Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23-24 / 19. szám

1993. január 23-24., szombat-vasárnap' BATONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Segít az „alma mater” Esélyteremtés, Sans Gmk. Fiúk a műhelyben Mint az előző heti bátonyte- renyei oldalunkon arról beszá­moltunk, igazi nagyüzemhez hasonlít immár jó ideje a 209. számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Bo- csó Imre igazgató és kollégái igen nagy energiákat áldoznak arra, hogy a nappali képzésben résztvevő tanulók mellett minél többen kapcsolódhassanak be a felnőtt szakmunkásképzésbe, il­letőleg átképzésbe, aki csak te­heti, szerezzen új szakmát a régi mellé. Sokan rászorulnak erre, s számuk a jövőben még növe­kedni fog. — A korábban elmondottakon túl mit tehet még az ISZSZI a munkanélküli bányászokért, s mindazokért, akik más munka­helyről az utcára kerültek - kérdeztük az igazgatót.- Természetesen tovább foly­tatjuk az átképzést. Ehhez a kapcsolatrendszerünket állan­dóan bővítjük. így partnereink közé sorolhatjuk a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemet, az Esélyteremtés Alapítványt, a Sans Gmk.-t, hogy csak néhá­nyat említsek a sok fontos kö­zül. Nagy gondunk azonban, hogy elképzelésünk, tervünk, programunk bőven lenne, ezek megvalósításához viszont bá­zisra lenne szükség. Nógrád megyében nincs átképző köz­pont, és éppen a bázishiány mi­att. Itt és ezért vagyunk kény­szerhelyzetben, és éppen ezen szeretnénk változtatni. Úgy gondoltuk, hogy a tanműhely, amely jogilag a szénbányák tu­lajdonát képezi, és amely már hosszú ideje lakat alatt, kihasz­nálatlanul sorsára vagy vevőre vár, sokat lendíthetne gondjaink megoldásában.- Egyik oldalon tehát a job­bító szándék, másikon a kihasz­nálatlan tanműhely. A kívülálló számára úgy tűnhet: csak a ke­züket kellene kinyújtani. . .- Igen, benne pedig - a bánya felszámolói szerint - húsz mil­lió forinttal. Csakhogy ennyit előteremteni nem tudunk. Más­részt a követelést sem tartjuk jogosnak, mivel a tanműhely központi ártámogatással épült. Saját kimutatásaik szerint 10,7 millió forintot kaptak erre a célra öt év alatt. A jogi vita most azon megy, hogy szerin­tünk a támogatásra kapott ösz- szeg szerepeltetése az eladási árban nem indokolt. Ha ezt be­látnák, mi elő tudnánk terem­teni a két összeg különbséget, és azonnal meg is vennénk. Az átképzésre váróknak nagyon kellene, nekünk pedig elővételi jogunk van rá. Ami a 9-10 mil­lió forint előteremtését illeti, arra több lehetőséget is látunk, például kft.-t alakítana az is­kola, magánvállalkozók és má­sokkal.- Kik képviselnék a magán­szférát?-Egyelőre négy, a bányától szintén munkanélkülivé lett dip­lomás férfi. Ilyen kft.-re egyéb­ként ismerős a mátranováki példa. Ott az iskola által létre­hozott szakoktatási kft. vette át a Ganz által megszüntetett tanu­lóképzést. Mindenesetre egyéb elképzeléseink vannak. A leg­komolyabban gondoljuk, hogy a képzés lehető legszélesebb skáláját kínáljuk a rászorultak­nak és minden érdeklődőnek. Azt akarjuk, hogy a nálunk kva­lifikált szakmai ismereteket szerző, vállalkozni tudó, és arra kész emberek potenciálisan munkahelyet is kínáljanak majd egyebek közt azoknak, akikkel itt együtt tanultak, akár azonos, akár különböző szinten. Ezért is is lenne jó, ha az említett tan­műhely sorsa még ebben az év­ben szerencsésen kialakulna. Remélem, következő beszélge­téseink egyikén már majd erről is számot adhatok. (kun-kő) Aki bliccel, az is fizet. Kit, mit, mennyiért? Bátonyterenye önkormány­zati képviselő-testületének ren­deleté értelmében a helyi autó­buszközlekedés díjai az aláb­biak szerint módosulnak: A teljesárú menetjegyért a jövőben 22 forintot, míg az egyvonalas havi bérletért 485 forintot kérnek. Az összvonalas darabja 680, a tanuló vagy nyugdíjas bérleté pedig 162 fo­rintba kerül. Ha valaki kutyát kíván szállítani vagy külön he­lyet foglaló útipoggyászt, akkor a egységesen 25 forint külön- díjra kötelezhető. A kézipogy­gyászként nem szállítható élőál­lat után 100 forint különdíjat ír elő a rendelet. Ha a polgár netán tovább utazna, mint ameddig a jegye szól, vagy az egyszerűség ked­véért jegyet sem váltana - nos, ebben az esetben kétszáz ke­mény forint bírsággal sújtható. Aki pedig a tartozását nyolc na­pon belül ki nem egyenlíti, az a személy 400 forint késedelmi díjra még plusszban és nyugod­tan számíthat... A rendelet 1993 február 1-vel lép hatályba. Két szólamra szól a nóta Nemtiben / En vagyok a falu rossza... Riport, tudósítás, glossza? - igen, de minek. Azok a hetve- nek-nyolcvanak, akik részt vet­tek a múlt pénteken lezajlott fa­lugyűlésen, már holtbiztos, hogy széthordták az „élő” ripor­tot. Ráadásul kinek-kinek a sa­ját szájaíze szerint. Szerény tisztem tehát nem lehet egyéb, mintsem pontokba szedett be­nyomásaimat e helyt közreadni. 0. pont. Azért „nulladik” ez a pont itt, mivel még a nemti „tá- boriták” és „faluvédők” közötti, falugyűlés fedőnevű összecsa­pás előtt, a kocsmában hangzott el. Két kurta kortynál azt mondja Danyi Ferenc, a 75 éves, őshonos nemti polgár: szürkehályogra operálták a fe­leségemet, ám ez a Táborita nem ad neki vakpénzt, aki vi­szont jobban lát, annak igen. Hiába, no, gyerekbíró, mala­círó, sose volt jó! De ott lesz a Surányiné, az majd letámadja. Lássuk hát a „medvét”. 1. Nincs medve. Senki sem háborítja Táborita Sándor be­számolóját. Lehet, hogy nem is lesz itt semmi érdekes? 2. Úgy tűnik, valóban nem. Amit eddig itt hallani, jobbára már magam is mind tudtam. Új információ eddig egy se, lehet, hogy már a nemtiek is unják(?) 3. Vagy mégsem? Mert ugye nem érdektelen, hogy a 24. órá­ban összefogtak a környékbeli falvak, s hatvan millióért meg­épül a a csúcs vízvezeték. Felét a megye állja, a többin a része­sülők szépen megosztoznak. Igaz, Nemtire is jut úgy ki- lenc-tízmillió forint, de megéri. Hiszen az ember csak csavar egyet a csapon, és már ömlik is a drága jó víz. Nem olyan, mint most a helyi kutakban. 4. És az sem kutya éppen, hogy lesz újabb, immár negye­dik segélykérő telefon. Ha va­lakit valami baj, netán „nemte­len” támadás ér, rögvest csö­röghet, gond egy sem, jön a se­gítség. Gázbevezetést azonban nem remélhetnek, igen drága lenne ez a komfort, s hasonló a helyzet a szennyvízelvezetéssel. Ez már a következő nemzedék joga s tiszte lesz, valamikor, úgy kétezerben. 5. Hanem viszont a szociál­politika! Negyven aktív mun­kanélküli él ma Nemtiben. Jó szerencse, hogy a jogosítvá­nyuk még nem szűnt meg. így is van mire költeni azt a keveset. Hogy ezt hallom, jut eszembe menten a „vakpénz” - de senki fel nem emlegeti. Még Surá­nyiné sem, pedig övé a szó. 6. Hát akkor: halljunk most valami „jót”. MHSZ-lőtér ebek harmincadján. Számvizsgáló el­lenőrzési bizottság kellene, hogy körmére nézzen a költeke­zéseknek. Új bútor, flanc, mi­fene. A művelődési ház kövér falatját, az épület villamosítását azonban a polgármester rokona, Szűcs Pista kapta. Közben, ha esőzik, nyakig süllyed a sárban az ember, már a kiskapunál. Rosszak, iszaposak a kutak is, de nem ám, hogy az önkor­mányzat ott állna a helyzet ma­gaslatán. 7. Nesze neked, Táborita Sándor! Tudsz-e választ ennyi vádra? Kezdeném - azt mondja Szűcs Pistával mert ez igazi nagy rokon: az unokatesóm lá­nyának az apósa. Igaz, a műv- ház villamosítását nem vállalta. Ami pedig a sárra vonatkozik, hát igen, mindenhová még nem jutott el a járda. Van rá azért megoldás, például salakszórás, néhány tégla lerakása, ne lépjen az ember lánya lába sárba. 8. És így jön szépen szó a szóra, s a „nagy letámadásra” már mások is reagálnak, jó lenne végre véget vetni - mond­ják - a környezetvédelem nevé­ben történő furkálásnak. Ez utóbbit ki-ki - valahány hely­béli csak szükségét érzi - al­kalmazhatja saját kútján, jót tesz annak, nem úgy, mint a sárdobálás a közhangulatnak. 9. De legalább - szól egy „új” hang, a falu népével tudathat­nák, mi pénzt kap Czéhmester Erzsébet, hogy megírta a Nemti-könyvet. Ugyan, mi más ez, ha nem összefonódás? Ajánlja fel - így a mai magyar demagógia - a honoráriumát! Erre azonban már fel is hördül­nek a népek, csípi szemüket, bántja igazságérzetüket, hogy szegény asszonytól még azt a nagy munkával kiérdemelt pén­zecskét is elirigylik. 10. A hangulat semmiképp sem alkalmas a további hitvi­tára, s az asszony, aki a lavinát elindította, hirtelen szükségét érzi a távozásnak. „Marasztal­nák”, hogy hallgassa meg még ezt, meg azt, de ő nem marad, akad otthon dolga, fontosabb. 11. Kérdés: vajon biztos így igaz? - bár lényegében ez már nem fontos Nemtinek. Örülnek, hogy a higgadt jóakarat to­vábbra is érvényben marad. Igen ám, de hazafelé ugyan mit tesz polgármester Táborita? - Én vagyok a falurossza egyedül - talán ezt dúdolja. Kun-Kő Tibor mégpedig a megrendelők teljes elégedettségére. Az „idegen” érdekeltség mel­lett jut hely és feladat a helybe­lieknek is. Most tartanak a belső burkolásnál, ez pedig a salgótar­jáni székhelyű faipari kft. fel­adata. Úgy tervezik, hogy augusztus 20-án felavatják a kétszintes tornacsarnokot, amely alkalmas lesz iskolai testnevelés órák, te­nisz mérkőzések, röplabda meccsek és tömegsport rendez­vények lebonyolítására - innen a „többfunkciós” jelző. Mind­emellett természetesen helyet kap itt szertár, tanári szoba, fiű és lány öltöző. Kétségtelen, hogy egyik nevezetessége lesz a községnek a 14x28 méter alap- területű és 7 méteres belmagas­ságú tornacsarnok. Alakul a tornacsarnok belülről Több funkció betöltésére al­kalmas tornacsarnok építéséhez kezdtek hozzá az elmúlt év au­gusztusában Mátraterenyén. A könnyűfémszerkezetes épület egyik érdekessége, hogy szer­kezetét Belgiumban gyártják, az összeszerelését pedig a siófoki Frisomat Kft. szakemberei vég­zik, pontosabban: végezték, Bátonyterenye és környéke Várják a véradókat • Bátonyterenye. Önkéntes véradókat várnak január 26-án, kedden 10 és 15 óra között a vá­rosgazdálkodási vállalat köz­pontjában. Gáz és igény • Mátranovák. Közel van a községhez a nádújfalui gázfo­gadó állomás, s ez lehetőséget ad a Ganz gyárának és a lakos­ságnak a gázellátás megszerve­zésére. A községben most mé­rik fel az igényeket, eddig 150-en jelentkeztek. Milliókról tárgyalnak • Szuha. Képviselő-testületi ülés lesz január 28-án, amikor többek között a község idei költségvetéséről, 16,5 millió fo­rint felhasználásáról lesz szó. Figyelem: fórum! • Kisterenye. Fórumon talál­koznak a népkerti művelődési házban a lakosokkal a település- rész képviselői február 5-én. Tájékoztatják őket az idei költ­ségvetésről és az adókból be­folyt összegek felhasználásáról. Zenés gyakorlatok • Mátranovák. Hetenként két­szer, szerdán és pénteken sza­kíthatnak időt a mozgást ked­velő háziasszonyok egy kis tor­nára a művelődési házban. Egyelőre tizenheten végzik ze­neszóra a gyakorlatokat. Segít a Héra • Bátonyterenye. Összesen négyszázharminchárom nagy­család helyzetén segít a város­ban a Héra alapítvány azon se­gélyakciója, mely részben kompenzálja a rászorulók vil- lamosenergia-költségét. Következő számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Játszani is ... Számítógépes tanfolyam in­dult az Ady Endre Művelődési Központban még a téli szünet kezdetén. A diákok a korszerű gépekkel sokat játszhattak. A tanfolyam a szünet elmúltával is tovább tart, és mire véget ér, komoly alapismeretekkel vér­tezi fel a hallgatókat. Végkielégítésről minden szerdán Az új esztendő kezdetére a bányászok tömkelegé került ut­cára, megsokszorozódott a munkanélküliek, a munkát ke­resők száma. Ezek után Bátony- terenyén megnövekedett felada­tait a jövőben már csak úgy tudja ellátni a városi munkaügyi hivatal, hogy januártól szerdán is tartanak ügyfélfogadást. Ezt a napot az állami végkielégítéssel kapcsolatos problémák, kérdé­sek megválaszolására szánják. A munkanélküliekkel, munkát keresőkkel továbbra is hétfőn és kedden, illetve csütötökön és pénteken tudnak foglalkozni. Hírvivőben a módosulásról Vállalkozók, iparosok adózása Bátonyterenyén Módosította a vállalkozók kommunális adófizetési kötele­zettségéről hozott korábbi hatá­rozatát Bátonyterenye önkor­mányzati képviselő-testülete. Az érdekelteknek érdemes oda­figyelni arra, hogy a módosítás értelmében az adó alapja az ér­tékesített termék, illetve a vég­zett szolgáltatás árbevétele, csökkentve az eladott áruk be­szerzési értékével és az alvál­lalkozási teljesítések értékével. A vállalkozó a helyi iparűzési adóját az adóévet követő május 31-ig köteles bevallani. Az ér­dekeltek egyébként - a helyi iparűzési adózásban érintettek is - részletesen tájékozódhatnak a módosított adórendeletekről a Bátonyterenyei Hírvivő című lap legközelebbi számából. Emellett minden, az önkor­mányzatnál nyilvántartott vál­lalkozó és kisiparos külön érte­sítést kap a tudnivalókról. Talaj tálán lesz az ember Szépszál, izmos fiatalember Juhász Zoltán, alig túl a krisz­tusi koron: 35 éves. Nem illik hozzá a tétova tekintet. Mégis, ezt kell felfedezni rajta.'-Sajnos, így igaz - mondja nyíltan már a bemutatkozásnál. - Kanyargós utakról érkeztem vissza Nagybátonyba, itt leg­alább van kapaszkodóm, a laká­som. És az édesanyám... Itt, a bányászváros ipari szakmunkásképzőjében szerzett szakmunkás-bizonyítványt, mint hegesztő. Először a bá­nyagépüzemnél dolgozott, az­tán Pesten, a 2. számú Volán te­herkocsijaival járt. Innen már csak egy lépés a buszvezetésig. Szép, érdekes időszak volt, sok külföldi úttal. De a jóra követ­kezett a rossz, a „kék” járatok­ról szólította le a munkanélküli­ség.- Nem csak a körülmények - mondja őszintén -, a családi életem sem alakult valami sze­rencsésen, és hát el is engedtem magam olykor. Kicsúszott a ta­laj a lábam alól. Aki dolgozik, akinek biztos keresete van, so­hasem értheti meg, mit jelent Könnyű kis dísztárgyak - nehéz élet munkanélkülinek lenni. A „normális” életbe való visszakerülésre alig-alig látszik némi kilátás. Pedig próbálko­zott a külszíni fejtésen és Pes­ten, a BKV-nál, ahol munka lenne, de az albérlet megfizet­hetetlen.- Maradok tehát itthon. Most olvastam a Nógrád Megyei Hír­lapban, hogy itt, a szakmunkás­képzőben kínálnak néhány lehe­tőséget, például animációs fil­mek készítéséhez keresnek jó rajzkészségű embereket. Le­hetne itt készülő fatárgyakat is festeni. Megpróbálkozom vele, hátha beválok. Meg aztán - bú­csúzik kesernyés mosollyal - sokáig nem is válogathatok: márciusban lejár a mumnkanél- küli segélyem. (ku-ti) Többfunkciós tornacsarnok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents