Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20-21 / 43. szám

1993. február 20-21szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Csalódás és az adott szó hitele A szűk esztendők egyike (Folytatás az 1. oldalról) getett, simogatott, féltve őrizge­tett, más vezeti. Ilyet látni, aki már fél életét töltötte el a trakto­ron és a gépet akár valamelyik testrészét, magához tartozónak érzi, abba beleszédül. Erre em­lékezve szorult össze a torka és gördültek ki könnyei. Hiszen úgy ismerte ezt a ma­sinát, hogy tíz közül hunyott szemmel a hangjáról meg­mondja melyik az övé. Szerinte erre a gépre nem illik azt mon­dani, hogy traktor. Ennek a szó­nak olajszaga van, a hangocs­kák is dübörögve állnak össze. Ez a masina olyan, mint egy fi­nom műszer. Mélyet sóhajtott: — Az kérem olyan műszer, amelynek lelke van ... Aki negyven évet letölt szán­tóvetőként a termőföldön, az biztos a géppel nagyon össze­forrt. Erdős Mihálynak éppen az fájt, hogy erről senki semmit sem szólt. Lehet, fiatalabbak, nem tudhatják mit is a földmű­velést „körmössel” kezdeni, a mai géppel folytatni, a barázdát hasítani. Lehet, nem tudják. De akkor örülni sem tudnak, meg azt sem, hogy az igazán föl­dművelő ember a gép gazdája. Az igaz, látni is csodálatos volt ahogyan Erdős Mihály a trakto­rának fülkéjében uralta a masi­náját. És ennek most vége lenne? * Ebben a szécsényi mezőgaz­dasági nagyüzemben már esz­tendőnél is többet vajúdott, ka­vargód, emberi súrlódásokkal vegyítve az átalakulás. Erdős Mihály nagyon határozottan ál­lítja, nem az ő részükről, hanem a vezetőség részéről, akik egyezkedtek, de nem jutottak megegyezésre, helyette többet cívódtak egymással.- Mi meg csak lestünk, hogy ebből mi lesz? Mit is tehetett volna? Meg nem is nagyon értettek hozzá, mit kellett volna tenniük. Rábíz­ták a vezetőkre a döntéseket. Azok pedig csapongtak jobbra, balra. Először részvénytársaság. Jó, legyen, az alsóbbrendbeliek belementek. Ez nem ment, mert a tagok nem szavaztak rá. Nem az aktív dolgozók, hanem a nyugdíjasok voltak többen. Ak­kor mi legyen? A dolgozó em­ber beleszédült, olyan kavargás kezdődött. Káefté! Újtípusú szövetkezet! Ahány vezető, annyi felé forgácsolódtak az erők. Aztán az agymosás kö­vetkezett: „Gyertek hozzánk!” „Nem, hanem hozzánk!”- Mi csak lestünk, mi dol­gozni akartunk. * Egy viharos beszélgetéskor, ahol a káefté-pártiak is ott vol­tak, kérdezték az elnököt, mondja meg, mi lesz? Ő semmit sem ígért. Döntsön mindenki a saját belátása szerint.-No, minket az zavart meg kegyetlenül... Az elmúlt ősz októberében a Horka alatt éjjel szántottak őszit. Éjfélkor megálltak vala­mit enni. Erdős Mihály ott kér­dezgette az embereket, hogy ki miként látják a helyzetet? A ká- eftések ígérnek, az elnök sem­mit, adják a vagyonjegyüket oda, ahol többet ígérnek. Erdős Mihálynak fiával együtt közel egy millió forint értékű a va­gyonjegyük, a káeftének adták. Erre emlékezve már kirobbant még az ökle is összeszorult. - Ez lett a vége. Itt ülünk munka nélkül. * A kiskonyhában megint meg­feszült a csend. Félő lett, hogy a gondolat keltette feszültség egy káromkodásba robban ki. De nem, a falon feszület, Erdős Mihály nyelt egyet és felsóhaj­tott: - Valahogy majd lesz. A Teremtő nem hagyhat ma­gunkra. Az élni akarás csendült ki a hángjából. Az önmagában való bizakodás. - Majd, majd! A földet művelték mindig, most is művelni kell. Ahhoz meg érteni. Én meg bízom is magamban, mert én szeretem ezt a földmű­velő életet... Saját traktorról álmodik a lóci határ művelésére. Mert őt bizton hívják, ő ezen dombos vidék ismerője. Tudja, milyen barázdát kell hasítani, a föld erejét mivel pótolni, hogy adja meg a mindennapit. És a tekin­tete is kivirult. De vigyázat, a tavaszra tett ígéretet adott szónak tekintik valamennyien ... Bobál Gyula Bátonyterenye. Harmadik olvasat, késő estébe nyúló ta­nácskozás után, február 18-án elfogadta idei költségvetését a város önkormányzati képviselő­testülete. Mint általában minden önkormányzat, a bátonyterenye- iek is a harmadik szűk esztende­jüket tervezték meg. Faragtak, ahol, s amennyit csak tudtak a kiadásokból, de így is 100 mil­lió forintos deficittel számol­nak. A bevételek a tervek sze­Több salgótarjáni olvasónk szeretné tudni, hogy a kábel­tévé hálózatot üzemeltető Fo­cus Unió Kft. miért nem a fő­csatorna-kiosztáson működ­teti a Duna tévé műsorát a mellékcsatorna helyett? Ezzel a megoldással ugyanis a ma­gyar nyelvű adás minden, a hálózatba kötött készüléken fogható lenne, és esetükben szükségtelenné válna a dekó- derek beszerelése is.-Az OIRT 1-5 csatornákon továbbított programokat a szol­gáltatási szint szelektálásának lehetősége miatt érintetlenül kell hagynunk - mondta Sepsei Albert, a kft. műszaki vezetője. A 6-12 csatornákon sugárzott programok nézettségi felméré­seink alapján pillanatnyilag a rint 500 milliót, viszont a költ­ségek 600 milliót tesznek ki. A jelentős hiányt hitelfelvétellel próbálják pótolni. Ami még a csütörtökön elfo­gadott költségvetésből még egy sajnálatos dolog kiderül: ilyen pénzügyi kényszerpályán nem, vagy alig juthatnak forintok a volt bányászváros fejlesztésére, a cél csupán az intézmények működőképességének megőr­zése lehet. legnépszerűbbek. Igény esetén természetesen a későbbiekben lehetőség van a csatornák át­csoportosítására, amennyiben előfizetőink többsége ezt kéri. Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy mivel kábeltelevíziós hálózatról beszélünk, a kiegé­szítő csatornák használata - 12-nél nagyobb programszámú hálózat esetében - elkerülhetet­len. Ezek a problémák az új, korszerű tévékészülékek elter­jedésével párhuzamosan meg­szűnnek. A Salgótarjáni Bányamú­zeum közelében, a Kun utcá­ban több, mint egy éve áll egy „kibelezett” autó, ami akadá­lyozza a forgalmat. Mikor in­tézkedik a közterület-felügye­let? Traffipax • Szombaton reggel 6 órától 14-ig Salgótarjánban a Buda­pesti - Bajcsy Zs. - Füleki - Rákóczi és Kővár úton számít­hatnak ellenőrzésre. Vasárnap délelőtt 10 órától 20 óráig a Ba­lassagyarmat - Érsekvadkert - Rétság - Szendehely-Katalin­puszta - Rétság - Nagyoroszi - Dejtár - Balassagyarmat sza­kaszon érdemes betartani a se­bességet. László atya visszatér • Ságújfalu. Dr. Merva Lász­lót, a falu egykori lelkészlét vár­ják a február 20-ai egyházi ün­nepre a helybeliek. A lelkész - aki 1964-től 1972-ig élt és dol­gozott itt - Gruber Géza helyi esperes meghívására látogat el a községbe, az ünnepi szentmise celebrálására. Koncert és bemutató ® Szécsény. A megye zeneisko­láinak tanárai adnak hangver­senyt azon a február 20-ai, a művelődési centrum kamara­termében 16 órakor kezdődő eseményen, melynek keretében hangszerbemutatóra is sor ke­rül. A rendezők: az Atlantis Yamaha cég, valamint Miskédi Miklós szécsényi hangszerke­reskedő. Báli buli • Balassagyarmat. Nosztalgia bált rendeznek február 20-án este 8 órától a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A szórakoztató zenéről a Small együttes gondoskodik. Kíváncsiskodó Kérésre átcsoportosítható A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal Buják községben, a Zöldmező Mg.Tsz Buják által kijelölt termőföldterületekre az ÁRVERÉST KITŰZI. /. Az árverés helye: Buják Művelődési Ház 2. Az árverés ideje: 1993. április 1-én 10 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi táblák: Település Táblaszám Helyrajzi Területe Művelési AK Korlátozó szám ág érték intézkedés Buják Büdöskuti 065/2A 20ha 1837 m2 Gy 74,32 065/2B 172ha 1680 m2 Sz 2821,52 AK-ből 800 AK 065/2C-3593 E 1,37 065/2F 1ha 7615 m2 Gy 1,76 Tatárvölgye 061/3 23ha 6420 Sz 438,50 Felsőrét 0132/3A 2ha 5623 Gy 16,14 032/3B 30ha 4047 Sz 646,29 0132/3C-1045 E 0,54 0132/3F 5470 Gy 6,84 0132/3G-400 Gy 0,50 0132/4A 4ha 1237 Sz 72,92 0132/4B 2ha 3699 Gy 14,93 0133/A 6ha 7371 Sz 125,58 0133/B 1406 Gy 0,89 0133/D 3806 Gy 2,40 0149/1A 2707 E 1,41 0149/1B 2ha 1866 Gy 2,19 0149/1D 4358 E 2,27 A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal Kisbágyon községben, a Május 1. Mg.Tsz Palotás által kijelölt termőföldterületekre az ÁRVERÉST KITŰZI. /. Az árverés helye: Kisbágyon Községháza 2. Az árverés ideje: 1993. április 2-án 10 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi táblák: Táblaszám Tulajdonos Helyrajzi Területe Művelési AK Korlátozó szám ág érték intézkedés Erdőrejáró Május 1. 062/A 1ha 0008 Sz 21,72 MGTSZ Palotás 062/B 3174 Gy 2,41 Felsörét 03/4 4ha 2577 Sz 133,27 Dengelegi 037/8A 48ha 5857 Sz 1170,15 Útra járó 037/8B 4ha 9276 Gy 37,45 037/8C 5ha 5765 Sz 145,55 037/8D 29ha 2751 Sz 697,39 A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal Ecseg községben, a Béke Mg.Tsz által kijelölt termőföldterületekre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Ecseg Kultúrotthon 2. Az árverés ideje: 1993. április 5-én 10 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi táblák: Táblaszám Tulajdonos Helyrajzi Területe Művelési AK Korlátozó szám ág érték intézkedés Béke MgTsz 055/1/C 2ha 5241 Sz 45,94 Ecseg Majorság dűlő 057/a 16ha 7884 Gy 105,77 Béke Tsz Ecseg 057/b 7950 Gy 0,80 057/C 40ha 6335 Sz 691,33 A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal Kozárd községben, a Béke Mg.Tsz által kijelölt termőföldterületekre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Kozárd községház 2. Az árverés ideje: 1993. április 5-én 10 óra 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi táblák: Település Táblaszám Helyrajzi Területe Művelési AK Átlag AK/Ha szám ág érték Kozárd Béke MgTsz 080 32ha 0317 Sz 822,39bŐI 25,67 245 03/5/a 5ha 6275 Sz 87,78 15,59 03/5/b 727 Gy 0,35 4,81 010 1 ha 6995 vízfolyás­­024/16/a 2742 E 0,33 1,20 024/16/b 3ha 9654 Gy 7,53 1,89 024/16/c 933 Szőlő 3,40 36,44 024/16/d 4614 Sz 2,72 5,96 4. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre - kivéve az 1991. évi XXV.törvény 25. paragrafusa (1) bekezdé­sében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű meg­térítésének kötelezettségét. 5. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a szövetkezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetők. 6. Az ingatlanok AK értéken kerülnék árverésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1.000 Ft/ AK értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni, ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. paragrafusa (1) bekezdés alapján 3.000 forint/AK kikiáltási áron indul. 7. Az árverésen a vételre szánt kárpótlásijegyet és (vagy) mezőgazdasági vállakózást támogató utalványt (banki le­téti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési előleg, mely a vételárba beszámít vagy visszaadásra kerül. 8. Az árverésen az 1991. évi XXV. törvény 21. paragrafusa alapján az őt megillető kárpótlási jegyekkel (utalvány­nyal) és a banki letéti igazolással, az a kárpótlásra jogosult vehet részt: a. ) akinek az elvett termőföld a gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy használatában ván, b. ) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-én és az árverés időpontjában is tagja, c. ) akinek 1991. június 1-én abban a községben, városban volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van, Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell, a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételből ki kell zárni. FIGYELMEZTETÉS Árverezni a 104/1991. (VII.3.) Kormányrendelet 29. paragrafusa alapján személyesen, meghatalmazott útján, vagy több kárpótlásra jogosult esetén együttesen lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magán­okiratba kell foglalni. A 104/1991. (VIII.3.) Korm. rendelet 33. paragrafusa 5. bekezdése alapján az árverés vezetője kizárja a további ár­verésből azt az árverezőt, aki az ajánlat lezárását követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti. Az elvesztett árverési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termőföld mezőgazdasági hasznosítására (fertőzésmentes és gyommentes állapotban tartásra) és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, a termőföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termőföldre az árverés során elővásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítésből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó adóalapjául szolgáló összjövedelméhez hozzá­számítani. Bevételnek az ületékkiszabás alapjául szolgaló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult, később a mulasztásra hivatkozva semmiféle jo­got nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen résztvevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés le­zárását követő három napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésre köteles a földát az árverésen eladó részére. A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési be­ruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárren­dezési hivatal ellenőrzi. A vételi jog gyakorlásával a tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet ré­szére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fő gazdasági munkáknak (szántás, talajerővisz- szapótlás) a zöldleltári értékeknek (pl. három évnél nem idősebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet tábla- törzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szer­vezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő földeket, annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja bir­tokba. A gazdálkodó szevezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésbe sem állapodott meg. Salgótarján, 1993. február 20. Dr.Medgyesi Péter hivatalvezető

Next

/
Thumbnails
Contents