Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13-14 / 37. szám

1993. február 13-14., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 A nógrádiak kérdéseit is várják Helyi és helyközi közlekedésről a Miskolci Rádióban A Miskolci Stúdió vendégei február 15-én, hétfőn reggel a Borsod, a Heves és Nógrád Vo­lán képviselő lesznek. Az előzetes információk sze­rint méltán számíthatnak a hall­gatók figyelmére, kérdéseire, hiszen mindenhol már új, meg­emelt díjakat fizetünk a menet­jegyekért, bérletekért. Mire futja ebből? Marad-e a ebből a pénzből a vállalatoknál? Sűrűbben jámak-e majd az au­tóbuszok? Miként alakulnak a menetrendek? Kényelmesebb lesz-e az utazás? Az ócska, elö­regedett járműpark cseréjére mikor számíthatunk? Mennyi­ben befolyásolja az utazás szín­vonalát az, hogy valamennyi korábbi megyei Volán vállalat átalakul, részvénytársasággá formálódik? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­seket várnak hétfőn reggel 6-tól 8 óráig a Miskolci Rádió ven­dégei a 46/345-510-es telefo­non Nógrád megyéből is. Széli lógott ki leginkább A Nógrád Megyei Hírlap Kilóg a sorból című, az elmúlt év októberében útjára indított sorozatának tizenkét riportala­nyára szavazhattak az olvasók. A legtöbb szavazatot, szám szerint 248-at, Széli László breaktáncos - vagy, ahogyan a salgótarjániak ismerik: Bubu - kapta. Népszerűségének ju­talma az Axel Springer-Ma- gyarország Kiadói Kft. és a Nógrád Megyei Hírlap által felajánlott music center, ame­lyet lapunk szerkesztőségében vehet át. Hatan mentek, hatan jönnek és ... ? Vélemények a miniszterek távozásáról Ki megdöbbennéssel, ki megkönnyebbüléssel, ki kö­zönnyel vette a hírügynöksé­gek által ország-világgá röp- pített hírt, miszerint hat mi­niszteri bársonyszék cserél rövidesen gazdát a már ko­rábban bejelentett kormányá­talakítási koncepció jegyében. Lapunk három szakember és egy civil állampolgár vélemé­nyét kérdezte a miniszterme­nesztések kapcsán. Dórcsák Gyula, az Észak-magyarországi Regioná­lis Vízmű üzemigazgatója:- Siklós Csaba távozása köz­vetlenül nem érint bennünket, közvetve annál inkább. Jó lenne ugyanis már biztos kézben tudni az árvízvédelmet, az ivóvízellá­tást éppúgy, mint a szennyvíz- problémát. A gyakori vezető- váltás semmiképp sem használ az ágazatnak; a beruházási, szolgáltatási előírások úton-út- félen való módosítása pedig a mindennapi munkát nehezíti meg. Ami a kormány egész gazdaságpolitikájára, az a ví­zügyre is igaz - ideje lenne már stabilizálni a vízügyet, hiszen azért, hogy Nagymaros óta egy­folytában lefelé tart a szakma, nem az ágazat és a szolgáltató vállalatok a felelősek. Deák Pál, a a Mezőgazdasági Termelők Megyei Szövetségé­nek titkára:- Reméljük, hogy az új mi­niszter - bárki is lesz az -, nem engedi, hogy tovább romoljon a magyar mezőgazdaság hely­zete! Megfelelő jövedelmező­ség híján ugyanis fokozatosan megy tönkre a termelés bioló­giai és műszaki része, s ha to­vább csökken a termelői kedv, akkor illúzió lesz arról beszélni, hogy majd a Közös Piachoz való csatlakozás megoldja a tárca problémáit. 150 ezer munkanélküli van ma a mező- gazdaságban, s Gergátz Elemér hiába cáfolta a minap, hogy nem szorulunk például búzabe­hozatalra. Komoly értékeket hagytak veszendőbe menni, s az eredmény kézzel fogható: tej-, sertéshús-és búzaprobléma. Tóth Csaba, a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pont igazgatója:- Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási minisz­tert kitűnő néprajzosnak, de súlytalan miniszternek tartot­tam. A művelődés, mint starté- giai ágazat szerepelt a kor­mányprogramban, de a gyakor­latban ez nem így volt. A kor­mány várható ciklustöredéke idején nem bízunk különösebb áttörésben. Olyan markáns mi­niszterre volna szükség, aki faj­súlyos koncepcióval rukkolna elő, hiszen az a presztízsveszte­ség és elszegényedés, ami az egész országra jellemző, a kul­túrán is szépen meglátszik. Egy magát megnevezni nem kívánó nógrádi gépkocsivezető:- Ez a miniszterváltósdi nem más, mint az MDF választási taktikája. A népszerűtlen veze­tők, miután jól megszedték ma­gukat, távoznak. A helyükbe jön hat másik. Azok talán majd megváltják az országot? csíky Vállalkozók, kister­melők! Naposbaromfikat . héten négy napon az Egri Baromfi- ßj és Értékesítő ' aj."'—: ^ vásárolhat. ^ ' Tisztelt megrendelő, választhat 4 fajta húshibrid és 2 fajta kettőshasznosítású naposcsibéből. Március hónap végétől naposliba is kapható. Minden településre a naposcsibéket, ha 5000 db-os igényt együttesen összegyűjtenek és közösen megrendelnek, díjtalanul kiszállítjuk. Eger, Szövetkezet út 2. Telefon: 36/312-740, 312-249 Telefax: 36/312-249; Telex: 63249 KÖZLEMÉNY Értesítjük a tisztelt fogyasztókat, hogy az ivóvíz áramlási irányának változása miatt Szurdokpüspöki, Pásztó, Kisterenye településeken, valamint Salgótarján-Zagyvapálfalva _______területén_______ f ebruár 15 és 17 között az ivóvíz átmeneti zavarosságára lehet számítani. Kérjük a fogyasztók megértését. Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat I Szoborsorsok a „szobrok városában” (Folytatás az 1. oldalról) tes(ek) még 1990-ben eltulaj- donította(ák). Ez a szobor 1969-től állt ott. Ugyancsak ez lett a sorsa 1989-ben Márton László Lenin portréjának, ami 1967-től állt a volt megyei ta­nács előtt. Egyébként, a lebon­tott, illetve helyükről eltávolí­tott alkotásokat a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum, va­lamint a városgazdálkodási üzem tárolja és őrzi. Legutóbb, Eötvös Mihály, MDF-es önkormányzati képvi­selő kezdeményezésére, a vá­rosi önkormányzat tavalyi, de­cember 14-ei képviselő-testületi ülésén dr. Zsély András pol­gármester előterjesztésére ke­rült sor, ahol is a múlt rendszer­hez kötődő két szobor további sorsáról döntöttek. Az egyik idős Szabó István acéllemezből készült Partizán emlékmű-ve, amely 1969-től áll a Meszes he­gyen, a másik Tar István 1959-ben fölavatott Tanácsköz­társasági emlékmű-ve a Fő té­ren. Ercsényi Ferenc alpolgár­mestertől kérdeztük, mely szob­rok eltávolításáról döntöttek?- A döntés szerint, csak idős Szabó István emlékművét távo- lítják el még az idén a Meszes­ről, azt is „több lépcsőben”. Az első határidő április 30-a, ek­korra kell a lebontásra és eltávo­lításra árajánlatot tennie a pol­gármesternek, aki gondoskodik a szobor biztonságos elhelyezé­séről, illetve őrzéséről. A har­madik határidő június 10-e, amikor az oktatási-kulturá- lis-sport osztálynak pályázatot kell kiírnia a lebontott szobor helyére állítandó műalkotásra. A testület úgy döntött, hogy Tar István emlékművét nem kívánja eltávolítani.- Mibe kerül a Partizán em­lékmű eltávolítása?- Hozzávetőlegesen egymil­lió forintba. Tegyük hozzá, más vélemé­nyek szerint, ennél jóval többe.- Tekintettel a város sze­génységére, az sem mellékes, hogy mi kerüljön idős Szabó István szobrának helyére.- Valóban nem. Személyes véleményem szerint, kitűnő he­lye lehetne ott például Salgótar­ján város zászlajának is - je­gyezte meg az alpolgármester. Ha már a szoborsorsokról van szó, talán érdemes emlékez­tetni arra, hogy Salgótarján az előző korszakban vált kis helyi túlzással a "szobrok városá”-vá, amiért egyáltalán nem kell szé­gyenkeznie. Jelenleg mintegy 65 köztéri alkotással, emlék­művel, szoborral, portréval, domborművel rendelkezik a vá­ros, s ez méretét és lakosságá­nak számát tekintve imponáló szám. Különösen az 1965 és 1975 közötti évtized hozott nagy gazdagodást, a város köz­tereire ekkoriban került körül­belül 40 műalkotás, és akkor még nem is szóltunk a középü­leteken belüli mozaikokról, portrékról, faliképekről, lemez­domborításokról, kerámia- és üvegfalakról, a városi művelő­dési központ, a megyei kórház, a Karancs Szálló, az iskolák, a székházak ékességeiről. Ha tudjuk azt is, hogy az 1922-ben várossá nyilvánított Salgótarján a Horthy-korszak- ból úgyszólván alig örökölt köz­téri alkotást, akkor különösen nincs okunk megfeledkezni mindazon esztétikai értékről, amellyel ma rendelkezünk. A két világháború közötti kor­szakból legföljebb egy-két mű említhető, köztük Bóna Kovács Károly domborműve, amelyet 1932-ben avattak, s a római ka­tolikus templom támaszfalán volt, jelenleg a köztemetőben látható. Ugyancsak az ő Báthori István szobra 1936-ból, vala­mint figurális kompozíciója szintén 1936-ból a volt tüdő­gondozó homlokzatán. A háború után az első köz­térre kerülő alkotások közé számít Bátki József 1947-ben készült figurális kompozíciója a jelenlegi Táncsics szakközépis­kola utcai kapuja fölött, és idős Szabó István Bányász-szobra, amely 1952-ben készült, s most a földalatti bányamúzeum előtt látható. Salgótarján tehát a hatvanas évektől kezdve a kortárs ma­gyar köztéri szobrászat több je­les szobrásza alkotásának adott otthont. Nem túlzás azt állítani, hogy a korszak köztéri szobrá­szaténak története e város nél­kül sem írható meg hitelesen. Különösen akkor nem, ha hoz­zátesszük, hogy Salgótarján lett a sokáig évente megrendezett szabadtéri szoborkiállítások helyszíne is. Az utóbbi pár évben egyelőre két ide került köztéri alkotást említhetünk. Az egyik Stremeny Géza Régi városháza című domborműve, amely 1990-től emlékeztet a lebontott közin­tézményre az ÉVI II. Áruház fa­lán, valamint Szabó Tamás 1956. december 8. emlékmű-ve. Ez 1992-ben került a Vásár­térre, s jelenleg is dolgoznak rajta.- tóth ­Traffipax • Február 13-án, szombaton 14 és 22 óra között Salgótarjánban a Budapesti út - Bajcsy-Zs. út - Füleki és Kővár út között lehet számítani rendőri sebességelle­nőrzésre. Február 14—én, vasárnap dél és este 8 óra között Balassa­gyarmat - Érsekvadkert 22-es főközlekedési út - Rétság - Szendehely - Katalinpuszta 2- es főúton, Rétság - Nagyoroszi 2-es úton, valamint Dejtár és Balassagyarmat között a 22-es úton várható a traffipax jelen­léte. Farsangi mulatság • Salgótarján. Az Ifjúsági Ke­reszténydemokrata Unió, a párt női tagozata, valamint városi szervezete február 13-án szom­baton 17 órakor Valentin-napi farsangi mulatságot rendez a fe­rences rendházban. Telefon - lesz? • Nógrád. A község önkor­mányzata a tarthatatlan telefon­helyzet megoldására tárgyalá­sokat folytat a Matáv illetékese­ivel. Az előzetes elképzelések szerint a település művelődési házának egyik terme adhatna helyet egy 200 állomásos tele­fonközpontnak. Bevétel, kiadás • Dorogháza. Képviselő-testü­leti ülést tartanak február 15-én, hétfőn a községháza tanácster­mében. Ez már a 3. „forduló” lesz. Ekkor dől el, hogy a költ­ségvetés bevételi, ill. kiadási oldalát sikerül-e egyensúlyba hozni. Segélyakció • Szirák. A polgármesteri hi­vatal és a Hit Gyülekezet szer­vezésében tegnap ismét ingyen ruhához és 500 forintos egység­áron csizmához juttatták a köz­ségházán rendezett segélyak­ción a rászorulókat. Pedig szerelmesek Nógrádban is vannak Nem igazán virágos ünnep A régit csak az új átvétele után kell leadni A rendőrség minden nap fogadja az útlevélkérelmeket Szeretnek-e virágot ajándé­kozni egymásnak a szerelmesek a szerelmesek napján? Általá­ban állítólag igen. Nógrád me­gye néhány virágboltjában azt kérdeztük, érzik-e a forgalmon február 14-e közeledtét? A balassagyarmati Rozma­ring virágüzletben két éve, ami­kor újdonságnak számított, érezték. Akkor még a kis piros szívek is népszerűek voltak. Tavaly szinte már semmi sem történt, és alighanem így lesz ez ebben az évben is, bár még bíz­nak a fiatalokban. A pásztói Rozmaringnak jó a forgalma, de nem tudják fel­mérni, milyen alkalmakra vi­szik a vásárlók a virágot. Abból mindenesetre következtetni le­Pár napja megyénk kistelepü­lésein, Pilinyben és Szalmater- csen járt a Magyar Televízió egyik forgatócsoportja. Pilinyben megkerestek né­hány hátrányos helyzetű csalá­dot, bekopogtattak a polgármes­het, hogy a rózsa a sláger. Nagybátonyban, a Rimay úti boltban nem jelentkeznek a sze­relmesek. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a pesti árusok hatalmas szerelmes luftballo­nokat szereztek be, és szinte az összes rózsát felvásárolták, eb­ből már alig jutott a bátonyi be­szerzőnek. A boltban úgy vélik, kell még egy-két év, mire a me­gyénkben is szokássá válik ez a nap. Salgótarjánban, a pavilon­sori üzletben is azt válaszolták, nincs nálunk hagyománya a Va- lentin-napnak, ezért nincs for­galom, mint ahogy tavaly és ta­valyelőtt sem volt. Szerelmesek azért biztosan vannak Nógrádban is. (- di -) terhez és a jegyzőhöz is. Tájé­kozódtak a lakosok szociális helyzetéről, a támogatás lehető­ségeiről, nem utolsósorban en­nek nehézségeiről. A filmet várhatóan február végén tűzi műsorára a televízió. A napokban köztudottá vált, hogy a rendőrség is részt vesz a megnövekedett útlevéligények kielégítésében. Erről kértünk tá­jékoztatást dr. Rafael Károlytól. A megyei rendőrfőkapitány megerősítette a hírt, hogy a kormány döntése alapján feb­ruár 15-étől, hétfőtől a megyé­ben működő rendőrkapitánysá­gok és rendőrállomások is fo­gadják az útlevél iránti kérel­mek átvételét. A kérelmeket munkaidőben, reggel 7,30 órá­tól délután 16 óráig veszik át. A hatalmas forgalomra tekintettel a rendőrség felvállalja, hogy út­levélügyben minden nap, tehát nemcsak az ügyfélfogadási na­pokon intézkedik. Az útlevélkérelemhez min­denki vigyen magával 2 darab, szabványméretű, s egy évnél nem régebbi fényképet és 1000 forintos illetékbélyeget. Kis­korú vagy gondnokság alatt álló személy esetében a hatóság előtt tett hozzájárulási nyilatko­zatra van szükség. Külföldön élő magyar állampolgárságú személy esetében pedig vagy érvényes útlevelet, vagy az ál­lampolgárság megállapításához szükséges okmányt kell vinni. Ha valakinek sürgősen szük­sége van az útlevélre, ezt to­vábbra is a köztársasági megbí­zotti hivatalban intézheti. A zavartalan ügyintézés ér­dekében mindenki vigye magá­val a személyi igazolványát, il­letve - ha van ilyen - a valuta­lapját. Ázt is elmondta a főkapitány, hogy a régi útlevelet nem veszik be a kérelmezőktől, azt csak az új útlevél átvételét követő há­rom napon belül szükséges be­szolgáltatni. A főkapitány kihangsúlyozta, hogy a rendőri szerveknél tör­ténő ügyintézés nem jelent so­ronkívüliséget, illetve gyorsított eljárást. Az útlevélkérő lap hiá­nyát a rendőrség sem tudja pó­tolni, viszont az erre illetékesek intézkedtek, hogy a jövő héttől az említett nyomtatvány megfe­lelő számban álljon az állam­polgárok rendelkezésére. Az útlevélkérelmet a továb­biakban a korábban megszokott módon, postán is fel lehet adni a következő címre: BM. AF.Köz- pont útlevélosztálya, 1399 Bu­dapest, 62. Pf. 713. Filmet forgattak a szociális helyzetről Pilinyben is járt az MTV Kíváncsiskodó Bármeddig felhasználható FELHÍVÁS A Litke "Ipoly" MGTSZ részarány- tulajdonosainak KÖZGYŰLÉSÉT 1993. február 16-án de. fél 10 órára a Litkei Művelődési Házba összehívom. A közgyűlésen földkiadó bizottság kiegészítésére kerül sor. Litke község jegyzője Szécsényi olvasónk kér­dezte legutóbbi Kíváncsisko­dónkban: meddig használ­ható fel a kárpótlási jegy, il­letve hol lehet azt felvenni? Válaszolt dr. Medgy esi Péter a megyei kárpótlási hivatal ve­zetője:-A kárpótlási jegy felhasz­nálásának nincsen időbeli ha­tára. Amíg a földárverések folynak, illetve az állami va­gyon privatizációja tart, addig ott is felhasználható. Ugyanez vonatkozik az önkormányzati lakások vagyonjeggyel történő megvásárlására. A kárpótlási jegy után, kibocsátása naptári negyedévének első napjától kezve 3 évig kamat jár, amely­nek mértéke a jegybanki alap­kamat 75 százaléka. Földárve­réseknél viszont csak névértéket lehet figyelembe venni. Lakás- vásárlás esetén viszont a már említett kamat illeti meg a va­gyonjegy tulajdonosát. Magán­forgalmi eladás vagy tőzsdei ér­tékesítés során a kamat mértéke a felek közös megállapodásától függ­A közelmúltban számos ut­canév megváltozott Salgótar­jánban. Kik és mikor vezetik át mindezt a polgárok szemé­lyi igazolványaiba? - Olva­sónk kérdésére a hétfői la­punkban válaszolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents