Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

A KAMATTEHER NAGY ELLENFEL oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. DECEMBER 15. KEDD III. ÉVFOLYAM 295. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Ügye tudja, hög Milliós nyereményeso játékunk sorsolásán sok-sok értékes nyeremény között gazdára talál a SUZUKI SWIFT , ... ha Nógrád Megyi Hírlapot járat ... NÓGRÁDI HÍRLAP Göncz Árpád javaslata — sürgősséggel Az Országgyűlés sürgősséggel vette napirendre Göncz Árpád köztársasági elnök törvényjavas­latát a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Ma­gyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény módosí­tásáról. A döntés azt jelenti, hogy a törvényjavaslat vitája már ma megkezdődhet. Negyvenegy tonna csempészett paprika Negyvenegyezer kilogramm, csaknem hétmillió forint értékű csempészett őröltpaprika-szál- lítmányt foglaltak le a hét végén a vámhatóságok Röszkénél. A paprikát két bosnyák rendszámú kamionban találták, miután a ju­goszláv állampolgárságú sofőrök valótlan árunyilatkozatot nyúj­tottak be a 22, illetve 19 tonna áru eredetéről. A röszkei vámhi­vatal csempészet alapos gyanúja miatt lefoglalta mindkét szállít­mányt. A vezetők ellen feljelen­tést tettek. Úritok Az Úritök című szatirikus he­tilap mutatványszáma csütörtö­kön jelenik meg. A magazint az egykori Új Ludas munkatársai szerkesztik. A lap hetente 32 ol­dalon lát napvilágot, az olvasók szórakoztatását karikatúrák, fo­tók, humoreszkek és rejtvények szolgálják. Az Úritök — a tervek szerint — naprakészen és párt­semlegesen politizál, de különös „figyelmet szentel” majd a min­denkori kormánynak, parla­mentnek, továbbá a butaságnak és a demagógiának. A hetilap fő- szerkesztője Münz András. Ausztria-lottó A lottó nyerőszámai: 12, 21, 22, 30, 31, 38. Pótszám: 32. 1 darab Joker nyereménye: 4.572.149 schilling. Joker-nyerőszámok: 1 9 3 0 1 2. Az 50. játékhét nyereményei a következők: az 1 darab 6 talála- tos szelvényre 28.215.021, az 5 plusz pótszámra egyenként 483.210, az 5-ösekre 15.071, a 4-esekre 405, a 3-asokra 30 schillinget fizetnek. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ-töl nyugdíjba vonult hetven idős, rászorult ember kapott karácso­nyi segélyt a Támogatás alapítványtól. Tudósításunk a 3. oldalon olvasható. Fotó: Rigó Tibor A hőszolgáltató és a tömegközlekedés kérdésében A tarjám képviselők beadták a derekukat Újabb fejezetéhez érkezett a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat „Isaura-regénye”. Salgótarján képviselő-testülete a hétfői ülésén immár sokadszor foglalkozott a csődbe jutott és felszámolás alatt álló céggel, s a Mátra Erőmű Részvénytársa­sággal közös, egységes városi hőellátó szervezet létrehozása mel­lett tette le a voksát. A Nógrád Volánnak a salgótarjáni helyijá­rati közlekedés új hatósági árainak megállapítására vonatkozó kérelme is terítékre került, s a „végeredmény”: januártól már 25 forintos jeggyel utazhatunk megyeszékhelyünkön, tehát drá­gábban, mint székesfővárosunkban, Budapesten. A dr. Zsély András polgár- mester, úgy is, mint a salgótar­jáni hőszolgáltatásban vizsgá­lódó ad-hoc bizottság vezetője által szignált írásos anyag rög­zíti a közismert tényt: a testület a november 30-ai ülésén nem hosszabbította meg az október 15-étől megemelt hőszolgálta­tási díjak érvényességi idejé­nek. Erre a felszámoló jegyző­könyvben rögzítette álláspont­ját, tudniillik, hogy a vállalat továbbra sem folytathat veszte­séges termelést, s a döntés ki­kényszerítheti részéről a távhő­szolgáltatás beszüntetését. A ad-hoc bizottság gyors egymásután kétszer is ülésezett, s a felszámolóval folytatott tár­gyalások után kialakította állás­pontját a kérdésben. Ezt köve­tően a bizottság a Mátra Erőmű Rt. vezérigazgatójával is tár­gyalt, aki nem látta akadályát az egyesített hőszolgáltató szerve­zet megalakításának. Ugyanak­kor első számú szempontként jelölte meg, hogy Salgótarján szerezze vissza a vállalat újbóli tulajdonlási jogát, s e megálla­pítással a felszámoló is egyetér­tett. Ehhez azonban az szükséges, hogy az önkormányzat egyen­lítse ki a hőszolgáltató hozzáve­tőlegesen 100 millió forintos tartozását, amely a hitelezőknek a vagyon részbeni átadásával történhet. A polgármesternek február 28-éig kell egyezségre jutnia a hitelezőkkel, ám a fel­számoló csak december 31-éig tud várni, utána nyilvános pá­lyázatot kell kiírnia a cég eladá­sára. Az ülésen jelenlévő Varsányi István felszámoló biztos ekép- pen kezdte felszólalását: „Úgy érzem magam, mintha rabló lennék, és én ülnék a vádlottak padján.” A továbbiakban ne­hezményezte azokat az újság­cikkeket, amelyek nem éppen dicsérőleg szóltak róla és mun­kájáról, holott - mondotta - ő és az általa képviselt Kvantum Bank csak a a baj orvoslásán fá­radozik. Felemlegette, kényte­len volt levelet írni a tarjáni képviselőknek, hogy ráébressze (Folytatás a 3. oldalon) „...Csurka úr a legjobb jós” Tv-vezetok kihallgatása Szabadlábon védekezhetnek Eleget tett a rendőrségi idé­zésnek a Magyar Televízió 1. műsorának intendánsa, Bányai Gábor, illetve Nagy László, az intézmény gazdasági főigazgató­ja. Tegnap mindketten pontosan 10 órakor érkeztek az ORFK Gyorskocsi utcai vizsgálati osz­tályára. 15 perc várakozás után egy rendőrtiszt kíséretében vo­nultak el kihallgatásra, ifj. Bá- rándi Péter ügyvéd kíséretében. Bányai Gábor újságírók előtt kijelentette: „Félek az olyan or­szágtól egy picit, ahol Csurka úr a legjobb jós. ” Nagy László csak annyit tett hozzá: nem tudja, mi a konkrét vád, kíváncsian várja a kihallgatást. A mintegy három órán át tartó kihallgatást követően Margittai Domokos ezredes, a vizsgálati főosztály vezetője az MTI érdek­lődésére hétfőn kora délután csak annyit közölt: az ügyben Pintér Sándor vezérőrnagy, or­szágos rendőrfőkapitány fenn­tartja magának a nyilatkozási jo­got. így egyelőre csak annyi bizo­nyos, hogy a két tévés vezető sza­badlábon védekezhet. (MTI) IMF-tárgyalások A költségvetés és makrogazdasági hatásai A Nemzetközi Valutaalap képviselői hétfőn a Pénzügymi­nisztériumban megkezdték tár­gyalásaikat. Az IMF küldöttségét Gérard Bélanger, a Nemzetközi Valuta­alap európai főosztályának igaz­gatóhelyettese vezeti. Gérard Bélanger találkozott Nagy Zol­tánnal, a Pénzügyminisztérium közgazdasági államtitkárával. Az IMF-szakértők a Pénzügy­minisztérium illetékesein kívül tárgyalásokat folytatnak a Ma­gyar Nemzeti Bank képviselőivel is. A megbeszélések témája a jö­vő évi költségvetés, illetve annak makrogazdasági hatásai. (MTI) Jövőre megszűnik a bérszabályozás Jövőre megszűnik a bérszabályozás. Az Érdekegyeztető Tanács ajánlásokat tesz a bérmegállapodásokhoz, a maximális, illetve átla­gos kereset növelésének mértékére. Az ÉT bér- és munkaügyi bizott­ságának hétfői ülésén a kormányzat 18 százalékos átlagos bruttó ke­resetnövelést javasolt a vállalkozási szférának. A munkavállalók vi­szont 1 százalékkal magasabb értéket tartottak indokoltnak, tehát 19 százalékot. Emellett a 14 százalékos minimumszint rögzítését is szük­ségesnek tartották. A munkaadók elfogadták a kormányjavaslatát, az átlagos 18 szá­zalékot. A minimumnál viszont csak 8 százalékot tartottak indokolt­nak. A számítások szerint jövőre a nettó átlagkereset 17-19 százalék­kal, a fogyasztói ár 14-17 százalékkal emelkedik. Az egy keresőre ju­tó reálbér 1-2 százalékkal növekedhet. (MTI) A HM cáfol A Honvédelmi Minisztérium cáfolja a csehszlovák hírügynök­ség jelentését, miszerint magyar katonai egységeket helyeztek a szlovák határ közelébe. A HM leszögezi: 1990 közepétől a Du­nántúlról néhány katonai egység más helyre került, de a haderő­áthelyezés nem érintette a szlo­vák határ menti területeket. Sőt a határ közelében az átszervezések jelentős létszámleépítéssel jártak. Lakáshitel-kamat A tiltakozás hitelessége Az Országgyűlés tegnapi ple­náris ülésén az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Ál­lampolgári Jogvédő Liga 50.481 aláírással petíciót nyújtott át, amelyben a kedvezményes la­káshitel-kamatok 1990-ben tör­tént emelése ellen tiltakoznak. A petíciót az aláírások hiteles­ségének ellenőrzésére a Házel­nök megküldte az Országos Vá­lasztási Bizottságnak. Népszavazás­sal: nem Az ország kormányozhatósá- gának érdeke megkívánja, hogy a stabüitás — a Létminimum Alatt Élők Társasága által kez­deményezett népszavazási akció miatt — ne kerülhessen veszély­be. Az Országgyűlés megbízatá­sának időbeli terjedelme tehát népszavazással — sem az alkot­mány, sem a népszavazásról szó­ló törvény értelmében — nem korlátozható — húzza alá a Füg­getlenjogász Fórumnak az MTI- hez eljuttatott nyilatkozata. Az állásfoglalás szerint: az al­kotmány rendelkezéseiből kö­vetkezik, hogy az „Országgyűlés feloszlásának elrendelése a tes­tület belső szuverén döntése, amely népszavazás útján nem ki­kényszeríthető. Ez nem mond ellent a népszuverenitás szintén alkotmányos elvének, mivel az alkotmány szerint a népszuvere­nitásból folyó jogokat az Ország- gyűlés jogosult gyakorolni”. Mi­vel az országgyűlési képviselők nem visszahivhatóak, így a kez­deményezett népszavazás — ered­ményessége esetén — kollektív visszahívást jelentene — mutat rá a Független Jogász Fórum. Az elavult park helyébe: Mercedes, Scania, Volvo, DAF, ISUZU? Haszongépjármű-forgalmazók egyesülete alakult A magyarországi haszongép­járműpark korszerűsítését tartja elsődleges céljának a Magyar Haszongépjármű-importőrök és -forgalmazók Egyesülete. Az egyesületet azok a nagy európai gépjárműgyártók képviselői ala­pították, amelyek jelen vannak Magyarországon, így többek kö­zött a Mercedes, a Scania, a Vol­vo a DAF, az ISUZU. Magyarországon a haszon­gépjárműpark háromnegyed ré­sze elavult, a járművek korsze­rűtlenek, nem felelnek meg sem a környezetvédelmi, sem a biz­tonsági előírásoknak — hangzott el az egyesület hétfői sajtótájé­koztatóján. Az egyesület arra tö­rekszik, hogy ezeket az elavult gépjárműveket az elkövetkező években korszerű, új termékekre cseréljék le. Ehhez természete­sen arra is szükség van, hogy a forgalmazókon kívül a felhasz­nálók is érdekeltek legyenek a korszerű, de drágább járművek beszerzésében. A haszongépjár­mű-forgalmazók egyesülete ezért együtt kíván működni a kormányzati szervekkel, vám­szervekkel, a pénzügyi szférával egy kedvező finanszírozási rend­szer kialakításában. Az alapítók feladatuknak te­kintik a fogyasztók igényeinek teljes körű kielégítését: szerviz- hálózat kialakítását, a garanciális javítás és a szavatossági felada­tok ellátását, a megfelelő alkat­rész-utánpótlást. Éppen ezért az egyesületnek azok a cégek lehet­nek tagjai, amelyek kizárólagos gyári képviseleti joggal rendel­keznek. Szeretnék kiszűrni az úgynevezett „szürke importőrö­ket”, akik nem rendelkeznek gyári háttérrel, nélkülöznek mindenféle szolgáltatást, és sok­szor megtévesztik a fogyasztó­kat. (MTI) Pető Iván a médiaügyről A Magyar Televízió vezetői ellen indított fegyelmi, illetve büntetőeljárás azt mutatja, hogy a kormány bírói útra tereli a poli­tikai jellegű ügyeket — jelentette ki Pető Iván, a szabaddemokra­ták elnöke tegnapi sajtóértekez­letén. Az ellenzéki vezető egyút­tal úgy értékelte, hogy a kor­mány ezzel megpróbálja krimi­nalizálni a politikát, márpedig ez rendkívüli veszélyekkel járhat. Pető Iván a fegyelmi eljárás­sal, a televíziós vezetők felfüg­gesztésével kapcsolatosan kifej­tette: a tévéelnök és helyettesei nem voltak hajlandók teret en­gedni a politikai befolyásnak a költségvetési támogatás fejében. Voltaképpen ezzel „érdemelték ki” a felelősségre vonást — hang­súlyozta az SZDSZ elnöke, meg­jegyezve, hogy ez a fajta mecha­nizmus kísértetiesen emlékeztet az egykori gazdasági koncepciós perekére. A pártelnök vitatta azokat a kormánypárti állításokat, misze­rint a felfüggesztés és a fegyelmi eljárások mögött nincs politikai motiváció. Pető Iván ezt cáfolva, felidézte Kulin Ferenc és Katona Tamás nyilatkozatait, amelyek­ből — véleménye szerint — egyértelműen kitűnik: a kor­mány intézkedése válaszlépés arra, hogy a köztársasági elnök ismételten elutasította a média­vezetők felmentésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést.

Next

/
Thumbnails
Contents