Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

6 HÍRLAP MAGAZIN 1993. február 18., csütörtök Szükség van a vadászok, a környezetvédelem és a rendőrség közös fellépésére Veszélybe került világhírű vadállományunk Cseh Marcell, a Nógrád Megyei Vadásszövetség elnöke benyújtotta lemondását Néhány évvel ezelőtt történt: júniusi estén, vadkárelhárító vadászaton üldögéltünk bará­tommal egy magaslesen, erdők közé ékelődött, hosszú, keskeny búzatábla szélén. Aki még soha nem tapasztalta, az el sem tudja képzelni, hogy milyen hidegek tudnak lenni a párás nyári éj­szakák. A tücsökzene, a csilla­gos égbolt, és a kellemetlen hű­vös ellenére hajnal felé kicsit elszundítottam. Nem tudom, hogy meddig tarthatott ez az ál­lapot, de valamikor, úgy két óra tájban lövésre riadtam fel. A dörrenés végigmorajlott a völgyben, a domboldalak és a környező erdők ide-oda lökték a hangot, mielőtt - valószínűtle- nül sokára - elenyészett a tá­volban. „Katonai puska volt - sziszegte a foga között a bará­tom. Annak ilyen éles a hangja" Később megnéztük a beíró­könyvet is. Annak tanúsága sze­rint senki sem járt az adott terü­leten rajtunk kívül. Ha eleven orvvadásszal nem is hozott ösz- sze akkor a szerencse, párszáz méternyire azért a közelemhen ólálkodott. Persze - ilyen isme­retségből, hacsak lehet, inkább nem kér az ember . . . Azóta a váratlanul eldördülő lövés jóval gyakoribbá vált. Az utóbbi egy-két évben elharapó­dzott orvvadászatról és vador- zásról beszélgettünk Cseh Mar- cellel, a Nógrád Megyei Va- dásszövetség elnökével egy konkrét eset kapcsán, amelynek néhány más vadásszal, és a ba­lassagyarmati Cserhát Vadász- társaság hivatásos vadászával együtt ő maga is a szenvedő alanyává vált.-Talán messzebbről kellene indítani a dolgokat, hogy a nem vadászok előtt is minden telje­sen értehető legyen - kezdte a beszélgetést Cseh Marcell.- Az ugye mindenki előtt közismert, hogy ebben az év­században három nagy, törté­nelmi sorsforduló rázta meg az országot. Az első világháború, és az azt lezáró Trianoni béke- szerződés, az 1945-ös esemé­nyek, illetve az 1989-es rend­szerváltás. A két előbbi sajnos óriási veszteségekkel járt, nem­csak emberben, hanem területi, politikai és gazdasági értelem­ben is. A szétzilálódott közálla­potok miatt akkor csaknem tel­jes egészében kiirtották a vadál­lományt, és mire mindent sike­rült rendbe tenni, az hosszú évekig, évtizedekig tartott. A rendszerváltás vér nélkül ment végbe, konszolidáltabbak a kö­rülmények - a vadállomány mégis veszélybe került!- Mi ennek az oka?- A vadorzás sajnos olyan mértékben pusztítja vadállomá­nyunkat, hogy az már egyene­sen aggasztó. Az Országos Va­dászati Védegylet legutóbbi ülésén Bánffy György színmű­vész, az egylet elnöke, aki az országgyűlésben képviseli ér­dekeinket, a bajok gyökereinek elvágására szólított fel. Mindez csak társadalmi összefogással megy, hiszen szükség van a rendőrség, a tennészetvédelem, és vadászok közös fellépésére. Talán elejét vehetjük ezzel a kedvezőtlen jelenségek túlzott elszaporodásának.- Mi okozza a problémát, azaz mi az a baj, aminek gyöke­rét elvágni tervezik?-A vadásztársadalom jelen­tősen gyarapodott az elmúlt egy-két évben. Ezt minden rosszindulat nélkül mondom, hiszen aki ismeri ezt a gyönyörű sportot, az természetesnek veszi azt is, hogy valaki űzni akarja. De visszatérve a lényegre: ma már mindenki állampolgári jo­gon tarthat vadászfegyvert. Ez maga után vonta az állampol­gári fegyelem fellazulását is. Az orvvadászat nagyon elharapó­dzott, gyakran találunk meg­sebzett vadat, amit nem a meg­felelő kaliberű fegyverrel lőttek meg. Sajnos tömegével kerültek a forgalomba ezek a 0,22-es cél­lövő fegyverek, és sajnos sokan visszaélnek használatukkal! A probléma kétirányú: meg­különböztethetünk vadásztársa­ságon belüli vadorzást, és ille­gálisan vagy engedély nélkül tartott fegyverrel elkövetett orvvadászatot. Az elmúlt két évben sajnos nagyon megnőtt a főutak mentén az autóból lövöl­dözők száma ... Özet, szarvast ejtettek így el többfelé. A kö­zelmúltban például egyik vadá­szunk a területen egy letakart rendszámú járművet észlelt. Megpróbálta megállítani, de ha nem ugrik félre, elgázolják!- Mit tudnak tenni a problé­mák kiküszöbölésére?- Az Országos Vadászati Védegylet álláspontja szerint növelni kellene a terület nélküli, bérkilövő vadásztársaságok le­hetőségeit. A vadásztársaságok ezt elősegíthetik kilőhető vad felajánlásával, ami jóval ol­csóbb, mint a nyugati vadá­szoknak kínált árszínvonal. A másik módszer: az egy vadászra jutó területet 175 hektárra lenne célszerű csökkenteni, mert ez­zel növelhető lenne a területtel rendelkező vadászok létszáma. A vadászbaleseteknek is jelen­tős forrása, hogy a bérkilövők ritkán jutnak vadászati lehető­séghez. Amikor mégis, akkor viszont mindenáron zsákmány elejtésére törekszenek! Ez sok veszéllyel járhat! A területet ismerő ember sokkal megfon­toltabb! Javítani kellene a bérki­lövők vadászati lehetőségeit, ezzel a szabálytalanságok szá­mát is csökkenteni lehetne.-Mi jellemzi a vadásztársa­ságon belüli orvvadászatot?- Mondanék egy konkrét ese­tet, ami a Cserhát Vadásztársa­ság területén történt. Tavaly augusztusban tudo­másunkra jutott, hogy az ipoly- szögi Égerláp természetvédelmi területen egy vaddisznót ejtet­tek el. Megtalálták a vérnyo­mokat is, amit megpróbáltak ugyan eltüntetni, de sikertele­nül. A helyszínen maradt egy sörösüveg, valamint egy ciga­rettásdoboz is. A vadőr jelentést tett az esetről: a beírókönyv sze­rint T. J. és P. T. vadászott a ne­vezett területen. A vadátvevő­nél viszont nem adtak le vad­disznót! A hivatásos vadászunk jelentésében szerepel, hogy T. J.-nek vadátvevő cédulája nincs, P. T. nem tartózkodott a helyszínen, helyette egy bérki­lövő vadász volt az előbb emlí­tett személy társaságában. Amikor együtt kimentek a terü­letre, T. J. megpróbálta ezer fo­rinttal megvesztegetni a vadőrt, hogy hallgasson az esetről! Ez szintén szerepel a jelentésében. Mint kiderült, perben, haragban nem állnak egymással, és a va­dőr-lévén „esküdött ember”, hivatalos személy - nem állít­hatott valótlant! Az esett több helyen is sérti a szabályzatot. Természetvédelmi területen csak engedéllyel lehet vadászni, ráadásul az etetőn ti­los is! Azért szoktatjuk oda a vaddisznókat, hogy a környező kiskerteket békén hagyják. A vadlopás ténye is bizonyított volt, így célszerűnek tűnt a fe­gyelmi eljárás megindítása, és megfelelő intézkedések megté­tele. Meghallgattuk P. T.-t is, kiderült, hogy neki nincs sze­repe az ügyben, T. J. ellen vi­szont megindult az eljárás. Ami azonban váratlanul ért, a fegyelmi bizottság elnöke né­hány nappal később megkere­sett, és közölte, hogy megkerült a vadátvevő cédula, azaz a disz­nót mégis leadták! Mint később kiderült, T. J. egy korábban lea­dott vad papírjaival próbálta megtéveszteni a bizottságot... A fegyelmi eljárást mindezek ellenére lefolytatták, és T. J.-t az ellene felhozott vádak alól bizonyíték hiányban felmentet­ték! Miután megkaptam a hatá­rozatot, fellebbeztem a társaság közgyűléséhez: másodfokon ennek a fórumnak áll jogában dönteni. A fegyelmi tárgyaláson a közgyűlés felmentette T. J.-t, bizonyíték hiányában, mivel az elejtett vad nem került elő! A közgyűlés határozatát tudomá­sul veszem, legfeljebb polgári peres úton lehetne az ügyet folytatni. A vadásztársaság el­nöki teendőit azonban a jövő­ben nem kívánom ellátni, le­mondott a vadászmester, és a gazdasági felelős is. Nem tud­juk ugyanis elfogadni a szabály­talanságot védő, cinikus maga­tartást! A „ma neked, holnap nekem” elve alapján nem sza­bad fedezni a törvénysértéseket!- Miért nem fordult azonnal a rendőrséghez?- Ez valóban az én hibám és tévedésem, de szilárd meggyő­ződésem volt, hogy a meglévő bizonyítékok alapján a fegyelmi bizottság más döntést hoz.-A társaság most elnök és intézőbizottság nélkül maradt?- Rögtön az említett tárgya­lás után kértem a közgyűlést, hogy indítsák újra az intézőbi­zottság újraválasztását. Addig azonban kollégáimmal együtt ellátjuk a feladatunkat.-Milyen büntetésre számít­hatott volna a vadász, vétkessé­gének megállapítása esetén?- Az ilyenkor szokásos bün­tetés egy évi eltiltás. Tulajdonképpen egyetlen ta­nulsága van az esetnek: min­denképpen tisztulási folyamat­nak kell elindulnia a vadásztár­saságokban! A „ma te nézed el az én lopásomat, holnap én a ti­édet” elve és a különféle szintű összefonódások hihetetlen ká­rokat okoznak! A szabálysértő­ket mindenféleképen el kell ma­rasztalni! Külön gond, hogy a hivatásos vadász is kijelentette: ilyen kö­rülmények között nem jelenti a következő szabálysértést. Szo­morú, de érthető. Meg kell to­vábbá említenem, hogy a vadőr ellen a közgyűlés nem indított fegyelmi eljárást. Nem is lett volna illdomos ...-Mit lehet tenni a tisztulási folyamat érdekében?- Fontos a társaságok tagjai­nak magatartása, a természet- védők segítő munkája. Alapve­tően abból kell kiindulnunk, hogy a természetszerető embe­rek együttműködése sokat ja­víthat a helyzeten! Kollektív fellépésre van azonban szükség! A konkrét eseteket bizonyíté­kokkal alátámasztani rendkívül nehéz. Ennek ellenére az igaz­ság oldaláról nem lenne szabad elállni, még ha nehéz is kitar­tani mellette! Lemondásomnak is egyik oka, hogy egy vezető ilyen körülmények között nem vállalhatja a felelősséget. Az , átmeneti időszakban persze minden nehezebben megy ... Faragó Zoltán Christine anya az AIDS ellen Keverék, vagy fajtatiszta? Lézer rövidlátás ellen A leprás betegeket Indiában Theresa anya gyógyította. Ilyen fo­galom Afrikában Christine anya az AIDS-betegek között. A sta­tisztika szerint az évszázad végére 15 millió ember lehet AIDS-ví- rus hordozó. Christine anya 1980-ban kezdte magához venni elő­ször azokat az árva gyermekeket, akiknek szülei a XX. századi pestis fertőzése miatt haltak meg. Sokuk már szintén fertőzött volt. Most otthonában már 70-100 árva, vagy beteg gyerek él. A humanitárius szervek támogatják Christine anyát, akinek bi­zony minden segítség elkél. . Tanácsok a siralomházból „Mire vigyázz, ha idegenek­kel találkozol?” -ezt a címet viseli az a kilencoldalas irat, amelyet Westley Allan Dodd ve­tett papírra, jótanácsként, a gyermekeknek. A kansasi bör­tön siralomházában fogalmazta levelét, miután halálra ítélték három kisfiú - négy, tíz, illetve tizenegy évesek voltak - meg- kínzásáért, meggyalázásáért és meggyilkolásáért. „Az én nevem Wes, leg­alábbis így becéznek - kezdő­dik a feljegyzés -, a nevem tu­dod, de nem sejtheted, mi lako­zik bennem valóban. Idegen vagyok a számodra és nem olyan ember, akivel együtt el szabad menned.” A végén így összegezi mondandóját: „Én már soha többé nem tehetek rosszat a gyermekeknek. De mit kell tenned, ha valaki szörnyű dolgokat próbál veled művelni? Mondjál „nem”-et! Kiabálj! Rohanj! Menekülj! A jótanácsokat tartalmazó le­vél címzettje Sandra Clemons Chio állambeli asszony, egy ha­téves kislány nagymamája volt, akit személyesen ugyan nem ismerhette meg, de a börtönből hosszabb időn át levelezett vele. Az írás eredetileg Clemons unokájának okulására szolgált, de a nagymama úgy gondolta: érdemes nyilvánosságra hozni. Gyakran hallani olyan véle­ményeket, hogy a keverék ku­tyák értelmesebbek, nem olyan „degenéráltak”, mint bizonyos fajtatiszták. Anélkül, hogy a gyakran igen bájos keverékek ellen szóljunk, legalább e cikk erejéig lándzsát kell tömünk a fajtatiszta kutyák mellett. Az a szó, hogy fajtatiszta, az állattenyésztésben meghatáro­zott küllemet, tulajdonságot, és alkalmazási területet meghatá­rozva, célirányos tenyésztést je­lent. Éppen a kutya esetében van mód a tenyésztés során a változtatásokra: az érintett faj­Európa szemetesládája va­gyunk, tartja a közvélemény és bizony a közelmúltban nyilvá­nosságra került tények nem is nagyon cáfolják ezt az állítást. Csak mostanában derült ki, hogy például Ausztriából éve­ken át „importáltunk” szemetet, más országokból is uszályszám érkezett a megemészthetetlen hulladék. Balthazár Zsolttal, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium főosz­tályvezetőjével ezekről a gon­dokról beszélgettünk. Elsősor­ban arról kérdeztük, hazai adottságaink mennyire azono­sak, illetve mennyire eltérőek az európai normáktól?-Az Európai Közösség kü­lönböző szintű szabályzatokat adott ki ezzel kapcsolatban. Vannak ajánlások, irányelvek, amelyeket jó, ha ismerünk, és vannak kötelező érvényű direk­tívák és szabályok is. A környe­zet és a természet védelmével foglalkozó több ezer oldalas dokumentumok azonban nem átfogóan és nem általánosan ír­ják le a követendő magatartást, hanem sokkal inkább mozaik- szerűen. Például nincs külön fe­jezet a csomagolóanyagokra Londoni klinikákon már alkalmazzák táknál a célirányos tenyésztés csúcsteljesítményeket eredmé­nyezhet. Az ősidőkben eredetileg far­kasból származó, a tenyésztés során speciális fajtákká vált ku­tya egyébként nem a legújabb kor vívmánya, hiszen már az Egyiptomiak is tenyésztettek a spitz jellegű, dakszlilábú kutyá­kat, agarakat és hosszúfülű ko- pókat. Az asszírok a dogokat kedvelték, a görögök és róma­iak juhászkutyák, különféle va­dászkutyák mellett előszeretet­tel tartottak apró termetű ölebe­ket is. A rövidlátás egy új lézeres műtéti eljárással eredménye­sen kezelhető, s eközben a na­gyon érzékeny szaruhártya felszínét nem érintik. A keze­lés első fázisában a szemse­bész egy precíziós vágóesz­közzel 0,1-0,4 milliméter vé­kony lemezt választ le a páci­ens szaruhártyájáról. Ezután a számítógép által vezérelt lé­zersugár a szaruhártyalemez hátoldaláról eltávolít néhány századmiliméternyi szövetet. Az elülső oldal sértetlen ma­rad, és így kevésbé lesz kitéve a különböző fertőzéseknek. Az utolsó fázisban a parányi lemezt újból a szaruhártyára helyezik és összevarrják. Hegszövet nem képződik. A londoni klinikák ezzel a léze­res eljárással már 200 erősen rövidlátó pácienst kezeltek rendkívül bíztató eredmény­nyel. A betegek 85 százaléká­nál sikerült jelentős mérték­ben javítani a látóképességet. Egyre kevesebb a tárolásra alkalmas terület Tele a szemetesgödrünk vonatkozóan, van viszont egy ezzel kapcsolatos ajánlás, és van a különböző országokban valamiféle belső tilalmi lista, ami nem engedélyezi bizonyos anyagok, flakonok bevitelét. Mást tiltanak például Németor­szágban és megint mást Portu­gáliában.- Milyenek a csomagoló anyagok behozatalára vonat­kozó hazai előírások?- Semmilyenek. Ez a legpre­cízebb kifejezés. Van egy át­fogó tilalmi listánk, de azt is gyakran kijátszák. Az egyik friss példánk: használt gumiab­roncsok behozatalára és itthoni újrafutózására kért és kapott engedélyt egy kft. A szállít­mány uszályon meg is érkezett, szerencsénkre a vámos gyanút fogott: túlságosan kopott gumik voltak a raktérben. A szakem­berek egyértelműen megállapí­tották, hogy a behozott gumiab­roncsoknak legfeljebb a tíz szá­zaléka alkalmas utánfutózásra. Visszatérve a csomagoló anya­gokra: hol képződik a legtöbb szemét? A háztartásokban. Év­tizedeken keresztül a kommuná­lis szemetet gyorsan, olcsón ki­vitték a települések határába ásott gödrökbe és elásták ...- Mára talán megteltek a szemetesgödrök?-Igen. Szinte egyidőben. A háztartási szemét évről-évre növekszik, és egyre kevesebb a szeméttárolásra geológiailag is alkalmas terület. A lehetséges megoldás: a mennyiség csök­kentése, az újra hasznosítható és mérgező anyagok szétváloga­tása és tárolása.- Ez kinek a feladata ?- A háziasszonyoké lenne.- Nem gondolja, hogy mindez fölösleges erőlködés, hiszen a 3200 település többségén he­tente csak egyszer viszi el egyet­len kocsi a szemetet.- Volt egy ezzel kapcsolatos kísérletünk. Budapesten próba­képpen meghirdettük a veszé­lyes hulladékok összegyűjtését. Nem fogja elhinni: tizenhét tonna ólomakkumulátor került két-három nap alatt a gyűjtőhe­lyekre.- Mi volna tehát a megoldás?- Nincs egyértelműen üdvö­zítő megoldás. Engedjen meg egy példát. Az emberek szíve­sen elhiszik, hogy a kannás tej­szállítás a lehető legjobb, főleg azért, mert nincs szükség mű­anyag zacskóra. Pedig az alu­míniumkannákat ki kell mosni, először a tejgyűjtőben, aztán a tejgyárban és végül kitakarítja saját zománcos tejeskannáját a háziasszony is. És ez mosoga­tássorozat rengeteg szennyvizet termel, ami ha biológiai tisztítás nélkül kerül az élővizekbe, a műanyag zacskókhoz hason­lóan károsítja a környezetet.- Melyik okoz nagyobb kárt?- Erről van szó. Nyugat-Eu­rópában a szennyvíz 80-90 szá­zalékát biológiailag tisztítják. Nálunk viszont, itt a budai olda­lon a szennyvíz tisztítás nélkül azonnal a Dunába kerül. Tehát Magyarországon egészen más jellegű környezetvédelmi gond­jaink vannak, mint Európa nyu­gati felében. (szórna)

Next

/
Thumbnails
Contents