Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
Megállapodás A törzsi konfliktusok megoldásáról írt alá a Szomáliái fővárosban megállapodást a két ellenlábas katonai vezető, Ali Mo- hamend Mahdi és Mohamend Farah Aidid. Az esemény a mo- gadisui amerikai nagykövetségen történt Robert Oakley amerikai különmegbízott jelenlétében. A megállapodás szerint a két fél megegyezett, hogy véget vetnek a törzsi villongásoknak. Életbe léptetik azt a hétpontos memorandumot, amelyet még december 11-én lezajlott találkozójukon fogadtak el. Tüntetések az áremelés ellen Ukrajna több városában a hét végén tömegtüntetéseket rendeztek a bejelentett nagyarányú áremelések miatt. Az első jelentések szerint incidens sehol sem történt. Kijevi és donyecki szak- szervezeti csoportok a jövő hét elejére összehangolt tiltakozó akciókat jelentettek be. Leonyid Kucsma ukrán kormányfő tévébeszédében közölte: a vezetésnek nincs más választása, mint hogy megszünteti több alapvető élelmiszer és szolgáltatás allami dotációját. A máns életbe lépett rendelet szerint a kenyér ára az eddigi 3-6 kuponról 21-37 kuponra, a tej a korábbi 4-6 kuponról 28-34 kuponra, a cukor pedig 8-12-ről 70 kuponra emelkedik. A városi tömegközlekedést egységesen 5 kuponért lehet igénybe venni. Előzőleg mindösz- sze fél kupon volt a jegy ára. Binder Bősről Miközben Magyarország és Csehszlovákia arra készül, hogy a kettejük között vita tárgyát képező bősi erőmű kérdését a hágai nemzetközi bíróság elé teijesz- szék, addig maga a létesítmény sikeresen működik — írja az ITAR-TASZSZ, majd idézi Julius Bindert. Az erőmű építésével megbízott vállalat vezetője újságírók előtt kijelentette: — Abban az esetben, ha nem sikerül megállapodni a magyar féllel, akkor még két és fél évig tartanak majd a bősi építkezési munkálatok. A vállalati vezető szerint: a létesítmény már eddig 300 millió koronát termelt. Elhunyt John Kemény Elhunyt a magyar származású amerikai John Kemény, matematikus professzor, a számítógépes BASIC programnyelv egyik szülőatyja. Á 66 éves tudós szívrohamban halt meg. Kemény 1926-ban született Budapesten. 1940-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol Albert Einsteinnek segített kutatómunkáiban. A II. világháború idején Kemény Los Alamosban reszt vett az atombomba létrehozását célzó Manhattan-terv megvalósításában. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtz professzorral kidolgozták a BASIC számító- gépes programnyelvet. Bírált a tábornok A jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke élesen bírálta a Nyuf atot, amiért az katonai beavat- ozással fenyegetőzik Boszniában. Zivota Panic tábornok egyúttal kijelentette, hogy hadereje készen áll bárhol és bármikor megvédeni a szerbeket. Az újraválasztott szerb elnöknek küldött üdvözlő levelében Zivota Panic igazságtalannak és tisztességtelennek bélyegzi az — elsősorban boszniai — szerb lakosságra nehezedő nemzetközi nyomást. Wörner-beszéd Manfred Wömer, a NATO főtitkára fölszóh'totta Szerbia újraválasztott elnökét, hogy azonnal állítsa le a vérontást Boszniában. Az észak-atlanti szövetség vezetője — szóvivője szerint — reméli, hogy Slobodan Milosevic tevékenyen hozzájárul a volt Jugoszláviában feszülő konfliktus békés rendezéséhez, azéhoz a konfliktuséhoz, amelyet pontosan Szerbia idézett elő. Kohl és az űj esztendő Helmut Kohl német kancellár szerint 1993-ban egyik feladat lesz a lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok további felzárkóztatása az Európai Közösségekhez. A kormányfő mindezt a Welt am Sonntag hasábjain szögezte le, a lap körkérdésére („Mit vár az új évtől?”) adott írásos válaszában. A boszniai helyzet tanulmányozására Gáli Szarajevóba utazik Szarajevóba látogat „a közeli napokban” Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára, hogy tanulmányozza a boszniai fővárosban kialakult helyzetet. Ezt maga Gáli jelentette be a svájci televíziónak vasárnap Genfben adott nyilatkozatában, de nem határozta meg látogatásának pontos időpontját. Az ENSZ főtitkára tegnap a svájci városban külön-külön találkozott és tárgyalásokat folytatott Horvátország, Bosznia-Hercegovina és a szerb-montenegrói államszövetség, Jugoszlávia államfőivel. A genfi Jugoszláviakonferencia két társelnöke, Cyrus Vance és David Owen már vasárnap előkíszítő tárgyalásokat folytatott a horvát és a boszniai vezetőkkel egy újabb tűzszünet feltételeiről Bosznia-Hercegovinában. Butrosz Gáli interjújában egyébként visszautasította azokat a vádakat, mely szerint az ENSZ fellépése nem elég hatékony a volt Jugoszláviában, s hogy — mint egyes politikusok állítják — a kéksisakosok „az etnikai tisztogatás” statisztáivá váltak volna. Méltatta a világszervezet eddigi tevékenységét, közvetítési erőfeszítéseit, s hangsúlyozta, hogy az ENSZ még sokat tehet a béke helyreállítása érdekében a térségben. A világszervezet főtitkára végezetül elvben nem zárta ki az erő alkalmazását olyan esetekben, amikor nem teljesítik a Biztonsági Tanács határozatait, de azt mindig a konkrét eset alapos tanulmányázásától tette függővé, s egyértelműen a diplomáciának, a tárgyalásos rendezésnek biztosított elsőbbséget a konfliktusok megoldásában. Nyolc hónap vizsgálati fogság után Atanaszov szabadlábon Bulgáriában szabadlábra helyezték a zsivkovista időszak utolsó miniszterelnökét. Georgi Atanaszov volt kormányfő 8 hónapot töltött vizsgálati fogságban, a legfőbb ügyész egészség- ügyi indokok alapján döntött az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésről. A volt miniszterelnököt megoperálták fogsága alatt, az új esztendőt már családja körében töltheti 20 ezer leva (1 dollár = 25 leva) óvadék kifizetése után. A főügyész utasítására ugyancsak szabadlábra került 20 ezer leva óvadék ellenében Sztojan Mihajlov egykori KB-titkár is. Mihajlov 5 hónapot töltött vizsgálati fogságban, az utóbbi időben egészségügyi panaszok alapján kérte szabadlábra helyezését. Bulgáriában a nyáron a volt kommunista vezetők közül közel egytucatnyian kerültek rács mögé, többen azóta — főképpen egészségi okokból — visszanyerték szabadságukat. Egyelőre továbbra is rács mögött marad Andrej Lukanov, a Zsivkov utáni időszak első miniszterelnöke, mert az ügyészség nem fogadta el a szocialista politikus egészségi állapotának megromlását igazoló orvosi jelentéseket. (MTI) Kérdőjelek Öt perccel 1939 előtt? Elgondolkoztató figyelmeztetés, hogy a kérdés egyáltalán felmerült: hány perc választja el a Balkán-válság következtében a világot 1939-től? De az is tény, hogy Los Angelesben, amerikai és német közéleti személyiségek vitáján egyértelműen „világos, határozott nem”-mel feleltek arra, valóban világháborús veszélyt kell-e éreznie az emberiségnek. John Kenneth Galbraith, a század talán legnagyobb amerikai társadalomtudósa sem hisz abban, hogy újból mindössze öt perc választaná el a világot a szakadékba zuhanástól, de nyugtalan. Miért? Mert amikor azt a kérdést teszi fel, hogy „mit tesznek azok, akiknek jól megy, és elégedettek most, amikor összeomlott a kommunizmus ”, válaszának egyik kulcsmondata így hangzik: „A katonák kétségkívül a jövőben is igényt tartanak azoknak az összegeknek a jelentős részére, amelyeket a múltban megkaptak”. Ennek érdekében pedig „mindenütt helyzeteket teremtenek, ahol lehetőséget kapnak rá”. A Balkán „lehetőség”? Mintegy 30 háborús gócpont a világ különbözőpontjain „ lehetőség ”? Békés és mégis reális megoldások jelei alig látszanak. Sőt! Boszniában „világháborús lehetőséget” emlegettek, ha megváltoznék az ENSZ békemissziójának jelenlegi jellege, csaknem órára egy időben azzal, amikor Los Angelesben Roosevelt fél évszázada megfogalmazott bölcs szavait idézték: „Ha a holnapot szolgáljuk, pontosan érzékelnünk kell mai lehetőségeink határait, azzal, amit teszünk, s azzal is, amit nem. Ahogyan fegyverhez nyúlunk, s ahogyan — ha egy mód van rá — nem nyúlunk fegyverért”. Ma hol vannak ezek a határok? Van-e végső öt perce mindig azoknak, akik bárhol, bármikor a holnapról döntenek? Hinnünk kell benne, hogy van is, lesz is. Úgy tűnik: Stockholmból a helsinki folyamat külügyminisztereinek állásfoglalása is e hitünket erősítheti — talán éppen egyes meghökkentő „hamis hangok” miatt —, a reméltnél is erőteljesebben. (FEB) Az ENSZ-közgyűlés évi mérlege Figyelmeztetés a szerbeknek George Bush amerikai elnök szóban és diplomáciai jegyzékben is figyelmeztette a múlt héten a szerb vezetőket: ha a balkáni háború az albánok lakta Koszovó tartományra is átterjed, akkor az Egyesült Államok kész katonai erőt is bevetni. A figyelmeztetést személy szerint Slobodan Milosevic szerb elnökhöz és Zivota Panic jugoszláv vezérkari főnökhöz intézte az amerikai elnök — jegyezte meg a Reuter a New York Times című amerikai napilapban tegnap megjelent értesülésre hivatkozva. Az amerikai lap által idézett dokumentum hangsúlyozza, hogy Washington kész katonai erő alkalmazására, ha támadás éri a Bosznia-Hercegovinában állomásozó ENSZ-békefenntar- tókat, vagy megakadályozzák a segélyakciókat. Bush ugyanakkor figyelmeztette Milosevic elnököt, hogy ne idézzenek elő újabb ellenségeskedéseket Boszniában a helyi szerbek érdekeire hivatkozva (akik egyébként a köztársaság 70 százalékát már meghódították). A múlt héten befejezte munkáját az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 47. ülésszaka. A 47. közgyűlés ösz- szesen 270 határozatot fogadott el. Sztojan Ganev, a 47. ülésszak elnöke záróbeszédében a testület csekély hatékonyságára panaszkodott a világban felmerült fontosabb problémák megoldása terén, valamint arra, hogy nem fordított elég figyelmet a fejlesztési segélyek megfelelő lebonyolítására. A közgyűlésben az ENSZ valamennyi tagállama rendelkezik szavazati joggal, kivéve a Dél-af- rikai Köztársaságot, amelyet 1974-ben apartheid politikája miatt megfosztottak ettől a jógától. A 47. közgyűlés által hozott legfontosabb határozatok közt van a júniusi riói környezetvédelmi konferencia határozatainak végrehajtását ellenőrző bizottság felállítása; a békefenntartó tevékenység finanszírozására szolgáló rendkívüli alap létrehozása, és a mérföldkő fontosságú szerződés a vegyi fegyverek eltiltásáról. Ganev, aki egyúttal Bulgária külügyminisztere, többek közt kijelentette: „A közgyűlés történelmi kihívással áll szemben, hogy az ENSZ-alapokmány alapján valóban működő világparlamentté válhasson”. — „Egy ilyen testületet fel kell ruházni a szükséges mechanizmusokkal ahhoz, hogy határozatait átültethesse a gyakorlatba” — tette hozzá. A közgyűlés határozatai nem kötelező erejűek, de a testület, amelyet gyakran hasonlítanak nemzetközi városházához, a világközösség akaratát tükrözi. Ellenőrzi az ENSZ költségvetését, a fontosabb szervezeti változásokat. Ganev utalt arra a közgyűlési határozatra, amely előirányozza a Biztonsági Tanacs összetételének módosítását. Széles körben bírálják ugyanis a Biztonsági Tanácsot, mint olyan testületet, amely nem kellő mértékben képviseleti jellegű, és amely fölött eljárt az idő a hidegháború utáni világban. A Biztonsági Tanács, amelynek a béke és a biztonság kérdéseiben hozott határozatai kötelező erejűek, 15 tagból áll. Köztük a második világháborúban győztes öt hatalom állandó tag, es vétójoggal rendelkezik. (A vétójog azt jelenti, hogy a BT határozatainak elfogadásához az öt állandó tag egyöntetű szavazata szükséges.) Végül Ganev hangoztatta: a közgyűlés tagjai jól tennék, ha a maguk jövőjével is foglalkoznának, nemcsak a Biztonsági Tanácséval. Szlovákok cseh állampolgárságért folyamodnak Több mint 30.000 szlovák folyamodott eddig a január elsejével önállóvá váló Cseh Köztársaság állam- polgárságáért. Ä húrt a CTK jelentette a prágai belügyminisztérium vasárnapi közlésére hivatkozva. Áz utóbbi időben a Cseh Köztársaságban élő szlovákok naponta mintegy 3000 ilyen kérvényt nyújtanak be a hatóságokhoz, míg korábban öt volt az évi átlag. A cseh belügyminisztérium a nagy rohamra való tekintettel a minimálisra korlátozta a kitöltendő formanyomtatványok terjedelmét. A Cseh Köztársaságban kereken 300.000 szlovák él és dolgozik. MTI) Bush monoklit kapott George Bush véraláfutásos szemmel került ki a tucatnyi unokájával vívott hólabdacsatából. Az elnök idén Camp David-i nyaralójában ünnepelte a karácsonyt. Egyik munkatársa az AP szerint houstoni újságíróknak elmesélte, hogy az ajándékok szétosztása után Bush tizenkét unokájával kiment a hóba bolondozni egy kicsit. Hógolyózás közben a hatéves Marshall úgy eltalálta nagypapáját, hogy annak jobb szeme alatt véraláfutás keletkezett. így aztán Bush szabályos monoklival indul az ünnepeket követő szokásos füíjvadászatára. (MTI) Csehország: minek nevezzelek? Kárpátalja Kisebbségek nyelvhasználata A Lidové Noviny című prágai lap tegnapi kommentálja azon elmélkedik, mi is legyen majd a köznyelvi alakja az eítűnt Csehszlovákia nyomában megszülető Cseh Köztársaságnak. A nyelvészeti probléma hátterében politikai érzékenység is meghúzódik. Csehszlovákia csehül: Ces- koslovensko (ejtsd: Cseszko- szlovenszko). A hivatalos Szlovák Köztársaság elnevezés köznyelvre történő „lefordításával” nincs semmi baj: Slovensko S : Szlovenszko) lesz belőle, s nem lesz, hanem marad, hiszen ez az elnevezés eddig is használatos volt. (Mellesleg magyar fordítása is egyértelmű: Szlovákia.) A Ceskoslovensko- ból megmaradó Cesko (ejtsd: Cseszko) viszont aggályokat vet fel. A Lidové Noviny úgy véli, hogy ezt az elnevezést kellene használni. Először is azért, mert teljesen bevett szóképzési módszer eredménye lenne. Csehül számos országnevet képeznek ezen a módon: Polsko, Nemec- ko, Rusko, Madarsko. Másodsorban a Cesko szót könnyű lenne lefordítani idegen nyelvre: a cikk szerzője, Marek Wollner szerint franciául Tchéquie, spanyolul Chequia, angolul Czech- land, németül Tschechenland lenne. A Wollner által itt „elejtett” Tschechenland szó viszont már átvezet a politikába. A Cesko szóval ugyanis az az egyetlen baj, hogy — bár a szótárak régóta ismerik — a köznyelv soha nem használta, nem volt soha élő szó. Mégis, ennek a voltaképpen holt szónak a német fordításaként tartják számon a német Tschechei szót, ami önmaf ában ártalmatlan dolog lenne, a nem létezne a történelem. A német megszállók ugyanis a második világháború idején Tsche- chei-nak nevezték az országot, és az idősebb nemzedéknek ma is összerándul a gyomra, ha ezt hallja. így a Cesko szót lekicsinylőnek, pejoratívnak érzik, mivel hallatán a Tschechei-ra asszociálnak. (Hogy a magyar szlengben él a laza, könnyed, de csöppet sem megbélyegző háttértartalmú Cseszkó szó, azt persze, csak nagyon kevesen tudják.) Lényeg az, hogy a Lidové Noviny kommentátora voltaképpen egy apró nyelvi szívességet kér a németektől: ne használják a Tschechei-t, hanem helyette a Tschechenlandot, s akkor talán a Cesko szó kellemetlen mellék- zöngéin is túltehetik magukat a csehek. A kérdés másik politikai vonulata az, hogy a Cseh Köztársaság, vagyis Csehország cseh, morva és sziléziai földekből tevődik össze. Itt egy kis „magyar kitérőt” kell tenni. A meglehetősen archaikus „földek” kifejezést jobb híján használja a tudósító, ha ugyanis a „zeme” (ejtsd: zem- nye) szót — szótári jelentése salamoni módon: föld, ország, tartomány — országnak fordítja, akkor nem lesz világos, hogy Csehországról beszélve a Cseh Köztársaságra, vagy a köztársaság területének legnagyobb részét kitevő, szűkebb értelemben vett cseh földekre gondol-e. A tartomány szó használata feltételezne bizonyos közigazgatási különállást, sajátos államigazgatásijogállást. De ilyesmit a jelenlegi cseh jogrendszer nem tartalmaz. Morvaföld (Morava) és Szilézia (Slezsko — ejtsd: Szíesz- ko) semmilyen többlet-autonómiával nem rendelkezik ahhoz képest, mint amit a helyi és a területi önkormányzatok az egész köztársaság termetén élveznek. A szűkebben vett Csehföld- nek két elnevezése is él a köznyelvben: alapvetően a Cechy (ejtsd: Csehi) — mellesleg: többes számú — alakot használják, de gyakran előfordul a Ceské zeme (ejtsd: Cseszké zemnye) is. A Cecny-t ki lehet ugyan terjeszteni az egész Cseh Köztársaság elnevezésére (a Ceské zeme-t semmiképpen), de akkor — érvel a Lidové Noviny — csak növelik az „ortodox” morvák harciasságát. Éz a lap utolsó, legfőbb érve amellett, hogy meg kellene próbálni elültetni a köznyelvben a Cesko szót az egész köztársaság megnevezésére. Az élet előbb- utóbb — a politikai helyzet kényszere folytán talán heteken belül — eldönti a kérdést. A nyelvújítókról tudjuk, hogy politikai szerepet is betöltötték. Lehetséges, hogy ezúttal a politika tölt be nyeívújító szerepet. Ukrajna elnökének kárpátaljai megbízottja rendeletet adott ki az ukrajnai nyelvtörvény és a nemzetiségi kisebbségi törvény gyakorlati végrehajtására. E dokumentumban az elnöki megbízott kötelezi a helyi állami szerveket, a vezető beosztásban dolgozókat, hogy az állami és társadalmi szervek, vállalatok és intézmények nevét akárcsak a városok és a falvak, az utcák és a terek nevét ukránul és az adott településen élő nemzetiségi kisebbség nyelvén tüntessék fel. A rendelet továbbá előíija, hogy ahol valamelyik nemzetiségi kisebbség alkotja a lakosság zömét, az állami ukrán nyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét is használják az állami és a társadalmi szerveknél, a vállalatoknál és intézményekben. Ennek szavatolása érdekében az ilyen helyeken alkalmazott hivatalos személyek számára kötelező, hogy mind az ukrán, mind pedig a nemzetiségi kisebbség nyelvét beszélje, a hivatása gyakorlásához szükséges mértékben. Az utóbbi időben az ukrán nacionalista erők, nevezetesen a tucatnyi pártot és társadalmi szervezetet egyesítő Kárpátaljai Ukrán Néptanács hevesen tiltakozott az ellen, hogy a középületeken, valamint a rendezvényeken az ukrán állami zászló mellett a nemzeti lobogókat is használják a nemzetiségi kisebbségek. E vitának is véget vet az elnöki megbízott rendelkezése, amely kimondja, hogy a nemzetiségi kisebbségek az állami mellett saját nemzeti jelképeiket is használhatják. Az elnöki megbízott rendeletének maradéktalan érvényesítése érdekében még módosítani kell az ukrajnai nyelvtörvényt. Ez ugyanis még a Szovjetunió fennállása idején készült, s az állami ukrán nyelv mellett csak az orosz nyelvet említi az ügyvitelben és ügyintézésben használható nyelvként. Ezért a területi tanács — amely hosszas huzavona után mégiscsak napirendre tűzte a nemzetiségi kisebbségi és a nyelvtörvény végrehajtásáról szóló kérdést — azzal a javaslattal fordult az ukrajnai Legfelsőbb Tanácshoz, hogy korrigálja a nyelvtörvényt, s ebben az „orosz nyelv” kifejezés helyett a „nemzetiségi kisebbségek nyelve” meghatározás szerepeljen az állami nyelv mellett hivatalosan használható nyelvként.
