Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

1993. február 18., csütörtök SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Általános műveltség, idegennyelv-tanulás, szakmai alapozás, specializáció A „Táncsics-modell” az élethez igazodik Világbanki támogatással új szakmai képzési modell meg­valósítása veszi kezdetét az idén a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskolá­ban. A szakképzési modell nemcsak, hogy érdekes, ha­nem jelentősen eltér a meg­szokott oktatási gyakorlattól. Az iskola egyik osztályában tavaly szeptemberben kísérlet indult. Dr. Rozgonyi József igazga­tóval, Vadovicsné Tölgyesi Má­ria és Andrásáé Nagy Izabella igazgatóhelyettessel váltottunk szót az eddigi tapasztalatokról.- Minden iskolát, szakkép­zési intézményt foglalkoztat a saját jövője - vezeti be a be­szélgetést az igazgató. - Mi két irányzatot tartunk elfogadható­nak. Az egyik, amit történelmi­leg a felsőkereskedelmi képzés­hez hasonlíthatok, a másik pe­dig a közgazdasági gimnázium. A Munkaügyi Minisztérium 1991-ben pályázatot írt ki a Vi­lágbank által támogatott új kép­zési irányokra. Az iskola erre a pályázatra ezt a lehetséges két irányt vázolta fel. Pályázatuk kedvező fogadtatásban része­sült, s mintegy 250 pályázó’kö­zül 61 iskola közé kerültek, amelyeknek módjukban lesz az új képzési programot kifejteni és megvalósítani.- Mik az új modell jellemzői?- Abból indultunk ki a mo­dellnél, hogy a gyerekeknek az első két évben az általános mű­veltséget kell megalapozniuk - válaszol az igazgató - Ezen be­lül is külön hangsúlyt fordítunk a nyelvtanítás tartalmi, techni­kai megújítására. A következő két évben széles szakmai alapo­zást kell adni, s végül az ötö­dévben -egy évre kell leszű­kítve - a szakmai specializációt kapják a diákok. Itt már a konkrét munkapiaci igényekhez kell igazodnia a képzésnek. Most még nem lehet megmondani például, hogy az ötödévben mit tanul a gyerek. Az majd akkor dől el, hogy pénzintézeti deviza, számviteli, netán számítógépes szakem­berre lesz-e szükség, s ennek megfelelően alakul-e a képzés.- Mindig az adott helyzetnek megfelelően?-Igen. - mondja dr. Rozgo­nyi József. - A negyedik év vé­gén a gyerek általános érettségit tesz, s módja lesz főiskolára, egyetemre menni, de munkába is állhat. Lehetősége lesz arra, hogy itt maradjon specializáci- óra. Végül arra is módja lesz, hogy egy másik, hasonló típusú iskolában menjen műszaki vo­nalra. Az új képzési modell *ehát négyféle választási lehetőséget nyújt a gyerekek számára. Erre persze alaposan fel kell készül­nie a részvétel lehetőségét el­nyert 61 iskolának, közte a sal­gótarjáninak is. Nos, ők szor­galmasan készülnek is.- A résztvevő iskolák eltérő eszközparkkal rendelkeznek - magyarázza Andrásné Nagy Izabella igazgatóhelyettes, aki egyben a projektmanager is. - A Világbank mintegy kétszáze­zer dollár értékű támogatást nyújt eszközökben a négyéves képzéshez. Ez azt a célt szol­gálja, hogy az új tantervhez szükséges eszközök rendelke­zésre álljanak, ezáltal a kísér­letben résztvevő iskolák eszkö­zalapját azonos szintre emeljék. A támogatás jelentős része gé­pekben, műszerekben, számí­tástechnikai eszközökben jele­nik meg.-Hogyan oldódnak meg a személyi feltételek?- Nem lesz könnyű feladat a személyzeti politikát kivite­lezni, hiszen most egy négyéves időszakot kell áthidalni - mondja az igazgató. - Ugyan­akkor a program bevezetésében is változatos formákat kell al­kalmazni. Most például két osz­tályt indítunk, azután lehet, hogy csak egyet, majd esetleg újra kettőt. Bizonyos hullám­zásra biztos szükség lesz, hogy a tanárok foglalkoztatása is biz­tosítva legyen, s persze beleját­szik ebbe a kereslet is. Arról is szót ejtünk, hogy mit tudnak minderről a legérdekel- tebbek, a gyerekek és a szüleik.- Rendelkezésre állnak mi­nisztériumi és helyi pályavá­lasztási tájékoztatók és szülői értekezleteken is beszéltünk er­ről -kapcsolódik a beszélge­tésbe Vadovicsné Tölgyesi Má­ria. - Az általunk szervezett kéthetes „nyitott kapuk” ren,- dezvényeinken több mint két­száz érdeklődő szülő, gyermek vett részt.-Mi tapasztalható a gyere­kek körében?- A gyerekek érdeklődésében bizonytalanság van -folytatja Vadovicsné. - Tudni kell, hogy nem a magyar oktatás jó ha­gyományait akarják kidobni, s nem külföldi formákat akarnak velünk adaptáltatni. A modellt mi dolgozzuk ki, a Világbank támogatásával, tanácsadásával és ellenőrzésével. Nos, éppen ez okoz problé­mákat, amik nem megoldhatat- lanok, de nehezítik a haladást. A közismereti tárgyak tanterve már elkészült, a szakmai tantár­gyaké azonban lényegesen las­sabban megy.- Nyugaton a szakmai kép­zésben kifejezetten az adott munkakörre készít fel az iskola -mondja Vadovicsné-, s csak azokat az ismereteket tanítják, amik oda szükségesek. Mást nem. Ehhez tehát konkrét álláse­lemzéseket végeznek mielőtt meghatároznák a szükséges tananyagot. Az iskola ebben nem tud önállóan lépni, hiszen a műszaki pályáktól kezdve a ke­reskedelem, a vendéglátás, a pénzügyi és számviteli területe­ken fel kell térképpznL a mun­kaköröket, s teljes részletesség­gel kimunkálni. S azt, hogy ezekhez milyen konkrét felada­tok tartoznak. Ehhez szükséges az érintett szakmai, érdekvé­delmi szervezetek segítsége.- Ebben már történtek lépé­sek - mondja az igazgató. - A Bankszövetség, a VOSZ és más szakmai szervek felkérést kap­tak arra, hogy a saját szakmai területükön fogalmazzák meg a munkakörök szakmai követel­mény rendszerét, aminek alap­ján majd tantervet lehet készí­teni. Az iskola vezetői hangsúlyo­zottan beszélnek a nyelvoktatás kiemelt szerepéről. A modell jellege is megköveteli ezt. A heti öt órában oktatott egy köte­lező idegen nyelvből már a má­sodik vagy a harmadik év végén vizsgát lehet tenni, hiszen ez érettségi tárgy is. A vizsgát kö­vetően viszont megkezdhető egy másik idegen nyelv tanu­lása is.- A tavaly kezdett kísérlet jó tapasztalatokkal szolgált - mondja a beszélgetés végén dr. Rozgonyi József. — A résztvevő gyerekek tanulmányi eredmé­nye, felkészültsége átlagon fel­üli. Van tehát presztízse a mo­dellnek. Ezt a megállapítást külső felmérés is erősíti. Ugyanis száz véletlenszerűen kiválasztott osztály közül a kísérleti osztály az első három között szerepel. Pádár András Farsangi koncertre készülnek Február 21-én, vasárnap este 6 órakor a József Attila Művelődési Központban lesz a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar farsangi hangversenye. A koncerten közreműködik Kovács Brigitta (a Fővá­rosi Operettszínházból), a Düvő együttes és sok tarjám kisgyerek. A kellemes kikapcsolódást, igé­nyes szórakozást ígérő műsor sok meglepetést is tartogat a közönség számára. Gyurkó Péter archív felvételén a tarjáni szimfonikusok a zeneiskolában tartott próba közben láthatók. A tizenhármas kálváriája 1992 közepén a hajdani Főtér 13-as társasház élére új elnök került Chladny Nándor szemé­lyében. A fiatalember ambició­zus tervekkel látott hozzá a meglehetősen leromlott álla­potban lévő épülettömb „újjáé­lesztéséhez”.- A célom egyértelmű volt - mondta -, bevételi forrást te­remteni azért, hogy az épület közös részének megfelelő kar­bantartását s üzemeltetését biz­tosítani tudjuk. Mivel a lakók döntő többsége nyugdíjas il­letve egyedülálló, a magas kö­zös költséget már nem lehet to­vább emelni, tehát a szükséges anyagi fedezetet másként kel­lene előteremtenünk. Az épület szerencsés adottsága folytán az alagsori pincék átalakításával üzlethelyiségeket lehet létre­hozni, melyeket bérbe adva je­lentős összeghez jutott volna a közösség. A felújítás azonban nemcsak a épületben lakók belső ügye. Tóth Lajos, társasház gazdasági vezetője elmondta, az épület külső homlokzatának elörege­dése potenciális életveszélyt je­lentett az itt közlekedőkre. Chladny Nándor rekonstruk­ciós terveihez az építési enge­délyt tavaly szeptember 18-án megkapták a salgótarjáni pol­gármesteri hivataltól. Azonban egy lakói panasz nyomán tizen­két nappal később visszavonták. Az ügy a köztársasági megbí­zott hivatalához került, ahonnét a Pásztó városi önkormányzatra továbbították a kérelmet. Az épülettömb lakói ismét megkap­ták az engedélyt, ám ekkor egy fellebbezés megint áthúzta el­képzeléseiket, újból kmh-hoz került a téma, ahonnét vissza Pásztóra. Vajon ki és miért gátolja a lakók közös törekvéseit? Kide­rült, hogy a hátterében a társas­ház volt elnöke, Godó Dezßö áll.-Godó úr gyakran a város építészeti szempontjait emle­geti, vagy a magántulajdon vé­delmére hivatkozik, de megfor­dul az ember fejében, hogy itt nem inkább hiúsági kérdésről van-e szó? Ugyanis az új elnök négy hónap alatt többet tett, mint más tíz év alatt - össze­gezte sok lakó véleményét Gy-né Kovács Piroska.- Miért nem próbálnak a volt elnökkel közös álláspontot ki­dolgozni? - kérdeztük Chladny Nándort.- Tavaly novemberben tartot­tunk egy vezetőségi ülést, amelyre meghívtuk, de ő eluta­sította a kérésünket. E sorok írójának a volt elnök azt ígérte: csak úgy nyilatkozik, ha átnézek néhány általa felso­rolt, az ügyhöz kapcsolódó jog­szabályt. Megtettem, mégsem sikerült szóra bírnom. — Az a szomorú, hogy egyet­len hivatalos szerv sem akar vagy nem tud pontot tenni a téma végére - vélekedik sok lakó. Miért ez a huza-vona? A kérdés megválaszolatlan, mert az illetékesek nem nyilatkoz­nak, mondván: az ügy még nincs lezárva. A megyei főépítész, Tamássy István - aki tarjáni képviselő s a városgazdálkodási és városfej­lesztési bizottságának elnöke -, elmondta, hogy a bizottsághoz nem érkezett az esettel kapcso­latban semmilyen kérelem vagy panasz, de szerinte a szociálpo­litikai kérdéseket nem szabad összekeverni építészeti dolgok­kal. Fenyvesi Ágnes Szomjazó falusi kutak Megyeszerte panaszolják a mezőgazdák, mennyi kár szár­mazik abból, hogy alig hullott csapadék a télen, az elmúlt nyárról pedig jobb nem is be­szélni. A szakemberek szerint sajnos, a szárazság tendencia, s ennek nyilvánvaló jele, hogy néhány magasabban fekvő tele­pülésen erőteljesen fogy a kutak vize. Ide tartozik például Cered, Bánta és Karancsberény. Cere- den a Határ, az Ady és a Kos­suth úton tapasztalható vízhi­ány, s ez ellen jobb híján úgy védekeznek, hogy a nagyobb hozamú kútból átszivattyúzzák a vizet a „szomjazóba.” A megyeszékhelyen tanácskoznak a népművelők Újjáéled az egyesület A társadalmi változások je­lentős átrendeződést hoztak a közművelődés világában is. Néhány éve még csak sejteni lehetett, hogy a feltételek mennyire megromlanak majd, manapság azonban a nehézsé­gek tömege zúdul a népműve­lőkre. S éppen most, amikor a legnagyobb szükség lenne a szakmai összefogásra, egymás kölcsönös segítségére, széthul­lott a Magyar Népművelők Egyesülete. Tavaly év végén a Nógrád Megyei Művelődési Központ igazgatói munkaközösségének alakuló ülésén szomorúan nyug­tázták a helyzetet, ugyanakkor elhatározták, hogy lépéseket tesznek az egyesületük életre keltése érdekében. E szándékukat Girasek Ká­roly egyesületi titkár örömmel fogadta, a szervezők pedig ér­telmes programokkal kívánják újra mozgásba hozni az önkén­tes szakmai társulást, így feb­ruár 23-án, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban „Önkormányzat és művelődési otthon” címmel szakmai ta­nácskozás rendeznek, amelyre a Magyar Művelődési Intézet igazgatóját Halász Pétert, Föl­diák Andrást, a Magyar Nép­művelők Egyesületének titká­rát, Girasek Károlyt az egyesü­let elnökét, Kovács Sándort, a Művelődési Minisztérium fő­osztályvezetőjét valamint Pál József országgyűlési képviselőt, a kulturális bizottság tagját is meghívták. Salgótarján és környéke Szegfű klub • Salgótarján. Vitányi Iván országgyűlési képviselő, az MSZP országos választmányá­nak elnöke a Szegfű klub leg­közelebbi vendége: február 19-én, pénteken 17 órakor Hata­lom és társadalom címmel tart előadást a Kossuth u. 8. sz. alatt. A rendezvény nyilvános. Zárszámadás • Cered. Az elmúlt évben át­alakult Ceredvölgye mezőgaz­dasági szövetkezet zárszámadó közgyűlését tartja pénteken 10 órakor. A tsz. azon kevesek közé tartozik, mely pozitív mér­leggel, mintegy 1,4 milliós nye­reséggel zár. Kérés a bányához • Székvölgypuszta. A Kazár­hoz tartozó kistelepülésen a szénszállítás miatt igen meg­rongálódott a bekötőút, ezért a kazári polgármesteri hivatal le­vélben fordult a felszámolás alatt álló szénbányákhoz. Kéré­sük: hozzák rendbe az utat. Az ott élők számára ez azért is fon­tos, mert a Volán járatot rend­szeresített a pusztára, a Bámán tanuló diákok naponkénti szállí­tására. Szabad a munka • Mátraszele. A polgármesteri hivatal rendszeresen közzéteszi azokat az álláshirdetéseket, me­lyek az itt is növekvő számú munkanélkülieket érdekelhetik. A falu különböző pontjain elhe­lyezett hirdetőtáblákon olvas­ható, hogy jelenleg a mátrano- váki szilíciumválogatáshoz ke­resnek munkaerőt, de az innen néhány kilométerre lévő sző­röspusztai fatelep is vár munka- vállalókat. Vízdíj nélkül • Vizslás. Ebben az évben sem kell vízdíjat fizetniük a község lakosainak, az önkormányzat állja ennek a szolgáltatásnak a költségeit. Ugyanis az elmúlt évben a közkutak felét lezárták, s így kevesebbet kell fizetni a v ízfogyasztásért. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Cél a „mintavétel” Tanulmányutak Skandináviába Salgótarján. A Magyar Nép­főiskolái Társaság szervezésé­ben február és július között, - több csoportban is - közműve­lődési szakemberek utaznak Svédországba és Dániába a skandináv népfőiskolái modell tanulmányozására. A népművelők a két ország­ban megismerkednek a jól, eredményesen működő felnőtt tanulószövetségek munkájával, az egyetemek és a felnőttképzés központjai közötti kapcsolat- rendszerrel, valamint tanulmá­nyozzák az irányítás és pénz­ügyi támogatás ottani rendsze­rét is. Nagyüzem az uszodában A salgótarjáni városi uszoda az elmúlt év nyarán egy saját erőből finanszírozott nagy felújításon esett át. Azóta rendszeresen zajlik az iskolások részére az úszásoktatás. Gyurkó felv.

Next

/
Thumbnails
Contents