Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. február 18., csütörtök Azt hiszem nincs abban semmi természetellenes, - sőt még magyarellenes sem hogy néhány kilométernyire a magyar-szlovák határtól, mindig nagyon odafigyelek, ha valahol a szomszéd országhoz fűződő viszonyunkról esik szó. Sajnos az utóbbi időben nálunk a Duna elterelése, valamint a pozsonyi brutális szurkolóverés adja meg az alaphangját a közvélemény vélekedésének és e két, - magyar részről valóban joggal bírált - esemény mellett szinte minden más háttérbe szorul. Szerencsére azonban vannak kivételek is. A Gond 'at - Jel legutóbbi adásában töoc „rendhagyó” hír is megütötte a fülemet. Elhangzott például, hogy - Kerényi Imre igazgató intézkedésére - február 21-én a Madách Színházban Tolcsvay László Mária evangéliuma című darabja szlovák-magyar előadásában hangzik el. Egészen pontosan nem tudni, hogy ez mit jelent, a gesztus azonban mindenképpen figyelemre méltó. Ugyancsak példaértékű esemény történt a minap Szegeden: magyar-szlovák fórumot rendeztek, amelynek tapasztalatairól Györffy Miklós az egyik résztvevővel. Szarka Lászlóval beszélgetett. Az interjúból kiderült, hogy újságírók, szociológusok, történészek és politikusok arra szövetkeztek - s a jó értelmű cinkosság már önmagában örvendetes-, hogy Európának e feszültségekkel terhes, agyonpolitizált térségében keressék azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek nem szétválasztják, hanem összekötik a nacionalizmustól nagyjában-egészében egyformán veszélyeztetett népeket. A szegedi fórum azt erősítette meg, hogy az ellentétek fokozásával, az érdekek merev szembeállításával nem sokra megy ki-ki a saját sorsának alakításában. Az eredményesebb együttműködéshez azonban sok mindenre - egyebek közt több, pontosabb információkra - van szükség. Ezért helyteleníthető az a gyakorlat, hogy 1989 óta nem lehet vásárolni sem Budapesten cseh, sem Prágában magyar napilapokat. * * * Gyakori manapság az olyan vélemény, mely szerint a filozófiának leáldozott, nincs szükség az elvont, terméketlennek tetsző spekulációkra. Az ilyen laikus vélekedésekbe belejátszik, hogy sokan a filozófiát azonosítják a marxizmus-leninizmussal, annak is az iskolákban éveken át tanított vulgarizált változatával. Pedig, még a Marx nevével fémjelzett múlt századi teóriában is lehetnek, - sőt egész biztos vannak! - felfedezésre váró, figyelemre méltó mozzanatok, nem is beszélve arról a segítségről, amelyet egy-egy frissebb, maibb nézetrendszer adhat a napi élet során számtalan megoldatlan problémával küszködő emberiségnek. Erről győzött meg a TV2 vasárnap esti, Ezredvégi beszélgetések című sorozatában Fehér Márta filozófus mondandója, amely gördülékeny, közérthető stílusban mutatott rá néhány nagyon fontos újkeletű összefüggésre. Fehér Márta szerint a 17. századtól szinte mindmáig uralkodó analitikus szemlélet, a kétségkívül magas színvonalú technikai civilizáció olyan téves képzetet alakított ki, amely szerint az ember már mindent tud a világról, benne önmagáról. Különösen károsnak bizonyult az a felfogás, amely a természetet csak mint átalakítandó, leigá- zandó környezetként értelmezte. Ahhoz, hogy előbbre lépjünk, mindenekelőtt be kell látni: amit tudunk, az csak egy szűk szelete a természeti világnak. Forradalmi változásra van szükség az emberi psziché kutatásában és az etológiában is. Már csak azért is, mert más élőlények viselkedésének elemzésével önmagunkhoz is közelebb juthatunk. A világ jelenségeit meg kell próbálni más fogalmi rendszerekkel is megragadni, mert csak így közelíthetünk az egész megismeréséhez. Fehér Márta úgy véli: a XXI. század a pluralitás százada lesz, amelyben a dolgok sokféle értelmezésének kell, hogy helye legyen. A ráció, az intellektus évszázadok óta kitüntetett szerepre tett szert Európában, de ezáltal az érzéki szféra indokolatlanul háttérbe került. Ugyancsak nem kapott megfelelő hangsúlyt a megismerésben a művészi ábrázolásmód, s leértékelődött az emberek közti kapcsolatrendszer jelentősége is. Ezen is változtatni kell. E gondolatokkal persze lehet vitatkozni, perbe szállni, csak egyet nem lehet: kijelenteni, hogy a tudományfilozófia felesleges, nincs semmi gyakorlati haszna.- csongrády S' Reggeli imádság Ersekvadkerten Ersekvadkerten a tanév kezdete óta működik a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, ahová húsz elsőéves tanuló iratkozott be. Az egyházi tulajdonban lévő iskolában a diákok a tantervnek megfelelően tanulnak, ezen kívül hetente két hittanórával egészül ki az oktatásuk. Képünkön Bo- zsonyik János tanító irányításával reggeli imán vesznek részt az elsős gyerekek. Fotó: Rigó Népfőiskola Lakitelken A Lakitelek Alapítvány idén májusban kétéves tagozatokat indít. A Kölcsey Ferenc nevével fémjelzett kurzus hallgatói a magyar népköltészettel, a népművészet és néprajz hordozta értékekkel, valamint honismereti, irodalmi és társadalompolitikai kérdésekkel kapcsolatos előadásokon vesznek majd részt. Ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi témájú előadások szerepelnek a Széchenyi-tago- zat konzultációin. Nováky Balázs szerint nyugalom van a nógrádi végeken Ez a határőrség már nem ugyanaz... Szinte abban a percben, ahogy a magyar kormány elismerte új szomszédainkat, a határőrség is felvette velük a kapcsolatot. Szlovéniával, Horvátországgal jegyzőkönyvben állapodtak meg az együttműködésről, biztosította az akadályok nélküli kezdetet. Sikerült előbbre lépni, hatékonyabb közös munkát kialakítani a román határőrforgalmat ellenőrző szervekkel. Ukrajnával is kötöttünk együttműködési szerződést. A szlovák határőrség új vezetőjével a napokban tervez találkozót Nováky Balázs, határőr vezérőrnagy, a Határőrség országos parancsnoka.- Önnek mi a •véleménye a Keleti György által felvetett lehetőségről: hogy a határőrség a honvédség kereteibe kerüljön?- Nem értek vele egyet, szakmai okok miatt. Ezt a kérdést mi a honvédségi kollégákkal nagyon sokszor, alaposan, a jogi körülmények figyelembevételével megvitattuk és így jutottunk erre a következtetésre. Ez a határőrség már nem az a határőrség, hanem rendészet. Demokráciában, törvényes, parlamentáris keretek között, és ennek megfelelő eszközökkel dolgozik. Ma már nem valamiféle - az országot elhagyni akaró - magyarok elleni katonai fellépés a feladata ...-Ne haragudjon, hogy közbevágok, de mik a szakmai indokok?- Az elmúlt esztendőben huszonnégyezer határsértési ügygyei volt dolgunk. Tevékenységünk egyik része tehát a határőrizet. a határforgalom ellenőrzése és a menekültügy napi feladatainak ellátásából tevődik össze. Eközben folytatjuk ezt a sokat emlegetett hivatásos határőrség megszervezését. Sajnos egyre több a bűncselekmény és egyre több a menekült.- Meddig az önök kompetenciája egy menekülő és mikortól a Belügyminisztériumé?- A helyzet a következő: a jelenlegi rend szerint - ami még a 74-es rendelet alapján a határőrség működési területe-: az az államhatártól számított, általában 20 kilométeres mélység. És az országban mindenütt, ahol határátkelő hely van, például: Ferihegy, a budapesti hajókikötők, pályaudvarok, kis repülőterek, stb. Ezekben a térségekben a feladat egyértelműen a határőrségre szabott, ehhez jogosultsága is van, hogy keresheti, kutathatja, elfogathatja a határsértőket. No, de az abszurd dolog lenne, ha mondjuk egy határőr bárhol az országban összeakadna egy határsértővel, nem fogná el. Mivel ez is egyfajta törvénybe ütköző dolog, a BM-nek önmagában nem, a rendőrségnek azonban igenis fontos szerepe van elfogásukban.- Említést tett a hivatásos határőrségről, de hol tart az akciószázadok megszervezése?- Minőségi változást jelent az új rendészeti feladatokkal foglalkozó határőrség megszervezésében ez a lépés. Sajnálatos környezetünkben ez a jugoszláviai helyzet, azonban nem kell reguláris katonai támadás az ország ellen ahhoz, hogy mégis valamilyen módon veszélyeztetve legyen a határ mentén élő lakosság, - mint ahogy ez két héttel ezelőtt történt. A határtól pár méterre zajló fegyveres harcok közben átsodródtak hozzánk fegyveresek. Ha nincs a közelben olyan katonai szervezet, mint az akciószázad, akkor védetlenek lennének az emberek. Igen nagy a bűnözés a mai világban, bandába szerveződve ők is veszélyeztethetik a határmenti lakosságot.-Mikorra tervezik felállításukat?-Teljes egészében 1995 elejéig. Jelenleg tizenkilenc akciószázad működik, 2500-as létszámmal, körbe-körbe az országhatár mentén. Az új rendészeti és védelmi feladat ellátásra növeljük a hivatásos állományt. Létszáma hatezer-egynéhány száz lesz. A sorállomány viszont folyamatosan csökken. Mire ezek a századok teljes létszámban működnek, addigra már a sorállományt is hivatásosak képezik. Tehát nem létszámemelésről, hanem jelentős csökkentésről van szó.- Mi a feltétele ennek?- Elsősorban anyagi. Ezeknek a katonáknak olyan elhelyezést kell biztosítani, hogy megfelelő módon pihenhessenek, elláthassák feladatukat. Ez pénzkérdés. Azonban, mint ön is tudja, levettek a költségvetésünkből ...- Müködik-e már hasonló határvédelmi szisztéma valamelyik nyugati államban?- Á fejlett demokráciákban semmi szükség nem volt arra, hogy ilyenfajta szervezet található például Németországban, Franciaországban, Olaszországban. Ezt a fajta megoldást nálunk a jelenlegi határhelyzet kényszerítette ki.- Flol tart az új rendszer kidolgozása?-A kidolgozás már teljesen elkészült. Csupán csak egy kérdés van még, hogy milyen legyen a technikai felszereltség. Ez megint csak pénzkérdés. Sajnos, most azokat a technikai feltételeket nem tudjuk biztosítani, amiket szeretnénk, és ami szükséges lenne. Pontosan olyanokra gondolok, amilyenek a déli határoknál lévő századoknál működnek már 1991 óta.- Végezetül arra kérjük: szóljon a nógrádi határvégekről.- Szívesen, mert jómagam majd egy évtizedig szolgáltam Balassagyarmaton. Nemrég jártam ott. Már lassan két éve. hogy a hivatásos határőrség tevékenykedik, de ők is most kezdték el ezeknek a századoknak a létrehozását. Eléggé sok ugyanis a határsértési kísérlet a működési területükön. Az egész magyar-szlovák határ összes határsértőjének több mint a fele ott próbálkozik. Akad tehát tennivalójuk bőven, azonban derekasan helytállnak. Nyugodt a légkör a határátkelőhelyeken is. Ott Nem jellemző hál'Istennek a tengernyi várakozási idő, pedig eléggé leköti őket a változás. Nemrégiben volt egy találkozójuk egy most már szlovák partnerrel, jól alakul az új szomszéddal való kapcsolat kezdete.- Megyén belül milyen a helyzet?- Igen jó az együttműködés a megyében a rendőrséggel. Szorosan egymásra épülő szervek, példásan ellátják feladataikat. Ez igaz, a rendőrök által nekünk nyújtott segítségre, amikor a határsértőket kell elfogni. A határőrök révén pedig talán jobb a helyzet, mint korábban volt a határközeli települések közrendjében, közbiztonságában. Már csak azért is, mert hiszen sok hivatásos járőr ott lakik a határmenti falvakban. Egyfajta biztonságot ezzel is tudnak szolgálni és fenntartani. Ezt érzik az ott élő emberek.- Amikor ön legutóbb ön Balassagyarmaton járt, akkor téma volt az is, hogy egészen gyors információcsere-hálózatot kell kiépíteni a rendőrség, a honvédség és a határőrség között. Hol tartunk most?- A megvalósítás stádiumában. Megkaptuk és rövidesen át is adjuk az új rádiókat a gyarmati kollégáknak, járőreinknek. Ez a feladat, amiről akkor, ott a megyei rendőrfőkapitánnyal szót váltottunk, úgy néz ki, hogy sínen lesz és remélem, mihamarabb meg is oldódik.- Köszönjük a beszélgetést! Vennes Aranka Az ötödik X-en túl már a kevés is sok Néhány kávé, pár pohár bor (Ferenczy Europress) A szenvedélybetegségek sorában igen előkelő helyen áll az alkoholizmus. Hazánkban mintegy 250.000 alkoholbeteget és további félmillió „nagyivót” tartanak számon. Viszonylag újkeletű szenvedély a kávézás, amely ugyan ártalmasságban nem vetekedhet a szesszel, de fogyasztásának gyors növekedése révén egyhamar bekerülhet a káros szenvedélyek sorába. Dr. Vértes László, a Gerontológiai Társaság főtitkára szerint különösen aggasztó, hogy sokan idős korukban válnak az ital rabjaivá. Ráadásul néha úgy, hogy ismerősöktől, orvosoktól is hallják: lehajthatnak egy-két pohárral, jobb lesz tőle az emésztésük, a vérkeringésük. Az egy-két pohárkából utóbb könnyen egy-két liter lesz, s aztán már nincs megállás.- Idős szervezetnek a szesz kis mennyiségben sem teszi jót - állítja nagyon határozottan a főtitkár. Az alkohol ugyanis számos szervet, szervrendszert károsít. Idültté teszi a gyomornyálkahártya-gyulladást, közrejátszhat fekély kialakulásában, megbetegítheti a májat és a szénhidrát anyagcseréjét.- Magas korban a szeszes italok főként az idegrendszernek veszélyes ellenségei: már kis mennyiségben fogyasztva is lelassíthatják az ideg-elmeműködést és komoly zavarokat okozhatnak a szervezet központi szabályozó rendszerében. De nemcsak ez a bűne az alkoholnak, hanem az is, hogy komoly szerepet játszik a kóros folyamatok fennmaradásában, akadályozza a gyógyulást. Az ital okozta betegségekből csak teljes absztinenciával lehet kilábalni! S még valamit a poharaz- gatás híveinek: az orvosi tapasztalatok szerint az ital okozta egészségi károk nem egyértelműen arányosak a fogyasztott mennyiséggel. Egyéni érzékenység alapján a csak időszakosan, kis mennyiségben felhörpintett szeszes ital is súlyosan megviselheti a szervezetet.- A kávézást illetően - a keringési betegségekben szenvedők kivételével - nem kell teljes önmegtartóztatásra berendezkedni: napi 1-2 fekete az időseknek sem ártalmas, főként ha tejjel és a nap első felében isz- szák. A délutáni, esti kávé már a pihenőidőt rövidíti meg, közvetve tehát ezért árt. Nem mindenki tudja, hogy az üdítők egy része, például a cola is bőven tartalmaz koffeint - ha tehát ebből fogyasztunk, ajánlatos a napi fekete-adagot csökkenteni.- borgó A tél apró örömei „Alattunk húzódik a távfűtő müvek egyik hővezetéke ..
