Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁK 1992. december 16., szerda Ki a közalkalmazottak munkáltatója? Tisztázásra szoruló paragrafusok (FEB) Mintegy egymillió munkavállalót érint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, 1992. júlis 1-én életbe lépett törvény. A régi Munka Törvénykönyv helyét átvevő új jogszabály az önkormányzati és állami költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak, az egészségügy, a kultúra, a művészet, az oktatás, a tudományos igazgatás területén dolgozók valamint a fegyveres testületek polgári alkalmazottainak munkajogi viszonyait rendezi. Van a törvénynek néhány olyan sarkalatos pontja, amelyet kezdettől fogva vitattak a szak- szervezetek Vadász Jánossal, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének országos titkárával beszélgetünk azokról a kérdésekről, amelyek a szakszervezetek szerint utólagosan tisztázásra szorulnak.- Ilyen például a munkáltató meghatározása. Vegyünk egy példát: Kaposvárott a levéltár igazgatója a munkáltató és a vele kollektív szerződést kötő szakszervezet a munkavállalók képviselője. Csakhogy, ha a levéltárat fenntartó önkormányzat nem biztosítja azokat a költség- vetési forrásokat a levéltár számára, amelyek a kollektív szerződésben rögzített megállapodás teljesítését lehetővé teszik, akkor rögtön kiderül: a munkáltató nem valóságos munkáltató. mivel jogai korlátozottak. Ám ha összefüggésben nézzük a dolgokat, kiderül, hogy végül is a kormány a munkáltató, hiszen az önkormányzatok működéséhez szükséges anyagi eszközöket, normatívákat és céltámogatásokat a központi költségvetés, illetve a parlament biztosítja. Tehát a munkáltató ebben a szakmában nem egyenlő a helyi intézmény vezetőjével. Ebből a megoldatlan kérdésből aztán a dominóelv alapján adódik a többi gond. Ugyanis, ha olyanról feltételezzük, hogy munkáltató, aki nem az, attól kezdve a munkáltatói megegyezések mindegyike labilissá válik.- Mint tapasztalható a politikai ígéretek és a valóság ellentétéből is adódnak gondok ...- így igaz. Nagy ígéret volt a stabil közalkalmazotti jogviszony és a költségvetés területén dolgozók foglalkoztatási biztonsága, amely lehetetlenné tette volna, hogy bármiféle személyi ellentét vagy fiktív indok alapján el lehessen bocsátani a közalkalmazottat anélkül, hogy az alkalmasság kritériumait körvonalazták volna a jogalkotók. De említhetném a fegyelmi szabályrendet is, amely számtalan szubjektív intézkedésre ad lehetőséget a munkáltató számára. A foglalkoztatás biztonságát érinti a törvénynek az a rendelkezése is, amely szerint „a köz- alkalmazottnak a munkahelyén kívül is közalkalmazotthoz méltó magatartást kell tanúsítania”. Ez azt jelenti, hogy a köz- alkalmazott magánéletébe névtelen, vagy nevesített feljelentéssel bárki, bármikor beleszólhat.-A törvény másik nagy Ígérete volt a bérbiztonság . . .- A jogalkotók azt ígérték, hogy az alacsony, rossz bérviszonyok megváltoznak. A törvény már életbe lépett, a bérrendszerre vonatkozó rendelkezések viszont csak 1994 január 1-jétől érvényesek. Ami persze korántsem jelenti azt, hogy ebben az időpontban mindenki számára kötelező bevezetni a kormány által előírt bértarifákat, inkább azt, hogy ettől az időponttól kezdik el a végrehajtást. Az illetmény pótlékot, a 13. havi fizetést, a jubileumi jutalmat 1992. július 1-jétől írja elő a törvény, viszont az ehhez szükséges anyagiakat a kormány általánosan nem bocsátotta rendelkezésre. A kormányszintű végrehajtási utasítások nélkül a törvény megvalósíthatatlan, de ha kiadják, akkor azonnal ki kell fizetni a járandóságokat, amelyekkel a közalkalmazottak helyzetén javítani lehetne. Szerintünk ezek azok a makroszintű problémák, amelyeknek a megoldása a parlament feladata. (újvári) A pedagógia hétköznapjai Pályaválasztás vagy iskolaválasztás? (FEB) Az esetek nagy részében a pályaválasztás most még „csak” iskolaválasztás”. Érdemes tehát számot vetni azzal, hogy a kiszemelt iskola (technikum, főiskola stb.) közel vagy távol van-e a lakhelyhez, milyen feltételek, körülmények között működik, milyen a híre, színvonala, jó értelemben vett presztízse. Kicsinyes, földhözragadt szempontok volnának ezek? Aligha. Gondoljuk csak meg: az új iskola éveken át második otthona, munkahelye diákjainak, s színvonala, szellemisége döntően befolyásolja tanulóinak szellemi arculatát, jellemét, formálódó világképét. További, sajnos sokszor mellékes tényezőként kezelt szempontja a pályaválasztásnak a gyerek fizikuma, testi adottsága, teherbíró képessége, holott számos olyan foglalkozási ág van, ahoDa törékeny, gyöngébb testalkat nemcsak kezdetben. hanem később is tetemes hátrányt jelent a „masszív”, nagy testi erejű társakkal, kollégákkal szemben. Nem mindegy tehát, hogy például egy-egy szakmunkásnak szánt fiatal vájárnak vagy műszerésznek, kőművesnek vagy órásnak tanul. Közhely, hogy a leendő szakma, hivatás eldöntésekor a szellemi kvalitás, a humán vagy reálismeretek iránti fogékonyság sokat nyom a latban. Áz már kevésbé, hogy hasonló súllyal kell(ene) tekintetbe venni a jellembeli, alkati tulajdonságokat és adottságokat is. A szorgalomnak, a kitartásnak, a fegyelmezettségnek, az önállóságnak, a kockázatvállalásnak, a szervezőkészségnek megléte vagy hiánya perdöntő lehet a jó vagy rossz választásban. Az ötletgazdag, „rámenős”, gyors helyzetfelismrésű gyerek valószínűleg jobban megtalálja helyét - és önmagát - a nagyobb mozgásteret biztosító üzleti gazdasági szférában, mint például a kötöttebb adminisztratív területeken. A befelé forduló, visszahúzódó, kapcsolatokat nehezen teremtő ifjú embernek viszont nyilván valamilyen csöndes, „egyszemélyes” (irodai, könyvtári, stb.) foglalkozás felé érdemes orientálódnia. S még valamit: száz szülő közül kilencvenkilenc úgy véli, hogy gyerekének ő a legjobb ismerője. Sok tekintetben ez igaz is, de ne feledjük: a tehetség felismerésének hiteles helye - az iskola! Lehet, hogy peche vagy szerencséje van a gyereknek, a tanár pikkel rá, netán kivételez vele. Egészében azonban a tanulmányi eredmények és kivált az elfogulatlan pedagógusi vélemények sokat segíthetnek abban, hogy az iskolától e tanévben búcsúzó fiaink, lányaink jó irányba ballagjanak majd tovább, tovább ... Dr. Kecsmár Ilona (Az alábbiak részletek Kárpáti Tamás A Zemplé- nyi-sztori című, a Pannon Kiadónál megjelenő könyvéből.) A tábornok előresiet, nem engedi, hogy a sofőr ugráljon, maga nyitja ki vendégének a hűvösben várakozó luxuskocsi ajtaját. A szemüveges, kövérkés úr lehuppan a hátsó ülésre, gondosan maga mellé helyezi kígyóbőr aktatáskáját, majd szabaddá vált kezével búcsút int. Újjain a vakító napfényben szikráznak a brillgyűrűk. Az álomautó lassan, méltóságteljesen gördül tova. Peckesen szalutál a tábornok, kicsit jobban kihúzza magát, mint mikor elöljáró távozik. Nem, nem maffiafilmet forgatnak, csupán Zemplényi György távozik a büntetésvégrehajtás országos parancsnokától. Fogadtatása nem volt mindig ennyire szívélyes. Például amikor 1974 februárjában megkezdte a sikkasztásért és csalásért kapott 2 év 3 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztését, aligha volt ilyen díszes kísérete. A budapesti fegyház és szigorított börtön felszerelési raktárában nem jutott minden elítélt mellé egy tábornok. Legföljebb nevelő. Utóbbi azonban meglehetősen jó szeműnek bizonyult már egy hónap múltán is. Egyéni foglalkozáson megállapította, hogy „nevezett törtető ember. Bűn- cselekményeinek sorozata is ennek tudható be. Egy bizonyos társadalmi rétegbe szeretett Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN Pontosabb biztosítás Egyre gyakrabban adathiá- nyosan töltik ki a biztosítók a társas- vagy családiház, a nyaraló vagy lakásbiztosítással rendelkezők biztosítási okmányait. Ezért a fogyasztóvédelmi felügyelőség felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy az épület- vagy lakásbiztosítási okmányokon mindenki ellenőrizze, a feltüntetett alapterület nem kisebb-e, mint a valóságos érték. „A kockázatviselés helye” című rovatba pedig a biztosított ingatlan címét be kell írni még akkor is, ha ez azonos a lakcímmel. Ha valaki mindezeket elmulasztja jelentősen megnehezíti az esetleges kárigényének érvényesítésének folyamatát. Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek. Amennyiben bárki hozzátartozóját véli egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra nyúló eljárásra kell számítani. Ferencz János 1921. Bércéi, tizedes, 1945. 03. 22. hdf. Ferencz József 1922. N.oro- szi, honvéd, 1945. 05.14. hdf Fükő Alajos 1916. Starján., szakaszv., 1943. 09. 17. hdf. Simenkó Pál 1916. Bgyar- mat., honvéd, 1944. 12. 24. hdf. Schneider Ferenc 1920. Bércéi, honvéd, 1945. 11. 18. hdf. Schneider Ferenc 1912. Betvri(?), honvéd, 1943. 04. 04. hdf. Szlobodnyik András *, Nógrád, honvéd, 1945. 12. 05. hdf. Szorgik? Szorszk? László 1919. Rétság, honvéd, 1945. 10. 26. hdf. Kiállítás a budai várban Országgyűlési választások Magyarországon 1848-1990 címmel rendeztek kiállítást a Budavári Palotában. Rózsahegyi Tibor felvételén egy jellegzetes parasztasszony figura készül az 50-es évek választásainak időszakából. MTI Fotó „Bírnlaj strom” Egyre terjedelmesebb a vádirat, amely a nikotin egészségkárosító hatásait vizsgáló kihatások megállapításaiból, kikerekedik. A vegyelemzések - újabb adalékként a dohányzás érszűkítő, rákkeltő és toxikus következményeire - kimutatták: az örökzöld slágerben megénekelt kiscigaretta, amely „oly illatos, enyhe, mint a rózsaszirom”, bizony inkább hasonlítható a méregzsákohoz, mint a rózsasziromhoz. Füstjével ugyanis egyszerre csaknem százféle mérgező anyagot csempész be a szervezetbe, köztük például ciánhidrogént, széndioxidot, szénmonoxidot, vajsavat és gyantasavat. Már néhány slukk is valóságos „porfelhővel” árasztja el a dohányos ember tüdejét. Hozzávetőleges számítások szerint ugyanis egy-egy mély szippantással akár 180 millió lebegő porszem is bejuthat és megüle- pepdhet a légzőszervekben. Egyes dohánygyárak ma már a szívnivalókra nyomott kis karikával jelzik a dohányosoknak: csak addig szívják, és ne tovább — az említett kártékony anyagok tudniillik legnagyobb töménységben a csikkben halmozódnak fel. A filter valóban szűri a füstöt, de nem annyira, hogy a komoly ártalmak veszélyét elhárítaná. A Zemplényi-sztori (2.) A tábornok nyitott ajtót A börtönlakók védangyala volna bekerülni, de ezt nem tehetsége, munkája útján látta megvalósíthatónak. Célját színleléssel, a másoktól kicsalt pénzösszegekkel tudta csak biztosítani.” Zemplényit a börtönfalakon belül is a sokoldalúság jellemzi. Volt írnok, dolgozott Állampusztán a növénytermesztő brigádban, a tököli rabkórházban liftesfiúként hasznosította magát. Már ekkor nehéz eldönteni, hogy egyszerű mezei balfácán, vagy a karakánság márványból faragott szobra. Egy csoportos foglalkozáson ugyanis kijelenti, hogy neki egyénileg kialakított erkölcsi normái vannak, melyekből semmilyen körülmények között nem hajlandó engedni. Véleménye szerint mindenkinek joga van olyan jól élni, ahogyan csak tud. Az őt sújtó bírói ítélet nem áll arányban az elkövetett cselekménynyel. Nem tett egyebet, mint megpróbált egy kicsit nagyvonalúbban élni. Mint tudjuk, ez akkoriban nem sikerült. De szaladjunk előre az időben több mint másfél évtizedet. 1992. június 6-át írunk. A kánikulai szombaton Zemplényi ismét Tökölre érkezik. Ezúttal nem „beutalóval”, hanem 500 kiló cseresznye, 500 csomag földieper, 500 darab sütemény, 500 doboz cigaretta és 200 tábla csokoládé társaságában. Szerény ajándékai az elítélteknek. Nem az első és nem is az utolsó „szeretetcsomag”. A fiatalkorú elítéltek élelmezésének javítására a gyümölcsökön, üdítőkön, tortákon kívül küldött még 598 dobozolt sonkakon- zervet és 233 kiló téliszalámit. Adományai között szerepel továbbá 31 férfiöltöny, flipper- és videojáték, asztali focik, szintetizátor, Yamaha elektromos zongora, Guyatona erősítő plusz hangfal, zongoraszék, elektromos basszgitár és ritmusgitár, valamint antenna- rendszer kiépítése. (Ez utóbbi önmagában egymillió-négy- százhetvenezer-háromszázhet- venöt forintba került, az egész tököli mulatság pedig több mint 2,5 millióba.) Mindenki boldog. A rabok örömét nem kell magyarázni, de Zemplényiét se különösebben. Ekkora elégtételt nem mindennap ad a sors. Nem is volt semmi probléma egészen szeptember első napjáig, amikor újabb időzített pokolgép robbant - aligha az utolsó Zemplényi ügyben. Az egyik délutáni lapnál jelentkezett a tököli börtön egy dolgozója, s inkognitóját megőrizve - ami teljesen érthető - mesélt a rács mögötti kulisszatitkokról, kiváltképp Zemplényi tököli látogatásairól. Áz adományok felsorolása után nem csupán sugallta, hanem állította, hogy cserében kizárólag barna bőrű, jól kimosdatott gyerekeket vitt ebédelni, vacsorázni „és még ki tudja hová...” Megtudhattuk, hogy kedvencei gyakran a Béke Szállóban töltötték az éjszakákat. A cikkhez közölt fotón két félmeztelen. duzzadó izmú ifjú szkande- rozik, a kép aláírása így szól: Talán őket is szívesen vitte volna Gyuri bácsi a Békébe. Másnap a börtön igazgatója, dr. Vörös Ferenc ezredes cáfolja ugyanazokon a hasábokon az ellene és Zemplényi ellen felhozott vádakat. Az interjú címe: Börtönlakók védangyala. Az elkövetkező napokban minden magára valamit is adó újság leteszi az asztalra a maga friss információját börtönügyben. Talán ezen a fronton szakad leginkább ketté a megszólalók tábora. Érződik a levegőben, hogy itt valaminek történnie kell. Történik is. Az Igazságügyi Minisztérium feljelentést tesz a főügyészségen dr. Vörös ellen hivatali visszaélés és sikkasztás bűntettének gyanúja miatt. Ezzel egyidejűleg a parancsnokot állásából felfüggeszti, és fegyelmi eljárást indít ellene. (Folytatjuk)
