Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
KÜLFÖLD 1992. december 15., kedd Templomosok Ausztriában Egy éve már, hogy Ausztriában ismét priorátusa van a Templomos Lovagrendnek (Or- do Militiae Crucis Templi), amely a keresztes hadjáratok idején alakult. A lovagrend ausztriai elöljárója, Hartwig Sip- pel salzburgi iparos közölte, hogy szombaton hivatalosan is felavatták a rend bécsi központját is. A Templomos Lovagrend tagjai gyakorló keresztények, akik a gazdaságban, a tudományok területén, a politikában, az egyházakban tevékenykednek, vagy szabad foglalkozásúak — közölte Sippel. A 800 éves lovagrend hagyományainak ökumenikus szdlemben történő ápolása éppen úgy feladataik közé tartozik, mint a türelmetlenség és a totalitarizmus elleni harc. A rend nem képvisel pártpolitikai érdekeket, és elsősorban a karitatív tevékenység terén óhajt az egyházak segítségére lenni. Libanonban, jelenlegi fő működési területükön a templomos lovagok 1993-ban védnökséget vállalnak árva gyermekek fölött. A Templomos Lovagrendet 1119-ben Hugo van Payens alapította a jeruzsálemi zarándokok védelmére, elsőnek a három nagy keresztény lovagrend közük A rend első szabályzatát cla- irvaux-i Szent Bernát állította össze. 1128-ban kapta meg a Templomos Lovagrend a Katolikus Egyház elismerését, s utána nagy fejlődésnek indult. 1312- ben azonban Szép (IV.) Fülöp francia király nyomására az Avignonban székelő V. Kelemen pápa feloszlatta a rendet. Öltözetüket tekintve a templomos lovagok abban különböznek a máltai lovagoktól, hogy — a ciszterci rend megalapítójától, clairvaux-i Szent Bernattól kölcsönözve — fehér köpenyt viselnek, rajta a nyolcágú vörös kereszttel. Kérdőjelek Japánnal könnyű? A japán kormányfő „a reménység csillagának” nevezte Magyarországot Jeszenszky külügyminiszter előtt. Csak udvariasságból tette vajon? Bizonyára szerepet játszott benne a tavol- keleti sikerország páratlanul híres előzékenysége, az viszont kézzelfogható' ígéretnek tekinthető — immár a japán külügyminiszter megfogalmazásában —, hogy Tokio a jövőben „minden módón támogatja a magyar erőfeszítéseket” a demokrácia megszilárdítására és a gazdaság fejlesztésére. Mire számíthatunk akkor? Például arra, hogy Japán új hitelkonstrukciós programot kínál környezetvédelmi célokra. Továbbra is magyar gyógyszerszállításokat várnak ahhoz a japán programhoz, amely a FÁK országainak megsegítését szolgálja. Közben vizsgálják a vízum- kényszer eltörlésének lehetőségét, ami egyrészt a hozzánk látogató japan turisták számának növelésével kecsegtet, másrészt példává válhat más ázsiai országok számára. S minden jel szerint eppen Japánban tudjak igazán értékelni azt a magyar gesztust, hogy elsőnek őket hívtuk meg az 1996-os Expóra. De csak ennyi a Tokióból nekünk címzett üzenet? A külügyminiszteri látogatás alatt azért az is elhangzott, hogy Budapest használja ki a már meglévő lehetőségeket: így a két éve felajánlott 500 millió dolláros hitelt, s azt az újabb 100 millió dollárt, amit kis- és középvállalatok támogatására kínáltak. Közölték azt is: tanulmányozni fogják a Suzuki magyarországi működését, hogy ebből vonjanak le következtetéseket további befektetésekre vonatkozóan. Könnyű tehát Japánnal? Jó, hogy nyitott sebek nem mérgezik a viszonyt. Gond viszont a két ország műszaki fejlettsége közötti nagy távolság, így nehéz olyan magyar árukat találni, amelyekre náluk valóban szükség van. De előny nekünk, hogy Japán szívesen látja Magyarországot olyan kapunak, amelyen át gazdaságosan tud továbbjutni a Közös Piac Európájába. A japánok udvariasak, de legalább annyira céltudatosak is. Kapcsolataink jövőjének ezért az a kulcsa, hogy tudjuk-e a magunk számára hasznosítani valamennyi jó tulajdonságukat. (FEB) ítéletidő a VSA-ban Legkevesebb 17 személy vesztette életét az Egyesült Államok északkeleti részén a hét végén pusztított ítéletidő következtében. Az AFP a legfrissebb hivatalos jelentésekra hivatkozó beszámolója szerint az áldozatok többsége beszakadó tetők alatt lelte halálát, mások autóbalesetekben hunytak el, vagy megfulladtak. Az érintett államokban — New Jersey-ben, Pennsylvaniában, Connecticutban és Massachu- settsben — az élet többé-kevésbé már visszatért a normális kerékvágásba, bár néhány településen még nem állt helyre az áramszolgáltatás, és számos területet még hó bont, miután az elmúlt két napban több mint 120 cm csapadék hullott. A szakértők egyelőre még nem mérték fel a máris igen jelentősnek ígérkező anyagi károk nagyságát. Rövidesen megszületik a START-2 Lehetséges, hogy még a Bush- adminisztráció hivatali ideje alatt megszületik a hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló START-2 szerződés — közölte egybehangzóan vasárnap közös sajtóértekezletén az orosz és az amerikai külügyminiszter. Andrej Kozirev es Lawrence Eagleburger a stockholmi orosz nagykövetségen megtartott, a tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt találkozó után tájékoztatta az újságírókat. A házigazda Kozirev megfogalmazása szerint a megbeszélés célja az volt, hogy jogi szerződéssé formálják azt a keretmegállapodást, amelyet Bush és Jelcin ért el a nyáron a hadászati fegyverzetek csökkentéséről. Az orosz külügyminiszter szerint a lényeget illetően változatlan az egyetértés, nem merültek fel politikai problémák, de még vannak megoldásra váró technikai és gazdasági kérdések. Mindkét külügyminiszter külön kiemelte, hogy a találkozó légköre rendkí- vüfjó volt, és Eagleburger külön is hangsúlyozta, hogy nem került sor vitára. Mindkét részről javaslatok hangzottak el, amelyeket ismertetnek kormányaikkal, s a közeli napokban Stockholmban, majd a hét végén az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli ülésén visszatérnek rájuk. Tűzszünet Szomáliában Ali Mahdi Mohamed, Szomália ideiglenes államfője vasárnap este betiltotta a fegyverviselést Mogadisuban, és azonnali tűzszünetben állapodott meg riválisával, Mohamed Farah Aidid tábornokkal. A DPA jelentése szerint a politikus ezenkívül utasította a kormánycsapatokat, hogy újabb parancsig maradjanak kaszárnyáikban. A rendeletek azonnali hatállyal érvénybe léptek. Az egymással szemben álló vezetők találkozója érdekében Robert Oakley, amerikai nagykövet közvetített. Ugyancsak vasárnap elindult Szomáliába az első szaud-arábiai katonai alakulat. A Reuter jelentése nem közölte, hány katonáról van szó. Jelcin kongresszusi pókeije Borisz Jelcin, mint már annyiszor viharos pályafutása során, ismét bebizonyította: kemény fából faragták, és nem hagyja magát egykönnyen sarokba szorítani, sót — akár egy igazi pó- keijátékos — gyenge lappal is képes elvinni a bankot. Á népképviselők kongresszusán az orosz elnöknek ügyes kompromisz- szummal sikerült ugyanis elérnie: tartsanak népszavazást az alkotmánymódosításról, amely a jövőben véget vethet a törvényhozói és végrehajtói hatalom közötti terméketlen hatalmi harcnak. Más szóval, letisztulhatnak a hatalmi viszonyok és jogkörök, ami elengedhetetlen a piacgazdasági reformok továbbvitele szempontjából. Mar az orosz szu] ülésének kezdete el Jelcin úgy keverni a kártyát, hogy sikerüljön legalább elhalasztani a kongresszust. Előre lehetett ugyanis látni, hogy hatalmának csökkenése és tisztáldozatok nélkül aligha úszhatja meg az államfő a népképviselőkkel az összecsapást. Á honatyák jó előre készültek ugyanis elverni a port Jelcin csapatán, amiért az elmúlt egy évben a piacgazdaságra való áttérés a termelés meredek zuhanását, jelentős munkanélküliséget, kétezer százalékos hiperinflációt és a lakosság többségének elnyomojodását okozta. Jelcin, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet elodázni a kongresszust, élénk taktikázásba kezdett, amelynek célja az volt, hogy minél olcsóbban ússza meg az összecsapást a népképviselőkkel. Az államfőnek tavaly még többé-kevésbé engedelmes kongresszus most jogot akart formálni a kormány összetételének meghatározására, amit Jelcin két dolog miatt sem nézhetett jó szemmel. Egyrészt a kongresz- szus egyértelműen csökkentette volna az államfő hatalmát, korlátozva az alkotmányban rögzített jogköreit, másrészt a napi politika szintjén felvetette annak veszélyét, hogy szétesik a reformcsapat, ami az amúgy is döcögő átalakítás kifulladásához vezethetett volna. A hatalmi harc a kongresszus menete során a felszínen a Gajdar kormányfő kinevezése körüli csatározásban nyilvánult meg leginkább. Amikor a népképviselők leszavazták Gajdar meghosszabbítását, és ráadásul megtagadták Jelcin rendkívüli jogköreinek, így az elnöki rendeletekkel való kormányzásra vonatkozó felhatalmazás meghosszabbítását is, már-már úgy látszott, hogy Jelcin elvesztette a játszmát. Áz elnök, mint már annyiszor, ismét megrázta magát, és a végső eszközhöz folyamodott. Akár a pókerben, az egészre ment. A huszárvágás lényege, hogy — az alkotmányos válságot is kockáztatva — kilátásba helyezte a szuperparlament feloszlatását. Ez hatott. A még a szovjet időkben megválasztott népképviselők — féltve egzisztenciájukat — beadták a derekukat, azaz bedobták lapjaikat. A szombati kompromisszum ugyanis lényegében hatályon kívül helyezte, illetve semlegesítette a Jelcin hatalomvesztesét jelentő határozatokat. Mindezért Jelcin viszonylag csekély árat fizetett. Meg kellett ugyan válnia az egyik fő tanácsadójától, Burbulisztól, vissza kellett vonnia a kongreszus feloszlatására vonatkozó javaslatát, a kongresszusi jegyzőkönyvből pedig törölték a képviselőket sértő megjegyzéseit, amelyekért így nem kell elnézést sem kérnie. A kompromisszum legfontosabb eleme a jövő áprilisi népszavazásra vonatkozó megállapodás, amely lehetővé teszi annak eldöntését, hogy parlamenti, vagy elnöki típusú demokrácia legyen-e a jövőben Oroszország. Bar az elnök nem volt hajlandó sem győzelemről, sem vereségről beszélni, mondván: a legfőbb eredmény, hogy nem kell alkotmányellenes akcióktól, így puccstól tartani. Igazából azonban alighanem az orosz demokrácia ügye nyert, a népszavazás nyomán ugyanis letisztulhat a meg a gorbacsovi idők örökségeként Oroszországra maradt öszvér elnöki-parlamenti rendszer. Igaz, a kompromisszum értelmében — maradva a pókerhasonlatnál — két éven át, a választásokig le kell még játszania néhány partit a szuperparlamenttel, amelyekben esetleg veszíthet is, de ahogy mondani szokták, a pakliban ez is benne van. Egy biztos: a mostani nyereséget már nem lehet elvenni Jelcintől. Ki lesz az orosz kormányfő? Összesen 14 név került fel a kormányfőjelöltségre pályázók listájára — közölte tegnap reggeli parlamenti előzetesében a Radio Rosszii nevű moszkvai rádióállomás. A már ismert nevek—Je- gor Gajdar, Jurij Szkokov, Alek- szandr Ruckoj — mellett több, kevésbé ismert név is felkerült a listára. Csatasorba állt például a Lada-gyár vezérigazgatója, az egyik novoszibirszki üzem vezetője, és mások. A Kremlben olyan várakozás tapasztalható, hogy Jelcin elnök mindenképpen Gajdar megbízatását tekinti elsődlegesnek. Ennek egyik módja, hogy a három legnépszerűbb jelölt közül őt jelöli ismét. Ha Gajdar mégsem kerülne be a trojkába, akkor Jelcin a legesélytelenebb jelöltet terjeszti be, s ha a kongresszus nem szavazza meg az illető kinevezését, lehetősége nyílik Gajdar ügyvezető kormányfői megbízására, amely a következő kongresz- szusig, áprilisig szólna. A lengyel szükségállapot évfordulója A lengyelországi szükségállapot bevezetése 11. évfordulójának előestéjén a lengyel lapok vezető témája e máig elevenen élő és ható esemény értékelése volt. A vélemények változatlanul megoszlanak: vannak, akik elfogadják Wojciech Jaruzelski tábornok érvelését, s e döntését a „kisebb rossznak” tartják, mások szerint azonban nem igaz, hogy 1981-ben tartani kellett a szovjet katonai beavatkozástól, így az akkori vezetés kizárólag a szocialista rendszer, illetve saját hatalmának megmentése érdekében hajtott végre katonai pucs- csot. Ez utóbbi véleményt erősíti a jobboldali Nowy Swiat interjúja Artur Gotówko ezredessel, aki több mint 8 éven át volt Jaruzelski testőrségének parancsnoka, s egy héttel a szükségállapot bevezetése előtt váltották le. Az ezredes szerint az oroszoknak eszük ágában sem volt bevonulni, Jaruzelski viszont annyira félt hatalma elvesztésétől, hogy saját maga vitte Lengyelország megszállásának kidolgozott tervét Moszkvába, s kérte az oroszok beavatkozását — ezt azonban az ezredes szerint elutasították. Egészen mást bizonyítanak azok a dokumentumok, amelyeket a PAP lengyel hírügynökség moszkvai tudósítója talált a titkosság alól most feloldott orosz dokumentumok között. Az SZKP KB Politikai Bizottságának üléseiről készült feljegyzések azt bizonyítják, hogy rendkívül erős nyomás nehezedett az akkori lengyel vezetésre. Ezeken a tanácskozásokon Brezsnyev kifejtette, hogy Lengyelországban tombol az ellenforradalom, a nemzet és a szocializmus ellenségei egyre inkább teret hódítanak, a párt és az ország vezetése egyre csak hátrál. Dmitrij Usz- tyinov marsall, honvédelmi miniszter 1980. október 29-én a PB-ülésen a következőt mondotta: „Ha nem vezetik be a szükségállapotot, a dolgok még bonyolultabbá és nehezebbé válnak. A hadsereg ingadozik. A mi északi hadseregcsoportunk azonban fel van készülve, és teljes harckészültségben van.” A későbbi feljegyzések azt bizonyítják, hogy egyre kevésbé bízott a Kreml Jaruzelskiben. 1981. október 29-én, vagyis hat héttel a szükségállapot bevezetése előtt a következők hangzottak el az SZKP Politikai Bizottságában: „Brezsnyev: Nem hiszem, hogy Jaruzelski elvtárs csinált valami konstruktívat. Nekem úgy tűnik, hogy nem elég bátor. Andropov: Jaruzelski lényegében semmit sem tett, pedig éppen elég idő telt el.” Ugyanezen az ülésen viszont mind Andropov, mind Usztyinov úgy foglalt állást, hogy nem szabad katonailag beavatkozni Lengyelországban. A legfontosabb politikai bizottsági ülések anyaga azonban változatlanul titkos, csakúgy, mint a hozott határozatok. Ä nyilvánosságra került részletek csakúgy, mint az egykori események tanúinak beszámolói, változatlanul ellentmondásosak, és lehetőséget adnak arra, hogy mindenki saját feltételezésének bizonyítékát találja meg bennük. Nincs magyar veszély Nem létezik magyar veszély, nem fenyeget magyar invázió” — közölte Bukarestben német újságírókkal beszélgetve Nicolae Spi- roiu román védelmi miniszter, s ezzel — mint a berlini Der Tagesspiegel hétvégi számában közölt ismertetés szerzője megjegyezte — fellépett a román nacionalisták által szított félelmekkel szemben, akiknek a képviselői azt állítják: a kisebbségi jogok követelése magyar részről csupán ürügy, hogy kivívják a köztes állapotot, a regionális autonómiát, majd a függetlenséget és Erdély egyesítését Magyarországgal. 400 menekülő halt meg „Bizonyossággal lehet állítani, hogy messze több mint 400 ember lelte halálát” az egykori NDK-NSZK határon, a keleti oldalon, menekülés közben. Ezt közölte a Welt am Sonntag című lappal az úgynevezett keletnémet kormányzati bűnözést vizsgáló csoport berlini központjának vezetője, Manfred Kittlaus. Kezdetben abból indultak ki, hogy a menekülés közben lelőtt, határvédelmi berendezések működésbe lépése következtében meghalt emberek száma nem egészen kétszáz, idén júliusban azonban már 350-re tették az áldozatok számát. Környezetvédelmi adó Környezetvédelmi különadóval sújtanak egy sor terméket a jövő évtől Belgiumban abból a célból, hogy takarékosságra és környezetbarát csomagolóanyagok felhasználására ösztönözzenek. Az ökoadó főként italokra, vegyszerekre, ceruzaelemekre, papírra és bizonyos, egyszer használatos árucikkekre vonatkozik. A „büntetőadó” mértékét annak arányában határozzák meg, hogy egy-egy termék vagy cég milyen mértekben hasznai fefbetétdijas vagy újrahasznosítható csomagoloanyagot. Adót kell fizetni az olyan, egyszer használatos termékek után is, mint az eldobható borotva vagy fényképezőgép. Cseh prognózis A cseh kormány fokozatos gazdasági teljesítményjavulást vár jövőre, kiegyensúlyozott költségvetési mérleget, és a bruttó hazai össztermék (GDP) 1-3 százalékos növekedését — jelentette ki Ivan Kocarnik cseh pénzügyminiszter a prágai parlamentben. A miniszter hangsúlyozta, hogy az élénkülés jelei már az idén mutatkoztak: ilyen jel volt az építőipar teljesítménye, a 2 százalékos ipán terme- lesnövekedés és az emelkedő kiskereskedelmi árak. Az infláció szerinte 17, a munkanélküliség aránya 10 százalék alatt marad jövőre. A Kuril-szigetcsoportról Borisz Jelcin orosz elnök rendeletileg különleges gazdasági övezette nyilvánította a Kuril- szigetcsoportot, melynek négy tagját Japán magának követeli. A minap aláírt dokumentum széles körű kedvezményeket (kereskedelmi és adókönnyítéseket) biztosít a térségben gazdasági tevékenységet folytató vállalatoknak, köztük külföldi befektetőknek, melyek például akár 99 évre is bérbe vehetnek ingatlant az orosz kormánytól. A japán kormány tiltakozott a rendelet ellen, mondván, hogy az „rontja a megoldás esélyeit’. Az EBEE a válsággócokban Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet diplomatái hovatovább többet vannak úton, mint egy helyben: az EBEÉ szinte egyfolytában válság- elhárítással foglalkozik, és Szerbiától Grúziáig úton vannak a küldöttségek. Ezek a küldetések nagyon különbözőek, mint ahogy eredményességük sem egyforma. A volt Jugoszláviában eddig már öt misszió tevékenykedett. Újabb indult Grúziába — alig egy héttel ezelőtt, egyszersmind első ízben a volt Szovjetunió területére. Vezetője magyar diplomata: Gyarmati István. Egy svéd és egy török diplomata, valamint francia, lengyel, magyar és német katonai tanácsadó segíti munkáját. Három hónapig maradnak Tbilisziben, és ezalatt megpróbálják elősegíteni a grúzok és dél-oszé- tok, illetve az abházok tárgyalásait. Az igazi siker az lenne, ha elérnék a két válságterületen a feszültség enyhülését. Bécsi nyugati diplomaták ennek a missziónak az esélyéről azt mondják: „nem is olyan rossz”. A remény oka, hogy a konfliktus valameny- nyi résztvevője óhajtotta az EBEÉ segítségét. Maguk a grúzok kormányépületben helyezték el a missziót, gépkocsikat bocsátottak rendelkezésükre, Oroszország pedig katonai dzsipeket, szállítóhelikoptert ajánlott fel — szükség esetére. Az EBEÉ számára igen fontos ez a küldetés — afféle tesztelése a volt Szovjetunió területén végrehajtandó további hasonlók kilátásainak. Nemigen jut el ebbe a szakaszba a Karabah-hegyvidéki akció. Mintha az EBEÉ ezzel kapcsolatos tevékenysége megrekedt volna a tárgyalások szintjén. Ennek ellenére most már körvonalazódik a megegyezés az örményekkel és azerbajdzsánokkal az első felderítő misszió indítására. S hogy miért? Egy bécsi diplomata úgy fogalmaz: nincs még meg a szembenállókban a hajlandóság a megoldásra. Szó van az EBEÉ tanácskozásain arról is, hogy Moldovába küldöttséget kellene meneszteni. Tádzsikisztán azonban szóba se jön, azt túl veszélyesnek ítélik. Az eddigi jugoszláviai missziókat Bécsben hasznosnak tartják. Jelenleg dolgoznak EBEÉ- diplomaták a Vajdaságban, Koszovóban és a Szandzsákban. Főhadiszállásuk Belgrád, „főparancsnokuk” pedig a norvég Bogh nagykövet. A feladat inkább a megelőzés vagy az elrettentés: abban bíznak, hogy jelenlétük segít megakadályozni az erőszakos cselekedeteket. Tizenkét tagú EBEÉ-küldött- ség tartózkodik Macedóniában, azzal a megbízatással, hogy akadályozzák meg a bosznia-herce- govinai polgárháború átterjedését. A belgrádi missziót egyébként éppen a következő hetekben erősítik meg: 12 helyett húsz lesz a létszám. Valójában nem sokat tudni arról, hogyan végzik nem könnyű munkájukat az EBEÉ-diploma- ták, mit tartalmaznak a központba továbbított jelentéseik, és milyen eszközzel próbálnak befolyást gyakorolni az eseményekre. Szándékosan nem verik nagydobra tevékenységüket. S hogy miért? Nem lenne célszerű a helyszínen dolgozó diplomaták biztonságát veszélyeztetni, emellett továbbra is célszerűnek látják diplomáciai csatornákon kifejteni mérséklő hatásukat. Legalábbis Bécsben ezzel indokolják az EBEÉ csendes diplomáciáját.