Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

HELYISMERET BIZONYTALAN AZ ALSOTOLDI SZÖVETKEZET JOVOJE - 5. oldal NOGRAD MEGYEI HMAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. JANUÁR 12. KEDD IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM ARA: 13,80 FORINT r.i t MITAX 1993-ban is a lakosság szolgálatában! Alkohol- és cigarettacsempészek A hét végén, Hegyeshalomnál egy szerb állampolgár a belépte­tés során 85 hordó mosópor­alapanyag behozataláról tett árubejelentést, ám a 85 hordó közül 48-ban vegyi anyagnak minősülő alkoholszármazék volt mintegy 2 millió forint értékben. P. F. magyar állampolgár a belé­péskor 150 karton (másfél millió szál) cigarettáról adott árunyilat­kozatot számla alapján, 112.600 schilling értékben. Az osztrák vámszervektől beszerzett eredeti számla alapján azonban kiderült, hogy az áru tényleges értéke en­nek az összegnek majdnem két­szerese. A hatoslottó nyerőszámai 1, 6, 8, 18, 38, 39 Pótszám: 44 Ellenzéki pártvezetők Göncz Árpádnál Tegnap Göncz Árpád köztár­sasági elnöktől meghallgatást kért Pető Iván, a Szabad Demok­raták Szövetségének elnöke, Horn Gyula, a Magyar Szocialis­ta Párt elnöke és Ader János, a Fiatal Demokraták Szövetsége választmányának elnöke. A há­rom ellenzéki politikus kifejtette véleményét a médiatörvény meghiúsulását és a médiaelnö­kök lemondását követően kiala­kult helyzetről. Hangsúlyozták, hogy pártjaik a közszolgálati mé­diumok ügyében változatlanul a törvényes rendezés hívei, és en­nek érdekében készek további kezdeményezéseket tenni. Göncz Árpád köztársasági elnök hasonló megbeszélésre hívta meg a koalíciós pártok vezető képviselőit. Az Ausztria-lottó nyereményei Az 1. heti nyerőszámok: 8, 11, 18, 26, 38, 44. Pótszám: 2. Joker nyerőszámok: 9 4 3 1 1 4. A 2 darab 6 találatosra egyen­ként 13.512.308 schillinget fizet­nek. Az 5-ös pótszámmal 425.323, az 5 találatos 18.056, a 4 találatos 426, a 3 találatos 33 schillinget ér. Felkai András az Inter-Európa Bank vezérigazgatója munkásgyülésen tájékoztatta a tarjáni sík­üveggyár dolgozóit a tulajdonosok elképzeléseiről. (Tudósításunk a 3. oldalon) Fotó: Gyurkó Milyen könyvtárba járunk az új évben? Kétségessé válhat számos szolgáltatás Játsszunk el a gondolattal, hogy a fontos megyei kulturális in­tézmények idei költségvetését tárgyaló napirend után föláll - te­szem azt - a múzeum igazgatója e szavakkal: Ha meg ne adj' Is­ten nem lesz pénzünk fűtésre, majd elmegyünk melegedni a könyvtárba. Mire a válasz: Várjon igazgató úr, a könyvtár még csak ez után következik. Ez persze csak elképzelt jele­net. Komolyra fordítva a szót, jelen időszakban folynak azok a megyei, városi költségvetési tárgyalások, amelyek során az dől el, mennyi pénzből gazdál­kodhatnak majd a kulturális in­tézmények, ez az összeg mire lesz elég és mire nem. A megyei önkormányzatnál például január első napjaiban ta­lálkoztak a legfontosabb kultu­rális intézmények vezetőivel. A támogatások mértéke és végső összege tehát még egyáltalán nem dőlt el, erre majd csak ké­sőbb kerül sor. Ennek hangsú­lyozásával is érdemes megvizs­gálni, körülbelül mire számít­hatnak idén a megye és Salgó­tarján város polgárai, akik ezen intézmények kulturális szolgál­tatásait igénybe veszik. A salgótarjáni Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár terv szerint központi támogatásként 33 millió 750 ezer forintra szá­míthat, ennek 35 százalékát a megyei, 65 százalékát pedig a salgótarjáni városi önkormány­zat nyújtaná. A végleges döntés csak február elején lesz. Ehhez jön még az intézmény saját be­vétele, 3 millió 160 ezer forint, ami a műhelymunkákból szár­mazhat (sokszorosítás, kötészet, terembérleti díjak, beiratkozási díj, könyvárusítás stb).-Mire lenne elegendő ez az összeg? ■- Arra, hogy nyitva tartsunk - mondja Szabó Ernőné megbí­zott igazgató. - Dokumentum­beszerzésre ugyanannyit költhe- tünk, mint három évvel ezelőtt, ez azonban tekintettel a a költ­ségek, az árak növekedésére je­lentős csökkenést jelent. Bizo­nyos alapszolgáltatásokat tu­dunk még nyújtani (kölcsönzés, helyben olvasás, a zenei részleg szolgáltatása, gyermekrendez­vények). De például be kellene szüntetnünk sikeres kiállítási programunkat. Kétséges, hogy kiadványainkat megjelentethet­jük-e, köztük a Nógrádi Tükör című negyedéves periodikát, ami a helyismereti irodalmat tárja föl, a megyei segédlet, a havi Hírmondó-t, s az évente egyszer megjelenő Nógrád me­gye közművelődési könyvtárai­nak statisztikai adatai című kö­tetet. Nem leszünk képesek a továbbiakban támogatni a (Folytatás a 3. oldalon) Az ÁVÜ hivatalosan nem tud az ismert vállalkozók ajánlatáról — Rubik Ernő is jelentkezett Ki veszi meg a Centrum Áruházakat? Az Állami Vagyonügynökség egyelőre hivatalosan nem kapott arról értesítést, hogy több ismert magyar vállalkozó megvenné a Centrum Áruház Kft.-t — mon­dotta Lascsik Attila, az ÁVÜ igazgatója az MTI érdeklődésé­re. A Centrum Áruházak megvá­sárlási szándékáról a Dunahol- ding még pénteken tájékoztatót juttatott el az MTI-nek. Eszerint néhány ismert magyar vállalko­zó vételi ajánlatot tett az ÁVÉl­nek 25 Centrum Áruház megvá­sárlására. A vállalkozók között van Kelemen Géza (Controll), László András (Co-Nexus) Lu- pis József, (Lupis-Brókerház), Minárovics János (Albacomp), Rubik Ernő feltaláló, Tamás Ist­ván (Dunaholding), Vadász Pé­ter (Microsystem), és Várszegi Gábor (Fotex). Lascsik Attila kijelentette: a Vagyonügynökség szívesen ve­szi, ha vételi ajánlat érkezik a Centrum Áruházakra. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa éppen legutób­bi ülésén foglalkozott a témával, amikor úgy döntött, hogy a nye­reséges kft. eddigi sikertelen pri­vatizációját követően új, kétfor­dulós pályázatot ír ki. Ez várha­tóan január végén, február elején jelenik meg, így tehát legkoráb­ban márciusban várható döntés arról, hogy ki lesz a mintegy 8-9 milliárd forint könyv szerinti ér­tékű Centrum Áruházak új tulaj­donosa — fejtette ki az igazgató, aki egyúttal azt is közölte: a Centrum Áruházak iránt meg­élénkült a befektetők érdeklődé­se. Valamennyi lehetséges part­nert arra kérnek — és ezt többük­nek levélben is megírták —, hogy a pályázat során konkretizálják elképzelésüket. (MTI) Autópályák koncesszióban Tavaly 6,5 milliárd forintot költöttek új autópályák előkészí­tésére és építésére Magyarorszá­gon. A két folyamatban lévő munkára ebből — az MO-ás kör­gyűrű folytatására és az Ml-es Győrt elkerülő szakaszára — 4,5 milliárdot fordítottak. Ez a két autópálya-szakasz lesz az utolsó, amit még állami pénzből finan­szíroznak, mivel a további autó­pályák már koncessziós formá­ban valósulnak meg. A tavaly meghirdetett előmi­nősítési felhívás alapján 10 cég vásárolta meg az M3-M30-as autópályák kivitelezésére szóló dokumentációkat. Az út az uk­rán hatóságokkal pontosan egyeztetett helyen, Barabás tér­ségében éri majd el az államha­tárt, ahol újonnan építendő határ­átkelőhöz fog csatlakozni. A pályázatok leadási határideje február 9-én jár le. Négy-öt évet kell várni, s jó esély van arra, hogy a jelenleg meglévő 270 kilométernyi hazai autópálya belátható időn belül egy 800 kilométeres igazi autó­pálya-hálózat részévé válik. (MTI) A filléreket el kell fogadni Nem igazak azok a híresztelések, hogy a filléreket kivonják a forga­lomból. Ä filléreket a fennálló jogszabályok alapján minden árusító­helyen, boltban el kell fogadni — mondta az MTI-nek Zádori János, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben a jegybankhoz egyre több olyan jelzés érkezett, miszerint a fil­léreket egyes elárusítóhelyeken nem fogadják el a vásárlóktól. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a jegybank jogállásáról szóló törvény kimondja: az MNB által kibocsátott bankjegyeket, érméket mindenki köteles elfogadni. A jegybank által kibocsátott pénzér­mékből a készpénzfizetési forgalomban különböző címletekben ma­ximum 50 darabot kell elfogadni az egyes vásárlásoknál. Ez a korlá­tozás nem vonatkozik a pénzintézetekre, az adóhivatalokra és a posta pénztáraira, amelyek korlátozás nélkül kötelesek átvenni a kisebb címletű érméket, így a filléreket is. (MTI) 500 ezer forint a nyomravezetőnek! Idős házaspárt gyilkoltak meg Gyöngyösön Megrendítő, élet elleni bűn- cselekményben nyomoz nagy erőkkel a rendőrség. A hivatalos helyről kapott tájékoztatás sze­rint ismeretlen tettes (vagy tette­sek) 1993. január 10-re virradóra megölte (megölték) Zimmer Er­nő és Zimmer Ernőné Gyön­gyös, Mátrai út 18. szám alatti la­kosokat. Az idős házaspárt — 85 éves férj, 75 esztendős feleség — saját lakásukon érte a brutális tá­madás. A kettős gyilkosság során a tettes(ek) után feldúlt, átkuta­tott lakás maradt, nagy valószí­nűséggel értékek is eltűntek. A rendőrség kéri, hogy jelent­kezzenek mindazok, akik január 9-én találkoztak a házaspárral, akik 9-én este, éjszaka a Mátrai út 18. szám előtt, illetve a Kovács utcában közlekedtek. Az infor­mációval rendelkezők jelzését telefonon várja a Gyöngyösi Rendőrkapitányság (37/12- 551), a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi osztálya (36/312-555, 11-79-es mellék), de bejelentést lehet tenni a leg­közelebbi rendőri szervnél is. Az ügyben az Országos Rend­őr-főkapitányság bűnügyi fő­igazgatója, dr. Kacziba Antal r. vezérőrnagy 500.000forint ösz- szegbená\)aá tűzött ki az ismeret­len elkövető(k) nyomravezető­jének. Óvóhelyek hasznosítása A Magyar Közlönyben kihir­dették a Környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszter óvóhe­lyek békeidőszaki hasznosításá­ról szóló rendeletét. A jogsza­bály a polgári védelem céljára szolgáló minden életvédelmi lé­tesítményre kiteljed, kivéve a föld alatti tárolótereket, a fegy­veres erők objektumaiban levő óvóhelyeket, valamint a fegyve­res testületek és rendészeti szer­vek védelmi létesítményeit. A rendelet szabályozza az új óvóhelyek létrehozását, amely­ről kimondja: azokat úgy kell ki­alakítani, hogy a másodlagos használat, például raktározás, tárolás, parkolás, kulturális, sport, kereskedelmi szolgáltatási tevékenység végzésére is alkal­mas legyen. A békeidőbeli hasz­nosításhoz a területileg illetékes körzeti Polgári Védelmi Pa­rancsnokság előzetes írásbeli hozzájárulására van szükség. Az óvóhelyek létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló részletes rendelet a Magyar Közlöny 134. számában jelent meg. (MTI) A hatévesnél idősebb kocsik vámkezelése A légszennyezés csökkentését tekintve, a meglévő rendelkezé­sekhez képest különösebben újat nem jelent a hatévesnél idősebb személygépkocsik és a nyolc­évesnél idősebb haszonjárművek vámkezelésének szigorítása. Mint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál az MTI érdeklődésére hétfőn el­mondták : a PM és az NGKM ál­tal kiadott és múlt hét szombattól érvényes rendelet végrehajtása érdekében tárcájuk is hamarosan jogszabályt ad ki. Terveik szerint a zöldkártyá­hoz május 1-jétől előírt kötelező szénhidrogén-mérést ezeknél a járműveknél már most alkal­maznák a közlekedési felügyele­tek. A vámkezelési engedély ki­adásához a felügyeletek a tervek szerint még nem mérik a légszeny- nyezést, csak azt mérlt hogy a jármű fő műszaki jellem­zőit tekintve alkalmas-e a forga­lomba helyezésre. A környezet- védelmi felügyelőségek a szintén most készülő jogszabály szerint hulladékképzodés szempontjá­ból vizsgálják a vámkezelési en­gedély kiadásának lehetőségét. Amennyiben a jármű elvileg alkalmas a forgalomba helyezés­re, megkapja a közlekedési fel­ügyelettől a vámkezelési enge­délyt. A vámkezelést követően a forgalomba helyezési eljárás so­rán mérik a zöldkártyához szük­séges szokásos szén-monoxid- merésen túl a szénhidrogén-ki­bocsátást is. Ha az 1000 ppm-es határértéknél nagyobb a szén­hidrogén-szennyezés, a forga­lomba helyezési engedély csak megfelelő beállítás, javítás után adható ki. (MTI) Kis befektetés, jó üzlet: selyemhernyó-tenyésztés Ismét tenyésztik a selyemher­nyót Magyarországon. Á valaha biztos megélhetést nyújtó, ám több mint 30 éve felszámolt ága­zatot a Hódmezővásárhelyi Ál­lattenyésztési Főiskola keltette életre, országosan szervezve a kistermelők munkáját. Tavaly 1000 kilogramm nyersselyem alapanyagát szolgáló gubót vet­tek át. Kialakították a tenyésztés feltételeit, és eperfaültetvények­kel megteremtették a rovarok ta­karmánybázisát. A lugosi le­gombolyítóüzemben készített selyemfonalat a hódmezővásár­helyi szakemberek januárban mutatják be a frankfurti nemzet­közi vásáron. Az eddigi informá­ciók szerint a magyar selyem iránt elsősorban az olasz, japán és francia feldolgozóipari cégek érdeklődnek. Az ágazat újrateremtését azért ítélték fontosnak, mert ismét megnőtt a kereslet a természetes alapanyagok iránt. Az egyre nö­vekvő munkanélküliséget is mérsékelni akarták ezzel, hiszen a hernyók egyszerű tartási körül­mények között, kis ráfordítással, különösebb szakértelem nélkül tenyészthetők.- A gondoskodás ugyanakkor a tenyésztési sze­zonban tisztes jövedelmet bizto­sít a vállalkozóknak. Ezt tá­masztja alá a mind nagyobb ér­deklődés: Baranya megyéből 40 község jelezte belépési szándé­kát, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalván pedig 400-500 munkanélkülinek szán­dékoznak hasznos elfoglaltságot biztosítani a selyemhernyó-te­nyésztéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents