Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

1993. február 18., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Egy új stílus hétköznapjai Azt mondják; egy-egy tömegkommunikációs műhelyben megtil­tották a „szélsőség" szó használatát. Hivatalos vagy kormányál­lásponttal kapcsolatban nincs helye a „de" szócskának, és csín­ján kell bánni olyan fogalmakkal is, mint a „nyomor”, „szegény­ség” , „ reményvesztettség". Mindezeket a szavakat a rendszervál­tás három évében állítólag súlyos demagógiával túlhasználtuk. Most majd kevesebbet halljuk, használjuk. Egy-egy hivatalos nyi­latkozatban ezután ha elhangzik a demagógia vádja, máris még újabb szavak, fogalmak kerülnek ki a fogalomból. A demagógia szó megint úgy viselkedik, mint egykor, úgy 1939 táján, Illyés Gyuláék falukutatási korszakában; ragadozóként felfalja a hata­lomnak nem tetsző szavakat. . . 1993 február közepén, mikor ezeket a sorokat írom, engem még csak igen kedves, finom szavakkal figyelmeztettek; vigyázzak a demagógiával, vagdalkozással! Majd vigyázok . . . 1. Váratlan verekedés a buszon; a fiatalember magas, szőke, kövér és igen hangos. Mint egy megafon.- Mocskos román, mi a k... a ... ért nem mégy haza üzle­telni! így tiszteli meg a buszra jellegzetes áruival felkapaszkodó is­mert KGST-piaci szereplőt, aki akár apja is lehetne a korkülönb­ség szerint. A fekete bajuszú ember sovány, nyúzott arcú. Szó nél­kül sarokba zuhintja csomagját, megfordul, és úgy vágja szájon a kövér szőkét, hogy azon nyomban látunk kiköpni egy-két véres fo­gat...- Uram! - így szól halkan a vézna ember! - Ez egy magyar po­fon volt. Széki pofon! Erdélyből hoztam át, eldugva a vámosok elől . . . 2. Tumultus az újságosbódé előtt. Divatos irhabundában, olda­lán gyönyörű nővel, egy nagy darab, kövér úr fejedelmi precizi­tással rendezi össze frissen vásárolt lapjait. Pesti Hírlap, Új Ma­gyarország, Esti Hírlap, Heti Magyarország, Magyar Fórum. Mögötte farmerdzsekis, szakállas fiatalember Népszavát, Elet és Irodalmat, Magyar Hírlapot, Esti Kurírt kér az újságárustól. A bundás, kövér úr füléhez teszi a kezét tölcsérnek, mint aki nem akar hinni a fülének, úgy hajol közelebb. - Hogy lehet ennyi el­lenzéki mocskot egyszerre megvásárolni? Bizonyára véletlenül történik a dolog, de a vaskos bundakönyök lesodorja a „mocs­kot” a sárba. A fiatalember reflexszerűen utána löki a másik új­ságcsomót, és ő sem hisz a fülének, de a sértés kéznél van. - Azt hiszed, én is agyalágyult vagyok, mint te, hogy fúrészporral töm­jenek? - mondja a szakállas, ,és már ölre mennének, de két oldal­ról két szép asszony rángatja, cibálja vissza őket.- Ne csináljatok botrányt fiúk, már mindenki idenéz . . . 3. Lézengő, rámenős cigánykamaszoknak egy jóindulatú haver megmutatja, akire kíváncsiak. No, az a kopasz gyerek ottan az őrült Pemzlilezli, ő rajzolja nektek a feliratokat a falra, hogy ha­lott cigány, horogkereszt, skinhead így meg amúgy . . . Egy izgága fekete fiúcska unalmában beleköt a falfirkálóba. Rendesen megveri, a többiek nem tudják visszatartani, hogy hagyja már abba. A falfirkáló gyerek otthon elpanaszolja; meg­vertek a cigányok! Apu erős ember. Apu az igazság embere. Me­lyik volt? Ez volt. No megállj csak! Apu rendesen helybenhagyja a vasággyal ötvenkilós cigánygyerekeket. Aki ugye megmutatta- tott. Az egyensúly helyreállni látszik. Végül is senki nincs agyon­csapva .. . Erdős István Manapság már beszélhetünk arról, amiről korábban is kellett volna A rendőrök gyakrabban válnak Ugyan jobban szeretjük a rendőrséget, mint néhány év­vel ezelőtt, de tanúskodni pél­dául továbbra sem akarunk. Érdekes, hogy a társadalom jobban elfogadja a jelenlegi közállapotokat, holott ez rosz- szabb, mint korábban volt. A rendőri fizetésekről és a csa­ládi állapotokról is beszélget­tünk László Sándor alezre­dessel, Balassagyarmat rend­őrkapitányával.- Jobb-e ma rendőrnek lenni, mint mondjuk öt éve?- Erre csak az lehet a válasz, hogy igen. Alapvetően megvál­tozott a bizalom a rendőrség irányában. Lekerültek olyan gyanúsítgatások a bűnügyi rendőrségről is, amiket igazság­talanul akasztott ránk a társada­lom. Nagyon komoly gondot okozott ez, mert elbizonytala­nodott a rendőrség, nem érezte azt a hátteret és magabiztossá­got, ami nélkül eredményes bű­nüldözésről nem lehet beszélni. Lassan feloldódott ez a helyzet annak ellenére, hogy alapvető törvényi szabályozás a rendőri munkát illetően még most sincs. Végül is rájött a társadalom arra, hogy rendőrség nélkül nem lehet rendet fenntartani, és megismerte a rendőrség helyze­tét, viszonyait, beszélhetünk olyan kérdésekről, amelyekről korábban is beszélni kellett volna. Az, hogy két évvel ezelőtt a rendőri vezetők megválasztá­sára került sor a korábbi kine­vezésekkel szemben, azt ered­ményezte, hogy a mai vezetők érzik maguk mögött a támoga­tást. Érzékeljük is a társadalom segítségét, nem csak beszélünk róla. Három önkormányzat vá­sárolt rendőri státuszt a terüle­tünkön (a megyei hatból), a Közbiztonságért Alapítvány alapítói között 29 jogi és termé­szetes személy van, és több, mint 800 ezer forint az alapító tőke.- Állandó probléma volt, hogy tanúskodni nem akarnak az emberek. Ez is változott?- Sajnos, nem. Olyannyira nem, hogy - viccesen fogal­mazva - most már a társada­lomnak kellene nyitnia a rend­őrség irányába. Másfél évvel ezelőtt egy lakásbetörés-sorozat bűncselekmény felderítéséhez kértünk segítséget - egyetlen­egy információt nem kaptunk. Annyira jellemző ez, hogy még a sértettek sem jelentkeznek.- A területen Ersekvadkerten 1990-ben alakult először pol­gár­őrség. Mennyire hatásos, hogy vannak?- A megalakulás után néhány hónapig szinte eltűntek a betö­réses lopások, a garázdaságok.-Állampolgári jogai vannak a polgárőröknek. Nem üt ez vissza, nem mondják, hogy több kellene nekik?- De. Mondják, hogy semmi­féle eszközzel nem rendelkez­nek, így nem tudnak igazán megfeleni a feladataiknak, de én is azt hiszem, hogy nem volna indokolt egy újabb, úgy­mond rendőrséget létrehozni. Az önkéntes rendőrség legna­gyobb jogos kritikája az volt, hogy hatósági jogosítványokkal volt felruházva, ugyanakkor szakmai ismeretekkel, jogala­nyisággal nem rendelkezett. A baj az, hogy vegyes a polgárőr­ség megítélése, esetenként ők is fölöslegesnek érzik magukat, mert nincsenek konkrétnak mondható eredményeik, ame­lyekkel igazolhatnák saját fon­tosságukat. Bár mi is hangoztat­juk, hogy maga a megelőzés közvetlenül nem mérhető ered­mény, de kapitánysági összesí­tésben igen.- Visszakanyarodva az első kérdéshez: azt tehát mondhat­juk, hogy a társadalom jobban szereti ma a rendőrséget. De hogy jobb-e ma rendőrnek lenni, mint korábban, az a bűn- cselekmények alakulásától is függ­- Ezt két részre kell bontani. Úgy érezzük, hogy a társadalom kicsit jobban elfogadja azt a közállapotot, ami jelenleg van, holott ez rosszabb, mint koráb­ban. Tehát korábban rosszabb volt az állampolgár közérzete annak ellenére, hogy a bűnözés volumene most nagyobb.- Megszokjuk a bűnözést?- Kicsit ez is benne van. Több információt kap az állam­polgár, nagyobb betekintése van, és talán látja, hogy na­gyobb hatásfokkal működik a rendőrség, mint amennyi a fel­tételei alapján joggal elvárható volna tőle. Nem utolsó sorban, a rendőrség nem sajátítja ki ma­gának a bűnmegelőzés, a bű­nüldözés kérdését, mint a ko­rábbi években, sőt, amit annak idején lehetetlen volt elkép­zelni, beismeri, hogy önmagá­ban képtelen a feladatának ele­get tenni, ehhez társadalmi se­gítségre számít.- Hogyan változott a bűncse­lemé nyék minősége? Mennyire jelentős az úgynevezett intellek­tuális bűncselekmények előfor­dulása?- Komoly minőségi változás ment végbe a bűnözésben Ma­gyarországon. megyénkben is. Működési területünkön évek óta nem történt kiemelt súlyú, a la­kosságban komoly félelmet és nyugtalanságot keltő bűncse­lekmény. Az elmúlt évben egy emberölési kísérlet volt. Nagyobb tárgyi súlyú, szö­vevényes, jelentős értékre elkö­vetett gazdasági bűncselekmé­nyek tárgyában nálunk nem tet­tek feljelentést az elmúlt idő­ben. Újfajta kihívás ez a rendőr­ségnek, a felismerése is nehe­zebb. Újszerű a társadalmi kör­nyezet miatt is, beleértem ebbe a jogi szabályozatlanságot vagy túlszabályozottságot, az átme­netiséget, illetve, hogy az ellen­őrzési rendszer - az állami is - nem úgy működik, ahogyan kel­lene.- A betörésekkel, rablásokkal könnyebb dolguk van, mint a gazdasági bűncselekmények­kel?- Ez teljesen egyértelmű, hi­szen a rendőrtiszti főiskolán nem a gazdasági bűncselekmé­nyek adták az oktatás profilját.- Alighanem ez is olyan zárt kör, mint a prostitúciós bűnö­zés. Az ilyen alkalmakkor kirab- lottaknak sem első dolguk, hogy a rendőrségre fussanak.- Egészen addig, míg a szer­vezetből valakinek akkora mér­tékű ellenérdekeltsége fel nem merül, hogy már borítani is haj­landó az ügyet, nagyon nehéz hozzáférni. Legtöbbször úgy kerülnek ezek az ügyek a rend­őrségre, hogy aki nem találta meg a számítását, az bejelentést tesz.- Megfelelőek a rendőri fize­tések?- Nem hiszem, hogy van olyan rendőr az országban, aki azt mondja, hogy igen, de ezt átfordíthatnám a társadalom bármely szakmájára. A rendőr­ség mindig olyan, amilyen a társadalom, a helyzetünk nem jobb, nem rosszabb. A rendőr fizetése, ami egyben a jöve­delme is, a létminimum 1,7-sze- rese.- Mekkora létszámfejlesztés­nek tudna örülni?- Bármekkorának, minél na­gyobb lenne, annál jobban. '92-ben bizonyítottuk, hogy jó színvonalon tudunk dolgozni, elégséges a létszám és a tech­nika. Mi azonban úgy érezzük, hogy sokkal nagyobb munkával tudjuk ezt elérni, mint amennyi kívánatos lenne. Gyorsabban elhasználódnak az embereink, erre bizonyíték a felső korhatár elérése előtt rokkantsági nyu­gállományba kerülő rendőrök száma, az hogy a rendőrcsalá­dok válási aránya többszöröse a nem rendőrcsaládokénak.- Mi az, amiért leginkább várja a rendőrségi törvényt?-A legfontosabb az lenne, hogy az állampolgár egyértel­műen ismerje a rendőr feladatát és jogállását, és hogy a rendőr­ségi eljárások törvényességét ne a rendőrnek kelljen elfogadtat­nia, az állampolgár már legyen ezekkel tisztában. Dudellai Ildikó Orosz-szlovák szak mellett angol szakkör Szügyben várják a ROK-ot Szlovákiai testvérkapcsolatot is terveznek.-A szülők vagy a gyerekek igénye a szlovák nyelvtanulás? -kérdeztük Szalai Istvánnét, a szügyi nemzetiségi nyelvet ok­tató általános iskola igaz­gató-helyettesét.- Döntően a szülőké. A har­madik osztály végén adunk ki egy kérdőívet, ami tartalmazza, hogy milyen nyelvoktatásra van lehetőség. A szlovák mellett orosz, angol, és remélem, szep­tembertől német nyelvtanulást választhatnak. Természetesen a gyerekek akarata is érvényesül, szakköri kereteken belül. Nem ritka, hogy orosz-szlovák szakos ta­nulók angol szakkörre járnak.- Mennyi a szlovák óraszám? Kiemelt helyen van a szlovák nyelv tanítása?- Ötödik, hatodik és hetedik osztályban tanítunk szlovákot, idegen nyelvekkel azonos óra­számban, tehát ötödikben és ha­todikban ez kéthetente hat, he­tedikben öt órát jelent.-Foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy szlovákul tanít­sanak egy-egy tárgyat?-Gondolkodtunk már ezen, de még semmilyen konkrét formája nincs.- Milyen szlovákiai kapcsola­tai vannak az iskolának?- Elsőként azt mondanám, hogy a szlovák szövetség helyi csoportjának vezetője, Pleva Mihályné tanítja szlovákul a gyerekeket az iskolában, és sok helyről tud anyagot szerezni. Egy szlovákiai testvériskolai kapcsolatot szeretnénk kiépí­teni, ez egyelőre még folyamat­ban van. Járnak táborozni a gye­rekek, ezek költségeit részben maguk fedezik, de anyagi segít­ség tekintetében nagy szerepe van a szlovák szövetségnek.-Rendezvényeken szerepe l- nek-e szlovák nyelvű műsorok­kal?- Jankó Kral balassagyarmati táblaavatóján népviseletben énekeltek szlovák dalokat a gyerekek, és ugyanezt a prog­ramot Szügyben is megismétel­ték. Szlovák dalokkal a népdal­éneklési versenyen is szerepel­tek, és nagyon örültek nekik az öregek napi ünnepségen. A nagyszülők megdicsérték a kiej­tésüket.- Mennyi szlovák tudást hoz­nak magukkal a gyerekek az is­kolába?- Nagyon keveset, ez nem je­lentős. Egyrészt az óvodában nincs szlovák képzés, másrészt a szülőkre nem jellemző, hogy szlovákul beszélnének. — Mit jelent egy nemzetiségi nyelvet oktató iskolának a Re­gionális Oktatási Központ létre­jötte, várnak-e tőle változáso­kat? — Szakmai szempontból na­gyon fontos lenne, hogy legyen. Ha úgy működne a gyakorlat­ban, ahogyan tervezték, és aho­gyan mi is várjuk, akkor a ROK venné kézbe a szaktanácsadói szervezetet, és területi átfogás- sal egy szintre lehetne emelni a színvonalat és a követelmény- rendszert - nem csak a nyelvok­tatás terén.- Most mennyire irányítottak a követelmények?- A felméréseknek, dolgoza­toknak csak egy része központi. Eljutottunk a tanári szabadság­ban olyan szintre, hogy ezt mindig az illető szaktanárra bízzuk. Dudellai - Gyurkó Ki beszél itt szerelemről? Pető Iván, a Szabad Demok­raták Szövetségének elnöke egy, a Magyar Hírlapnak adott interjúban a Magyar Szocialista Párttal való koalíció lehetőségét fontolgatta, bár ugyanitt azt is kijelentette, hogy szerinte a reá­lis kormányzati alternatívát a két liberális párt képviseli, és ezek meg is szerzik a kormány- alakításhoz szükséges számú mandátumot. Mit szól ehhez a Parlament­ben lévő harmadik ellenzéki párt? A salgótarjáni Fiatal De­mokraták Szövetsége részéről Mészáros Zsolt válaszolt:- Igazából nem örülnénk, ha az SZDSZ koalícióra lépne az MSZP-vel. Úgy látjuk, hogy a Szabad Demokraták Szövetsé­gén belül van egy baloldali és egy liberális szárny. Mi inkább ez utóbbival tudnánk közös ne­vezőre jutni. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy a baloldali szárny igen megerősödött, és kacérko­dik a szocialistákkal való egy­üttműködés gondolatával. Ha ez megtörténik, nyilván új helyzetet teremt a magyar poli­tikai szerkezetben, amire a Fi­desz némi elemzés után meg­adja a saját válaszát.- A Fidesz szerint melyik szárny az erősebb?- Az, hogy Kuncze Gábor került az SZDSZ parlamenti frakciójának élére, szerintünk a liberális vonal erősödését jelzi.-Ahhoz, hogy a Fidesz (leg­alábbis gondolatilag) kirekesz­tődött egy esetleges koalícióból, nincs köze annak a ténynek, hogy a Fidesz annak idején nem csatlakozott a Demokratikus Chartához?- A Demokratikus Charta nem pártügy. A civil szféra szervezete, és jó lenne, ha a Charta kívül maradna a párthar­cokon. Egyáltalán nem tarta­nánk szerencsésnek, ha ezek a dolgok összekeverednének, te­hát azt hisszük, hogy nem ezen múlt. (dudellai) Ez itten kérem, Magyarország De ki a magyar ma? A kérdés megválaszolásá­hoz már ne is forszírozzuk a Magyar Utat, ami a kisebbsé­gek szerint szűk, kátyús és fő­leg egyirányú. Ne foglalkoz­zunk most azzal sem, hogy at­tól magyar-e egy képviselőnő, hogy „lószőrcsuhában” jár a Parlamentbe? (Idézet a ma­gyarellenesnek minősített Hofi Gézától.) Felejtsük el azt is, hogy a KDNP női tagozata fo­tópályázaton keresi „a magyar nőt”. Segítsünk inkább megzava­rodott magyarsági viszonyain­kon. egyértelműsítsük az elne­vezést. Ha az alább felsorolt jellemzőket észlelik embere­ken, biztosak lehetnek benne, hogy magyarral van dolguk. Tehát. Ha a megfigyelt sze­mély a kásaételek mellett a lisztételnek, főként a lepény­kenyérnek tulajdonít kiemelt fontosságot táplálkozásában, húsételei pedig főleg főtt hú­sokra korlátozódnak, akkor magyar az illető. Biztosra me­hetünk, ha a vérrokonságot számon tartja, és igen fejlett az egy hadba, nemzetségbe tarto­zás tudata. (A kormányfő ezt olykor szerénységből tagadja.) Figyeljük meg a kiszemelt személy vallását is. Ha ez ka­tolikus, protestáns, zsidó vagy görög keleti, máris elvethetjük magyarsága iránti kétségein­ket. Ha a vizsgált alany iga­zolja, hogy ősei gyűjtögető, majd halász-vadász életmódot folytattak, mielőtt áttértek a nomád állattenyésztésre, Le- védiában és Etelközben legel­tettek, ősi vallásuk a sámán­izmus volt, földből és fából építkeztek, akkor megnyugod­hatunk, ő a magyar. Ennyi az egész.- Dudellai -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents