Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
1992. december 16., szerda BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Tapsifülesek Olaszországba Nem sok jót remélnek a jövő évtől a fizikai dolgozók Kíméletlen versenyhelyzet a nyúltenyésztésben is Havi tizenhatezer nettóból Fesztivál • Balassagyarmat. December 4-étől zajlik a szerb templomban, a Fesztivál az Üveghegyen túl című kiállítássorozat. Legközelebbi alkalommal, december 18-án, pénteken este 6 órakor Földi Péter kiállítása nyílik. Közreműködik és megnyitja a Monettek nevű alkalmi szimfonikus együttes. Ezt követően Tana Kovács Ágnes és Rókás László bohócműsorát láthatja a közönség. December 20-án, este 6 órakor Nagy Attila Kristóf tartja előadóestjét Komjáthy Jenőről. Napközi otthon • Iliny. Az űj év első napján vehetik birtokukba a községben élő idős emberek az öregek napközi otthonát. Az óvoda melleti épületrészben húsz személy fogadására alkalmas nagytermet és ebédlőhelyiséget hoztak létre. Televízió, rádió, lemezjátszó szolgálja a pihenést, a felüdülést. A napközi otthon lakóinak étkezését az óvoda konyhája biztosítja majd. Megállapodás • Őrhalom. A közelmúltban tartottak megbeszélést a községházán a hivatal és a balassagyarmati rendőrkapitányság képviselői. A téma az volt, hogyan tudnák egymást még hatékonyabban segíteni a rendőrök és a községi vagyon- és önvédelmi egyesület aktivistái. Az önkormányzat 20 ezer forinttal járult hozzá a gyarmati kapitányság által életre hívott köz- biztonsági alapítványhoz. Pedagógusok nyugdíjazásához OTP-hitelt vett fel az önkormányzat Cserhátsurány. Rövid lejárrá OTP-hitelt vett fel a közelmúltban, huszonhat százalékos kamatvállalás mellett a helyi önkormányzat, hogy a nyugdíjba menő két pedagógus kötelező felmentésével járó összeget - hat-hat havi fizetés - kit tudja részükre fizetni, a közalkalmazotti törvény alapján járó jubileumi pénzzel és az előbbiekhez tapadó TB-járu- lékkal együtt. A hitelt januártól kezdve törlesztik havonta, a beérkező személyi jövedelemadóból. A felmentésekhez kötődő költségkiadás egymillió forintot képvisel. A fenmaradó ötszázezerből biztosítják a községi ön- kormányzat intézményeiben dolgozóknak: tanároknak, technikai személyzetnek, a községháza dolgozóinak a törvényben előírt, tizenharmadik havi fizetésüket és a különböző pótlékokat. A hitel teremtett lehetőséget a többeket érintő anyagi kötelezettségek teljesítésére. Pályázat • Herencsény. Az egészséges életmódért meghirdetett országos pályázaton harmincezer forintot nyert az önkormányzat, óvodája pedig húszezret. A kapott pénzen, a községi szabadidősport feltételeinek javítására, sporteszközöket és -felszerelést vásárolnak. Videofilm kalákában Magyarnándor. Magyar- nándor, Debercsény, Cserhátha- láp községek önkormányzatai közös videofelvételt készíttettek, amelyben együttgondolkodásukat érzékeltetik, bemutatják községeik gazdasági helyzetét, a nemrég lezajlott igen sikeres magyar-szlovák regionális vásárt, a szövetkezetek, az új vállalkozók tevékenységét. Ä tízperces videofilmét elsőnek a nemrég megtartott falugyűlésen mutatták be a résztvevőknek. Ugyanígy cselekszenek, ha munkahelyteremtés, üzleti megbeszélés céljából érkeznek a községbe a vállalkozó kedvű üzletemberek. A film tartalmával, - mintegy megismerve szűkebb közösségük életét - az iskolás diákok is megismerkednek. Magyarnándor. Huszonhat- ezer kiló nyúl felvásárlását tervezi az idén a Galgamenti ÁFÉSZ. A kistermelők által felajánlott állatokat a Fokt Szövetkezetnek vásárolják fel. Nem a korábban meghonosodott szerződéses viszony alapján, mivel ez mára elavult. Ä tenyésztők annak adják el nyulai- kat, akik legtöbbet ígérnek érte. Ez viszont azal jár, hogy az alkalmi felvásárlók a kereslet idején felverik az árakat, kínálatkor pedig magukra hagyják a termelőket. Csupán néhány elszánt és nem kevésbé hűséges szövetkezeti tag választja a mai kíméletlen versenyhelyzetben is biztonságot adó szövetkezeti értékesítést. A nyulak kilójáért eddig átlagban 80 forintot fizettek. A kamionszállítmányok hosszú idő óta olaszországi piacokra kerülnek. Fűben, fában, vízben van az orvosság- Milyennek ítélik meg élethelyzetüket, miként látják jövőjüket? - kérdeztem három fizikai dolgozótól a Balassagyarmati Fémipari Kft.-ben. Az új formában tevékenykedő gazdasági egységnek nagy küzdelem árán, az idén is sikerült talpon maradni. A festőüzemben 1987-től keresi kenyerét Szele János, betanított munkás.- Manapság nagy szó, ha az embernek van munkahelye - kezdi a beszélgetést. - Folyamatos műszakban, éjjel-nappal dolgozom. Nettó fizetésem havi tizenhatezer forint, melyet a két gyerek után járó 6 ezer 100 forint családi pótlék egészít ki. Feleségem munkanélküli. Az a szerencsénk, hogy vannak szüléink, akik falun laknak, és élelemmel ellátnak bennünket. A keresetemből havi ötezer forint hitelt törlesztek az OTP-nek. Ehhez jön még a dráguló villany-, víz- és az ugrásszerűen megnőtt fűtési költség. Saját rezsim, a napi cigarettára és egy kávéra korlátozódik. Ami ezen felül marad, abból kell megélnünk, a gyerekeknek a szükséges dolgokat megvenni. Ilyen kereset mellett a mi ruházkodásunk szóba sem jöhet.-Nem említette, hogy felesége mennyi munkanélküli-segélyt kap.- Nem, mert lejárt a kötelező járadékfizetés ideje. A polgár- mesteri hivatal által adható havi négyezer forint segélyt azért nem kapjuk meg, mert nettó keresetem eléri a tizenhatezer forintot.- Milyen érzésekkel, gondolatokkal tekint a rövidesen beköszöntő új esztendőre?- Szeptember elsejével emelték a fizetésünket. Ennek ellenére úgy látom, hiába dolgozom éjjel-nappal, hiába túlórázom, nem tudok annyit keresni, hogy ellássam családomat. Pedig eddig egyetlen napot sem hiányoztam a munkahelyemről. Ebből is láthatja, - sok jóra nem számíthatok. Sisa János betanított munkás bízik a várható béremelésben Nem sokkal később, az alumíniumradiátor-összeszerelő üzemben Sisa János betanított munkás véleményét rögzítem a jegyzetfüzetembe.- Az idei évet közepesnek ítélem meg.- Kifejtené bővebben, hogy mit ért az előbbiek alatt?- Nettóban és havonta tizen- négy-tizenöt ezer forintot keresek, amelyhez jön a feleségem hat-hétezer forintja, aki a szabó ktsz.-ben dolgozik. Van egy hároméves kislányunk. Utána háromezer forint családi segélyt adnak.- Összeszámolva a keresetüket, az egy főre eső jövedelmük nem éri el a legutóbb közreadott létminimumot, a személyenkénti tizenkétezer fori ntot.- Nagy könnyebbséget jelent, hogy a szülőkkel együtt lakunk. Nincs külön villany- számlánk, vízdíjunk, a fűtésünk is közös. Ami a kislányunknak kell, azt viszont megvesszük. Feleségemmel együtt az idén nem költöttünk magunkra. Ily- módon havonta kétezeröt- száz-háromezer forintot tudtunk félretenni, amit most a karácsonyi ünnepekre, a szükséges téli ruhákra költjük.- Mivel számol a jövő évben?- Reménykedem, hogy lesz majd lehetőség béremelésre, az infláció pedig csökken. Bízom abban, hogy munkahelyem is megmarad. Sajnos rengetegen vannak, akik szeretnének dolgozni, mégsem tudnak. Biztos, hogy nehezebb helyzetben élnek, mint én, mint mi.-Nagyon nehezen, de megélünk a keresetünkből - beleértve az egy gyerek után járó családi pótlékot is - folytatja ugyanebben az üzemben Hering János betanított munkás, akinek tanult szakmája autószerelő. Feleségével együtt - aki a takarékszövetkezetben dolgozik -, 25 ezer forintból, és az említett, egy gyermek családi pótlékából gazdálkodnak. Az OTP-nek havonta 6 ezer forintot fizetnek. Ehhez jön a családi házzal járó rezsi: az emelkedő víz-, villany- és fűtési költség. Mivel a szülők is segítenek, annyit össze tudtak gyűjteni, hogy vettek egy fagyasztóládát.- Korábban minden évben nyaraltunk. Az idén erre nem jutott pénz. Ha így marad, vagy rosszabb lesz, akkor erről végleg le kell mondanunk. Nem sok jót remélek én sem a jövő évtől. Úgy néz ki, hogy pénzünk marad, az árak pedig most már nem napról napra, hanem óráról órára emelkednek. Reménykedem, hogy megmarad a munkahelyem. Ebben a tudatban valamivel biztonságosabb élni, mint munkanélkülinek lenni. Venesz Károly Akinek mindig a munka nehezebbik oldala jutott Emlékművet faragott a mester A közemúltban avatták fel Szandaváralján az első és második világháborúban elesett helybeli hősök emlékművét. Sokan állták körül, a falu kis parkjában a sudár nyírfák védelmét élvező emlékhelyet. Közöttük volt Déska Mihály, szandai kőfaragómester is. Szép munka a hófehér márványtábla, a belevésett nevekkel, a bronz dombormű a köztársaság címerével. Mindezt öleli át a ridegen csillogó, szürke gránitkockákból faragott kis obeliszk. Ez utóbbi Déska Mihály kőfaragó mester kezemunkáját dicséri.- Nehéz munka lehetett.-Persze, hogy az volt! Egyetlen gránittömböt pattint- gattam kockákra. Nehéz, de nagyon szép munka volt. Arra gondolok, hogy egy kőfara- gómestemek sokféle dolga akadhat. Nekem megvolt. Világéletemben a munka nehezebbik oldala jutott. Fiatalon évekik a metróépítkezéseken dolgoztam keszonban. Aztán a mizserfai aknában voltam bányász, utána a szandai, keszegi kőbánya jutott kenyérkeresetnek. Robbanóanyag csak a legvégső esetben kellett. Addig a feszítővassal, meg a hatalmas kalapáccsal fogtam ösz- sze a kő ellenében. Úgy járkáltunk az éles és hegyes sziklákon, mint a zergék.- Sikerrel?- Legtöbbször igen. Fifiká- val és szakértelemmel. Mi rat- zerek, - így hívják még ma is a kőfaragókat - egy halvány vonalról, érről tudjuk merre fog Ez már csak „simogatás”, véli Déska Mihály, aki a felavatás előtti utolsó igazításokat végzi az emlékmű gránitkockáin pattanni a szikla, a hatalmas gránit. Nem beszélve csengéséről, bongásáról, amely szintén sok mindent elárulhat arról, hogy ki lesz a győztes: ember vagy a természet? Mindig a ritzer, csak éppen nem mindegy, hogy döglésig kifáradva, vagy éppen csak néhány erős, de pontos ütéssel érve el célját. Szerencsére akadt néhány kitűnő mesterem, akiktől elleshettem ezeket a fogásokat, fortélyokat. Ezért aztán még „másodállást” is vállaltam. Jó néhány balatoni villa kényes szemű urának dolgoztam megbízásból. Faragtam a „vityil- lók” alapjának köveit, jó napszámért. Embertelen munka volt, trombózist, érszűkületet erdményezett.- Örült a megbízásnak?- A polgármester és a jegyző kért meg, hogy csináljam meg. Megtiszteltetésnek tartom és örömmel tettem. Egy emlékművet építeni, amely örökre megőrzi a kezem nyomát? Minden ritzer legszebbik álma. Szabó Gy. Sándor Ünnepekben is dolgoznak Különféle szemes terményekből készít, különféle receptura alapján sertés, baromfi- és nyúltápot a balassagyarmati gabonaforgalmi vállalat magyarnándori keverőüzeme, ahol tíz ember dolgozik egy műszakban. Mivel a jószágnak ünnepen is kell a táplálék, ezért karácsonykor, újévkor sem állnak le a gépek. Gyógynövények Mohoráról A nem régen vásárolt csomagológépen filteres kamillatea készül Nagyüzem van ezekben a hetekben a Drogunion mohorai telephelyén. Az üzemcsarnokokban most végzik a gyűjtők által eladott vadontermő gyógynövények bálázását, csomagolását. Egy évben mintegy kilencven vagonnyi terméket dolgoznak fel, illetve forgalmaznak, több mint felét, hatvan százalékát külföldi piacokon értékesítik. Számos teafajtát készítenek gyógynövényekből, csomagolva és filteres kivitelben. A belbecs mellett adnak a külcsínre is, az esztétikus csomagolásra. Ezért a közelmúltban vásároltak egy korszerű csöma- gológépsort. A mohorai üzemben negyvenötén dolgoznak. A helybelieken kívül nándoriak, halápiak keresik itt a kenyerüket. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó