, neve csupán pénzügyminiszteri tisztsége miatt kötődött Kupa Mihályhoz. A programnak az élet által megkövetelt feladatait a kormány a jövőben is magáénak vallja. Ami a leváltott pénzügymi­niszter nemzetközi kapcsolatait illeti, Antall József hangsúlyoz­ta, hogy azokat Kupa Mihály jó­részt már miniszteri tisztségeben alakította ki. Ő maga is segítette e kontaktusok megteremtését, hiszen befolyásos nyugati pénz­ügyminiszterekkel, a bankvilág vezető személyiségeivel ő már korábban jó kapcsolatot épített ki. A miniszterelnök az adósság- állomány és az infláció csökke­nését, a devizatartalékok jelen­tős növekedését bizonyító ada­tokkal igazolta a kormány eddigi gazdasági tevékenységét, ki­emelve, hogy a kabinet a szociál- olitika területén mindent meg íván tenni, amit csak lehetsé­ges. A feladatokat rangsorolva szólt a munkanélküliség kérdé­séről, a magyar ipar, a magyar áruk védelmének intézményesí­téséről. Megemlítette, hogy az új összetételű kormányban Szabó Ivánra hárul az a feladat, hogy pénzügyminiszterként egyben a gazdasági stratégia irányítója le­Boszniában több mint kétszáz­ezer embert fenyeget éhhalál: az ország keleti része az utóbbi tíz hónapban mindössze 789 tonna élelmiszert kapott, a mini­mális szükséglet egy százalékát. Erről beszelt Washingtonban Haris Silajdzic bosnyák Külügy­miniszter. A politikus kijelentette: kor­mánya kész részt venni a tervek szerint ma New Yorkban folyta­tódó béketárgyalásokon, de azo­kat az utolsó kísérletnek tekinti. gfen. Szabó Iván személye lehe­tővé teszi, hogy törekvéseit az MDF-en és az egész koalíción belül bizonyos polarizációt ki­váltva valósítsa meg. Az IMF-el megállapodás nélkül félbesza­kadt tárgyalások kapcsán Antall József hangsúlyozta: a kormány nem rögtönözve, hanem jól át­gondolva fogja megtenni a szük­séges lépéseket, s nem kíván fe­lelőtlen ígéreteket tenni. Olyan program kidolgozása a cél, amely gondoskodik a GDP-hez viszonyítva a költségvetési deficit megnyugató csökkentéséről. A megállapodást személy szerint is elő kívánja segíteni, s ennek ér­dekében tárgyalni fog a pénzügyi körök illetékes vezetőivel. Fon­tosnak tartja, hogy a bankvilág­ban továbbra is megmaradjon a magyar gazdaság iránti eddigi bi­zalom. A médiával kapcsolatos kér­désre válaszolva a miniszterel­nök ismételten leszögezte: a kor­mány jogszerű, az alkotmányos szempontoknak megfelelő meg­oldásokat alkalmaz. A rádiótól és a televíziótól objektív hangvé­telt kíván meg, nem szeretne be­lőlük „kormánypárti propagan­da szócsövet csinálni , de az el­lenzéknek sem engedi meg a be­folyásolást. Utalt arra, hogy a mediumelnökök lemondási ide­jének lejártával a kormány lehe­tőséget kap az új elnökök kine­vezésére, s ez ügyben tárgyalni fog Göncz Árpáddal, miután a köztársasági elnök hazatér kül­földi hivatalos útjáról. (MTI) Amennyiben nem lesznek sike­resek a tárgyalások, jogot for­málnak arra, hogy ónvédelmi fegyverekhezjussanak, és elvár­nak, hogy az ENSZ tagállamai — a világszervezet határozatait végrehajtva — legalább légicsa­pásokkal fékezzék meg az agresz- szorokat. Frank McCloskey demokrata párti képviselő közölte, hogy a törvényhozás egyre több tagja támogatja a szerbek elleni hatá­rozottabb fellépést. Kétszázezer embert fenyeget Éhhalál Boszniában? Miss USA 1993 Színesborű szépség A huszonkét esztendős, fekete bőrű Kenya Moore-t válasz­tották meg az Egyesült Államok legszebb hölgyének. A Detro- itból származó és jelenleg a Wayne Egyetemen tanuló diáklány a Miss USA 1993 cím mellett 200.000 dollárral is gazdagabb lett. Egyben repülőjegyet válthatott a még nagyobb megméret­tetésre, a világszépe megválasztására kiírt Miss Universe-re, amelyet májusban rendeznek meg Mexikóvárosban. A 42. alkalommal, ezúttal Kansas államban megtartott Miss USA-versenyt a világ 30 országának televízióállomása élőben közvetítette. A szépségverseny történetében 1990 után most másodszor fordult elő, hogy fekete bőrű nyerte a megtisztelő címet. Az ITAR-TASZSZ szerint a Miss USA választásakor a zsűri csupán egy szempont alapján bírál: ez pedig a külső, esztétikai megjelenés. Egyebek között ebben különbözik a Miss Ameri- ka-versenytől, ahol a külcsín mellett a bíráló bizottság egyéb szempontokat is figyelembe vesz, így mérlegre teszi a verseny­zők intelligenciáját is. Liberalizmus és újbaloldaliság (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF Országos Választ­mányának az a véleménye, hogy a „régi-új baloldal” programja másfajta veszélyt rejt magában, bár megjegyzi: ennek a program­nak csak a vázlatpontjai ismere­tesek, határozott jellegzetesség és érdemi összefüggések nélküli Az MDF választmánya szerint az MSZP országgyűlési pártként sem jegyez kimunkált politikai tervet, s a baloldal szerepéről, magukról sem formálható vilá­gos kép: kommunista, szocialis­ta, szociáldemokrata politikai szervezetek bukkannak fel és szűnnek meg; ugyanazon érdek- védelmi és szakmai társulások pedig hol baloldalinak, hol sem­legesnek vallják magukat. A vá­lasztmány azonban úgy véli: ”ha ebben a mezőnyben modern ba­loldali pártkezdeményt kere­sünk, akkor elsősorban mégis a Magyar Szocialista Pártra figyel­hetnénk”. A veszély a nyilatko­zat szerint abban áll, hogy ez a f iárt mégsem csak a modem ba- oldalt képviseli, hiszen szociál­politikai állásfoglalásai a köz­pontosító és újraelosztó állam mintáját követik, tulajdon-poli­tikai elképzelései pedig nem mindenben szakadtak el a kol­lektívizmustól. Az MDF Országos Választ­mánya szerint az MSZP nemzet- politikai nézeteivel az osztály­szolidaritás és az internacionalis­ta kapcsolatok maradványai ve­gyülnek bele, s egy esetleges ba­loldali árnyékkormány törzsét jellemezve, az utolsó pártállami csapathoz nyúlnak vissza. A nyilatkozat megfogalmazói biztosak abban, hogy sem a libe­rális-)élliberális, sem a baloldali program nem kap nagy támoga­tást a nemzettől. A választmány szerint azonban számítani kell a politikai együttélés szabályait megszegő váratlan, durva kihí­vásokkal is, mivel a függetlensé­gétől és erőforrásainak szabad működtetésétől fél évszázadig megfosztott ország ilyen rövid idő alatt nem pótolhatta a hiá­nyokat, s ezért az elégedetlenség okait sem lehetett még ellensú­lyozni. „Ezzel az elégedetlenség­gel nem nehéz visszaélni, ezt mesterségesen is lehet gerjeszte­ni bizonyos helyzetekben; meg is teszik néha” — szögezi le a doku­mentum —, hozzátéve: ’’politi­kai céllal csak kalandorok vállal­kozhatnak erre a lépésre, s ebben találkoznak a szélső bal és a szél­ső jobb hamis prófétái, álpoliti­kusai, akiknek programja nem terjed tovább az esetleges zűrza­var önző kihasználásánál”. A dokumentum figyelmeztet erre a rossz esélyre is. Az Országos Választmány le­szögezi: felelősen csak az tud vá­lasztani, aki megismerve és mér­legelve a politikai irányzatok programjait, azokat összeveti a lehetséges hosszú távú gyakorla­ti hatásokkal. Erre építi a vá­lasztmány azt a meggyőződését, hogy az eddig is stabilitást terem­tő konzervatív közép- közép­jobb programot, a nemzeti meg­újhodás programját az eltelt esz­tendők es a következő időszak igazolják. (MTI) Eltérítettek egy orosz repülőgépet A Financial Times cikke A magyar pénzügyminiszter nehéz feladata Eltérítettek szombat hajnal­ban egy orosz utasszállító repü­lőgépet. Az orosz Aeroflot légi- társaság repülőgépe — fedélze­tén 76 utassal — a szibériai Tyu- menből Szentpétervárra tartott, amikor egy légikalóz arra kény­szerítette a személyzetet, hogy Skandinávia, majd az Egyesült Államok felé vegye az irányt. A gép azonban az észt főváros, Tal­linn repülőterén szállt le, minden valószínűség szerint azért, hogy üzemanyagot vegyen fel. Moszkvában repülőtéri forrá­sokból közölték: a kézigránáttal is felszerelkezett géprabló azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a gépet, ha nem teljesítik a köve­telését. A TU-134-es még dél­ben is a tallinni repülőtéren vesz­tegelt, miközben megkezdődtek a tárgyalások a fegyveressel. Hain Rebas észt védelmi mi­niszter egy azeri nemzetiségű férfival vette fel a kapcsolatot, de az észt biztonsági szolgálattól ka­pott értesülés szerint a fedélze­ten feltehetően még két fegyve­res tartózkodik. Ők tyumenyi szabadságukról Szentpétervárra hazatérő rend­őröknek vallják magukat, de a hatóságok teljességgel még nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy esetleg a géprabló cinkosai. A repülőgép helyi idő szerint reggel 8.10 perckor szállt le az észt főváros repülőterén. A gé­peltérítő, akivel együtt van grúz felesége és egy év körüli kisgyer­meke, azt követeli, hogy üzem­anyaggal való feltöltés után a gép Skandinávián át az USA-ba re­püljön tovább velük. (MTI) Magyar pénzügyminiszteri ki­nevezést kapni: erre valószínűleg egyetlen pillanat sem szerencsés, de Szabó Iván különösen válsá­gos időszakban veszi át a tárcát — írta a Financial Times című brit lapban Nicholas Denton bu­dapesti tudósító. Szabó a hosszú recesszió után a mélyben botladozó gazdaságot örökölt. A reform kezdete óta beáramlott 4,8 milliárd dollárnyi külföldi befektetés és a kétszám­jegyű közös piaci exportnöveke­dés nem töltötte fel a gazdaságot eleggé, miután a GDP az utóbbi három évben 18 százalékot esett a hazai kereslet és a kelet-euró­pai kereskedelem összeomlása miatt. Az ipari termelés újraéle­désének ősszel tapasztalt halo- vány jelei kifulladtak — írta a brit lap tudósítója. Szabó kinevezése napján a munkanélküliség rekordszintre, 13,3 százalékra nőtt, januárban pedig zavarba ejtő 25,9 százalék­ra emelkedett az infláció az ÁFA- és áremelések után. Az 1994-es választások közeledté­vel nő majd a politikai nyomás a pénzügyminiszterre. Az MDF választási népszerűsége 10 szá­zalék körül gyengélkedik a köz­véleménykutatásokban az élet- színvonal csökkenése miatt. A populista szélsőjobboldal erősö­dik a gazdasági bajok következ­tében, és azért, mert a közvéle­mény azt hiszi, hogy a volt kom­munisták vállalkozóként meg­gazdagodnak. A miniszterelnök reméli, hogy a mérsékelt Szabó erősíti majd az ő szárnyát a párt­ban, és az MDF kaphatja majd a jópontot az év későbbi részére jósolt gazdasági kilábalásáért. Ám van egy másik baljóslatú örökség is: az IMF még mindig nem szabadította fel 1,14 milli­árd SDR értékű hitelkeretet — olvasható a Financial Timesban megjelent cikkben. Az IMF nemrégiben Buda­pesten járt küldöttségét nem si­került meggyőzni arról, hogy a kormány a célszámnál három­szor nagyobb költségvetési hi­ányt csökkentendő, valóban el­tökélte volna magát a családi pótlék, az ingyenes orvosi ellátás és az oktatási kiadások lefaragá­sára. Szabó azonban hamar meg­erősítette, hogy a pénzügypoliti­ka lényegében nem változik, ki­tartóan folytatják a népszerűtlen intézkedéseket, és Magyarország megegyezést keres az IMF-el — írta a brit lap tudósítója. Orosz tisztekből vállalkozók? Neveljenek vállalkozókat, személyzeti vezetőket a leszere­lésre kerülő orosz tisztekből — ajánlja az OECD, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés pá­rizsi székhelyű nemzetközi szer­vezete most megjelent tanulmá­nyában. A tanulmány szerint a volt szovjet hadseregből a jövő év végéig mintegy 425 ezer tisz­tet szerelnek le, többségük felső­fokú műszaki, egyes esetekben f azdasági szakképzettség birto- ában van. „Ez rendkívül jelen­tős potenciál lehet a piacgazda­ságra történő áttérésben” — álla­pítja meg a tanulmány. Ezek a tisztek sok tapasztalatot szerez­tek az irányításban, van techni­kai képzettségük és képességük, sokan közülük szeretnének be­kapcsolódni az üzleti életbe, s nagy szerepet játszhatnak benne. Elbocsátások a Boeingnél A világ legnagyobb repülő- gépgyára, a Boeing a következő másfél évben 28 ezer alkalma­zottat bocsát el, közülük 23 ezret még az idén — jelentette az AFP Seattleből „jó forrásra” hivat­kozva. A tervezett nagy elbocsá­tást azzal indokolták, hogy a lé­gitársaságok — forgalmuk csök­kenése miatt — lemondtak egy sor rendelést, amit a Boeing re­pülőgépeire adtak. A seattle-i hírrel egyidejűleg a KLM hol­land légitársaság elnöke, Pieter Bouw nétmilliárd dollárra be­csülte a nemzetközi légitársasá­gok tavalyi veszteségét. „A mö­göttünk álló három evben lénye­gében elvesztettük mindazt a profitot, amelyet a Wright test­vérek 1903. évi első repülése óta a légiközlekedésben felhalmoz­tunk” — mondta Bouw. Nem értékelik le a szlovák koronát Nem értékelik le a közeljövő­ben a szlovák koronát—jelentet­te ki a szlovák központi bank he­lyettes elnöke. Marian Tkac az ÁP-DJ amerikai gazdasági hí­rügynökségnek elmondta: — A szlovák korona devalvációjára vonatkozó spekulációk nem se­gítenek minket abban, hogy sta­bilizálni tudjuk a nemzeti valutát és a gazdaságot. Hozzátette: a spekuláció hátrányosan hatott az ország külföldi valutatartalékára is. Arra a kérdésre, mit jelent az illetékes által használt „közeljö­vő”, Tkac azt válaszolta, hogy nem hónapokban és hetekben gondolkodnak. Vezetők és fizetések A külföldi vagy vegyes tulaj­donban lévő közep-európai vál­lalatok vezetőinek fizetése a tér­ség egyes országaiban jóval ma­gasabb, mint a többiben, és a kü­lönbség köztük egyre nő — ez derül ki egy frissen végzett oszt­rák tanulmányból. A vizsgálatba 70 vegyes vagy külföldi vállala­tot vontak be Magyarországon, Lengyelországban, Csehország­ban, Szlovákiában, illetve 50-et Oroszországban, Romániában és Szlovéniában. Eszerint az em­lített vezetők bruttó jövedelme Magyarországon a legmagasabb: évi 46.000-98.700 dollár közöt­ti. Lengyelországban 34.300- 68.400 dollár, Csehországban és Szlovákiában 18.800-30.600 dollár, Szlovéniában 45.500- 81.000 dollár. Ezekkel ellentét­ben Oroszországban 12-30 ezer dollár, Romániában 8.700- 29.100 dollár között mozog az említettek éves átlagfizetése. Az acéltermelők segélykiáltásai Sir Leon Brittan, az EK brüs­szeli bizottságának brit tagja sze­rint a közösség helytelenül ten­né, ha túlzottan figyelembe ven­né a közöspiaci aceltermelők se­gélykiáltásait, mert ezzel aláak­názná a kelet-európai országok­kal megkötött szabadkereske­delmi megállapodásokat. A lon­doni Financial Times azzal kap­csolatban idézte az EK-bizottsag kereskedelmi felelősét, hogy a bizottság hamarosan megvitatja: mennyire védjék meg a nyugat­európai acélgyártókat az olcsó kelet-európai import versenyé­től. Az acélgyártók felhánytor- gatják, hogy a kapacitástöbblet es a nyugati recesszió okozta ba­jaikat olcsó cseh, szlovák, ma­gyar és lengyel import tetézi. Bármilyen kevés acélt adnak el az EK-ban, ezeknek az exportő­röknek mégis sikerült lenyomni­uk a piaci arszintet. Bangemann azt akarja, hogy a közép- és ke­let-európai kormányok önkén­tesen szabjanak meg három évre minimális kiviteli árakat.

Next

/
Thumbnails
Contents