Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

OSZTALÉKFIZETÉS ELŐTT AZ ÉRSEKVADKERT ÉS VIDÉKE ÁFÉSZBEN - 5. oldal NÓGRÁD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1993. JANUÁR 22., PÉNTEK Határozat­képtelenség Határozatképtelenség miatt elmaradt az Országgyűlés Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának csü­törtök kilenc órára meghirdetett ülése. A testület jelenlévő tagjai két órán át várakoztak annak re­ményében, hogy sikerül határo­zatképessé válniuk. Mivel ez nem történt meg, Salamon Lász­ló (MDF), a bizottság elnöke véglegesen felfüggesztette az ülést. Megalakult a Port csoport Megalakult a Co-Nexus Rt. és a Co-Nexus Holding Vagyonke­zelő Kft. szervezésében a Port tő­kecsoport, amely az ország leg­nagyobb bevásárlóközpont há­lózatát alakítja ki a következő években. A csoport alaptőkéje egymilliárd forint, a résztvevő vállalatok megőrzik önállóságu­kat, a csoport a tevékenységüket koordinálja. Június elején: könyvhét A könyvkiadóknak február 10-ig kell dönteniük, hogy mely kiadványaikat nevezik a 64. ün­nepi Könyvhétre. A nevezésnek egyebek között tartalmaznia kell a kiadvány legfontosabb adatait, árát, tervezett példányszámát, műfaji besorolását, megjelenésé­nek tervezett időpontját és rövid tartalmi ismertetőjét. A könyvek seregszemléjét idén június 4. és 8-a között tartják. Betörtek a lelkészi hivatalba A főváros XVIII. kerületében egy ismeretlen tettes betört a Re­formátus Egyházközség Pozso­nyi út 58. szám alatti lelkészt hi­vatalába, ahol felfeszítette a páncélszekrényt, amelyből 100 ezer forintot és iratokat vitt el. Az utasok lettek a rablók A Somogy megyei Holládkül- területén a B. Géza 44 éves bu­dapesti lakos személyautójában tartózkodó öt ismeretlen férfi utas a kocsi vezetőjét megtámad­ta, megbilincselte és gázspray-vel szembe fújta, majd az autóból 10 ezer forintot és különféle külföl­di fizetőeszközöket vitt el. Az anyagi kár mintegy 100 ezer fo­rint. IV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Holnapi számunkban ismét FÖLDÁRVERÉS. Mindent megtudhat a lapból! Balassagyarmaton a Dózsa György Általános Iskolában a tanév kezdetétől működik videostúdió, ahol a diákok különféle filmeket forgatnak és vágnak össze. Ezekkel hazai és külföldi pályázatokon érnek el sikereket. Rigó Tibor felvételén Vig Sándor oktatástechnikus segítségével készítik a műso­rokat a gyerekek. (Balassagyarmat és környékéről szóló írásaink lapunk 5-oldalán olvashatók.) Zsákutcában az orosz parlament vitája Nem ratifikálták a szerződést Az orosz parlament nem rati­fikálta az orosz-magyar szerző­dést, és további megvitatásra visz- szautalta az illetékes parlamenti bizottság elé — közölte csütörtö­kön Vitalij Csurkin külügymi­niszter-helyettes az MTI-vel. A hivatalos orosz hírügynök­ség arról számolt be, hogy a ha­lasztás, pontosabban a vita alap­jául az a szerződés aláírása után beépített kitétel szolgált, amely elítélte az 1956-os szovjet kato­nai beavatkozást. Egyes orosz parlamenti képviselők megítélé­se szerint ugyanis Oroszország nem felelhet az akkori szovjet ve­zetés döntéseiért. Bár erre vála­szul többen is azt hangoztatták, hogy a kitétel egyrészt nem több, mint egy gesztus, amely a baráti kapcsolatok erősítését célozza, másrészt pedig szigorúan jogi ér­telemben Oroszország a Szovje­tuniójogutódjának tekinti magát, a vita zsákutcába jutott, ezért szü­letett a halasztásról szóló döntés. Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövet elmondta: a halasztást nem kell tragédiaként felfogni, ez nem jelenti sem az orosz kormány külpolitikájának, sem a Magyarország irányában tanúsított magatartásának módo­sulását. Ennek bizonyságául a nagykövet közölte, hogy az orosz elnök éppen a napokban adott utasítást a magyar-orosz megálla­podásokban foglaltak gyorsított ütemű teljesítésére. Megszüntették Hankiss ellen a fegyelmi eljárást Megszüntették a fegyelmi eljá­rást Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ellen — jelentet­te be csütörtökön Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a kor­mányfő által kijelölt fegyelmi ta­nács elnöke. A testület — amelynek mun­kájában még Kupa Mihály pénz­ügy-, és Füzessy Tibor tárca nél­küli miniszter vett részt — két­órás tanácskozás után hozta meg döntését. Mint Kiss Gyula el­mondta: miután Hankiss Elemér korábban már benyújtotta le­mondását, és szerdán Göncz Ár­pád köztársasági elnök a doku­mentumokat átküldte a minisz­terelnöknek, illetve Antall József felmentette Hankisst a munka- végzési kötelezettség alól, a ta­nács arra a következtetésre ju­tott, hogy az eljárás folytatása ebben a formában nem indokolt. Az eljárásban Hankiss és ügy­védje először szerdán hivatkoz­tak lemondásra, így a tanács csak ekkor tudott ezzel jogi tényként foglalkozni. A kérdésre, hogy most ki a te­levízió vezetője, Kiss csak a sze­mélyes véleményét fejtetette ki. E szerint a lemondás és a munka- végzési kötelezettség alóli fel­mentés tükrében az elnök már nem gyakorolhatja jogkörét. Hankiss Elemér egyébként nyolc napon belül írásban kapja meg a fegyelmi döntést, amely ellen — ha azt nem fogadja el — a Mun­kaügyi Bíróságon fellebezhet. Ugyanakkor Kiss hangot adott meggyőződésének: a miniszter- elnök a médiaelnökök munkál­tatója, így az eljárás jogszerű volt. Végül megjegyezte: reméli, ez a döntés lehetővé teszi a — szerinte túldimenzionált — mé­diaháború lezárását. (MTI) Igaza van — de csak ebben az egyben — a munkaügyi miniszter­nek: a médiaháború valóban „túldimenzionált”. Ám arról már hall­gat, hogy e „feltupírozás ” egyik fontos része volt épp ez a dugába dőlt fegyelmi eljárás. Szakemberek vitáznak ma is a megalapozottságá­ról, szükségességéről. Mint ahogy az is kérdéses, mi keresnivalója van ilyen jogvitában egy igazságügy-miniszternek, akinek hasonló ügyekben pont pártatlannak kellene lennie. Különösen azután, hogy a tévéelnök „súlyos kötelezettségszegéseiről” eddig egyetlen bizo­nyíték sem látott napvilágot... Az indoklásnak az a része pedig, hogy csak tegnap hivatkozott az érintett a saját lemondására, egyenesen megmosolyogtató. Egy­részt, mert pár napja épp Kiss Gyula közölte: ettőlfüggetlenül végig­viszik a fegyelmi eljárást. Másrészt egy ország tudta, hogy Hankiss január 6-án döntötte el: nem hajlandó résztvenni tovább ebben a si­ralmaskomédiában... (-lay) A Történelmi Tagozat önálló utakon Újabb szakítás a kisgazdáknál A Kisgazda Történelmi Tago­zat országos vezetősége csütör­töki ülésen úgy döntött, hogy a tagozat kiválik a 36-okat, a Né­meth Béla-féle ideiglenes veze­tést és az őket eddig összefogó úgynevezett 16-os egyeztető bi­zottságból. Minderről Horváth László országos elnök tájékoz­tatta az MTI munkatársát az ülést követően. Az elnök indok­lása szerint azért került sor erre a lépésre, mert már nem látnak re­ményt arra, hogy a Németh Béla vezette ideiglenes elnökség meg­szerezze Torgyánéktól a Kisgaz­dapártjegyzési jogát. A tagozat a kisgazda pártegység megterem­téseben mindenekelőtt a Pártay Tivadar által fémjelzett Törté­nelmi Kisgazdapárttal való együttműködésre számít — je­lentette ki a politikus. Horváth László elmondta azt is, a közel­múltban ő és még két másik kép­viselőtársa, Vincze Kálmán és Kovács Béla, valamint Morvay István belügyi államtitkár belép­tek a Történelmi Kisgazdapárt­ba. A magyar kultúra napja megyénkben eszköztelen ünnep Harmadszor rendezik meg Magyarországon január 22-én a magyar kultúra napját, reprezentatív országos eseményekkel, díjkiosztó ünnepségekkel, szavaló- és prózamondó versenyek­kel, irodalmi, képzőművészeti, zenei, múzeumi és sok más kul­turális rendezvény e napra történő szervezésével. Annak idején az írószövetség Móricz Zsigmond köre, a Kölcsey Alapítvány, az Olvasótáborok Országos Szövetsége és a Társadalmi Egyesü­lések Szövetsége kezdeményezte újra 1991. január 22-ének a magyar kultúra napjaként történő megünneplését. Azelőtt pár évvel az olvasó­mozgalom képviselői emlékez­tettek arra, hogy 1823-ban e na­pon írta meg Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén a Himnuszt. A kezdeményezők nem különle­ges és pénzigényes rendezvé­nyekre gondoltak, hanem sze­rény, de méltó emlékezésre, an­nak tudatosítására, hogy a kul­túra ápolása és építése napja­inkban is elsőrendű feladat. Ami a szerény lehetőségeket illeti, úgy tetszik, azok még sze­rényebbé váltak. Nógrád me­gyében a kultúra intézményes szférája a leromlás állapotában van. Következésképpen a kul­túra mindinkább visszaszorul a privát szférába, mindenki saját hite, szokása szerint gyakorolja, vagy éppen kénytelen lemon­dani róla egzisztenciális küz­delmei közepette. A kultúra fo­gyasztására, közvetítésére ori­entált értelmiség lebeg a társa­dalmi és a megélhetési viharok­ban. Lehet, el is felejti, hogy a magyar kultúrának legalább egy napot áldozni kellene. A kultúra rossz üzlet, széteső szellemiség jellemzi. Nem szerencsés az időpont sem, a kulturális intéz­mények nem rendelkeznek el­fogadott éves költségvetéssel, ami lehetőségeiket befolyásolja. (Folytatás a 3. oldalon) Kis bomba az autóablakon Kis hatóerejű bomba robbant Kaposváron. Az esetről csütör­tökön adott ki közleményt a So­mogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság. Eszerint a kaposvári vállalko­zó először gyerekes csínytevés­nek vélte az autója egyik ablaká­hoz erősített műanyag szappa­nosdobozt, de mikor megpró­bálta levenni, a doboz a kezében felrobbant. Szerencsére csak az egyik ujja sérült meg. Annyit már megállapított a rendőrség, hogy a szerkezetet házilag készítették, amelyet egy ceruzaelem hozott működésbe a lefeszítéskor. A vállalkozó nem tud arról, hogy haragosai lennének, még csak nem is gyanítja, kinek jutott eszébe az otromba tréfa. Kérdőjelek Minden marad a régiben? Az Alkotmánybíróság is kimondta, amit a politikusok jórésze előre jelzett: az Országy- gyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető arra, ahogy feloszlassa önmagát. Miért született ez a döntés ? A jogállamiság védelme okán. A bíróság megerősítette, bár­miféle indíttatású népszavazás csak az alkot­mányosan hozott törvények keretei között jöhet létre, ezért a népszavazásról szóló tör­vényt összhangba kell hozni a hatályos alkot­mánnyal. Az állásfoglalás ugyanakkor védi az Országgyűlést is a munkájába való alkot­mányellenes beavatkozástól. Népszavazás tehát törvényesen nem kezde­ményezhető? De igen, csak nem az Országy- gyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Csupán jogászok ügye ez? Jóval több an­nál. A170 ezer aláírás mögött égető társadal­mi gondok, feszültségek húzódnak: a létmi­nimum alatt vegetálok elégedetlensége, a nyomasztó gazdasági helyzet. Az aláírókról nem mondhatott elmarasztaló ítéletet az Al­kotmánybíróság. Mégis minden marad a ré- giben?Nem maradhat, két okból sem. A Par­lament nyilván levonja majd a következteté­seket a munkáját illető, az aláírások tízezrei­vel megerősített bírálatból. De ami minden­nél fontosabb: gazdasági és szociális intézke­désekkel segíteni kell a létminimumon vagy az alatt élőkön, mindazokon, akiknek a vállá­ra a mai jelentős átalakulások aránytalnul nagy terheket raknak. (FEB) Kérdéses a választás időpontja Sajtótájékoztató az MDF Országos Gyűlése előtt Az MDF ma kezdődő VI. Or- szekció munkája zárt körben fo­szágos Gyűlése előtt csütörtö­kön Medgyasszay László sajtó- szóvivő sajtótájékoztatón ismer­tette az általa országos munkaér­tekezletnek minősített esemény tervezett napirendjét. A szerda esti elnökségi ülésen eldöntötték, hogy a küldöttek négy napirendi javaslat között választhatnak. Az egyik az el­nökség eredeti javaslata, misze­rint már pénteken délután, poli­tikai vita nélkül sor kerülne a tisztújításra. A küldöttgyűlések tapasztalatait figyelembe véve, az elnökség azt az alternatív ja­vaslatot is támogatja, hogy a péntek este 9 órakor sorra kerülő elnök- és elnökségválasztást előzze meg egy háromórás politi­kai vita. A szavazás menetéről Medgyasszay László elmondta: ha az első variációt a küldöttek többsége elfogadja, akkor a töb­bi napirendi javaslatot — így a Csurka István és követői által in­dítványozott szombati tisztújí­tást, valamint a választmány in­dítványát, amely alig tér el az el­nökség első alternatívájától, fel sem teszik szavazásra. A szóvivő tájékoztása szerint a plenáris ülések nyilvánosak, de a lyik majd. Medgyasszay remé­nyét fejezte ki, hogy a küldöttek is megszavazzák a sajtónyilvá­nosságot. Az újságíróknak ki­osztott tervezett napirend szerint az Országos Gyűlés pénteken délután a Himnusz után elnöki köszöntővel kezdődik. Fél négy és négy óra között kerül sor az ügyrend és a napirend elfogadá­sara, majd 18 és 22 óra között az általános politikai vitára — ha ezt a napirendi javaslatot fogadják el a küldöttek -, amely Csoóri Sán­dor felszólalásával kezdődne. Kilenctől fél tízig tart előrelátha­tólag Antall József pártelnök vi­tazárója, majd a pénteki nap a tisztségviselők megválasztásával ér véget. Szombaton ismertetik a választási eredményt és tárgyal­nak az alapszabálymódosítasról. A szombati szekcióülések után vasárnap kerül sor e testüle­tek állásfoglalásainak ismerteté­sére. Ezt követi az általános poli­tikai vita a politikai stratégiáról: az elmúlt időszak áttekintése és az irányvonal meghatározása az elkövetkezendő másfél évre. Az Országos Gyűlés előreláthatólag déli egy és kettő óra között, elnö­ki zárszóval ér véget.

Next

/
Thumbnails
Contents