Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

4 HÍRLAP 1993. február 3., szerda ííA r DIÁK ®*A>íqrÁMA Madách Imre vers- és prózamondó verseny Százhúsz éves a Somoskőújfalui iskola Iskolánk, a balassagyarmati Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet január 15-én rendezte meg, mint min­den évben az elmaradhatatlan vers- és prózamondó vetélke­dőt, melyen Nógrád megye 14 szakközépiskolás tanulója vett részt. A szavalók Salgótarján­ból, Balassagyarmatról és a ro­mániai zilahi iskolából érkeztek hozzánk. A megmérettetés két fordu­lóból állt. Először a szabadon választott, majd ezt követően a Madáchtól, vagy Madáchról szóló versek hangzottak el. Az öttagú zsűri pontozása alapján első helyezést ért el Dobrovics Laura, míg a máso­dik helyre Kovács Andrea ke­rült, a harmadik helyet pedig Seress Melinda mondhatta ma­gáénak. Ők könyvjutalmat, és mint minden diák, oklevelet is kaptak. A verselők körében kü- löndíjak átadására is sor került. A megérdemelt jutalmakat in­tézményünk igazgatója, dr. Bacskó József adta át a nyerte­seknek. Túri Mónika Balassagyarmat Idén tavasszal ünnepeljük a Somoskőújfalui Általános Is­kola fennállásának 120. évfor­dulóját. Erre az ünnepségsorozatra egész évben készülünk, folya­matosan végezzük a feladato­kat. Gyűjtjük szüléink, nagyszü- leink és az idős emberek bizo­nyítványait, az iskolával kap­csolatos tárgyakat, emlékeket, fényképeket. Nézegetjük, ren­dezgetjük a régi tankönyveket, füzeteket, íróeszközöket. Fölke­ressük a még élő legidősebb „somosi diákokat”, iskolai él­ményeikről faggatva őket. Rajzokat, maketteket készí­Salgótarján. E név hallatára mindenkinek az ipar, a hegyek, az erdők jutnak eszébe. Ha meghallom ezt a szót, nekem a biztonság, a szeretet, a tiszta ér­zések nyilallnak szívembe. Pusz­tán csak ez a szó, s arra gondo­lok, a hazám, az én drága váro­som. E város nekem a boldogság szigete, az erdők, a források, a sok hegy - melyek között e hely tünk arról, hogy milyennek képzeljük 120 év múlva az isko­lát. Még köszöntő vers írásával is próbálkozunk az évfordulón. Munkánkat rendszeresen, fo­lyamatosan értékelik, pontoz­zák. Mi, a 3. osztály tanulói elég jó helyen állunk, de a végső eredményhirdetés természete­sen csak áprilisban lesz. Szabó Attila Somoskőújfalu * * * A hagyományos versmondó­versenyt idén is a kultúra napja tiszteletére rendeztük az alsó tagozatos tanulók között. A „se­lejtezők” az osztályokban tör­egy oázis -, az élet. Talán csak én látom ilyen szépnek, s ked­vesnek? A fák, igen a szálegye­nes fák állnak őrt a város kapu­inál, s védik meg őt. Ide nem ha­tolhat be ellenség, betegség, vi­haros szél. Én megvédem! . . . Nem, ösz- sze kell fogni a lakóknak, együtt kell harcolni e gyönyörű váro­sért, Salgótarjánért. Kedves ideutazó, látogató! téntek, hiszen minden kisgyerek készült egy-egy gyermekvers­sel. A második forduló a bemu­tató volt. Itt 21 tanuló szép versmondásában gyönyörköd­hettek a diáktársak és a zsűri. Helyezéseket nem osztottak - mind a 21 tanuló győztes -, de a legjobbak külön dicséretben ré­szesültek. Ők lesznek a tavaszi ünnepségsorozat szavaiéi. Aki­kért izgulni fogunk: Szabó Ber­nadett 1. osztály, Deák Vero­nika 2. osztály, László Emese 2. osztály, Erdélyi Anett 3. osz­tály, Ozsvárt Beáta 4. osztály. Baksa Anna Somoskőújfalu Városunk mindenkit felkarol, a patakok egyformán zenélnek mindenkinek, s a hegyek is meg­védik a kirándulókat. Ezt a vá­rost csak szeretni lehet, nem pedig lebecsülni, leértékelni. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ez a hely, ahol élünk és lélegzünk, még szebb és egyre tisztább legyen! Oláh Blanka St. Kodály Z. Ált. Isk. —-------------------------------­Időtöltés - nyerési lehetőséggel Aki az irodalomban jára­tos, vagy sok könyvről hal­lott. netán olvasott, annak nem okoz gondot az alábbi kérdésekre megadni a vá­laszt. Tessék megpróbálni! Milyen volt. . . Mikszáth köntöse; Ta­mási madara; Déry cse­csemője; Hemingway halá­sza; Gárdonyi embere; Dickens éneke; Csehov kertje? A helyes választ bekül­dők közül három szeren­csés nyertes egy-egy De- nise-füzetet kap jutalmul. A megfejtés postázására egy hét áll rendelkezése­tekre. A Madárvilág az iroda­lomban feladat helyes megoldásáért a Denise fü­zetet az alábbiak nyerték: Ispán Anita Nagylóc, Al­kotmány u. 1., Gordos Gá­bor Salgótarján, Kistarján u. 4, Gyimesi Szandra, Sal­gótarján, Kassai sor 4. Össze kell fogni a város lakosságának Drága szülőföldem, Salgótarján Találd ki, hogy melyik jel mi­lyen számot takar! A számtani műveletek eredményének víz­szintesen és függőlegesen is he­lyesnek kell lennie. A megfejtés beküldési hatá­rideje február 11 -e. Legutóbbi fejtörőnk helves megfejtése: Majomkenyérfa. Könyvjutalmat nyertek: Bá­rány Katalin Varsány, Ifjúság u. 46., Iván Mónika Bedepuszta, Szabadság u.2., Erki Tamás Tar, Toldy u.l. A könyveket postán juttatjuk el részetekre! 0®Q® - 000®= 00 _j_ x 099<3 ■■ 0<3= OOP OOO® + 0®«0= OOO® Regionális konferenciát rendeztek Szolnokon Nógrádiak is képviseltették magukat A magyarországi rendszer- változás számos problémát ho­zott felszínre, melyek gyors megoldást kívánnak. Különösen sok problémát vet fel az ifjúság helyzete. A nemzetközi tapasz­talat azt jelzi, hogy a fejlett tár­sadalmakban az ifjúsági élet­szakasz felértékelődik, időben egyre hosszabb küzdőtere lesz az egyéni és csoport autonó­miák kialakulásának. E kérdéskör megvitatása ér­dekében a Miniszterelnöki Hi­vatal ifjúsági koordinációs tit­kársága „Az ifjúság helyzete ma Magyarországon” címmel regi­onális konferenciasorozatot rendez, melynek első rendezvé­nyére január 29-30-án került sor Szolnokon, a Jász:Nagy- kun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat épületében. E rendez­vény szervezője a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Szolgálat, a Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye köztársasági megbízotti hivatal, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyei önkormányzat. A konferenciasorozat célja több irányú. Elsősorban az, hogy az 1991. évi LXIV. tör­vénnyel kihirdetett, a gyerme­kek jogairól szóló, New York­ban 1989. november 20-án kelt egyezmény szellemének megfe­lelően az ifjúság (gyermekek és fiatalok) helyzetét feltérképezze a mai Magyarországon. Ezen alapgondolat által vezérelve megkísérlik elérni azt, hogy az ország egyes régióiban (iga­zodva a köztársasági megbízotti hivatalok régióihoz) pontos ké­pet kapjanak az ifjúság helyze­téről, bemutassák az e téren végzett kormányzati és önkor­mányzati munkát. A szolnoki konferencián Nógrád megyéből körülbelül harmincán vettek részt, köztük ifjúsági szervezetek, egyesüle­tek, népfőiskolák, intézmények képviselői. Mi is az a Suliturmix? E hét keddjén a salgótarjáni Petőfi iskolások új műsort hall­hattak az iskolarádióban, mely­nek címe Suliturmix volt. A bemutatkozó adás igazán jól sikerült. Útjára indult egy rovat is, Hólabda néven. Ebben minden héten egy tanár mutat­kozik be és az adja tovább a labdát egy másik tanárnak. A Turmix tartalmazott még rek­lámot humoros formában és na­gyon sok érdekességet, amit mindenki szívesen hallgatott. A csúcspont viszont az Ad Stúdi­óval készült interjú volt. A Turmixot rajtam kívül Ko­vács Csongor és Takács Zoltán készítette, akik már a Diákpa­norámában közölt munkájukkal is bemutatták tehetségüket. Itt ragadjuk meg az alkalmat arra, hogy köszönetét mondjunk Cseplák tanárnőnek mindazért a sok segítségért, amit munkánk jobb végzéséhez nyújtott. Sándor András St.. Petőfi Iskola A hónap műtárgya a múzeumban: Baglyasi bányászkoldus A hónap műtárgya sorozat­ban jelenleg Fayl Frigyes Bag­lyasi bányászkoldus című ké­pét tekinthetik meg az érdek­lődők a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum előcsarno­kában. Az 1920-as, 30-as évek tár­sadalmi valósága egész sor „koldusábrázolással” vonult be a magyar művészettörté­netbe. Ez volt az a korszak, amikor a költő szavaival ha­zánk a „hárommillió koldus országa” volt. Úgy tetszik, ez a mára sem feledhető szociális és társadalmi nyomorúság a mégoly finom hangú festők vi­lágába is belopakodott, mint amilyen Fayl Frigyes volt, aki 1889-ben született Budapes­ten, s éppen negyven évvel ez­előtt, 1953-ban hunyt el Salgó­tarjánban. E kiállított képét 1929-ben festette. A korabeli, az 1920-as évek salgótarjáni újságai „szánasi remete” jelzővel emlegették a művészt, aki 1923-ban a sal­gótarjáni Chorin Ferenc Fő­gimnázium rajz- és művészet- történet tanára lett. Irányításá­val nemzedékek jutottak köze­lebb a művészetek szereteté- hez. Számos salgótarjáni lakás­ban ma is féltve őrzik különö­sen pasztellképeit, amelyek mindenekelőtt tájakat, virág­csendéleteket ábrázolnak. Sze­líd líraisága festészetében is meghatározónak bizonyult, nem volt lázadó alkat. A Baglyasi bányászkoldus című alkotása sem lázadás, de jelzi, érzékenysége a szociális valóságra való művészi reagá­lásban is megmutatkozott. A portré olyan korszakra utal, amely iránt nincs okunk sem­miféle nosztalgiát érezni.-mér ____ K oncert a salgótarjáni zeneiskolában Tóth Tibor hegedűművész és Lengyel Judit énekes ad hang­versenyt február 9-én, kedden, 18 órai kezdettel a zeneiskolá­ban. A műsoron klasszikus szerzők művei szerepelnek. Közreműködik: Patakiné Ker­ner Edit előadóművész, So- mogyvári Ildikó és Mokosné Lé­váról Beáta. Együtt a balesetmentes közlekedésért Hazánk útjain az elmúlt években megközelítőleg egy ki­sebb település létszámának megfelelő embertársunk veszí­tette életét közúti közlekedési baleset során. Elsősorban ez motiválta a rendőrséget, hogy 1993-at a közlekedésbiztonság évének hirdették meg. Ennek jegyében született meg a Heves és Nógrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság, és az ebben az évben fennállásá­nak 100. évfordulóját ünneplő Egri Nyomda Kft-t ötlete, hogy egy, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos verses kifestőfüzet elkészítésére pályázatot hirdes­sen meg, hiszen ez a kiadvány játékos eszköz arra, hogy a gyermekeinkben a biztonságos közlekedéshez kapcsolódó gondolatokat ébreszthessünk. A pályázaton óvodások és alsó tagozatos iskolások vehet­nek részt. Minden óvodáskorú gyermek (nevének és óvodájának megje­lölésével) egy rajzzal nevezhet be, amely A/4 méretű lapon, le­hetőleg fekete színű filctollal készült. (Csak a kontúrvonala­kat kell kimunkálni, hogy a nyomdatechnikai eljárás után az később színezhető legyen.) Az alsó tagozatos iskolások maximum 18 soros verseikkel pályázhatnak, s a munkán fel kell tüntetni a gyermek nevét és iskoláját. A pályázat benyújtásának ha­tárideje április 16. A munkákat összegyűjtve a meghatározott határidőn belül személyesen lehet eljuttatni a területileg illetékes rendőrkapi­tányságok közlekedési osztálya­ira, vagy postán a Nógrád Me­gyei Balesetmegelőzési Bizott­ság (3100 Salgórtarján, Rákóczi út 196.) címére. A pályázatról bővebb infor­mációt az érdeklődők a 06/36/311-782 telefonszámon Óvári István rendőrszázadostól kérhetnek. Iskolahírek Intézményünk galériája adott helyet Oláh Jolán festőművész képeinek bemutatására. A mű­vészetet kedvelők - tanulók és tanárok egyaránt - nagy érdek­lődést tanúsítottak az értékes kiállítás iránt. * * * Január elején került megren­dezésre a „Nyelvünkben élünk” anyanyelvi verseny, ahol a 7-8. osztályos tanulóknak kellett bi­zonyítaniuk felkészültségüket. Az első helyezett munkáját to­vábbküldték. Reméljük az újabb megmérettetésen is jól fog szerepelni. * * * Iskolánk kosárlabdacsapata legutóbb a Dózsa György Álta­lános Iskola együttesével mér­kőzött. Sportolóink 32-21 arányban diadalmaskodtak az ellenfél felett, s így, ebben az idényben, még veretlennek mondhatják magukat. Szűcs Dóra St., Arany János Általános Iskola és Szakiskola TbA Elhunytak - valahol Oroszországban ? J gyarorszag nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (szüle­tési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jel­legét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a je­lenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatá­ron születtek. Amennyiben bárki hozzátar­tozóját véli egy név mögött fel­fedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azo­nosítani. Hosszúra nyúló eljá­rásra kell számítani. Zobál László, 1916. * hon­véd, 1943. 04. 02. hdf. Zoldesi László, 1912. Szé- csény, honvéd, 1943. 10. 20. hdf. Zoljáncki György, 1907. Ba­lassagyarmat, honvéd, 1955. 11. 04 hdf. (Ezzel sorozatunk végére ér­tünk.) A gyorstalpalás alkonya Nagy a kereslet felkészült, az üzleti élet útvesztőiben is eliga­zodó vezetők iránt. Szép szám­ban működnek különféle veze­tőképző vállalkozások is, ám a képzés színvonala, a kiadott diplomák értéke is meglehető­sen eltérő. A színvonalas okta­tás segítésére hivatott Országos Vezetőképző Tanácsot, amelyet 1990-ben a művelődési tárca hozott létre, átszervezik. Mi a testület megújításának célja? - kérdeztük dr. Veres Páltól, a minisztérium tanácsosától.-Az új körülményekhez és követelményekhez való igazo­dás. Ennek jegyében egyébként már létrehoztuk a Vezetőképzé­sért alapítványt a színvonalas, tematikailag is korszerűbb kép­zés támogatására. Mivel e kép­zésben a menedzseri ismeretek oktatásának meghatározó a sze­repe, a közeljövőben az irányító fórum Országos Menedzser- képző Tanács néven újul meg. Ennél persze fontosabb, hogy emelni kívánjuk a rangját is: szeretnénk, ha nem a miniszté­rium, hanem a kormány hívná életre az utódszervezetet. Az alapítvány és a tanács mellett harmadik elemként lét­rehoztuk a Nemzetközi Vezető- képzési Információs Központot. Feladata az lesz, hogy össze­gyűjtse és közkinccsé tegye a menedzserképzés legújabb kül­földi módszereit és hasznosít­ható tapasztalatait. Fontos cél, hogy a különféle bizonyítványok, okleveleknek valódi felkészültségbeli fede­zete legyen. A felső szintű kép­zés résztvevői természetesen egyetemi, illetve főiskolai dip­lomát kapnak. Az iskolarend­szeren kívüli tanfolyamok beso­rolására vonatkozóan az ágazati minisztériumok adnak ki jog­szabályokat. így lényegében ál­lamilag elismert oklevelek do­kumentálják majd a hallgatók tényleges szakképzettségét. Meggyőződésünk, hogy a ter­vezett lépések révén belátható időn belül kihullanak a rostán a szakmailag alacsony színvonalú képzési formációk. t Rejtvény! Rejtvény!

Next

/
Thumbnails
Contents