Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1992. december 16., szerda BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Tapsifülesek Olaszországba Nem sok jót remélnek a jövő évtől a fizikai dolgozók Kíméletlen versenyhelyzet a nyúltenyésztésben is Havi tizenhatezer nettóból Fesztivál • Balassagyarmat. December 4-étől zajlik a szerb templom­ban, a Fesztivál az Üveghegyen túl című kiállítássorozat. Leg­közelebbi alkalommal, decem­ber 18-án, pénteken este 6 óra­kor Földi Péter kiállítása nyílik. Közreműködik és megnyitja a Monettek nevű alkalmi szimfo­nikus együttes. Ezt követően Tana Kovács Ágnes és Rókás László bohócműsorát láthatja a közönség. December 20-án, este 6 órakor Nagy Attila Kris­tóf tartja előadóestjét Komjáthy Jenőről. Napközi otthon • Iliny. Az űj év első napján vehetik birtokukba a községben élő idős emberek az öregek napközi otthonát. Az óvoda melleti épületrészben húsz sze­mély fogadására alkalmas nagy­termet és ebédlőhelyiséget hoz­tak létre. Televízió, rádió, le­mezjátszó szolgálja a pihenést, a felüdülést. A napközi otthon lakóinak étkezését az óvoda konyhája biztosítja majd. Megállapodás • Őrhalom. A közelmúltban tartottak megbeszélést a köz­ségházán a hivatal és a balassa­gyarmati rendőrkapitányság képviselői. A téma az volt, ho­gyan tudnák egymást még haté­konyabban segíteni a rendőrök és a községi vagyon- és önvé­delmi egyesület aktivistái. Az önkormányzat 20 ezer forinttal járult hozzá a gyarmati kapi­tányság által életre hívott köz- biztonsági alapítványhoz. Pedagógusok nyugdíjazásához OTP-hitelt vett fel az önkormányzat Cserhátsurány. Rövid le­járrá OTP-hitelt vett fel a kö­zelmúltban, huszonhat százalé­kos kamatvállalás mellett a he­lyi önkormányzat, hogy a nyugdíjba menő két pedagógus kötelező felmentésével járó összeget - hat-hat havi fizetés - kit tudja részükre fizetni, a köz­alkalmazotti törvény alapján járó jubileumi pénzzel és az előbbiekhez tapadó TB-járu- lékkal együtt. A hitelt januártól kezdve törlesztik havonta, a be­érkező személyi jövedelemadó­ból. A felmentésekhez kötődő költségkiadás egymillió forintot képvisel. A fenmaradó ötszáze­zerből biztosítják a községi ön- kormányzat intézményeiben dolgozóknak: tanároknak, tech­nikai személyzetnek, a község­háza dolgozóinak a törvényben előírt, tizenharmadik havi fize­tésüket és a különböző pótléko­kat. A hitel teremtett lehetősé­get a többeket érintő anyagi kö­telezettségek teljesítésére. Pályázat • Herencsény. Az egészséges életmódért meghirdetett orszá­gos pályázaton harmincezer fo­rintot nyert az önkormányzat, óvodája pedig húszezret. A ka­pott pénzen, a községi szabad­idősport feltételeinek javítására, sporteszközöket és -felszerelést vásárolnak. Videofilm kalákában Magyarnándor. Magyar- nándor, Debercsény, Cserhátha- láp községek önkormányzatai közös videofelvételt készíttet­tek, amelyben együttgondolko­dásukat érzékeltetik, bemutat­ják községeik gazdasági helyze­tét, a nemrég lezajlott igen sike­res magyar-szlovák regionális vásárt, a szövetkezetek, az új vállalkozók tevékenységét. Ä tízperces videofilmét elsőnek a nemrég megtartott falugyűlésen mutatták be a résztvevőknek. Ugyanígy cselekszenek, ha munkahelyteremtés, üzleti megbeszélés céljából érkeznek a községbe a vállalkozó kedvű üzletemberek. A film tartalmá­val, - mintegy megismerve szűkebb közösségük életét - az iskolás diákok is megismerked­nek. Magyarnándor. Huszonhat- ezer kiló nyúl felvásárlását ter­vezi az idén a Galgamenti ÁFÉSZ. A kistermelők által felajánlott állatokat a Fokt Szö­vetkezetnek vásárolják fel. Nem a korábban meghonosodott szerződéses viszony alapján, mivel ez mára elavult. Ä te­nyésztők annak adják el nyulai- kat, akik legtöbbet ígérnek érte. Ez viszont azal jár, hogy az al­kalmi felvásárlók a kereslet ide­jén felverik az árakat, kínálat­kor pedig magukra hagyják a termelőket. Csupán néhány el­szánt és nem kevésbé hűséges szövetkezeti tag választja a mai kíméletlen versenyhelyzetben is biztonságot adó szövetkezeti ér­tékesítést. A nyulak kilójáért eddig át­lagban 80 forintot fizettek. A kamionszállítmányok hosszú idő óta olaszországi piacokra kerülnek. Fűben, fában, vízben van az orvosság- Milyennek ítélik meg élet­helyzetüket, miként látják jövő­jüket? - kérdeztem három fizi­kai dolgozótól a Balassagyar­mati Fémipari Kft.-ben. Az új formában tevékenykedő gazda­sági egységnek nagy küzdelem árán, az idén is sikerült talpon maradni. A festőüzemben 1987-től ke­resi kenyerét Szele János, beta­nított munkás.- Manapság nagy szó, ha az embernek van munkahelye - kezdi a beszélgetést. - Folya­matos műszakban, éjjel-nappal dolgozom. Nettó fizetésem havi tizenhatezer forint, melyet a két gyerek után járó 6 ezer 100 fo­rint családi pótlék egészít ki. Feleségem munkanélküli. Az a szerencsénk, hogy vannak szü­léink, akik falun laknak, és éle­lemmel ellátnak bennünket. A keresetemből havi ötezer forint hitelt törlesztek az OTP-nek. Ehhez jön még a dráguló vil­lany-, víz- és az ugrásszerűen megnőtt fűtési költség. Saját re­zsim, a napi cigarettára és egy kávéra korlátozódik. Ami ezen felül marad, abból kell megél­nünk, a gyerekeknek a szüksé­ges dolgokat megvenni. Ilyen kereset mellett a mi ruházkodá­sunk szóba sem jöhet.-Nem említette, hogy fel­esége mennyi munkanélküli-se­gélyt kap.- Nem, mert lejárt a kötelező járadékfizetés ideje. A polgár- mesteri hivatal által adható havi négyezer forint segélyt azért nem kapjuk meg, mert nettó ke­resetem eléri a tizenhatezer fo­rintot.- Milyen érzésekkel, gondo­latokkal tekint a rövidesen be­köszöntő új esztendőre?- Szeptember elsejével emel­ték a fizetésünket. Ennek elle­nére úgy látom, hiába dolgozom éjjel-nappal, hiába túlórázom, nem tudok annyit keresni, hogy ellássam családomat. Pedig ed­dig egyetlen napot sem hiányoz­tam a munkahelyemről. Ebből is láthatja, - sok jóra nem szá­míthatok. Sisa János betanított munkás bízik a várható béremelésben Nem sokkal később, az alu­míniumradiátor-összeszerelő üzemben Sisa János betanított munkás véleményét rögzítem a jegyzetfüzetembe.- Az idei évet közepesnek ítélem meg.- Kifejtené bővebben, hogy mit ért az előbbiek alatt?- Nettóban és havonta tizen- négy-tizenöt ezer forintot kere­sek, amelyhez jön a feleségem hat-hétezer forintja, aki a szabó ktsz.-ben dolgozik. Van egy há­roméves kislányunk. Utána há­romezer forint családi segélyt adnak.- Összeszámolva a keresetü­ket, az egy főre eső jövedelmük nem éri el a legutóbb közreadott létminimumot, a személyenkénti tizenkétezer fori ntot.- Nagy könnyebbséget je­lent, hogy a szülőkkel együtt lakunk. Nincs külön villany- számlánk, vízdíjunk, a fűtésünk is közös. Ami a kislányunknak kell, azt viszont megvesszük. Feleségemmel együtt az idén nem költöttünk magunkra. Ily- módon havonta kétezeröt- száz-háromezer forintot tudtunk félretenni, amit most a karácso­nyi ünnepekre, a szükséges téli ruhákra költjük.- Mivel számol a jövő évben?- Reménykedem, hogy lesz majd lehetőség béremelésre, az infláció pedig csökken. Bízom abban, hogy munkahelyem is megmarad. Sajnos rengetegen vannak, akik szeretnének dol­gozni, mégsem tudnak. Biztos, hogy nehezebb helyzetben él­nek, mint én, mint mi.-Nagyon nehezen, de meg­élünk a keresetünkből - bele­értve az egy gyerek után járó családi pótlékot is - folytatja ugyanebben az üzemben Hering János betanított munkás, akinek tanult szakmája autószerelő. Feleségével együtt - aki a taka­rékszövetkezetben dolgozik -, 25 ezer forintból, és az említett, egy gyermek családi pótlékából gazdálkodnak. Az OTP-nek ha­vonta 6 ezer forintot fizetnek. Ehhez jön a családi házzal járó rezsi: az emelkedő víz-, villany- és fűtési költség. Mivel a szülők is segítenek, annyit össze tudtak gyűjteni, hogy vettek egy fa­gyasztóládát.- Korábban minden évben nyaraltunk. Az idén erre nem jutott pénz. Ha így marad, vagy rosszabb lesz, akkor erről vég­leg le kell mondanunk. Nem sok jót remélek én sem a jövő évtől. Úgy néz ki, hogy pén­zünk marad, az árak pedig most már nem napról napra, hanem óráról órára emelkednek. Re­ménykedem, hogy megmarad a munkahelyem. Ebben a tudat­ban valamivel biztonságosabb élni, mint munkanélkülinek lenni. Venesz Károly Akinek mindig a munka nehezebbik oldala jutott Emlékművet faragott a mester A közemúltban avatták fel Szandaváralján az első és má­sodik világháborúban elesett helybeli hősök emlékművét. Sokan állták körül, a falu kis parkjában a sudár nyírfák vé­delmét élvező emlékhelyet. Közöttük volt Déska Mihály, szandai kőfaragómester is. Szép munka a hófehér már­ványtábla, a belevésett nevek­kel, a bronz dombormű a köz­társaság címerével. Mindezt öleli át a ridegen csillogó, szürke gránitkockákból fara­gott kis obeliszk. Ez utóbbi Déska Mihály kőfaragó mester kezemunkáját dicséri.- Nehéz munka lehetett.-Persze, hogy az volt! Egyetlen gránittömböt pattint- gattam kockákra. Nehéz, de nagyon szép munka volt. Arra gondolok, hogy egy kőfara- gómestemek sokféle dolga akadhat. Nekem megvolt. Vi­lágéletemben a munka nehe­zebbik oldala jutott. Fiatalon évekik a metróépítkezéseken dolgoztam keszonban. Aztán a mizserfai aknában voltam bá­nyász, utána a szandai, keszegi kőbánya jutott kenyérkereset­nek. Robbanóanyag csak a legvégső esetben kellett. Ad­dig a feszítővassal, meg a ha­talmas kalapáccsal fogtam ösz- sze a kő ellenében. Úgy járkál­tunk az éles és hegyes sziklá­kon, mint a zergék.- Sikerrel?- Legtöbbször igen. Fifiká- val és szakértelemmel. Mi rat- zerek, - így hívják még ma is a kőfaragókat - egy halvány vo­nalról, érről tudjuk merre fog Ez már csak „simogatás”, véli Déska Mihály, aki a felavatás előtti utolsó igazításokat végzi az emlékmű gránitkockáin pattanni a szikla, a hatalmas gránit. Nem beszélve csengé­séről, bongásáról, amely szin­tén sok mindent elárulhat arról, hogy ki lesz a győztes: ember vagy a természet? Mindig a ritzer, csak éppen nem mind­egy, hogy döglésig kifáradva, vagy éppen csak néhány erős, de pontos ütéssel érve el célját. Szerencsére akadt néhány ki­tűnő mesterem, akiktől elles­hettem ezeket a fogásokat, for­télyokat. Ezért aztán még „má­sodállást” is vállaltam. Jó né­hány balatoni villa kényes szemű urának dolgoztam meg­bízásból. Faragtam a „vityil- lók” alapjának köveit, jó nap­számért. Embertelen munka volt, trombózist, érszűkületet erdményezett.- Örült a megbízásnak?- A polgármester és a jegyző kért meg, hogy csinál­jam meg. Megtiszteltetésnek tartom és örömmel tettem. Egy emlékművet építeni, amely örökre megőrzi a kezem nyo­mát? Minden ritzer legszebbik álma. Szabó Gy. Sándor Ünnepekben is dolgoznak Különféle szemes terményekből készít, különféle receptura alap­ján sertés, baromfi- és nyúltápot a balassagyarmati gabonafor­galmi vállalat magyarnándori keverőüzeme, ahol tíz ember dol­gozik egy műszakban. Mivel a jószágnak ünnepen is kell a táplá­lék, ezért karácsonykor, újévkor sem állnak le a gépek. Gyógynövények Mohoráról A nem régen vásárolt csomagológépen filteres kamillatea készül Nagyüzem van ezekben a he­tekben a Drogunion mohorai te­lephelyén. Az üzemcsarnokok­ban most végzik a gyűjtők által eladott vadontermő gyógynö­vények bálázását, csomagolá­sát. Egy évben mintegy kilenc­ven vagonnyi terméket dolgoz­nak fel, illetve forgalmaznak, több mint felét, hatvan százalé­kát külföldi piacokon értékesí­tik. Számos teafajtát készítenek gyógynövényekből, csoma­golva és filteres kivitelben. A belbecs mellett adnak a kül­csínre is, az esztétikus csoma­golásra. Ezért a közelmúltban vásároltak egy korszerű csöma- gológépsort. A mohorai üzemben negy­venötén dolgoznak. A helybeli­eken kívül nándoriak, halápiak keresik itt a kenyerüket. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents