Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK 1992. december 28., hétfő Elutasítjuk a rágalmakat Megszólal a másik oldal is Vihar az éjjeliedényben A Ndgrád Megyei Hírlap 1992. december 1-ei számában az „Égő ház tüzénél megmelegedni?” című Kun-Kő Tibor tollából származó cikkre szeretnék reagálni. Hadusovszky Rudolfné fia, Henrik 1992. februárjában vonult be sorkatonai szolgálatra. Júniusban Hadusovszkyné nehéz szociális helyzetükre hivatkozva kérelmet nyújtott be a parancsnokságra katonai családi segély folyósítása iránt. A hatályos honvédelmi törvény szerint ezt a behívóparancs kézhezvétele után a behívott állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőhöz (polgármesteri hivatalhoz) lehet benyújtani. A jegyző köteles a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül elbírálni. A bátonyterenyei polgármesteri hivatalhoz csak június 23-án nyújtotta be Hadusovszkyné a kérelmet, melyet augusztus 10-én elbíráltak, és mind az anya, mind a három gyermeke részére megállapították a családi segélyt. 1992. október 27-én azonban határozatát a jegyző visszavonta, és Hadusovszkyné november 5-én a parancsnokságra érkezett kérelmében arra utal, mintha nem kapott volna családi segélyt addig az időpontig, ugyanis azt az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja. A polgármesteri hivatal írásbeli észrevételünkre a mai napig nem reagált, ugyanis ha valakik) elméletileg jogosult(ak) a családi segélyre, amennyiben összjövedelme az értékhatárt meghaladja, nyilván nem kaphatja meg a juttatást. A jövedelem összetevőit és összegét a jegyző köteles határozatának indokolásában feltüntetni, mivel számításainak helyessége másképp nem ellenőrizhető. Az augusztus 10-én kelt határozatában sincs erről egy szó sem! Hadusovszkyné 1992. januárjában intézett először kérelmet a parancsnoksághoz, melyben Olvasónk 1990. évben házastársával közösen beépítésre kijelölt lakótelket vásárolt, és ekkor egyúttal vállalták, hogy a megvásárolt telekre négy éven belül fel fogják építeni családi lakóházukat. A beépítési kötelezettség vállalása folytán tulajdonszerzési illetékmentességet élveznek, de szeretnék tudni, hogy hogyan történik a beépítési határidő számítása, az illetékhivatal mikor fogja Őket ellenőrizni? Megjegyzi, hogy a tulajdonjoguk ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése az elhúzódó földhivatali eljárás miatt hosszú ideig késett, ennélfogva az illetékhivatal is csak később kapta meg a szerződést. * * * Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. paragrafus /l/ bekezdésének a./ pontja a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon vagy tulajdoni hákérte fia sorkatonai szolgálatának elhalasztását szociális indokkal. Akkor járt kint nála az említett százados, aki tájékoztatta a családi segély iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről. A cikkben olvashatják: „Hiába volt minden erőlködés, nem sikerült felmentetni” — mármint Henriket a sorkatonai szolgálat alól. A honvédelemre vonatkozó szabályok rögzítik, hogy mely feltételek fennállása esetén lehet felmenteni valakit véglegesen a sorkatonai szolgálat alól. Ilyen feltétel Henrik esetében nem állt fenn. A százados nem ígért, mivel nem volt joga ígérni semmit, kizárólag tájékoztatást adhatott, amit nevezett kérelmező írásban is megkapott. Csakhogy a határozat meghozatala a családi segély folyósítása tárgyában nem a parancsnokság, hanem a polgármesteri hivatal feladata. Továbbá: Henrik munkanélküli volt bevonulása előtt. Ha a munkanélküli fiatal kéri bevo- nultatását, ezt a parancsnokság nem tagadhatja meg, hiszen a hadköteles érdeke ezt kívánja meg. Hadusovszkyné tehát három kérelmet nyújtott be a parancsnokságra, mindet kivizsgáltuk, minden tájékoztatást megadtunk számára, így azt is, hogy a lakáscélú kölcsön mérséklését, vagy felfüggesztését hogyan kérheti. Ez humánus jogszabály, amely a sorkatonai szolgálatot teljesítők érdekében született. Befejezésül annyit kívánok megjegyezni, hogy minden általános honvédelmi igazgatással kapcsolatos észrevételt úgy az állampolgárok, mint a sajtó részéről szívesen fogadunk, de elutasítjuk a rágalmakat, amelyek a parancsnokság, mint szervezet jóhímevét és dolgozói szakmai önérzetét sértik. Keller Mihály ezredes parancsnok Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság nyad szerzésére abban az esetben biztosít illetékmentességet, a visszterhes (adás-vételi) vagyonátruházási illeték alól, ha az építkezést a tulajdonjog átruházásáról készült szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül befejezik, és a lakóház felépítését a tulajdonjogszerzők (jelen esetben a vevők) legkésőbb a határidő leteltét követő 15 napon belül használatbavételi engedéllyel igazolják az illetékhivatalnál! Kérdés tehát tulajdonképpen az, hogy a beépítési határidő számítása a valóságban mikor veszi kezdetét? A kérdésre az illetéktörvény eljárási rendelkezései adnak eligazítást. Miután a törvény 91. paragrafusa azt írja elő, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzését tartalmazó (adás-vételi) szerződést a földhivatalhoz Mottó: „Ha valamit olyan érthetően magyarázol el, hogy senki sem értheti félre, valaki biztosan félreérti." (Murphy törvénykönyve) Juhász Péter országgyűlési képviselő, Kereszténydemokrata Néppárt (így írta alá cikkét) szerint szelet vetettem és vihart arattam. (Lásd a Nógrád Megyei Hírlap december 22-ei számát). Nyilván az történt, hogy más-más időjárásjelentést hallgattunk, mert jómagam sem szélnek, sem viharnak nyomait sem láttam. Az írás egészét sem megválaszolnom, sem minősítenem nem kell, hiszen önmagáért beszél. Van viszont néhány dolog, amit a közvélemény számára egyértelművé kell tennem. Először. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács alakuló ülésére ugyanolyan meghívott voltam, mint a képviselő úr. Tehát az előkészítéshez, a meghívásokhoz pontosan annyi közöm volt, mint neki. A renSikkasztásról nincsen szó A Nógrád Megyei Hírlap december 19-20-ai számában A rendőrségi ügyelet jelenti rovatban jelent meg a „Gépkocsikat vett a köz pénzén” című rövid írás, mely rám nézve rendkívül elmarasztaló. Abban az áll, hogy sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltek el ellenem, mert a köz pénzéből saját célra gépkocsikat vásároltam. Ezzel szemben én úgy tudom, az Autonómia alapítványtól kamatmentes hitelként kaptam a 450 ezer forintot, melyet két részletben kell visszafizetnem. Én úgy érzem, semmiféle sikkasztásról nincs szó, az erre vonatkozó hivatalos okiratokkal az említett összegről el tudok számolni. A pénzt gépkocsivásárlásra kaptam, illetve munkahelyteremtés céljára fektettem be. Engem a rendőrség még nem hallgatott ki, a papírjaimat meg sem nézték, holott a cikk megjelenése után azokat személyesen vittem be. Alaptalan volt tehát a megyei lapban a rám nézve rendkívül kellemetlen hírt leközöltem i. Ezáltal megsértették a Phralipe jó hírnevét, s én, mint a mátraszelei szervezet vezetője, a cikk megjelenése óta nem merek kimenni az emberek közé. Szégyellem magamat, s nem tudom, ezek után hogy nézhetek a falumbeliek szemébe. Ki a felelős azért, hogy engem ilyen szégyen ért?! Horváth Gellért a Phralipe mátraszelei szervezetének vezetője kell bejelenteni az ingatlannyilvántartást követő illetékkiszabásra, a négyéves beépítési határidő számításánál is a szerződés földhivatali bemutatásának napját kell kezdő időpontnak számítani! Közömbös tehát, hogy a földhivatal mikor továbbította az illetékhivatalnak a vagyonszerzési ügy (adás-vételi szerződés) iratait. Javasolom, hogy kísérjék figyelemmel a földhivatalhoz történt szerződés benyújtás időpontját, és ahhoz képest igazolják a négy év alatt történt beépítés tényét lakhatási engedély csatolásával, mert ha elmulasztják és a később kelt illetékhivatali határozat jogerőre emelkedésének napját veszik alapul, minden valószínűség szerint késedelmi pótlékkal növelt illetéket kell fizetniük! dr. Verebélyi Gyula dezvényt - kétségtelen gyermekbetegségei ellenére - fontosnak ítélem, mert legalább elkezdődött egy intézményes párbeszéd a területfejlesztés, a válságkezelés mindeddig megoldatlan ügyében. Másodszor. A képviselő úr szövegében citált hozzászólásomat egyedül neki sikerült félreérteni. Ugyanis egyértelműen arról beszéltem (van kb. 70-80 élő tanú), hogy a területfejlesztésnek, illetve a válságkezelésnek nincs kialakult intézmény* rendszere, módszertana. Az pedig nem megoldás, hogy például a szécsényi országgyűlés helyszínén több száz, vagy több ezer ember közfelkiáltással próbál ez ügyben dönteni. A helyszín tehát példa volt, amit egyébként - tekintettel a képviselő úr érzékenységére - még ott módosítottam egy másik kuHavasmezői József, az ’56-os egyesület tagja Mosonmagyaróvárról küldte lapunkhoz az alábbiakat: Az 1956-os salgótarjáni és mosonmagyaróvári sortüzek túlélői, a forradalom és szabadságharc budapesti és vidéki résztvevői december 18-ai találkozásukon Mosonmagyaróváron az alábbiakban következő nyilatkozat közzétételéről határoztak: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc egész népünk öröksége! ’56 szellemiségének megcsúfolása minden olyan szándék, amely arra irányul, hogy az egykori résztvevőket megossza, egymással szembeállítsa, és ezzel a nemzet erkölcsi felemelkedését megakadályozza. Nincs erkölcsi felemelkedés és nemzeti megbékélés történelmi igazságtétel nélkül! A jövő nemzedékéért érzett Hivatalom nevében sem tudom szó nélkül hagyni az 1992. december 7-én Faragó Z. tollából fenti tárgyban közzétett írásukat. Mélységesen felháborít a cikk azon megállapítása, hogy a feketekereskedelem eltűrése lehet valamiféle megoldás a szociálpolitikai feszültségek enyhítésére. Azont túl, hogy hivatalom - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Nógrád Megyei Felügyelősége - nevében elfogadhatatlan, állampolgári mivoltomban is sértő. Az illegális gyakorlatot - még hallgatólagosan is - elfogadni, illetve tűrni nem csak cinikus, de az ország gazdaságára rendkívül káros. Szakmai oldalról nagyon könnyen belátható, hogy a feketekereskedelem egyre nagyobb térnyerése szinte „gazdasági pestist” jelent és súlyos károkat okoz. A kieső adóbevétel, társadalombiztosítási járulék stb., a szakemberek becslése szerint több tízmilliárd forintra tehető, amiből legalizálás esetén akár az éves költségvetési hiány is finanszírozható lenne! A feketekereskedelem árnyoldalaival az állampolgár akkor szembesül közvetlenül, amikor az ott vásárolt iparcikk meghibásodik, a silány minőségű ruhanemű rövid idő alatt használhatatlanná válik és kárigényét sehol nem tudja érvényesíteni. Nyugtát nem kapott, külfölditől vásárolt, stb. Nem részletezem itt a sok esetben bűncselekményhez tapadó, vagy becsempészett ital- és dohányáruk, a hamisított élelmiszerek veszélyeit. A legális kereskedelmi vállalkozások érdekeit nem tisztem részletezni, de mégis meggondolásra ajánlom, hogy a feketekereskedelem tűrésével, ne adj isten működésének elősegítésével a gazdasági veszteségeken ruckori történelmi helyszínre, a romhányi csatamezőre. És most nehogy a romhányiak sértődjenek meg, ezért mindkét helyszínt ünnepélyesen törlőm szövegemből. Helyettük egy lakatlan Csendes-óceáni szigetet jelölök meg, csak nehogy kiderüljön, hogy mégis lakják ... Ami pedig azt a kitételt illeti, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának jövő évi Szécsénybe tervezett ülésére gondoltam, arra csak a költő szavaival tudok felelni: „Gondolta a fene!” Ennek több oka van; a legelső, hogy nem is tudtam róla. Harmadszor. A képviselő úr azon állítása, hogy a kormány- határozatot megelőző tárgyalásokból ki akarták (kik?!) rekesz- teni a kereszténydemokrata országgyűlési képviselőket, egyszerűen nem igttz. felelősségünk tudatában követeljük, hogy törvényes eszközzel szolgáltassanak igazságot a szabadságért vérét hullató magyar népnek, az orosz tankok által eltiport forradalom áldozatainak, a hazaárulók kezétől elpusztított honfitársainknak, a megkínzottaknak, a társadalomból hosszú évtizedekre számkivetett hazafiaknak. Követeljük a tényfeltáró vizsgálatokat, azok nyilvánosságra hozatalát és bűnösök törvényes felelősségre vonását! A leghatározottabban elutasítjuk minden erő azon törekvését, amely mindmáig akadályozza a főbűnösök elleni eljárás megindítását. Felszólítjuk Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt, hogy a mosonmagyaróvári tömeggyilkosság felelőseinek felderítésére tett feljelentést elutasító katonai ügyészt, főügyészt a törvények ismeretének hiánya miatt áltól milyen mérhetetlen negatív morális hatást is indukálhatunk. Fellazul az adómorál, a kötelezettségek beszedése megnehezül. Fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban elképzelhetetlen, hogy a piac szereplőinek egy jelentős része a törvényes előírások alól önhatalmúlag, minden következmény nélkül kibújjon és számára jóval kedvezőbb feltételekkel működjön. A kormány és szakhivatalai a fogyasztóvédelem területén is arra törekednek, hogy létre jöjjenek az európai elvárásokkal konform feltételek, mint a fokozott garanciális biztonság, termékfelelősség, stb. Előkészületben van a termékfelelősségi és a fogyasztóvédelmi törvény. Ezekkel a folyamatokkal teljesen ellentétben van az, hogy egyes önkormányzatok valamilyen vélt lakossági érdeket feltételezve engedik a lengyelpiacok burjánzását. Az ön- kormányzatok milyen erkölcsi alapon igényelnek egyre több bevételt még helyi adók formájában is a legális kereskedőktől, ha ezzel egy időben megtűrik, sőt szociálpolitikai eszköznek tekintik a feketekereskedelmet? Mi lehet tehát a megoldás a kétségtelenül létező és sajnos egyre szélesebb méreteket öltő feketekereskedelemnek, mint társadalmi problémának a kezelésére? Meggyőződésem, hogy az állampolgárok és a nemzet- gazdaság érdeke a feketekereskedelem felszámolása, illetve legális keretek közé szorítása. A külföldi állampolgárok által folytatott kereskedelmet a jelenlegi törvények is tiltják, csak érvényt kellene ennek szerezni. Ma is rendelkezésre áll a jogszabályi feltétel a feketekereskedelem betiltására, a gond csak ott van, hogy a jogosultsáNegyedszer. Soha nem ékelődtem Nógrád megye nehéz helyzetével, hiszen a megyei közgyűlés és magam is a helyzet javításáért dolgozunk több-kevesebb eredménnyel. Az igaz, hogy ez utóbbival nem dicsekszem és nem traktálom a közvéleményt azzal, hogy mennyit fáradozom. Egyrészt ez utóbbi senkit sem érdekel, másrészt erre a munkára szerződtem, ezért kapom a fizetésemet. A minősítést pedig majd a választóink elvégzik - biztosan nem a szövegek alapján. Végül, de nem utolsósorban, annyit hogy véleményemet mindenkinek a szemébe mondom. Ha azt a képviselő úr személyeskedésnek tartja, lelke rajta. Korill Ferenc a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke kalmatlannak minősítse és felmentse. Felszólítjuk Salgótarján város önkormányzatát, hogy a gyilkos pufajkásoknak a Pi- pis-dombon emelt szobrát távolítsa el, vele egy időben a „Le- nin-fiúk” és „Rákosi főemberének” köztéri emlékművét is. Tiltakozunk, hogy Magyar- ország szovjet megszállásának pártja a Munkáspárt nevet használja. Negyvenkét évig munkásellenes tevékenységet folytattak! 1956 hősi halottainak, a megtorlás áldozatainak például több mint 85 százaléka munkás volt. Tiltakozunk a „megbékélés emlékművének” felállítása ellen, mert gyilkost és áldozatot azonos piedesztálra helyezni nem lehet. (A nyilatkozat szövegét a találkozó minden résztvevője aláírásával hitelesítette.) gok az önkormányzatok és a különböző szakhatóságok között igen megosztottak. A szakhatóságoknak, mint a fogyasztóvédelmi felügyelőség, vámhivatal, rendőrség, adóhatóság, stb. csak egy-egy speciális részterületen van ellenőrzési és intézkedési jogosultsága. A lengyelpiacok átfogó ellenőrzése így rendkívül összehangolt feladatot jelent, ami a közreműködők nagy számából adódóan kevésbé lehet hatékony, illetve gyakorisága behatárolt. Felismerve a jelenlegi helyzetből fakadó nehézségeket, javaslattal éltünk a jogalkotó felé az ellenőrzési hatáskörök áttekintésére, szükség szerinti átcsoportosítására. Véleményem szerint ugyanakkor sokkal határozottabban - a kormányzati szervekkel azonos frekvencián mozogva - tartanám szerencsésnek az önkormányzatoknak e területen is az állampolgárok érdekeit fokozottan képviselni. Nem a lengyelpiacok rendtartását, a gépkocsik parkolását kell elsősorban megoldani, hanem határozottabban fel kell lépni a feketekereskedelem ellen, tiltással és egyéb hatósági eszközökkel. Nagyon károsnak tartom, ha az önkormányzatok a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el, ezzel a problémák csak elodázód- nak, krónikusabbá válnak. Összegzésül meggyőződésem, hogy a feketekereskedelem nem gyógyszer a szegénységre, hanem a legjobb esetben is csak kábítószer. A kábítószer pedig mint tudjuk, rendkívül káros, úgyhogy társadalmi ösz- szefogással is küzdenünk kell ellene. Ehhez ajánlom fel hivatalom nevében is segítő közreműködésemet. Póka György felügyelőségvezető Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Illetékmentességet biztosító beépítési határidő kezdete Nem állíthatók szembe az egykori résztvevők! A feketekereskedelem gazdasági pestis
