Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-22 / 18. szám
2 KÜLFÖLD 1993. január 22., péntek Nelson Mandela feltétele Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke egy washingtoni sajtókonferencián közölte: feltételesen hajlandó fellépni a hazáját még most is sújtó néhány nemzetközi szankció feloldásáért. Egyúttal Bili Clinton segítségét kérte országa átalakításának meggyorsításához. Mandela a szankciók feloldásának elősegítéséért cserébe biztosítékokat kért az üzleti köröktől, hogy jelentős lépéseket tesznek a munkanélküliség csökkentésére. Yádak egy bolgár szocialista képviseld ellen Rendkívüli ülésen egész napos vita után vonta meg Alek- szandar Lilov szocialista párti képviselő mentelmi jogát a bolgár parlament. Ivan Tatarcsev bolgár főügyész azzal vádolja Li- lovot, hogy 1981. és 1983. között a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának titkáraként több olyan titkos határozatot írt alá, amelyek alapján vissza nem térítendő támogatást nyújtott Bulgária fejlődő országoknak, illetve kommunista- és munkáspártoknak. A főügyész rendkívül jelentős összeg eltulajdonítása miatt akar vizsgálatot indítani Lilov ellen. Visszaélt hivatalával az FBI főnöke Az Egyesült Államok igazságügy-minisztériumának jelentése súlyos etikai vétségekben találta elmarasztalhatónak William Sessions-t, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) vezetőjét. William Barr főállamügyész elfogadta az igazságügyi tárca belső megfigyelőcsoportja által készített 161 oldalas dokumentumot, amely egyebek között hivatali pénzekkel való visszaéléssel vádolja az FBI-főnököt. Tűz az orosz repülőgép- hordozón Tűz ütött ki szerda hajnalban a Novorosszijszk nevű orosz repülőgéphordozón Vlagyivosztok kikötőjében, de a lángokat sikerült elfojtani, és senki sem sérült meg. A csendes-óceáni flotta szóvivője közölte: a tüzet valószínűleg a 32 gép befogadására alkalmas hajó üzemanyagellátórendszerében keletkezett hiba okozta. Orosz közvetítés az iraki válságban Moszkva kész közvetíteni az iraki válság ügyében, amennyiben ez szükségessé válik — közölte az orosz külügyminiszter. Andrej Kozirev a FÁK külügyminiszteri értekezletének szünetében jelezte újságírók előtt ezt a szándékot. Az orosz diplomácia irányítója a minszki tanácskozás idején mindamellett nem hagyott kétséget afelől, hogy az orosz kormányzat az eddigiekhez hasonlóan az ENSZ határozatainak Irak által történő teljesítésében látja a megoldást. Az USA a világ vezető hatalma kíván maradni Részletek Bili Clinton beiktatási beszédéből A 42. amerikai elnök eskütétel közben Amerika megújítására, összefogásra és áldozatokra szólított fel beiktatása alkalmából Bili Clinton. Az Egyesült Államok 46 éves új elnöke rövid, ihletett, lendületes beszédében szólt arról, hogy a bőség korszakában született nemzedéke olyan gazdaságot örökölt, amely ugyan még a legnagyobb a világon, de stagnáló bérek, növekvő egyenlőtlenség és a társadalom mély megosztottsága jellemzi. Clinton támogatást ígért a világ demokratikus erőinek. Hangsúlyozva: az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet kíván játszani a világban. A maga, vagy a nemzetközi közösség érdekeit diplomáciával, de — szükség esetén katonai erővel is kész megvédeni. Clinton utalt a költségvetés óriási, évi 400 milliárd dollárt megközelítő hiányára, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak napjaink versenyében minden lehetőségért meg kell küzdenie. Majd hozzátette: ideje szakítani a rossz szokással, hogy a semmiért várjunk valamit, akár a kormánytól, akár egymástól. Vállaljunk nagyobb felelősséget nemcsak magunkért, családunkért, hanem közösségeinkért és országunkért is. Az új elnök felhívta az amerikai polgárokat: az országot megújítva újítsák meg annak demokráciáját is, miután véget ért a kudarcok, a sodródás szakasza, a megújúlásé következik, amely mindig is jellemezte az országot és társadalmát. Azt kell tennünk, amiben Amerika a legjobb: lehetőséget kell nyújtanunk mindenkinek és felelősséget kell igényelnünk mindenkitől — fogalmazott nagyhatású beszédében az új elnök. (MTI) Lángoló tankhajó Szumátránál Két tankhajó— egy üres és egy nyersolajjal csaknem csordultig megrakott — ütközött össze csütörtökre virradó éjszaka az Andamán-tengeren, a forgalmas Malacca-szorosnál, Szumátra partjainak közelében. Hírügynökségi jelentések szerint a súlyos baleset következtében a csaknem 260 ezer tonnás, ománi kőolajjal megrakott Moersk Navigator kigyulladt, s a legénység elhagyta a lángokban álló tankhajót. A Szingapúrban bejegyzett hajó 24 tengerészét egy német hajó vette fedélzetére. A Szumátra északi partjainál égő tankhajóból dől a tengerbe a kőolaj és lángra kapott a rakomány is — közölte a Moersk Navigator tartályhajó tulajdonosa csütörtökön Szingapúrban. A tájékoztatás szerint egyelőre nem ismeretes, mennyi olaj került a tengerbe a több mint kétszázezer tonnás rakományból, a hajószerencsétlenság óta eltelt tíz óra alatt — jelentette a Reuter. Szingapúrból négy, tűzoltó berendezésekkel felszerelt vontatóhajo indult a lángokban álló tankhajóhoz, s várhatóan a délutáni órában érnek a helyszínre, a Malacca-szoros bejáratához. A másik tartályhajónak, a 47 ezer tonnás Sanko Honournak nem történt különösebb baja, s senki sem sérült meg. Kitálalással zsarol az örömkirálynő Botrány fenyeget Angliában A brit rendőrség most már komolyan veszi a londoni örömkirálynő, LindiSt. Clair hétvégi eltűnését, és ezért lakásán lefoglalták az országos hírű madám video-, film-, fénykép-, számító- gépes adatlemez- és öt szekrényt betöltő dossziégyűjteményét, remélve, hogy a bennük szereplő előkelő személyiségek talán magyarázatot adhatnak. Ha a lefoglalt anyag tartalma kiszivárog, abból akkora botrány lehet Nagy-Britanniában, amely mellett minden eddigi, még a királyi család viselt dolgai is eltörpülnek — szinte az egész vezető réteg színe-java veszélybe kerülhet húsz évre visszamenőleg. A Scotland Yard a maga részéről teljes diszkréciót ígért az aggódóknak. A „Korbácsos Kisasszony” művésznéven ismert, kínzókamrának és osztályteremnek berendezett szalont — azaz illegális bordélyházat — fenntartó negyvenéves Lindi St. Clair, aki egy örömlányok jogaiért protestáló mozgalom, a „Nevelési Párt” vezetésével is öregbítette hírnevét, az utóbbi hónapokban azzal fenyegetőzött, hogy ha nem hagyják békén, nyilvánosságra hozza vendégei kilétét és hálószobái szokásait. Azt állította, hogy közel három évtizedes, több mint 42 ezer úriembert kiszolgáló pályafutása közben 178 konzervatív parlamenti képviselő, 46 konzervatív felsőházi tag, 82 munkáspárti kép viselő és 18 munkáspárti lord is a kuncsaftja volt, nem is szólva több tucat bíróról és ügyészről, akik mind a prostitúció kíméletlen hivatali üldözésében jeleskedtek. Lindi St. Clair legnagyobb mérgét az váltotta ki, hogy nemrég felszólítást kapott 112 ezer font adóhátralék megfizetésére. Ezt végképp felháborító képmutatásnak tartotta — az állam egyik kezével bünteti a szakmában dolgozó nőket, a másikkal a zsebükben (is) kotorászna. Állítólag ekkor döntött úgy, hogy mindenképpen kipakol titkaival. Úgy volt, hogy e héten megjelenik egészoldalas hirdetése országos napilapokban, melyben „a parlament férfi- és hölgytagjait leleplező video-, levél- és szu- pemyolcas filmbemutatóra” akarta hívni a nagyérdemű közönséget, de eltűnése nyomán a műsor elmaradt. A szalontulaj- donosnőt utoljára a hét végén látták Brighton közelében a tengerparton, azóta nincs hír felőle, csak bérelt Jaguárját találták meg egy öngyilkosok kedvelte tengerparti szakaszon. A rendőrség eleve nem zárta ki a reklámcélú „öneltüntetést” — Lindi St. Clair épp emlékiratai újabb kötetének kiadására készült —, de most már a gyilkosság lehetőségét is komolyan veszik, ugyanezen okból. (MTI) Boszniai dilemma Katonai beavatkozás: ki dönt, ki harcol? Bosznia: legyen-e nemzetközi katonai beavatkozás vagy sem — ez ma az európai politika talán elsőszámú dilemmája. Mindkét lépés, tehát a beavatkozás, illetve annak elmulasztása is, kockázatokat és veszélyeket hordoz magában. Nem azon folyik a vita, melyik ígérkezik jónak, hanem arról, melyik lenne a kisebbik rossz. Változatlanul három kérdés- csoport vár válaszra: 1. milyen testület és mikor adhat utasítást egy esetleges katonai intervencióra; 2. hol és hogyan történjen ez; 3. kik vegyenek benne részt, milyen erőkkel és eszközökkel? Á békeközvetítés két szálon fut: a Biztonsági Tanács döntései alapján, az ENSZ főtitkára Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert, az Európai Közösségnek a témával kapcsolatos válságtanácskozása David Owen volt brit külügyminisztert kérte fel egy megállapodás elősegítésére. Á két külön kezdeményezés egybekapcsolódott, a kijelölt közvetítők a hol felfüggesztett, hol újrakezdett genfi konferencia társelnökei lettek. A béke- fenntartás „infrastruktúrájának” biztosítására hozták létre a Horvátországban és Boszniában állomásozó, kéksisakos UNPRO- FOR alakulatokat 13 ezer 870 fővel. Az Európai Közösség megfigyelő csoportokkal igyekszikrészt venni a konfliktus elhárításában, valamint a Kis-Jugo- szlávai ellen elrendelt embargó ellenőrzésében. Szegedi székhellyel hazánkban is tartózkodnak ilyen megfigyelők. A NATO, amely a valódi erőt képviseli kontinensünkön, nincs közvetlenül a helyszínen, de az Adrián cirkáló flotta, beleértve az amerikai Kennedy óriás repülőgéphordozót és a Jugoszláviához legközelebb eső három, olaszországi támaszponton elrendelt állandó készültség jelezheti aktív figyelmét. Mikor válna végkép időszerűvé egy ilyen elhatározás? A sürgetők a tizenkilenc meghiúsult tűzszünetre, a növekvő számú áldozatokra hivatkoznak, s attól tartanak, hogy az idő Szerbiának dolgozik. Legalábbis annak az értelmében, hogy a világ megszokja az új területi realitásokat, magyarán a hódítást. A másik oldalon azok állnak, akik bíznak a gazdasági tilalmak hosz- szú távú hatásában, a háborúba való belefáradásban és úgy látják, hogy van még mód a tárgyalásokra. Ami egy lehetséges beavatkozás terepét illeti, van aki csak a Bosznia feletti légtérre gondol, van, aki az. 51 ezer négyzetkilométeres Boszniára, s van, aki Kis-Jugoszlávia, sőt Horvátország egyes vidékeire is. Felvetődött például Koszovó bevonása, nehogy góc keletkezzék Albánia határainál. Néhány ország — a NATO- hoz tartozó Németország, Jugoszlávia szomszédai közül Ausztria és hazánk is — eleve kijelentette, hogy katonák küldésével nem venne részt semmilyen akcióban. Többen biznytalanok, a belga miniszterek például egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek. Párizs, London és Washington komolyan fontolgatja a részvételt, s tudja, hogy Boszniában magasabb lenne veszteségek szintje, mint Irakban. Döntésük, amely meghatározó lehet egy katonai lépésben, megint csak attól függ majd, mit tekintenek a kisebbik rossznak. (FEB) Kérdőjelek Remények Brassó után? Józan, mértéktartó, realista — ezek a jelzők szerepelnek talán a leggyakrabban az RMDSZ legutóbbi kongresszusát elemző értékelések között. S kétségtelen: a bizonyos fokig aggasztó előjelek, az elvi és személyi véleménykülönbségek dacára a brassói tanácskozás résztvevőinek munkáját a konstruktív jelleg, az egység megőrzésének szándéka jellemezte. Megértik-e ezt a törekvést a román vezetők? Várható-e, hogy például a tán legkényesebb kérdésben, a személyi és kulturális autonómia előtérbeállításában (a területi autonómia helyett) hasonlóan gesztusértékű válasz érkezik Bukarestből? „Ragadós” lehet-e a magát tudatosan nemzeti kisebbségnek nyilvánító romániai magyarság képviseleti fórumának realizmusa — egy olyan országban, ahol évtizedeken át a homogenitás, a beolvasztás, a nemzetiségek létének tagadása volt az uralkodó irányzat? Várható, de mindenképpen remélhető-e, hogy az RMDSZ új programja közvetve egészségesebb, harmonikusabb viszonyhoz vezethet Budapest és Bukarest között is? S az itthoni visszhangok? Nem értelmezik-e félre egyesek az RMDSZ döntéseit, nem eléggé ismerve a kisebbségi lét, a mai romániai belpolitika körülményeit? Érvényesülni tud-e a realitáskeresés a határ mindkét oldalán? Egyelőre láthatóan több a nyitott kérdés, mint a biztos felelet az RMDSZ-kongresszus után. De szerencsére talán több a remény is. (FEB) Uránkereskedők, céziumcsempészek A lengyel Államvédelmi Hivatal őrizetbe vette Kazimierz Clapka volt kulturális minisztert és még három személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek a szovjet utódállamokból nyugatra irányuló illegális radio- aktivanyag-kereskedelemben. A társaságot azok a német televíziós újságírók-leplezték le, akik magukat a vétel iránt érdeklődő üzletembereknek adták ki, s rejtett kamerával rögzítették a tárgyalást. Clapka tekintélyesmeny- nyiségű urán és plutónium szállítására tett ígéretet nekik. Csaknem négy kilogramm céziumot próbált átcsempészni La- usanne-nál a francia-svájci határon két lengyel és egy német ál- lampolgár. Á cézium 131-es izotópját a nagyenergiájú részecskék kutatásánál és a nukleáris technológiában alkalmazzák, de nem sugárzó anyag és nem alkalmas nukleáris fegyverek gyártásához. A csempészeket egy rutinellenőrzéskor tartóztattak fel a vámőrök a határon. Német rendszámú autójuk csomagtartójában rejtekhelyen dugták el a csaknem kétmillió frank értékű, folyékony céziumot tartalmazó üvegtartalyokat. A PRINTSHOP ANTIKVÁRIUM 1993. L 23-ÁN 9-16 ÓRA KÖZÖTT FELVÁSÁRLÁSI NAPOT ?ßi TART SALGÓTARJÁNBAN, A JÓZSEF A MŰV. KÖZPONT KÜLSŐ TERMÉBEN. KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK RÉGI (1945 KIÖTTI), VAGY 1945-1975 KÖZT MEGJELENT KÖNYVEKET, KÖNYVTÁRATyn MAGYAR ÉS IDEGEN NYELVEN, A LEGKÜLÖNBÖZŐBB |0l TÉMÁKBAN. SZÉPIRODALOM, KLASSZIKUSOK, FILOZÓFIA* j, PSZICHOLÓGIA, IRODALOMTÖRTÉNET, TÖRTÉNELEM É&d EGYÉB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TÉMÁK, POLITIKA, ,rl ÚTLEÍRÁSOK, TEOLÓGIA, MŰVÉSZET, SOROZATOK, T!, TUDOMÁNY, TECHNIKA STB. „5 NAGYOBB TÉTEL ESETÉN AZ ^ EGÉSZ MEGYE TERÜLETÉN HÁZHOZ MEGYÜNK, DÍJTALAN SZÁLLÍTÁS, KÉSZPÉNZFIZETÉS.-Ji-S"I INFORMÁCIÓ, JELENTKEZÉS: PRINTSHOP, 1052 BUDAPEST, VÁCI U. 30. (MADE IN WORLD CENTER) TEL: (06-1) 266-7103 \ VAGY A VÁSÁRLÁS NAPJÁN SALGÓTARJÁN- ~ BAN, A JÓZSEF A. MŰV.KÖZPONTBAN. 1 Rendkívüli vásárlási kedvezmény az egri Uránia moziban megnyílt video-nagykernélL Havi 50.000.- Ft fölötti vásárlásnál előlegként csak a vételár felét kell kifizetni. Ilyen kedvezménnyel csak nálunk vásárolhat! Címünk: 3300 Eger, Széchenyi út 14. Telefon: 36/312-519 Fax: 36/310-553 Várjuk az Intercom, a GUILD, a DRIVE In, I a VICO, a MOKÉP teljes kazetta választékával. 1
