Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

változatlanul állunk Hirdessen nálunk! Nógrád Megyi Hírlap Salgótarján, Erzsébet tér 6. BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. JANUÁR 8., PÉNTEK IV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Telefon: (32) 11-504 Telefax: (32) 10-589 IMF-delegáció érkezik Várhatóan január 25-én érke­zik Magyarországra a Nemzetkö­zi Valutaalap küldöttsége. A megbeszélések azért váltak szükségessé, mert a magyar gaz­daság teljesítménye a múlt évben több tekintetben másként ala­kult, mint ahogy azzal a Nemzet­közi Valutaalappal kötött 3 éves programban számoltak. Rész­ben kedvezőbbek voltak a folya­matok, mivel a vártnál kisebb lett az infláció, a folyó fizetési mér­legben jóval nagyobb többlet ke­letkezett. Gondot jelentett vi­szont, hogy a költségvetés hiánya nagymértékben meghaladta a tervezettet. Elégedetlenek az ÁVÜ-vel a kereszténydemokraták A Kereszténydemokrata Néppárt vezetősége javasolja, hogy az Állami Számvevőszék végezzen vizsgálatot az Állami Vagyonügynökség egész eddigi privatizációs tevékenységéről, és a jelentést terjessze az Ország- gyűlés elé. A KDNP elnöksége elégedetlen a tulajdonreform és a privatizáció eddigi menetével. Az államfő újévi sajtótalálkozója Göncz Árpád a szokásos újévi sajtótalálkozón látta vendégül a hazai írott és elektronikus sajtó vezető szerkesztőit csütörtökön, a Parlament Nándorfehérvári termében. A köztársasági elnök jókívánságait fejezte ki a magyar média valamennyi munkatársá­nak. Olcsó hús a lakosságnak A kiskereskedelmi árnál mint­egy 20-30 százalékkal olcsób­ban vásárolhat a lakosság sertés- és marhahúst a Budapesti Hús­nagykereskedelmi Közös Válla­lat Soroksári úti telephelyén. A cég nagykereskedelmi áron adja termékeit. így jelenleg a fej nél­küli tőke sertéshús kilogrammjá­ért 222 forintot kérnek áfával együtt, míg a marhahús ára 170 forint körüli kilogrammonként. Az elnökök lemondása után Médiavisszhang A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége szerint Gombár Csaba és Hankiss Ele­mér lemondása esélyt ad arra, hogy mégis megszülessék egy, a korszerű közszolgálati rádiózást és televíziózást elősegítő, e két intézmény politikai függetlensé­gét biztosító törvény. Leszöge­zik: kívánatos lenne, hogy a mi­niszterelnök mihamarabb tegye meg az új elnökökre vonatkozó személyi javaslatait. A KDNP elnöksége egyúttal visszautasítja azokat a vádakat, melyek szerint a koalíció részéről bármi is fenyegetné a sajtósza­badságot. „A Magyar Rádió és Televízió elnökeinek lemondásával kiéle­ződik a Magyarország politikai légkörét az 1990-es választások óta mérgező médiavita” — írta csütörtökön a Financial Times című brit lap. „A két elnök a kor­mány beavatkozása elleni tilta­kozásul mondott le, elismerve az eltávolításukkal régóta próbál­kozó konzervatív kormánytól el­szenvedett vereségüket.” A lap szerint a lemondás alkotmányos válsághoz vezethet, ha a köztár­sasági elnök ismét belekeveredik az ügybe. „A médiavezetők tá­vozása összefügg az MDF ellen­őrzéséért Antall József mérsé­kelt konzervatívjai és a Csurka- féle szélsőjobboldali tábor kö­zött folyó küzdelemmel is.” Az ÁP-DJ hírügynökség ügy véli: a médiatörvény vitájának zsákutcája kérdésessé teszi a kül­földi beruházásokat a rádiózás­ban és televíziózásban, mivel meghozatalához kötötték az (ál­lami monopóliumban lévő) frek­venciák kiosztását. Magyarok levele Clintonhoz Nyilatkozatok Bősről A Duna eltérítésénél nemcsak évezredes természeti táj sorsáról van szó, hanem arról, hogy tisz­teletben tartják-e a nemzetközi jogot, vagy pedig egy határfolyó önkényes eltérítésével prece­denst teremtenek arra, hogy az agresszió kifizetődik. Ez áll egyebek között abban a levélben, amelyet az amerikai Magyar Környezetvédelmi Alap kezdeményezésére sok amerikai magyar írt már alá, és amelyet el­küldték Bili Clinton megválasz­tott elnöknek. Amint Lipták Béla, az alap el­nöke az MTI tudósítójának el­mondotta: remény van arra, hogy mind a képviselőház, mind pedig a szenátus meghallgatást tart majd az ügyben. (MTI) A demokrácia gyásznapja, vagy a szebb jövő kezdete? Az ország megunta már ezt a huzavonát Szerdán lemondott Gombár Csaba a rádió, és Hankiss Ele­mér, a televízió elnöke. Lépsüket sokan sokféleképpen értékel­ték, és a lehetséges következményeket szinte mindenki másként ítéli meg. Vajon Hogyan fogadták a hírt a pártok Nógrád me­gyei képviselői illetve a pártokon kívüli nézők és hallgatók? Frisch Oszkár (MDF):- Én már fél éve nem nézek tévét és nem hallgatok rádiót. Van egy hazugságkvóciens, ami ha egy egész fölé megy, akkor ki kell kapcsolni. Nálam fél éve telt be a pohár. Amikor a való élet szembesül a műsorokkal, akkor azt mondom, hogy vagy az én optikám rossz, vagy az övék. Egyetlen alappéldát em­lítve: két évvel ezelőtt, a válasz­tások napján a tévéből úgy lát­szott. hogy az SZDSZ győzött. Úgy tűnik, mintha a televízió másképp voksolt volna. Saját szakmámra utalva, Hankissék- nak nagy bűnük, hogy a téeszek átalakulása idején nem sugároz­tak millió információt, hiszen az emberek nem olvassák a Magyar Közlönyt, így csak a szerencséjüknek köszönhetik, ha objektív tájékoztatást kap­nak. Ercsényi Ferenc (SZDSZ):- Várható lépés volt. Csodá­lom, hogy eddig bírták ezt az ir­Ütlezárások megyénkben a hideg miatt Harcolnak a fagy ellen Sóztak és csúszkáltak csütörtökön az utakon-Fotó: Rigó­Csütörtökön álmosan indult a nap, úgy tűnt, hogy az eddigi hideg távozik és javul az idő. Az időjárási körülmények azonban egy csapásra megvál­toztak, s délelőtt a megye útjai valósággal korcsolyapályává váltak. Telefonon, személyesen érdeklődtek szerkesztőségünk­ben is, hogy miért nem intéz­kednek az illetékesek, hiszen lebénult a közlekedés, balesetek történtek, az embereket életve­szély fenyegeti a felszóratlan járdákon. Kérésünkre tegnap, a dél­utáni órákban Fráter István, a megyei közlekedési igazgató­ság igazgatója adott helyzetké­pet és válaszolt kérdéseinkre.-Mi a helyzet megyénk út­jain?- Az ónos esős szitálás még szerda éjszaka kezdődött a me­gye nyugati részében, a Szé- csény-Pásztó vonaltól nyu­gatra. Ezen a területen a gépe­ink már dolgoztak az éjszaka, hogy biztosítsák a főútvonala­kon a forgalmat. A meteoroló­giai előrejelzés csütörtök- (Folytatás a 3. oldalon) Legitimitási vita a pedagóguskamarában A Magyar Pedagóguskamara hosszú idő óta nem alapszabá­lyának megfelelően működik, szervezete áttekinthetetlen, tisztújítása és alapszabályának módosítása az arról döntő köz­gyűlés határozatképtelensége miatt megalapozatlan. Egyebek között ezt jelezte a Pécsi Városi Ügyészség az egyesület felülvizs­gálatát követően a Magyar Peda­góguskamara legitimnek tekin­tett elnökéhez intézett ■— és az il­legitim vezetőségnek is megkül­dött — levelében. Hamis schillingek A Bács-Kiskun megyei rend­őrség eljárást indított D. Veco 41 éves és B. AntunAO esztendős jugoszláv állampolgárok ellen. A nevezettek ugyanis Kiskun­halason kedden délelőtt tíz da­rab ezres címletű hamis osztrák schillinget akartak értékesíteni. Mindkettejüket tetten érték pró­bálkozásuk közben. A két férfit őrizetbe vették. (MTI) Készüljünk időben az adóbevallásra Legkésőbb január 20-áig kell megkapniuk az 1992. évre vo­natkozó adóbevallás nyomtatvá­nyait azoknak, akik már az el­múlt évben is teljesítettek beval­lási kötelezettséget. Az adóható­ság múlt év decembere óta már közel 2 millió nyomtatványt adott postára. Háromfajta űrlapot postáztak az adóhivatalok a múlt hetek­ben. Ebből a személyi jövede­lemadó bevallására szolgáló 53- as nyomtatványt mintegy 1,3 millió állampolgár kapta, illetve kapja kézhez. Ä bevalláshoz kapcsolódó legközelebbi határidő január 31. Eddig kell a munkáltatóknak igazolást adniuk azon dolgozó­iknak, akik úgy nyilatkoznak, hogy önállóan készítik el adóbe­vallásukat. Annak tartalmaznia kell többek között a foglalkozta­tottnak kifizetett éves jövedelem összegét, és azt, hogy a munkál­tató mennyi adóelőleget fizetett be ebből az összegből az adóha­tóságnak. Továbbra sem kell bevallást készíteniük azoknak, akik he­lyett ezt a kötelezettséget mun­káltatójuk végzi el. Ennek felté­tele, hogy az állampolgárnak csak egy munkáltatótól származ­zon a jövedelme. IJjabb háromezer embert bocsátottak el Szabolcsban A piaci gondok hátrányosan befolyásolják a foglalkoztatást Kétségtelenül szomorú, de — e térségben is — lassacskán már megszokott hír, hogy ismét gya­rapodott a munkanélküliek többszázezres száma. Nagyarányú létszámleépítés- sel búcsúzott az 1992-es év Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol decemberben háromezer embernek mondtak fel a mun­káltatók. Az okok között első helyen a piaci gond, a belföldi megrendelések jelentős csökke­nése szerepelt. Sokan maradtak állás nélkül a foglalkoztatók szervezeti átalakulása miatt is, különösen a volt termelőszövet­kezeti alkalmazottak közül. Jelenleg a Nyírségben csak­nem 62 ezer állástalan embert tart nyilván a térségi munkaügyi központ. A régió munkanélküli­ségi mutatója változatlanul a leg­rosszabb az országban, 22,4 szá­zalékos. A megye négy körzeté­ben, Baktalórantháza, Ibrány, Nagyecsed és Vásárosnamény környékén az átlagosnál rosz- szabb a helyzet, a ráta meghalad­ja, illetve megközelíti a 30 száza­lékot. Igen sok az elhelyezkedési gonddal küzdő lakos Nyíregyhá­zán is, ahol több mint 15 ezren keresnek munkahelyet. A sza­bolcsi munkanélküliek között egyébként a fiatalok vannak többségben, a 35 éven aluliak aránya már majdnem 60 százalé­kos. A pályakezdő szakemberek közül ötezernek nincs állása. A nyíregyházi térségben egy év alatt megháromszorozódott azoknak az ifjaknak a száma, akik nem jutnak munkához. Az előrejelzések szerint június végéig, ha kisebb mértékben is, de még folytatódnak a jelentős elbocsátások Szabolcsban. Ha­vonta kétezer körül lesz azoknak a száma, akiknek a munkáltatók felmondanak. Az év második felében viszont a prognózis alap­ján jóval kevesebben kapják majd meg munkakönyvüket, jú­liustól decemberig havonta leg­feljebb ötszázan. (MTI) Kárpótlási érték A kárpótlási jegyek január 1-jei értéke elérte cím szerinti ér­tékük 125,7 százalékát — tájé­koztatta az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal csütör­tökön az MTI-t. Ezek szerint az ezerforintos kárpótlási jegy érté­ke 1257 forint, az ötezresé 6285, a tízezresé pedig 12.570 forint. A kárpótlási jegyek 1991 au­gusztusától kamatoznak három évig a jegybanki alapkamat 75 százalékával. Ez a jelenleg 20 százalékos alapkamat mellett 15 százalék. A kárpótlási jegyek ér­téke azonban csak azon esetek­ben érvényesül, amikor a kárpó­tolt értékpapírjáért önkormány­zati lakást vagy állami tulajdont kíván megszerezni, illetve az E-hitel kötelező saját részét pó­tolja kárpótlási jeggyel. Sárga rendszámtáblák, vagyoni biztosíték Új engedély kell a taxizáshoz Február elsejétől adják ki az illetékes köz­lekedési felügyelőségek az új taxisengedélye­ket és a hozzá tartozó sárga rendszámtáblá­kat. Március elseje után pedig már csak azok a taxisok fuvarozhatnak, akik hozzájutottak az új engedélyhez. Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Or­szágos Szövetségének főtitkára elmondta: ez évjanuár Tjétől ű vállalkozóknak csatolniuk kell engedélykérelmükhöz az adóhatóság és a társadalombiztosítás igazolását, valamint jo­gosítványuk, forgalmi engedélyük, a gépkocsi minősítő vizsgája, a vállalkozó szakvizsgája és a vállalkozói igazol vány vagy a cégbírósági bejegyzés másolatát. Az év hátralévő része­ben, legkésőbb 1994. január elsejéig pedig 100 ezer forint vagyoni biztosítékot is igazol­niuk kell. Az összeg banki befizetése mellett elfogadható a bankgarancia, vagy a szakmai érdekképviselet készfizető kezessége is. Ezt az összeget a vállalkozó később az utas kárté­rítési igényeinek kielégítésére használhatja fel. Kocsis Pál, a Közlekedési Főfelügyelőség osztályvezetője ismertette: a felügyeletek megyénként felmérték az igényeket, bár en­nek pontos nagyságát csak az engedélyek be­nyújtása után tudhatják majd. A felmérés eredményét már továbbították a Belügymi­nisztériumnak. A BM pedig várhatóan a na­pokban rendeli meg a sárga rendszámtáblák gyártását, hogy ezek még időben elkészül­hessenek. (MTI) tózatos nyomást és feszültséget. Nagyon elgondolkodtató, hogy 1993-ban ilyesmi megtörténhet, és arra a kérdésre, hogy ezután mi lesz, csak annyit mondhatok, hogy jobb nem lehet. Kolosi Tibor (KDNP):- A hírközlésnek tisztának kell lennie. Ha a kormány és a parlamenti többség úgy látja, hogy a médiák gátolják a törvé­nyek megjelenését, és akadá­lyokat gördítenek végrehajtásuk útjába, akkor változtatni kell. Annyit láttunk, hogy ellent­mondás van az ország és a mé­diák vezetői között, de pillanat­nyilag az a helyzet, hogy az or­szág unja már ezt a huzavonát. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents